Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

4 Szombat, 1977. január 29: j Zsebben maradt forintok A találékonyság, leiemé- ugyunakkor lényegesen gya- nosodik meg a homokon, nyesség, ügyesség már a rapítható a jövedelem, Jól Most meg kiegészült mindez téeszmozgulom előtt is so- jár a felvásárlóüzem is, hu. egy paradicsomfeldolgozóval kat számított u gazdálkodás- szen jelentős szállítási és fel- is. Ügy látszik, egyre jobban ban. ötletes gépek, szetiszá- dolgozási költséget takarít, kezd elterjedni az a törek­mok, módszerek a kisgazda- meg, es folyamatosabb lehet vés a termelőszövetkezetek­sagokat is előrébb lendítet- a termelés. ben, hogy a termelési folya­tok. Fokozottan érvényes mat a betakarítással még ne tnjndez a jelenlegi termeié- Sok szo esik minden év- fejeződjön be. Az a kedve­sünkre. Számtalan példát le- ben az almáról. Csak telje- zöbb, ha félkész, termékként helne felsorolni arra, hogy sen ép és egészséges alma veszi át az élelmiszeripar, egy-egy termelőszövetkezet tárolható hosszabb ideig A Így minden megtermelt fit­felemelkedesct, megerosödé- tejvásárló vállalat nyilván lér forinttá válhat. Hasonlót sét légióképpen mi okozta. az jiyen minőségűvel tölti tapasztalhatunk a növényter­Ki ne emlekezne például ur- meg ruktáruit De mi legyen mesztés más ágazataiban is, ra, hogy az egyik leesz eelo- a többi almávRl? A kicsit mint Például a kukoricater­tanba csomagolt pattogutott sérült, apró foltos vagy, mesztésben, vagv a koráb­kukoricuvul jelentkezett a enyhén perzselt alma már ban említett fűszerpaprika piacon, egy musik virágföl- csak ipari célokra, főként termesztésében. Nem utópia det kezdett exportálni Olasz- szeszfőzésre alkalmas s ezért ugyanez a paradicsomnál orezugba, vagy egy harma- igen olcson vásárolják meg. sem. dik tapfólddel együtt arulta Kitünó ötletet lattam az m facsemetéit. De még sorol- jdén ősszel Szabolcsban. A KTbbnytte a pi^i keret ^ idők népi hagyományú- Könnyen megállapítható, tó; adakütóa diktalia SoT S8** V^Í "KT' SyU hogy milyen előnyöket biz­L TTzlVSíub! kez ek egy"egy helyen a la" tosít a félkész termék a fel­™ iJ dzlcti lehetoseg ki- nyok- fiatalembe- dolgozóüzemeknek Elég ha hasznalasa csak pillanatnyi rek, mint a kukoricahántás a szálhtási költségekre eon felismerésen alapul. Mu már ideién A téesz kiadta ami o Költségekre gon­ennél tovább kell lépni. JJJgi* ^SsS? tíSt S^íJS? ff l ^tafo^tófa'Sebb ta»JUJQak egy stóreü tdő^n. K termeles/ módszerek más M t8~10 ^ %% ^ dlg örökös gond a ir™yba toliák ^f^z úütá í.enkénl. ,f es kevesen tudjak, hogy me­iranyoa toljak cl az ujitű- konzerv! felhasználásra eló- zőgazdaságwnkban 220 millió ^ ' keszitették az aimát. A ke- tonna különféle anyagot * 'esett szabolcsi álmából 'gy mozgatnak meg az üzemek. nem ajkoholt. hanem finom Ez a helyi feldolgozással gyümölcskonzervet gyártót- nagymértékben csökkenthe­Volt egy időszak, amikor tak és a néhány filteres át- tő. úgy is szervezhetjük te­a téeszek mindenáron ipari vételi ár helyett forintókat hát egy-egy termelöszövetke­munkákat kezdtek vállalni, kaptak. Mellékjövedelem ez zet gazdasági életét hogy az Melléküzemágakat létesítet- a tagságnak és a téesznek eddig elhanyagolt. ' forintok tek a kályhacsőgyártásra, egyaránt. De maradhatunk a kis leleményességgel, találé­vugy