Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

I) A VILÁG PRO tRTÁRJ AT, EGY ES 0 L JETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 22. szám 1977. január 27., csütörtök Ára: 80 fillér Tizenhárom nagyberuházás készül el az idén A népgazdasági terv előirányzatai szerint az idén 13 állami nagyberuházás fejeződik be, ezzel tovább bővül az ország nyersanyagtermelő bázisa, korszerűsödik iparunk termékszerkezete, bővül a hírközlőhálózat, újabb lehető­segek nyílnak a korszerű orvosképzés, szakemberképzés szá­mára. Az idén befejeződő néhány nagyberuházás munkála­tainak menetéről az alábbiakat jelentik az MTI munka­társai: BŐVÜL A TIMFÖLDGYÁR Az almásfüzitői timföld­gyárban 1974 óta nagyszabá­sú üzembővités van folya­matban, ami hatásaiban új gyár építésével ér fel. A ter­melési vonalnak minden olyan szakaszát korszerűsí­tik, bővítik, amelynek szű­kös átbocsátóképessége eddig az egész gyár termelését kor­látok közé szorította. Üj gép­sorokat, nagy teljesítményű kalcinálókemencét, s a ma­gyar timföldipar legnagyobb teljesítményű, szovjet gyárt­mányú bauxitőrlő malmát helyezik üzembe. A gyárbő­vítés 350 millió forintba ke­rül, körülbelül 30 százalékkal olcsóbb, mintha új gyárat építenének, s így is elérik azt a célt, hogy 40 ezer tonnával növekedjék, s elérje a 325 ezer tonnát az almásfüzitői timföldgyár évi termelése. A pro'ram szerint ez év szep­tember végére kell befejezni a beruházást, a dolgozók azonban vállalták, hogy jú­nius végére az utolsó új be­rendezeseket is átadják- Így a tervezettnél három hónap­oal előbb kezdhetik meg a próbatermelést, szeptember végétől pedig már üzemsze­rűen dolgozhatnak az új gép­sorokkal. A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ÉS A TELEFONGYÁR A telefongyár korszerű szá­mítástechnikai eszközök gyár­tását alapozza meg az év fo­lyamán befejeződő beruházá­sával. A Nagykátán folyó építkezés körülbelül 60 szá­zalékánál tart, a korszerű gépek azonban a vállalat meglevő üzemeiben ideigle­nesen elhelyezve már mű­ködnek, s az építkezés be­fejezése után, az év második felében kerülnek végleges helyükre. A beruházás segít­ségével a KGST-országok egységes számítástechnikai űrihez kaocsolódó be­rendezéseket állítanak elő, hogy egy-egy nagyvállalat vagy pénzintézet számítógép­központjához csatolva adato­kat szolgáltassanak, illetve hívjanak le, azokat rendez­zék, s ezzel korszerűsítsék a vállalatok, pénzintézetek szerteágazó részlegeinek ügy­vitelét. E berendezéseket egy­előre belföldre és a szocia­lista országokba szállítják, de a piaci felmérések szerint le­hetőség nyílhat tőkés export­ra is. JOBB ÜZEMANYAGOK A, dunai kőolajipari válla­lat második szakaszának be­ruházásai gyakorlatilag már tavaly befejeződtek, erre az évre lényegében már csak az adminisztratív, pénzügyi el­számolás lezárása maradt. A második beruházási szakasz­ban összesen 40 létesítmény épült fel, közülük 11 szere­pelt a gyorsítási program­ban, valamennyi üzem ha­táridőre készült el, s rend­szeresen termel. Az új egy­ség közül a legjelentősebb a toluolt, xilolt és ortoxilolt termelő üzem, amelynek ter­mékeiből — a hazai igények kielégítése mellett — tavaly már 5 millió dollár értékűt exportáltak. Hazánk legna­gyobb kőolajfeldolgozó üze­mében már hozzáláttak a harmadik beruházási sza­kaszhoz, ami a minőség to­vábbi javítását és a környe­zetvédelmet szolgálja. Egye­bek között újabb gázolaj kén­mentesítö üzem épül, ahol az eddiginél jóval nagyobb mér­tékben vonják ki a motor­hajtó anyagból a levegőt szennyező ként, így a Diesel­motorokkal közlekedő jármű­vek kevésbé lesznek ártal­masak környezetükre. Ha­sonló céllal épül fel a köny­nyűbenzin izomerizáló üzem, ahol az eddiginél kisebb ólomtartalmú benzint gyár­tanak majd. Ez az üzem 1978-ban kezdi meg a terme­lést, egy évvel később pedig a kénmentesítő részleget is átadják rendeltetésének. MŰKÖDIK A SOLTI ADÓ A solti 2000 kilowattos kö­zéphullámú rádióadó a de­cemberi „házi bejáratás", az éjszakai kísérleti sugárzások után január 10. óta próba­üzemben működik. A feb­ruár 10-ig tartó próbaüzem során műszeres mérésekkel ellenőrzik az adóberendezés üzembiztonságát, sugárzási tulajdonságait. Ellenőrzik, hogy a követelményeknek megfelelően az új adó segít­ségével az ország területé­nek legalább 80 százalékán jó minőségben vehető-e a Kos­suth adó műsora. A vételi le­hetőségek megállapításához a rádió a közönség segítségét is kérte, s eddig több mint 18 ezer válasz érkezett a hall­gatóktól. Az eddig beérke­zett adatok az adó sugárzá­sában a vártnál jobb ered­ményt jeleznék. A próbaüzem sikeres befe­jeztével a több mint három éve kezdődött 750 millió fo­rintos beruházás a rádióhall­gatók szempontjából lezárul, az adó folyamatosan működik tovább, s február közepén a hivatalos átadásra is sor ke­rül. TORONYHÁZ AZ EGYETEMNEK A budapesti Nagyvárad té­ren már elkészült a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem 24 szintes toronyháza és oktatási épülete, amely 1250 orvostanhallgató egyidejű ta­nítását teszi lehetővé, és mintegy 350 tudományos dol­gozónak biztosít helyet. A tömb oktatási épületrészét valószínűleg január 31-én ad­ják át az építők. Ebben a részlegben kap helyet a két, egyenként 365 személyes elő­adóterem, a 10 szemináriumi helyiség, a 15 gyakorló labo­ratórium és a 600 személyes díszterem. Itt rendezik be, szerelik fel a legkorszerűbb műszerekkel az izotóplabora­tóriumot, amit majd a to­ronyház átadásakor vesznek használatba. FŐISKOLA GYŐRÖTT A Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola építése a kiviteli tervekkel összhangban halad. Három tanulmányi épület és hárpm laboratórium már kész, a ta­nítás, illetve a tudományos munka megkezdődött, szep­temberben pedig átadják a negyedik tanulmányi épületet és a negyedik laboratóriumot is. Így az új oktatási évet szeptembertől a jelenleg még Budapesten működő közle­kedésépítési kar is Győrben kezdheti meg, s ezzel véget ér a főiskola teljes áttelepítése. A győri főiskola 1800 nap­pali tagozatos és több mint ezer levelező hallgatónak biz­tosítja az ismeretszerzés kor­szerű feltételeit. Az iskola három kollégiumában 1500 diákot tudnak elhelyezni. Az építkezés legutolsó szakaszá­ban rendezik a főiskola kör­nyékét, kiépítik úthálózatát, parkjait, füvesitik tereit. Ugyancsak az idén fejező­dik be a szovjet—magyar földgázvezeték első és máso­dik szakaszának, a Duna­menti Hőerőmű harmadik szakaszának, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nit­rogénművek új műtrágyagyá­rának, a Tiszai Vegyi Kom­binát olefinműve első szaka­szának és a Mohácsi Farost­lemezgyárnak a beruházása. (MTI) Gyorsan fejlődik a megye nehézipara Minisztériumi, párt- és tanácsi vezetők megbeszélése •Az utóbbi-években gyors ütemben fejlődtek Csongrád megye nehézipari üzemei, a kőolaj- és földgázipari terme­lés. Most az V. ötéves terv időszakában is ütemes lesz a fejlődés — állapították meg a Nehézipari Minisztérium kép­viselői, a megyei párt. és tanácsi vezetőkkel folytatott megbeszélésükön. A szerdán délelőtt Szegeden, a megyei tanács székhá­zában rendezett tanácskozáson az igények és lehetőségek egybevetése, a vállalatok fejlesztésének, gazdálkodásának időszerű kérdései szerepeltek napirenden. A megbeszélé­sen részt vett dr. Horváth László nehézipari miniszterhe­lyettes és a minisztérium több ágazati főosztályvezetője. Őr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Sza­bó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnökének általános helyettese, Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a sze­gedi tanács elnöke. Az utóbbi években elért fejlődés .eredményeként a nehézipar termelését figye­lembe véve az ország me­gyéi között Csongrád a ha­todik helyet foglalja el. Az V. ötéves terv időszakában a minisztérium képviselőinek tájékoztatója szerint a tárcá­hoz tartozó megyei üzemek termelése 70 százalékkal nő. Az állóeszközök értéke több mint .ötven, a foglalkoztatot­tak létszáma pedig négy százalékkal emelkedik. A fejlesztésre előirányzott összeg a középtávú terv idő­szakában is jelentős. Az eredeti tervtől eltérően még csak most fejeződnek be a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmé­nyekkel kapcsolatos prog­ramok. Erre az elmúlt év végéig 5,8 milliárd forintot költöttek. Az áthúzódó programok kö­zött van a kőolaj- és kísérő­gáz termelés és gyűjtés, a kőolaj előkészítés, réteg­energia fenntartás s a pro­pán-bután, izopentán. stabil gazolin kinyerésével kapcso­latos létesítmények építésé­nek második üteme. Az át­húzódásokat a késői terv­szolgáltatás, a kivitelezői ka­pacitás hiánya és import be­szerzési problémák okozták. Rövidesen újabb kőolajipar beruházásokra kerül majd sor tL szegedi körzetben. A megyei vezetők kérték, hogy a minisztérium segítse elő a gázhálózat bővítését, a kő­olajtermelésben keletkező kísérőgáz felhasználásának Szakszervezeti találkozó Moszkvában Január 24-én Moszkvában megtartották a szocialista or­szágok szakszervezeti veze­tőinek találkozóját. A moszkvai szakszervezeti találkozón magas szintű de. legációval képviseltették ma­gukat a bolgár, a csehszlo­vák, a lengyel, a kubai, a magyar, a mongol, az NDK­beli, a román és a szovjet szakszervezetek. A magyar delegációt Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára vezette. Budapestre érkezett a mali külügyminiszter Megkezdődtek a tárgyalások Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására, az erős köd miatt kedd helyett szerdán, hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes fogadta. Szerdán a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere hivatalos tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes és a Külügymi­nisztérium több vezető munkatársa. Ótt volt a tár­gyaláson Boubacar Kassé, a Mali Köztársaság budapesti nagykövete is. növelését. Jelenleg mintegy 300 millió köbméter kísérő­gáz felhasználására nyílik le­hetőség. Ebből csupán 100 millió köbmétert hasznosíta­nak megyénkben. A többit komprimálás útján juttatják az országos hálózatba. Ennél sokkal gazdaságo­sabb lenne, ha a helyi iparban, mezőgazdaságban, vagy a kommunális ellátás keretében hasznosítanák a kisérőgázt. A minisztérium képviselői elmondották, hogy juttatnak ebből a földgázból a Hidas­háti Állami Gazdasághoz, használható lesz majd Vaj­háton és Kopáncson is. Meg­vizsgálják hogyan lehetne minél rövidebb időn belül megteremteni Algyőn, Do­rozsmán, Mihályteleken. Sze­ged-Móraváros területén és Kisteleken is a gázszolgál­tatás bővítését, illetve beve­zetését, s azt is, milyen üze­mek térhetnek át a földgáz felhasználásra. Csongrád megyében agép­kocsi-üzemanyagtöltő állo­mások leterhelése lényegesen meghaladja az országos át­lagot. Az elmúlt középtávú tervidőszakban nem készül­tek el a tervezett töltőállo­mások'. A megyei vezetők kérték, hogy gyorsítsák meg az ügynevezett AFOR-kutak építésének ütemét. A tájékoztató szerint újabb töltőállomást építenek Sze­geden a Csongrádi sugárúton, a 43-as főközlekedési úton. Ezen kívül épül állomás Szentesen, Makón, Ullésen és kiszélesítik a viszonteladói hálózatot. A megyei tanács kereskedelmi osztálya pályá­zatot hirdet majd az ÁFÉSZ­ek részére, hogy elősegítse az üzemanyagellátás javítá­sát, az igények kielégítését. Részletesen foglalkoztak a tanácskozáson a Péti Nitro­génművek hódmezővásárhe­lyi Furfurol gyáregységének alapanyag gondjaival. Meg­állapodás született, hogy a mihisztérium is támogatja a megyei vezetők törekvését, amellyel a környező me­gyékből szeretnék biztosítani a termeléshez szükséges ku­koricacsutkát. Az iparszerű kukoricatermesztési rend­szerben alkalmazott gépek betakarítás közben elszórják a csutkát. E gépek átalakí­tására lenne szükség, hogy összegyűjthessék a felhasz­nálható alapanyagot. Ez komoly import megta­karítást is eredményezne, ezért kérték a megyei veze­tők, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riummal egyeztetve kísérjék figyelemmel e kérdés meg­oldását. A jövőben jelentősen fej­lődik a gumiipar termelése Csongrád rrlegyében. Öt év alatt hatszorosára növelik! a termelést. Ebben szerepe lesz a ma­kói és a deszki újonnan létesített üzemeknek is és a Taurus szegedi gyára fejlődésének. A villamosenergia-ellátás zavarairól is szó esett a ta­nácskozáson. A minisztérium megvizsgálja, miért fordul­nak elő különösen Szegeden áramellátási szünetek. Tervszerűen megvalósitjak a megyei tanáccsal égyez­tetet program alapján a hálózatfejlesztést és öt év .alatt több ezer új fogyasztót kapcsolnak be a hálózatból. Részletesen foglalkoztak' a tanácskozáson a Szeged tér­ségében létesítendő fűtőerő­mű építési lehetőségével, il­letve a szegedi erőmű bőví­tésének kérdésével. A közel­jövőben mint mondották a minisztérium képviselői, ilyen erőmű nem épülhet, viszont lehetőség van a sze­gedi erőmű kazánjainak korszerűsítésére, illetve újabb kazánok beépítésével a gőz­szolgáltatási kapacitás bőví­tésére. Tekintettel arra, hogy a Szegedi Ruhagyár és a konzervgyár hozzájárul a bő­vítéshez, lehetőség nyílik óránként 20 tonna gőz szolgáltatását biztosító kazán beépítésérc. Megvizsgálják, hogy a rókusi városrészben felépülő új la­kások fűtését biztosithat­nák-e a szegedi erőműben fejlesztett gőzzel. Csongrád megye energia­szükségletének felmérése és a települések hőellátási terv­tanulmányainak elkészítése is folyamatban van. A mi­nisztérium képviselői szóvá tették, hogy Szegeden és Vásárhelyen előrehaladott a munka, de a megye más vá­rosaiban késlekednek a ta­nácsok. A megbeszélés után dr. Horváth László miniszter­helyettes és a kíséretében levő minisztériumi ágazati főosztályvezetők megtekin­tették a Szeged környéki kőolaj- és földgázipari léte­sítmények építését és tanács­koztak a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelő Vállalat vezetőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom