Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

5 Kedd, 1977.' január 11. Képernyő Miért? avagy egy siker titkai Miért volt ekkora sikere számos visszás jelenségére Dömölky János Miért?-jének? A második műsorban, december 15-én sugárzott tévéfilmet szokatlan fürgeséggel megismételték kedden, a mindenkinek „elérhető" egyes programban, fővetít éles, lényegig hatoló, tiszta látást biztosító fényeket. Gondoljunk a textil- gatartásformák üzem brigádjának látogatá- Szilágyi Tibor sára a „patronált", állami gondozott kislányhoz. A vállalás a vállalásért jól isműsoridöben. Az író-rendező metr, kártékony gyakorlata Dömölky dokumentumokon itt maradandó ellenszenvet alapuló művéről azóta is keltve lepleződik le, egyúttal számos, a felsőfokú dicsére- pedig — az elcsattant potekben bővelkedő kritika fonnál — szívbemarkolóan látott napvilágot, az adás dokumentálódik az is, hogy másnapján pedig izgatott, egy nem a maga helyén „élmény után"-hangulatú be- munkálkodó pedagógussal a szélgetések témája volt — társadalmi felelősséggel létvillamoson, buszon, munka- rehozott gondozottság állapohelyen, mindenütt. Rosszmá- ta sem fenékig tejfel. (Bárjú amatőr-kritikus ismerősöm szerint a hatás azért lehetett ilyen elementáris, mert a sok símaszájú, valódi konfliktusoktól mentes mai témájú tévé-, színház- és mozidarabokhoz szokott kömilyen furcsán hat a dokumentumszerű játék kapcsán Jelképiségről beszélni, meg kell itt jegyeznünk: az említett pofon-kép az egész film lényegi mondandóját is sűríti. Ismerjük, elítéljük az zönséget túlságosan várat- apróbb-nagyobb visszásságolanul, az elfogulatlan érté- kat; a rossz beidegződésekkeléshez felkészületlenül ér- bői, a szellemi tunyaságból, te ennyi valósághűség és a szocialista munka- és életkendőzetlen igazmondás. normák nem teljes elsajátí_ , , ...... tásából fakadó, embert sértő Szo ami szó, a Miért? va- döntéseket és tetteket; a lóban hatott az újdonság nemtörődömség következméerejével ls. Nem arra gondo- eit de arra ritkán lok, hogy soha ilyesféle tör ténésekről, vagy figurákról nem hallottunk eddig, pusztán arra: egyik kezünkön megszámolhatjuk, hányszor szervültek művészetté és táródtak az ország legszélesebb nyilvánossága elé a hétköznapok helyi (vállalati, műhelyi, brigádon, lakáson, emberen belüli) eseményei. Szűkszavú jelentések, jegyzőkönyvek, igazgatói kihallgatások, magnófelvételei őrizhetik őket, mint szereplőik a sebeiket. Ki-ki a magáét, szótlanul és egyre keserűbben, mind nehezítve a valamennyiünk érdekében álló gyógyítást. Dömölky tévéfilmjét úgy is tekinthetjük, mint egy lépést ezért a közös érdekű gyógyulásért. Amely tudvalevően a bajok kíméletlenül szigorú feltárásával Indulhat. Nyilvánvalóan ez a becsületes szándék vezette a rendezőt, amikor fittyet hányva tévés-dramaturgiai hagyományoknak, széttöredezett olyan> filmet engedett ki a kezéből. jóval Hagyta, hogy a képernyőt maga az összekuszálódott valóság töltse be, nem is próbálkozott a megsimitással (mint sokan mások, egyébként szintén jó szándékkal, a tisztább kép reményében). Persze, akár egy mozaik természetes, belső feszültsége, a filmé ls csak úgy érvényesü'hetett, hogy az anyag-megkövetelte törvények, rendező elvek természetük szerint működhettek a valóságdarabok és a filmi fikciók ötvözésekor Magyarán: a film szokatlan formája impozáns szerkesztői, alkotói tudatosságról ls árulkodik. És tovább? Miért volt ekkora a siker? A Miért? korántsem csak a fiatal munkásnö kálváriájáról szól. (Bár ez is megér egy filmet, mondhatnánk beidegződéseink szerint, nem tudván menekülni kerek, egész kis filmtörténetekben való gondolkodási szokásunktól. Pedig éppen most bizonyították be, hogy amint sohasem kerek történeteket produkál a valóság, hanem összefüggések, okok-okozatok láncát, úgy teheti ezt a műalkotás is.) A film anélkül, hogy a okát fog, keveset markol fenyegető hibájába esne, frappáns, feszes drámai képeket sorakoztat, életünk gondolunk, hogy mindez alig jóvátehető tragédiákat, emberek belső meghasonlottságát okozhatja.) Folytathatjuk a sort az „avagy a tévések elmentek" nagyon valóságszagú és hátborzongató jelentéseivel. Nemcsak arról, hogy a nyilvérlázító vánosságnak festett világaink is vannak, hanem hogy valamilyen ördögi mechanizmusok kötelező ereje által mi magunk, szándékunk ellenére is „befestődünk" idővel olyanra, mint a környezetünk. (Az igazgató moralizál a kamera előtt, majd erkölcsi elvei szerint, jogosan felháborodik a fiatalasszony fizetés-ügyein — de az intézkedéseit nem hajtják végre.) Telitalálatok azok a képek, amelyek a „más" emberről szólnak: az irodában nemcsak a „kétkezi és adminisztratív" korántsem általános egymást nem értéséről van szó, hanem a „nem mint mi"-teremtette, általánosabb konfliktushelyzetről. De a filmnek szinte valamennyi, klasszikusan egyénített figurája a hasonlóan sokatmondó mahordozója a tipikusan kreált állásban, a munkaverseny-csoport vezetőjeként nem győzi éreztetni a saját pótolhatatlanságóról és feladatai nagyságáról való meggyőződését. Fontosságának teljes tudatában, a döntés nagy pillanatainak utolérhetetlenül hiteles pózában telefonál: piros szegfű, fehér szegfű és persze rózsaszínű is legyen a magas vendégnek. Dégi István jellegzetesen vezetésképtelen műhelyfőnöke foggal-körömmel, a neurózisig védi a posztját: amiből neki Iskolája van, ahhoz ő ért, abba más emberfiának nincs beleszólása Horváth Sándor az igazgató. Molnár Piroska a kálváriát járó munkásnő. Mindkettőjük alakításáról „a színész szereppel való azonosulásának tökéletes megoldásai" című tanulmány szólhatna. • Röviden meg kell emlékeznünk egyéb sikeres műsorokról, mert nem kis meglepetésünkre ezen a héten több ilyennel szolgált a tévé. Reprezentatív, intelligensen szórakoztató volt Réz Ádám műsora G. B. Shawról. A műsor két sikeres, fiatal színművész. Piros Ildikó és Huszti Péter jutalomjátéka — sok-sok lehetőséggel képességeik, tehetségük megmutatására. Ezek közül csak alig néhányat „hagytak ki". Veres Péter születésének évfordulóján róla és müveiről szólt a Nyitott könyv csütörtökön, sajnos nagyon késő este. Mi indokolta, hogy, a nem túl népszerű NDK-sorozat, az Akik nem tették le a fegyvert ... és a túl rosszul induló új fejtörő játék, a Soha jobb kor! megelőzze a Veres Péter műsort — rejtély! Szász Péter a Llneoln Ábrahám álmai című tévéjátékban rokonszenvesen kísérletezett formai újításokkal. Nem annyira a végeredménynek, inkább a kísérletező szándéknak örülhetünk. Sulyok Erzsébet Havciita Szakkörök kiállítása jelenik meg a KÖTI A Kórusok Országos Tanácsának lapja, a KÖTA. januártól kezdve havonta jelenik meg. Az új havi folyóirat egy-egy száma 24 oldalon ad hírt a kórusok és amatőrzenekarok életének fontosabb eseményeiről, s az együttesek számára hasznos módszertani és ismeretterjesztő cikkeket is közöl. A folyóirat szól a közművelődés munkásaihoz, s az együtteseket fenntartó szervek és intézmények illetékes vezetőihez is, s részükre országos áttekintést ad az énekkari, zenekari mozgalom elvi és gyakorlati kérdéseiről. A