a csapágykészitésre, já- közelben is, s hadd említ- konysággal, ügyességgel teksajtolásra, olyan merték- sem a rúzsai Napsugár Tsz- esetleg kisebb beruházással ben, aki már-már veszélyez- nél felépített paradicsom fel- a zsebben vagyis a közös tette a mezőgazdasági ter- dolgozó üzemet. Régen alig tulajdonában maradjanak. melést. tudták volna elképzelni. Az viszont hasznos keade- hogy jól menó kertészet ho- Radics Ferenc ményezésnek bizonyult, hogy termeléssel összekap­csolódó feldolgozókat építet­tek, növelve ezzel a közös jövedelmét, s bővítve a fa­lusi munkalehetőséget. „He­lyeselünk és támogatunk minden olyan törekvést, amely szorosan a termelő­szövetkezetek tevékenységé­vel függ össze, mint például a gépek javítusa saját mű­helyben, építőipari feladatok és legfókeppen saját termes élelmiszer-ipari feldolgozása." — mondta Kádár János, a TOT III. kongresszusán. En­nek hangsúlyozására azért volt ismét szükség, mert na­gyon sok termelőszövetkezet még máig sem ét ezzel a lehetőségével. Pedig sok pél­da bizonyítja, milyen Kedve­ző hatással lepne az Ilyen tevékenység a gazdálkodás­ra. A fűszerpaprika feldolgo­zásával lehetne kezdeni a sort, hiszen a szegedi Üj Elet Termelőszövetkezetnél már évekkel ezelőtt meglát­ták a szárítóüzem jélentősé­gét. Több termelőszövetkezet a Szegedi Konzervgyárral is szerződést kötött, hogy szele­telt paprikát adnak át a gyamak. Így a félkész ter­mek előállítása többletjöve­delemhoz juttatja a közös gazdasagokat. A megtermett paprikát, vagv gyümölcsöt a téesztagok előkészítik a gyá­ri feldolgozáshoz. Így osz­tályozás nélkül minden meg­termelt paprika, kihagyva a válogatási és többletszállítá­si munkákat — félkész ter­mékként kerül a felvásárló vállalatokhoz. Jelentős ár­többlettel vásárolja fel a szeletelt pritaminpaprikót a Csongrád megyei MÉK i«. KOtetlen munkaidőbon fa­luhelyen mindig található szabad munkaerő. Az ott­hon maradt asszonyok, ha ellátták a háztáji jószágokat, elvégezték a ház körüli ap­ró-cseprő munkákat, öröm­mel kapcsolódnak be a pao­rtkaszeletelesbe, vagy a gyü­möleshámozási munkába. Vannak diákok és nyugdíja­sok is. akiknek az időszaki elfoglaltság előnyös. Ha az előbb említett kapcsolatokat kiépítik a termelőszövetke­zetek a felvásárló- és fel­dolgozóüzemekkel. mindjárt több a munkalehetőség és Japánban is kutatják Jelky életét Hosszú évtizedeken át hogy Holland-India ebben folyt meddő kutatás Jelky az időben követet küldött András, a világjáró bajai Jelky személyében Japánba, szabólegény külföldi tartóz- Solymos Ede megadta, a kodasanak okirati bizonyt- szükséges eligazítást a távQl­tékai utan. A teljes sikerte- ból érkezett vendégnek, s lenség mar arra a fettétele- most érthető érdeklődéssel /ősre indított egyes szakéra- várják Baján, sikerül-e Ha­bereket, hogy Jelky András yamiéknak valamiféle Jeíky­kalandjai a képzelet szülőt- dokumentum nyomára jutni­tei, s hogy az ismert könyv uk Japánban, nem egyéb, mint az akkori­ban divatos kalandregény­írás egy sikerült remeke. Fordulat következett azon­ban a Jelky-kutatásban, ami-} kor Soiymos Ede kandidátus, a bajai Türr István Múze­um igazgatója az egykori Batáviában, a mai Dzsakar­tában kerestette a Jelkyre vonatkozó okirati anyagot. Elsőnek elő is került az ottani levéltárból Jel­ky