Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

4 Szerda, 1977. január 19. Eredmények és távlatok Az orosz nyelv- és irodalomtanárok magyar szekciójának elnökségi ülése után A közelmúltban ülést tar- megrendezett második kong- tásra, 1978-ban az orosz lrotott az Orosz Nyelv- és Iro- resszus után 1976. augusztus dalom kutatása és oktatása Nemzetközt 23. és 28. között Varsóban aktuális kérdéseivel foglaltartott harmadik tudományos kőzik majd egy országos tavilágfórumon 89 ország több nácskozás. 120 ezer pedagógusát Számos nemzetközi tudo1905 résztvevő képviselte, mányos tanácskozás munkáHazánkból 106 oktató utazott jába kapcsolódnak be a maki- gyar kutatók. A teljesség A résztvevőkre mély be- igénye nélkül említjük meg nyomást tett az a tény, hogy ^z. oktatási folyamat aktiviL. I. Brezsnyev, az SZKP fásáról Csehszlovákiában főtitkára külön üzenetben (1977), a levelező oktatás taüdvözölte a világíórumot. pasztalatairól Lengyelország... . , . „ „Az orosz nyelv — írta — ban, az orosz és szovjet iroszekcio jelenleg a sok milliós és soknemzeti- dalom internacionális jelle, • Í 1 eíer sé8a s^vjet nép érintkezési gér51 Bulgáriában (1978), és ,5odaI°r^a" eszköze, napjainkban a vi- az irodalomkutatás és -oktalág népei között is egyre szé- tds kérdéseiről Olaszországlesebb körben terjed. Előse- ban (1979) rendezendő kongít hazánk aktív hozzáj áru- ferenciákat. lását a világkultúra fejleszdalomtanárok Szövetsége (MAPRJAL) magyar szekciójának elnöksége. Áttekintette a megalakulás mint óta végzett munkát, és elfogadta a legközelebbi évekre vonatkozó munkatervet. Több mint három év munkája Az 1973 márciusában megalakult mintegy orosz n. nárt egyesít soraiban. A megyék többségében már megalakultak és működnek a helyi tagozatok. A szekció a maga sajátos eszközeivel tö- téséhez, és megnyitja a virekszik az orosz nyelv ok- iágcivllizáció szellemi kintatás színvonalának emelésé- csesházának kapuit a szovre, a szervezettség elősegíté- jet emberek és a többi orDr. Fenyvesi István, a magyarországi szekció alelnöke Zöldi Sándor utca Tegnap új utcanévtáblákat szögeztek a Vasasszentpéter utca házaira: mostantól dr. Zöld Sándornak, a forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosának emlékét hirdetik a zománctáblák. Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága választotta a megbecsülésnek ezt a formáját, mivel dr. Zöld Sándor Szeged életébe is beírta nevét. Zöld Sándor Berettyóújfalun született, s a baloldali diákmozgalom kiemelkedő egyénisége volt, szervezte a Márciusi Frontot, tagja lett az illegális kommunista pártnak 1932-ben, aktív részese volt az antifasiszta harcnak. Orvosként ls nagy szerepet vállalj a politikai életben. A felszabaduláskor pártszervező az orvosi hivatása mellett, bihari főispán, álságának titkára. A Délmagyarország ezt írta megválasztásáról: „Dr. Zöld Sánlamtitkár, az MKP Központi dor megválasztásával a nagyVezetőségének osztályvezetője, majd 1946 novemberétől az MKP nagyszegedi bízottszegedi pártbizottság olyan titkárt kapott, akinek szerszültsége, közigazgatási képzettsége, s megnyerő egyénisége... képessé teszi az előtte álló nagy feladatok elvégzésére". 1948 őszéig állt a szegedi pártszerv élén — ekkor belügyi államtitkárrá nevezték ki, majd a párt Politikai Bizottságának tagja, 1950-ben pedig belügyminiszter. Mivel nem volt hajlandó részt venni a tisztességes, becsületes vezetők elleni rágalomhadjáratban, a törvénysértésekben, „a nép ellenségévé" bélyegezte az akkori vezetés. Becsületessége, keménysége szörnyű megoldásba kényszeri tette: családjával együtt tragikus körülmények között halt meg. A Kerepesi temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Emléke a dicsőség és elismerés olyan fénykörébe jutott. amely teljes joggal megilleti. Ennek az emléknek adózott most Szeged is, amikor utcanévben örökítetvezőereje, elméleti felké- te meg. sere. szágok népei között. Ezért Több jelentős szakmai ren- növekszik az orosz nyelv tedezvény fűződik immár szekció működéséhez, megalakulás évében — kintélye a nemzetközi életben, ezért akarja megtanula ni egyre több ember." tanárképző főiskolák orosz A hat naoon át, 10 szektanszékeivel együtt — a sze- Cjóban működő kongresszugedi főiskolai ruszisztikai son 32 ország képviselői 730 napok szervezését segítstte előadást tartottak. Ez rendelő, 1975 februárjában pedig kívül széles problémakört magyar—orosz és magyar— ölett föl az orosz nyelv és ukrán Irodalmi kapcsolattör- irodalom elméleti megalapoténeti konferenciát rendezett. z^sa ^ oktatásának gyakorRendezésében zajlott le Bu- terén_ A kongresszus dapesten a MAPRJAL finn- meggyőzően bizonyította: ugor regionális szimpóziuma gyümölcsöző az a törekvés, az orosz nyelv sajátos okta- hogy a filológiai és didaktitási problémáiról, az e nyel- ^ jellegű tudományos kúveken beszélő orszagokban. tatásokat a különböző szin1975 őszén módszertani cseréltek véleményt a szak ág képviselői. Mindeeyik év za*úott le tavaszán aktívan segítette a gyűlése, szekció az Iskolai tanulók megrendezését is. országismereti teken összehangoliák a gyakonferenclán korlati oktatás igényeivel. A kongresszust követően a MAPRJAL közItt elhatározták, hogy — az NDK ruszisztáia köorosz nyelvi versenyeinek nak meghívására vetkező, IV. kongresszust Nagy számú magyar okta- 1979 nyarán Berlinben tarttó és kutató adott számot ta- ják. A végrehajtó tanácsba pasztalatairól, eredmenyeiről Magyarország képviselőjea nemzetközi MAPRJAL- ként Pócs Ilonát választatrendezvényeken. Az 1973 ták be. szeptemberi várnai II. kongresszuson 45 fős delegáció /(fovábbi tervek képviselte hazánkat, közülük 18-an előadást tartottak. 1974 Az elnökség tervei között júniusában a moszkvai felső- jelentős helyet foglal el a oktatási szimpóziumon szere- helyi — megyei és budapespeltek emlékezetesen honfi- ti — tagozatok munkájának társaink. 1975 augusztusa- megerősítése. Ezeken a taban Szófiában irodalmi kap- gozatokon tud eljutni a legcsolattörténeti szimpóziumra érdekeltebbekhez mindaz a utazhatott 6 kollégánk, októ- gazdag információ, amivel berben pedig a Jugoszláviá- egyre inkább rendelkezünk, ban megrendezett összeha- Másrészt a helyi munka résonlító nyelvészeti konferen- vén lehet leginkább _ bekapcián lehettünk ott. Kiállítási napló Tártat, pannó, minikönyv csolni minél több kollégát MEGYEI DIAKTARLAT. AZ idei, kétévenként megrendezésre kerülő Erkel Diákünnepekre készülődve rendezték meg Hódmezővásárhelyen a Komócsin Zoltán Szakközépiskolában a megye középfokú tanintézeteiben tanuló diákok képző- és ipar. művészeti kiállítását. Az iskola aulájában levő paravánokon a megye tizenegy középfokú intézményének hallgatói mutatják be a beküldött 200 pályamű legjobb száz alkotását Festmények, grafikai lapok, érmek, plakettek, kerámiatárgyak, hímzések sorakoznak a kiállításon. Néhány nappal ezelőtt, a Művészeti Magazin januári adásában a Magyar Nemzeti Galéria egyik vezetője nem véletlenül mondta el, hogy a középiskolai oktatásban a képzőművészetre nevelés, a látáskultúrával való foglalkozás mostohagyermek. Ezen a megyei kiállításon is ez derül ki. Ha nem lenne jelen a szegedi Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola hallgatóinak jó néA magyar szekció több ki- ebbe a közérdekű munkába, hány színvonalas alkotása, advánnyal gazdagította a hazai szakirodalmat. Kiadtuk a Várnában elhangzott magyar előadások, valamint a budaTöbb munkabizottság közreműködésével megindultak a magyarországi ruszisztika bibliográfiájának összeállípestl kapcso'attörténeti szim- tási munkálatai. Jelentős pózium téziseit, most van gyűjtőmunka indul a magyaelókészületben az előadások rok tipikus orosz nyelvi hiteljes szövegének Pöcs Ilona és nessza összeállításában xtv nyi kiadása, báinak összegyűjtésére. Az Vujovich országismeret oktatásához módszertdni anyagok, Illusztelvi versenvek segítésére ratív „csomagok" készülnek. orosz és szoviet veraervűitemény jelent meg. Megjelentek a varsói kongresszus maAz 1978-ban esedékes Tolsztoj-évforduló alkalmából bekaocsolódunk az ennek kapgyar tézisei is, a teljes szö- csán meginduló irodalomszovegek kiadása a tervekben cio'ógiai munkába. Több országos rendezvény körvonalai rajzolódnak ki. Az idén a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a szaknyelvoktatás időszerű és az 1973-ban Várnában kérdései kerülnek megvitaszerepel. 1% varsói kongresszus Az 1969-es moszkvai első, Somogyi Karolyné felvétele A megye diakalkotóinak kiállítása Hódmezővásárhelyen az --- művészettörténész gyűjtötte egybe Ars longa Alkotó címmel Juhász Várostervek a művészklubban Hétfőn este a Sajtóház mű- letve vezetőhelyettese, Bodola salkkal a nyílt várospolitika vészklubjának újszerű ren- Miklós, a kereskedelmi osz- mellett is szavaztak. Többen dezvényén bebizonyosodott, tály vezetője, Takács Máté beszéltek arról, hogy szükhogy a várospolitika mennyi- városi főépítész, Borvendég ség lenne olyan fórumra, re érdekli a szegedieket. A Béla, Hilbner Mátyás, Prágai ahol képet kaphatnának egyDugonics tér rendezési ter- János, Tarnai István, a Sze- egy fontos létesítmény tervevének ürügyén a hallgatóság gedi Tervező Vállalat terve- zésének előkészítéséről. Ily betekintést nyerthetett a vá- zői, Szotyoly Nagy Mihály, a módon a lakosság ötleteivel, roséoítés részleteibe, a ter- Kereskedelmi Tervező Válla- javaslataival tovább gazdavezés műhelytitkaiba. Szó lat osztályvezetője, Iványi gítaná a terveket, esett itt arról, hogy milyen Lászíő, a BUVATI tervezője A február 4-ig nyitvatartó körülmények, feltételeit alap- — sok érdekes kérdést vetet- kiállításon látható a Dugóján valósulnak meg az el- tek fel, és ennek kapcsén nics tér és a Belváros beépígondolások, és a rajzolóasz- élénk vita alakult ki. A be- tési terve, a Dugonics tér táltól milyen hosszú az út a szélgetést Pálfy Katalin új- közlekedési rendjének elképmegvalósulásig. ságíró vezette. zelései, a nagyáruház és a A művészklub vendége. - A Dugonics tér szfnevál- ^^c^Tátyí Tölgyesi Bela, Hunyady tozása szenvedélyes hangot Tácsi Gdbor> vörös József László, a városi tanács épí- is kiváltott, és a városukat közreműködésével rendezte tési osztályának vezetője, iL szerető szegediek felszólalá- meg a művészklub. meglehetősen szürke, semmitmondó képet kapnánk Csongrád megye középiskoláiban folyó képző- és iparnűvószeti nevelő és alkotó Am elég-e nekünk pusztán emlékezve, reprezentatív mimunkáról. Nem minthogyha babérokért dolgozni? Nem nikönyvet jelentetett meg a nem lenne adottságokkal, te- fontosabb-e minél több, a Szegedi Nyomda MTESZ mihetságekkel áldott gyerek ma legfogékonyabb korban levő niatűrkönyv klubja. Szelesi a középfokú tanintézetekben, kamasszal megízleltetni - Zoltin legyen az gimnázium vagy " szakmunkásképző intézet alk°tas örömét, az al™^ címmel Juhász Gyulának Gondolom, hogy részint a vi- munka szépségét?! azokat a verseit, melyeket zualis nevelessel vannak „.„ . . „„,„„.„ „ „ , , , „ ,, . J gondjaink, részint a lehető- PANNÓ A GYÁRBAN. Szűk művészek és alkotások ihletségeket nem használjuk ki egy esztendeje a városi ta- tek. A harmincegy verset, megfelelő módon. E témát nács által szervezett akciói ugyanannyi reprodukciót tarkönnyű lenne^ elintézm az- ^^ kötött szer- talmazó kis kötet a képző, menyének a^ ^Tömörkénye- zödést Zombori László festő- művészet iránt fogékony és sek" megszerzik a szokásos, művész a Szegedi Ruhagyár- értő költő, Juhász Gyula egyformán zöld babérokat. raL E kapcsolattól sokat vár- portréjának sajátos vonásait •msMMHMMBnvMHBi j tak művészek, munkások, ve- rajzolja meg. A legtöbbször zetők. Profitálhatott alkotó- szonettekben megénekelt álművész és munkáskollektíva kotók és alkotások felölelik agyaránt. Csak jól kellett sá- az egyetemes képzőművészet fárkodni a lehetőségekkel. A legnagyobb alakjait és alkolétrejött művész-üzem kap- tásait, a Milói Vénusztól Leocsolatok közül az első repre- nardo Giocondáján át Van zentatív eredményt a ruha- Goghig, Gauguinig, s a korgyár és Zombori László pro- társ alföldi művészekig, Ruddukálta. A festőművész há- nayig, Károlyi Lajosig, Endre rom részből álló pannóját Béláig. Juhász Gyula versei tegnap, kedden délelőtt avat- és a mellékelt reprodukciók ták fel a szegedi üzem nagy- egy nagy művész széles látermében. Az avatási ünnep- tókörét, képzőművészet iránti ségen a vállalat vezetői mel. vonzódását reprezentálják lett ott volt többek között öröm, hogy Szelesi Zoltán e Bányalné dr. Birkás Mária, Hzép vállalkozását felkarolta a városi tanács általános el- a nyomda miniatűrkönyv nökhelyettese is. klubja, s elsősorban a gyűj. KÉPZÖMtJ VESZETI MINI- töknek értékes és különleges KÖNYV. Juhász Gyula halá- kiadvánnyal kedveskedett. Iának 40. évfordulójára U T. L. Rádiófigyelő A hálapénz forrása Az orvosok és betegeik kapcsolatának történeteiből jobbára csak a kuriózumokat is. merjük. Ezek forognak közszájon; dagadnak igaznak látszó mesékké, és torzulnak el a pletyka szabályainak engedelmeskedve. A sztorik többféle szempont szerint csoportosíthatók; Ismeretesek az alapellátás történetei, amelyek úgy kezdődnek, hogy a szomszédasszonyt, aki pedig makkegészséges, kiírták, s vajon miért; aztán vannak történetek a kórházi ágyakról, amelyek jó pénzen kibérelhetők, mert azt beszélik ... És így tovább. Emberek vagyunk, gyarlók és esendők. A valóság pedig sohasem tud olyan érdekes lenni, mint a kitaláció. A saját betegségeinket, találkozásainkat orvosokkal, hajlamosak vagyunk elfelejteni; meg. történt velünk, hogy meggyógyultunk — spongyátreá! Eke Károly Titkon innen — titkon túl című sorozatának utolsó darabja ezt a bonyolult kérdéskört vette vizsgálat alá: milyen az orvos es a beteg kapcsolata napjaink, ban, és milyen lesz a holnap társadalmában? A műsor vendégei — Kenpel-Frónius Ödön, Petri Gábor és Petrányi Gyula orvos, professzorok — szerint ez a kapcsolat talán sohasem lesz problémáktól mentes, éppen ezért kell összehangolni aa orvos és a beteg érdekét, ami tulajdonképpen közös is. A sok magvas gondolat közül érdemes egyet kiemelni. A doktorok nem kerülték a paraszolvencia, a hálapénz kényes kérdését sem. Szerintük az a forrása, hogy mi, betegek, valami extrát akarunk; hogy velünk a maximálisnál is többet törődjék az orvos, különleges gyógy, szerekkel traktáljon, és próbálja ki a tudomány jelenlegi vívmányai közül a legmodernebbeket Rajtunk. Téveszme pedig. A beteg valójában csak egy dolgot tud megítélni, jelesül azt, hogy kedvesek voltak-e hozzá, s hogy panaszai elmúltak-e. Az egészségügyi ellátás hazánkban szolgáltatás jellegű; ingyen van magyarán, ami pedig ingyen van, azt általában nem beesüli eléggé aa ember Érdemes elgondolkodni rajta! Aki figyelte eddig az adásokat, szomorúan láthatta a Rádóújságban, hogy ez már a záróadás. Búcsúzni kell tehát Eke Károly vibrálóan izgalmas riportjaitól, pedig talán lett volna még ennek a népszerű műsornak monda, rt való ja. Reméljük — talán új címmel, és némileg módosult tartalommal — közelesen újjászületik. P. R. 4