KÖTA januári számának gazdag tartalmából: „Jog és kötelesség" (dr. Kiss Kálmán írása a közművelődési törvényről), „Gondolatok az Ady-év küszöbén" (Szokolay Sándor Kossuth, díjas zeneszerző cikke), „Zenei stílus — előadóművészet" (Nagy Olivér írása a romantikáról, Ének-zenekari Híradó és még sok egyéb írás teszi változatossá, színessé a lapot. Somogyi Károlyné felvétele Lehet-e alkotónak nagyobb öröme, mint hogy munkáját kiállításon látja viszont? A szóregi általános iskola 2024-es számú. Gábor Áron úttörőcsapatának nyolc szakkörében lázas igyekezettel készültek a kisdiákok a tegnap délután megnyílt kiállításra. Tablók Szöreg történetéről és papírból eszkábált repülők, hímzések és festett-ragasztott képek az úttörőélet eseményeiről, fából faragott virágkarók és vitorlások kicsinyített másai — díszek lesznek majd a tantermekben a pinceklubban kiállított tárgyak. A tudományos-technikai szemlének nevezett rendezvénysorozat négy napon át tantárgyi versenyekkel és játékos vetélkedőkkel folytatódik majd Min dolgozik a Legfelsőbb Bíróság A konkrét ügyekben való ítélkezésen túl sokféle fontós jogi munkát végez a Legfelsőbb Bíróság, ahol az idei munkáról, a várható feladatokról tájékozódott az MTI igazságügyi tudósítója. nak a jogalkalmazás litikai irányelveiről szóló határozatában is megfogalmazták — érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, elősegítse annak a követel elveinek — és az Irányító jogpolitikai elveknek — a megvalósításáról és megtartásáról van szó. Nem mindenki tudja, hogy a népgazdasagi szinten legjelentősebb — az államközi kötelezettségek teljesítésével és a nagyberuházások, illetA fiúw akit Saroltának kiutak Halántékára rászáradt a puskagolyó ütötte sebből szivárgó vér. Fekszik egy fiú a zöld fűben. 1920 tavaszán. Sándor Pál és Ragályi Elemér Herkulesfürdői emlék című filmjének utolsó képsorai. A főszerepet egy negyedéves szegedi medikus. Holman Endre játssza, ö az a fiú, akit Galambos Saroltának hívnak ebben a történetben. Hivatására nézvést forradalmár, aki üldözői, a fehér terror pribékjei elől bujkál egy ápolónő-apáca mezében. — A maszkom olyan Jól sikerült — mondja nevetve —, hogy a filmgyár büféjében többször is előfordult, hogy leszólítottak a srácok. Aztán persze azonnal tisztáztuk: félreértés; az apácaruhás lány orvostanhallgató és vőlegény. — A kritikusok dicsérik ezt az alakítást... — Ha így van, akkor ezt a rendezőnek, Sándor Pálnak, és a maszkmesternek köszönhetem. — Gondolom, furcsa érzés először viszontlátni az embernek a saját mozdulatait a filmvászonról, hallani a hangját 9 Változatlanul az a legfon- gazdasági céljainknak megtosabb szerepe 1977-ben is a felelően — alkalmazza a jogLegfelsőbb Bíróságnak, hogy szabályokat — miként az Elnöki Tanács- A törvényesség és a jogaJa jogalkalmazás jogpo- kalmazás egysége érdekében ve a gyorsított beruházások a Legfelsőbb Bíróság — is- megvalósításával összefüggő meretesen — elvi irányítást _ szerződéskötési vitákat az gyakorol az összes bíróság Q szerződések megszegése mibírói működése és ítélkezése atti szavatossági, kötbér- és fölött. Evégből elvi döntése- kártérítési követelésre vonatket hoz és irányelveket álla- kozó pereket, valamint a ménynek a maradéktalan tel- pít meg, amelyek a bírósá- nagy összegű gazdasági bírjesítését, hogy az országban sokra kötelező érvényűek. A ság kiszabása végett tett Inminden bíróság egységesen buntető' a tf1®^.' a ®azda" dítványokat már első fokon = - - sag1' a "unkaügyi es a ka- ls a Legfelsőbb Bíróság bí- a tarsadalml, politikai es tonai kollégium aktusairól ráija el. E tekintetben istarHnHBHimmmmmmmmmm van itt szó. Ebben az eszten- talmasabbá teszi az elvi irádőben várható, hogy a Leg- nyftó tevékenységét azzal, felsőbb Bíróság közzéteszi a hogy elemzi a gazdasági pebüntetéskíszabási gyakorlat ^ tapasztalatait, érdemi egységességét előmozdító munkakapcsolatokat tart fenn irányelvét. Elvi döntés meg- a megyei (fővárosi) birósáfogalrnazásán dolgoznak a gokkal, közvetlenül tájékozónépgazdaság elleni bűncse- dik tőlük az ítélkezés szaklekmények — különösen az mai pmblémáiról. Elemzi az üzérkedés — elbírálásának idén a gazdasági kollégium: az eddiginél egységesebbété- miképpen tükröződik - kelteléért. A bírósági eljárás Jóképpen érvényesül-e — a gyorsítására lesz hivatott az népgazdasági érdek a gazdaaz irányelv, amelyet a fel- sági perekben, lebbezési tárgyaláson hozott A munkajogi Jogalkalmahatározatokkal kapcsolatban, zás bírósági továbbfejlesztéilletőleg az első fokú ítéle- » érdekében a Legfelsőbb . ... , Bíróság munkaügyi kollégitek kiegészítésének lehetőse- umának most közvetlen felgéről formálnak meg. Foglal- adataként szabták meg, hogy kőzik továbbá a büntető kol- elemezze a munkához való légium a vagyon elleni és a pi, kapcsolatos kérdése,,„ _>• , . ,.. ket. Ennek kereteben a koldevizagazdalkodast serto légjum elsősorban a dolgozó bűncselekményekért történő ndk jogi helyzetét vizsgálja büntetéskiszabás gyakorlata- meg, valamint a felmondás indokolásával összefüggő jo, . . , . _ , gi problémákat kívánja megA polgári kollégium külo- J^V Foglaikozik a kollcváth Mihály gimnázium irodalmi színpadán. Szeretett volna színész lenni. Jelentkezett a Színművészeti FőIskolára és a szegedi orvoskarra is. Ide vették fel. — A hang nemcsak az enyém. Az utószinkront Szakácsi Sándorral vették fel. Bevallom, néha én sem tudom, hogy mikor beszél ő, mikor én. Holman Endre Szegváron született. Szentesre járt gimnáziumba. Játszott a Hot* — Most már azt mondom, hogy jobb így. Közelről láttam a filmkészítés világát, de megszeretnem, annak ellenére, hogy eddigi életem legnagyobb élménye ez a forgatás volt, nos, megszeretnem nem sikerült. Az évfolyamtársaim irigykedtek rám, hogy csókolózhattam a világhírű olasz sztárral, Carla Romanellivel. Hát mondtam volna nekik, hogy milyen más dolog kamerák előtt és rendelésre csókolózni? Romanelli különben — s ez meglepett —, akkor sír, vagy akkor nevet, amikor csak akarja. Furcsa világ ez. A filmen Jól sikerült Holman Endre vizsgája. — Szerencsére jól sikerült az egyetemen is. Túl vagyok a fül-, orr-, gégeszigorlaton és sikerült a beszámolóm tudodományos szocializmusból ls. Sebész szeretnék lenni, jó sebész. £. Vo val. nős gondot fordít ebben az gjum a munkafegyelem eiesztendőben — mind ítélke- vényesítését, a fegyelmi bünző, mind elvi irányító mun- tetés kiszabását előíró ren kájában — a társadalmi, a delkezések gyakorlatával. A csoport- és az egyéni érde- jogalkalmazók munkájának kek összehangolására, a szo- segítése és az állampolgárok cialista együttélés szabályai- tájékoztatása végett rövidenak megtartására, az állam- sen közzéteszi a Legfe'sőbb polgári fegyelem továbbszi- Bíróság a Munkaügyi döntlárdítására. vénytárat Itt elsőrendűen a polgári A katonai kollégium a kötörvénykönyv. továbbá a csu- zeljövőben beszámol nz ut iád jogi, a szövetkezeti és a bi négy évben Végzett tev polgári jogalkalmazással kap- kenységéről a Legfelsőbb I3ÍcsolatoB más törvényeit alap- róeág teljes ülésén. (MTI)