Batáviában készült végrendelete. Az okirat hiteles ma&olata pár éve már ott található a bajai múzeum féltett értékei kő­zött. Az írat két Jelky-lány­ról tesz említést, a világjá­rónak Etisabcth Seguinnel, Holland-Indiában kötött há­zasságából. Azután pedig Jelky hol, land-indiai élete, tevékenysé­ge ls egyre világosabban körvonalazódott, váratlanul Jelky kalandjainak egy má­sik titokzatos színteréről, Ja­pánból erkezett Bajára egy Jelky élete iránt érdeklődő vendég. Felkereste ugyanis Sóly­mos Edét Akira Hayaroi ja­pan kutató, akihez eljutott a Jelkyvel kapcsolatos kuta­tómunka híre. A japán tu­dós előadta, hogy náluk most tudományos vita folyik két történelmi irányzat kö­zött. Az egyik azt állítja, hogy a XVIII. században Japán teljesen elszigetelve élt a világ többi részétói, a másik pedig ári. hogy vol­tak bizonyos kapcsolatai más országokkal. Ebből a szem­pontból nem lenne közöm­bös, ha igazolni lehetne. Csorna Béla Négy megyén keresztül A Zalaegerszeg—Szeged nekilódulunk, az út nyíl. — Az nerp lehet, hisz en feliratú távolsági buszjárat egyenes, mintha már az Al- mindig szegedi buszra szal­valahol Baranyában, Dom- földön járnánk, pedig az út-, lok — fújta a magaet az bóvár és Bonyhád között test mellett kétoldalt meg öreg. megáll, hogv felvegyen, és a gemenci erdő fái sorakoz- — Értse már meg, bacsi­hogy kétszáz kilométerrel nalt. Nem lehet messze a kám, én vagyok a sofőr, ez odébb, Szegeden letegyen en- bajai vasúti híd sem, mert a busz nem megy Kelebia­gem, az egyetlen utast, aki- az utasok már kíváncsian ra — vesztette el a türel­nek a, kedvéért immár öt vajon gepkocsikaraván buk- mét Jenő. éve ugyanazon a kis poros kan-e elő a következő ka­téren három-négy hetenként nyarban, vagy pedig szabad Aztán, a kis intermezzó­lelassít az út. Ha zöld a jelzés, áU kat leküzdve, már a celegye­Öt év telt el, sokat váltó- gurulhatunk a hídon. nesben vagyunk. Megyünk zott közben a világ, de min- A Duna látványa — akár Szoi?ed Cel<j, de nem Kelebi­den utazásom azóta is olyan. t(ji Van, akar nyár — min- un- hanem Fetaoszentivanon, mint a legelső volt. Átadtak djg elnemítja az embereket, Tatahazán, Melykuton, Kis­ugyan egy-két épületet, mint csak a gyerekek élénkülnék szálláson es Morahalmon ke­péidéül a bajai központi meg hirtelen. Arcukat és resztül. Az aliuldi taj egy­autóbuszmegállót a Szeged mindkét tenyerüket az ab- hangusaga furasztja a sze­fele vezető út mellett, s így laküveghez tapasztják és ön- mct és tompítja a goiidolko­nem is hallgathatom többé feiedten visítoznak: nézze- dilst- Ezen az útszakaszon a kötelező félórás pihenő tek, mekkora víz! A íelnőt- aJudni szoktam. Ha néha idején a Sugovica parti gesz- tek — kevésbe őszintén — ft'lnezek, mindig más arcot tenyefák susogását. De az elhallgatnak, s néha nagyon ]utc>k maSam mellett, emberek, az örökös útitár- sajnálom, hogy nem olvas- Kisszállás után kezdek sak, akikre olykor bosszúsak hatok a gondolataikban. Ma- éber lenni, és figyelem, hogy vagyunk, máskor felvidítják gam se viselkedek másképp, mikor latom meg a rejtélyes az egyhangú döcögés mérhe- a különbség csak annyi, kunyhót rejtélyes lakójával tetlen unalmát, akik kérés hogy már-nem-dunántúli és a mező közepén, öt éve nélkül is elmondják nem- még-nem-alföldi szívem ver már, hógy állandó beszédté­csak gondjukat, bajukat, ha- hevesebben, mintha az or- ma a buszon: miért költözik nem elárulják egy-egy táj- Szághatárt lépném át — ki valaki a XX. század vé­egység jellegét, szokásait, visszafelé jövet gén a városból egy kis vis­igen, az emberek nem sokat . kóba, és kezd el önállóan változtak. _ . . , , . , gazdálkodni. Talán sikkasz­Jenő, a sovány és szigorú. "fJa- * csenae- 1<>w? Ei{ordult a világtól? sofőr és Pali bácsi, a meg- **bb. nyugodtabb embereket Nem tud(>m ^ örülök va­termett, de kedélyes kalauz adla távolság. Járatnak, lah;in or csak Iátom> 's ^ észrevétlenül eletem egy ró- ™nt a Dununtul Türelme- h k háztartása u szeve váltai;. Nekik koszon ^mLüZl uZvnK vel ^repedott. amióta nem hetem, ha a megerkezest Kozyeuenul utanunn, jartam erre Mjnden jármli követő protokoll-tudakozó- ^^J^^tLjf dudál neki, s ő mindnek ím dásra, a „hogy utaztál"-kér- jarat is indulf bzeged- teget sroltótémShogyen jófVtói tölbs^ s"bizS Mórahalmon túl elvesztem SSS'ÍT bá/i segít ikazuk van. _ ^Imemet ldeg^en^ barátságosan évődne is ve- Eltévedt utasok ^Sndig csakh^ tó ^ lem, mégsem figyelek ra, akadnak, s mi, akik biztosan jdö g k feltűnik mert még fel füllel a szülői ülünk a helyünkön, megmo. ^ ^ intelmeket hallom, de a solyogjuk őket. A múltkor !dt8 a'ta™k tovább Oréan gondolataim már Szegeden egy öregember tette próbára IlL ^ Snt a^ko/ ^ járnak: mi történhetett ott a sofőr türelmét. pár nap alatt, amíg en az — Ez a busz megy Kele- megjött, sokáig a kezünkben ország másik vegen jartam? biara? - kerdezte. tartjuk, de nem bontjuk fel. _ . . , — Nem, ez Szegedre Marx tér. Egv tiszteletkört Bonyhád. Itt rezzeneK iei m _ válasz0lta Jenő. ír le a busz. Megérkeztünk. gSr-^tVS f r ^ hat Kelebia Szeded ^ Hogy utaztal? - haL kapaszkodnak fel. Többse- ^le van - replikázott az he­gükben bőszoknyás sváb oreS­öregasszonyok, akik csak né- — Akkor so megy Kele­biára — így a sofőr. — Jól., válaszom. csak ennyi a hány kilométert utaznak a Bonyhád es Bátaszék közti lankákban megbúvó falvak, ba: Börzsönybe, Mócsenybe, Mórágyra- Jenőnek olykor fel kell emelnie a hangját, mert bizony állva akarnak utazni ezen a rövid útsza­kaszon. (őket i6 meglehet persze érteni, hisz nem olyan egyszerű leülni a nagy szok­nyákban.) Bátaszékig aztán sváb beszédtől hangos a busz. & én úgy ülök köztük, hogy a szempillám sem rez-» dül, pedig minden szavukat értem. Bátaszék és Baja Fekete Klára Múzeum a szabad ég alatt Etnográfiai múzeumot, lé- ságát magán viseli, ezért. kü-« tesitenek a szabad ég alatt lönösen alkalmas u skanzen Belorusszia fővárosának, céljaira. Minszknek közvetlen közele- A kiállítás bemutatta ben. A festői vidék a belo, majd a faépiteszet rendki­között I rusz táj valamennyi sajátos- vül ritka maradvanyait, köztük régi templomokat, vtt 4 földtulajdonról T. B. szegedi olvasónk úgy hallotta, hogy az állampol- használatra adja át az épit­gárok januar 1-től vásárolhatnak földet és telket. Kéri, is- kezőknek legalább ötven év­inerlcssük, hogy így van-e és a most megjelent ezael kap- re. Biz a használatba adás csolatos reudclkezcs mit tartalmaz? azonban nem azonos a bér­lettel- A 1-endetó szabályoz­Olvasónk tájékozódása szét, hanem az állam és a za a használatbavétel fclté­nem egészen pontos. Való- termelőszövetkezet tulajdo. teleit és módját. Az állam ban január 1-én életbe lép- naban maradjon. A rendelet az egyéni családi ház építe­tek a földtulajdonról, vala- lehetőséget ad arra, hogy sóhez segítséget nyújt afen­mint á földhasznalatról szó- nag.vüzemilcg nem haszno- tiek szerint, annak ellenére, ló törvényerejű rendeletek, sítható állami cs termelószö- hogy hosszú távlatokban cz E^qK 4 rencJeieteK azonban vetkezeti földek, termelőszö- nem a legcélszerűbb lakás­nerp érintik a magantulaj- vetkezeti tagok és alkalma- építési forrna. Megjegyezni dórban áUó földek éstelkej; toltak, illetve maganszenu-- kívánjuk, hogv a rendelet helyzetet, A magán-„ illetve lyek részére tartós haszna- szerint az allami telkek ér­a személyi tulajdonban álló latba adás útján mezőgazda- tőkésítési tilalma nem vo­foldek. telkek tulajdonjoga sági és egvi-b célra haszno- natkozik a vegyes tulajdon­érintetlen marad, a jövőben sítható legyen. Természete- ban levó lakó- és üdülóte­i« adás-vétel tárgyat képez- sen a tartós használatba adás leknél az állami tulajdon heti. A határokat az úgyne- nem ad lehetőséget arra, hanyadara, es az állami tu­vezett tulajdont korlátozó hogy az állami területek tu- lajdonban álló, de eladásra rendeletek szabják meg. lajdonjoga megváltozzon. így kerülő kisebb házingatla­amelyek előírják, hogy egy például az építkezésre alkal- nokkal beépített telkekre, családnak hánv telke, háza inas állami területeket nem amelyeknél az épülettel és menavi földje lehet. tehet átruházni, kivéve, az együtt a telek is megvásá­A megjelent úi törvény- egyeni családi házak építő- rolható. Tehát a most életbe erejű rendeletek tovább erő- sére alkalmas telkeket. Meg- lépett üj rendelkezés szerint sitik a szocialista földtulaj- szűnt a társas, csoportos la- azakután állami földek adás­dont, megakadályozzák az kőház, illetve üdülővel be* vétele megszűnt, bizonyos állami tulajdonban levő föl- epnhetó alla.ni es szovetke- esetekben csak tartós hasz­dek személyi tulajdonba ke- zeti földek eladása is. Vagy- nálatba adás lehetséges, ak. nilréét, A rendeleteknek az is állanu földet ilyen célra kor, ha á rendeletben előirt a célja, hogy a szocialista senki sem vásárolhat, ezeket feltételek megvannak, földtulajdon ne aprozódjék az állam legfeljebb tartós Dr. V. M. zi- és szélmalmokat, magtá­rakat és egyeb hagyományos epitményeket- Az egyik kö­zeli erdőben a néprajztudó­sok egy régi kémény nél­küli parasztira zra bukkan­tak. A kiállításra kerülő fa epiteszcti emlékeket a hely­színen restaurálják, és ere­deti formájukban igazi lát­ványosságot nyújtanak. A régi háztartási eszközök, a különböző hagyományos ipari szerszámok újra élelro keltik az egykori lakóhelyi­ségeket és műhelyeket. A tervek szerint egy helyreál­lított kovács-, illetve faze­kasműhelyben hagyományos módon emléktárgyakat ké­szítenek majd, amelyek a helyszínen megvásárolhatók lesznek. (APN) Zöldterület Szófiában Szófia minden lakosára je­lenleg 12 négyzetméter zöld­terület jut. Csak a legutóbbi két év alatt 200 hektárral nőtt a parkok, terek terüle­te- Nemrégiben hoztak hatá­rozatot egy új, ha'a'mas zöldövezet: az Északi-park létrehozásáról. A 100 hek­táros területen mesterséges tavat, sportpályákat ós vi­dámparkot létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom