Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

V1LÁŐ PROtíTÁRJAS, főYSSÖLjSTEK! ífo évfolyam 7. szám 1977. január 9n vasárnap Ara: 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Húszéves a munkásőrség Megyei díszünnepségen köszöntötték az alapító veteránokat Húsz évvel ezelőtt, amikor végsőkig kiéleződött a bel­ső és nemzetközi osztályharc, halálos veszedelembe került hazánkban a proletárdiktatúra. A munkásság és a vele szövetséges parasztság hatalmának megvédelmezésére fegy­verezte fel a párt a munkásosztály és a földműves paraszt­ság, valamint az értelmiség legöntudatosabb tagjait. 1956 decemberében verbuválódni kezdett, és 1957 kora tavaszá­ra hatalmas fegyveres erővé kovácsolódott a munkásőrség. A felfegyverzett munkások és pargsztok oltalma alatt — fegyvertársi szövetségben a Magyar Néphadsereggel és hazánk más fegyveres erőivel — nemzeti történelmünk eredményekben leggazdagabb húsz esztendeje múlt el az­óta. A hatalmas szocialista építőmunka gyümölcsét azóta népköztársaságunk minden polgára élvezi, rendben, béké­ben, félelem nélkül végezheti munkáját. Ezeknek a gondolatoknak tiszta, szép nemzeti és inter­nacionalista érzéseknek a jegyében köszöntötték tegnap délelőtt Szegeden a húsz évve\ ezelőtti Csongrád megyei munkásmilicia megalapítóit. A Csongrád megyei pártbi­zottság és tanács Rákóczi téri székházának nagytermében zsúfolásig megteltek a széksorok az acélkékbe öltözött, immár ősz hajú munkásőrökkel. Tiszteletükre eljött es A következőkben Mákos István, a munkásőrség Csongrád megyei területi parancsnoka lépett a mikro­fonhoz. Hű történeti áttekin­tését adta az elmúlt 20 esz­tendőnek, a munkásőrség osztályharcban született fegyveres tradícióinak. — A 20 évvel ezelőtti fia­talok hajába immár ősz szá­lak vegyülnek — mondotta a megyei parancsnok. — A múló idővel sok minden megváltozott körülöttünk, csak egy nem változott, a párthoz, a szocialista hazá­hoz, a proletár internaciona­lizmushoz a meggyőződés erejéből táplálkozó munkás­hűségük. — Szólott továbbá a megyei parancsnok arról is, hogy a munkásőrség megszervezése pártunk által felismert történelmi szük­ségszerűség volt. Azonban azóta is — miközben harc­készültségét magas szinten tartja — árvizek és más ele­mi csapások kártevéseinek megelőzésében és elhárításá­ban — a dolgozó emberek javainak, otthonainak védel­mében itt. Csongrád megyé­be" is — elévülhetetlen ér­demeket szerzett ez a népi fegyveres erő. A lelkes tapssal fogadott' parancsnoki számvetés után Huszka Márton ismertette a munkásőrség országos pa­rancsnokának parancsát, melynek értelmében Papp Árpád országos parancsnok a .,Húszéves Szolgálatért Ér­demérmet" és emlékplakel­tet adományozott mindazon munkásőröknek, akik 1957 óta folyamatosan munkásőri szolgálatot teljesítenek. Em­lékplakettet adományozott az országos parancsnok to­vábbá azoknak a munkás­őröknek, akik időközben tartalékállományba kerültek. A következőkben dr. Komó­csin Mihály, a megyei párt­bizottság első titkára és a megyei parancsnok egysé­genként jelkéoesen két-két munkásőrnek átnyújtotta a kitüntetéseket. A makói já­rási -városi zászlóalj nevé­ben Kiss Sándor és Kovács József, a szegedi járási zászlóalj nevében Korom István és Molnár Mihály, a szentesi járási-városi zász­lóali nevében Berkecz Pál és Béni István, a hódmező­vásárhelyi zászlóalj nevében id. Molnár Sándor és Szűcs Márton, a szegedi városi zászlóalj nevében Kelemen Sándor nygslmazott mun­kásőrt' szt. Dobó József, a csongrádi m'inkásöregvség nevében id. Zsiga Pál és Ko­vács József, a megyei törzs nevében Rácz K. László és Szabó János munkásőrök vették át a kitüntetéseket. A következőkben Győri Imre, az MSZMP KB tit­kára lépett a szónoki emel­vényre, Meleg szeretettel kedves, meleg hangú ünnepi beszédet mondott többek kö­zött Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A Himnusz akkordjainak elhangzása után az elnöklő Huszka Márton, a munkásőrség megyei parancsno­kának helyettese az elnökségben köszöntötte, továbbá dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gínak első titkárát, Kovács Imrét, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettesét, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagyot, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságinak tagját, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Bódi Györgyöt, a Csongrád megyei KISZ Bizottság első titkárát, Kajdi Ferenc ezredest, a Magyar Néphadsereg szegedi helyőrségének parancsnokát, Dudás Imrét, a bordányi Munkásőr Tsz elnökét, a munkásőrség alapító tagját. Kö­szöntötte a veterán munkásőrök között helyet foglaló ven­dégeket, a megyei városok pártbizottságainak első titká­rait, tanácselnökeit, s az ünnepségen megjelent más köz­életi vezetőket. Ezt követően egyperces néma felállással adóztak azok emlékének, akik az alapítók közül mintegy 150-en immár nem érhették meg ezt a jubileumi év­fordulót - ' A cél: a jobb betegellátás A megyei tanács 4$ a SZOTi megállapodásáról A megyei ünnepség elnöksége Mákos István területi egységparancsnok ünnepi szédét mondja Enyedl Zoltán felvételei Részlet a nagyteremből. Veterán tnunkásőrők Győri Imre beszédét hallgatják adta át a Csongrád megyei veterán munkásőröknek és meghívott vendégeiknek a Központi Bizottság és Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának személyes üdvöz­letét, majd pedig arról szó­lott, hogy ezekben a napok­ban országszerte jelentős, 6zép ünnepre készülnek a dolgozó emberek. Szeretettől övezve köszöntik a munkás­őrséget amely immár 20 éves lett. A megalakulás tör­ténelmi körülményeit ele­mezve a KB titkára elmon­dotta; azoknak a kezébe adott fegwert a párt, akik­nek a hatalma kockán for­gott akkor. — Unnep'és közben emlé­kek ébrednek bennünk. Amikor az e'ső fe' fegyver­zett monkása'akula+ok es­küt tettek, azt fo»ad'ák. hogv meeóviák a ná-'n', a n^net a szek'ás ha'olda'í el­ha'lás kártevéseitő1 énoen­úgv, mint az osz'álya'a'vik­rói letérő johhoMolt revlzi­onizm"stól. Megesküdtek ar­ra. hoev Mayarare-s-záonn többé nem lesz ellenforrada­lom. Esküjüket híven meg­tartották, de arra a legme­részebb képzelettel sem gon­dolhattak — mondotta a KB titkára —, hogy húsz év alatt ilyen hatalmas utat tehet meg népünk a nemzeti fejlődésben, mint amekkora immár mögöttünk van. Át­szerveztük — szocialista ala­pokra helyeztük mezőgazda­ságunkat, felépítettünk egy­millió lakást, bevezettük a 44 órás munkahetet, tisztes­séges nyugdíjhoz jutott a föidmöves Darasztság. teljes lett a telítettség a rádió után a tv-készülékekből is. Sok mindenre enndolhattunk 20 évvel erelőtt, de arra nem, ho<ív 1977-ben "<*v1k legna­gyobb néDga- *asági gon­dunk a személva"tőa'kat­rész-ellátás, és az új laká­sok szobaszámának növelé­se lesz. Nemcsak hogv meg­védtük a proletárdiktatúrát, hanem sikeresen leraktuk az új szocialista társadalom alapjait Jó feltételeket te­remtettünk a fejlett szocia­lista társadalom teljes fel­építéséhez, amelyben to­vábbra is meglesz a méltó helye és szerepe a munkás­őrségnek. Pártunk XI kongresszusa ezekhez az új történelmi távlatokhoz je­lölte ki az utat. A következőkben a megye ifjúmunkásai — KISZ-istái és ifjúgárdistái nevében Fekete Mihály csongrádi if­júgárdista szakaszparancs­nok köszöntötte a veterán munkásőröket, ifjúmunkás társai tiszta és forrada'mi érzéseit tolmácsolta, amikor elmondotta, hogy örököseik­nek tekintik magukat azok­nak a forradalmi hagyomá­nyoknak, ame'yek a mun­kásőr apákról, testvérekről száll rájuk. S ennek az örökségnek hűséges ápolói, továbbfejlesztői lesznek. A felemelően szép megyei ün­nepség Huszka Márton zárószavaival, majd pedig a? Internacionálé elhangzásával ért végét. Nemrégiben írta alá a me­gyei ianács elnöke és az or­vos iudományi egyelem rek­tora a két intézmény közötti újabb megállapodást, amely a lakosság még jobb egész­ségügyi ellátását hivatott szc-igáini. Milyen feladato­kat vállal ennek érdekében a megyei tanács és a SZO­TE? Az 1973 májusában kötött együttműködési megállapo­dás óta már eredményes munkakapcsolat alakult ki az intézmények között, ameiynek elmélyítésére még résketesebben meghatároz­ták a közös munka tartal­mút, módozatait Szükséges­nek tartják, hogy az egyete­mi klinikák, intézetek, vala­mint a tanácsi egészségügyi intézmények a betegellátás szakmai egységének, fokoza­tosságának érdekében közö­sen munkálkodjanak. Egyez­tetik is középtávú és távla­ti fejlesztési tervüket, töb­bek között azért, hogy elke­rüljék a fölösleges párhuza­mosságokat, hogy nagyobb társadalmi és szakmai haté­konysággal végezzék munká­jukat az egészségügyi dolgo­zók. Fontos a kölcsönös tá­jékoztatás: az egyetem és a megye képviselői részt vesz­nek egymás testületi ülésein. A tudományos elemzéseket fölhasználva 1 javaslatokat lesznek a megye egészség­ügyetek optimális kiépítésé­hez, gondoskodnak arról, hogy az osztályvezető főor­vosok és a klinikai osztály­vezető adjunktusok, docen­sek vezetéselméleti Ismerete­ket szerezzenek. A színvo­nalas tudományos együttmű­ködés érdekében igyekeznek össznangba hozni a tudo­mányus képzést és kutatast: az egyetemi, kórházi orvo­sok közös kutatási témákon is dolgozni fognak. Az egyetem vállalja, hogy tanszékvezető tanárai me­gyei szakfőorvosi teendőket i3 eljutnak, szakmai segítsé­get üyújtanak a tanácsi egészségügyi intézmények­nek. A klinikák is részt vesznek a területi betegellá­tásban. saját költségvetésü­kön ambulanciákat működ­tetnek. A speciális szakis­meretet, felszerelést igénylő, a megyeben hiányzó szak­ágak orvosai is fogadják a betegeket, a tanács pénzügyi támogatásával működő am­bulancián. A sajátos szakis­meretet, műszereket igénylő betegségek felismerése, gyó­gyítása érdekében átveszik a kórházak betegeit a klinikák. Az egyetem segít továbbá az orvosok továbbképzésében, az egészségügyi vezető ká­derek képzésében, de lehető­séget ad arra is, hogy a tanácsi dolgozók az egyete­men kamatoztassák tudásu­kat. Mit tekint feladatának a tanács? , Intézményei a gya­korlati oktatáson fogadják az ervos- és gyógyszerész­hiillgacokat, területi gyakor­latra Kapnak lehetőséget a szakvizsga előtt álló jelöl­tek. A kórházak — ha szük­séges — visszaveszik azokat a területileg hozzájuk tarto­zó be legeket, akiket átme­netileg a klinika orvosai sa­ját műszereikkel vizsgáltak, gyógyítottak. A tanácsi in­tézményekben dolgozó orvo­sok — felkérésre — előadá­sokkal, speciál kollégiumok tartásival részt vesznek az egvetemi hallgatók oktatá­sában. A tanács kívánatos­nak tartja — a ktínikai éa kórházi gyógyító tevékeny­ség elméleti és gyakorlati színvonalának közelítése ér­dekéin n —, hogy a megye kórházaiban megüresedő fő­orvosi állásokra az egyetem dolgozói pályázzanak. A két intézmény kőzött megűj'tott együttműködési megállapodás — amely 1980­ig érvényes — alapja az egyes szakterületeken indo­kolt, részletesen kidolgozott munkaterveknek is. A r.em kis szervezést igénylő közös vállalkozás bi­zonyára hatékonyabbá teszi az orvjsok munkáját, meg­szünteti az intézmények kö­zötti kapcsolat hiányából eredő párhuzamosságokat, s lehetővé teszi az értékes müs7ei ek gazdaságcsabb ki­használását. S mindennek rrajd a gyógyulni vágyó em­ber látja hasznát Valamit a/onben még fontolóra kel­lene venni. A klinikák von­záskörzete túlterjed a me­gye hataián — a betegek 33 — 35 szazaléka a két szom­szédos megyéből és az or­szág n ás részeiről érkezik. Indokc l lenne tehát, ha az egy ü"'működési szerződés Bács-Kiskun és Békés me­gyére ls kiterjedne. Ch. Á. Corvalán nyilatkozata a francia tévében A chilei helyzetről nyilat­kozott a francia televíziónak Luis Corvalán, a Chilei KP főtitkára. A kommunista vezető el­motiaotta, hogy a fasiszta hóiiciok a legkegyetlenebb kínzásokkal próbálják meg­törni a hazafiakat. Számos chilei demokratát kínoztak haiálra az égő cigarettákkal, az embertelen veresekkel. A nőket megerőszakolták a lakszla fenevadak. Cnileben a junta nyilat­kozata szerint 3300 szeméiyt taitanak fogva, ehhez azon­ban hozzá kell számítani azt a 25Co személyt, aki eltűnt, és akiről nincs semmi hír. Ez a chilei dráma legszomo­rúbb fejezete — mondotta pénteken este sugárzott nyi­jaucozatában Corvalán. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom