Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

h )Q0 VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 20. szám 1977. január 25* kedd Ára: 80 fillér MAG YA R SZO Cl AL I S T A M UN KÁS PÁRT LA P J A Élelmiszeriparunk eredményei, feladatai Országos tanácskozás — Dr, Romány Pál előadása Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezesügyi Minisztérium országos élelmiszer-ipari tanácskozást rendezett. Az értekezletet dr. Soős Gábor államtitkár nyitotta meg, majd dr. Romány Pál miniszter tartott előadást az élelmiszeripar eredményeiről és feladatairól. Elmondotta, hogy az iparnak ez az ágazata 1975-re — 1960-hoz képest — két és félszeresére növelte a termelési értéket, amely meghaladta a százmilliárd forintot. Ehhez a felfutáshoz megfelelő alapot adott a fokozódó mezőgazdasági árutermelés, amely igyekezett választékban és mennyiségben fedezni a szükségletet. Az ipar alapanyag-ellátása általában megfelelő volt, a feldolgozó üzemek berendezései folyamatosan működhettek, ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi iparágban és az év minden szakában tervszerű és szükséglet szerinti volt az árukibocsátás. Esetenként gondok adódtak, mint például 1976-ban, amikor is a mezőgazdasági termelők — főként a kedvezőtlen időjárás miatt, de gyakran munkaszervezési hiányosságok következtében — adósak maradtak a növénytermesztési tervek teljesítésével. Ez különösen a zöldségellátást vetette vissza, és hátráltatta a feldolgozó ipar munkáját is. Az állattenyésztő tevékenység ellenben kedvezően alakult, s ez az ipari termelés fokozását is elősegítette. Az élelmiszeripar tavaly, a mezőgazdasághoz hasonlóan, nehéz évet zárt; a tanulságokat az 1977. évi tervek elkészítésénél mindenképpen le kellett vonniuk a vállalati kollektíváknak. A feladatok ugyanis idén ismét alaposan próbára teszik az élelmiszeripari üzemeket; 1976-hoz képest hat százalékkal fokozni kell a termelést, s ez lehetővé teszi a lakosság megszokottan magas színvonalú élelmiszer-ellátását 1977-ben. A lakossági fogyasztás mennyisége 1976-hoz képest élelmiszerekből 2,5—2,7 százalékkal, élvezeti cikkekből 4,3—4,5 százalékkal, együttesen mindegy 3,1—3,3 százalékkal növekszik. Az egy főre jutó élelmiszer-ellátás adatai ugyancsak jelzik a termelés fokozódását, húsból és húskészítményekből az 1976. évi 71,6 kg-os fogyasztás 73,5 kg-ra növekszik, az előirányzat szerint a zöldségfogyasztás 82-ről 94 kg-ra, az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás pedig 72-ről 78 kgra nő. A miniszter ezután a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ipari üzemek kapcsolatának alakulásával foglalkozott. Ebben a tekintetben az elmúlt években sorozatos gondok adódtak. A mezőgazdaság összes árutermelésének mintegy háromnegyed részét az élelmiszer-ipari üzemek veszik át. A szerződéses rendszer továbbra is alapvető forma marad, de a szerződések tartalmát finomítani, javítani kell, a piaci jellegű, kereskedelmi kapcsolat mindinkább a termelési együttműködés irányába fejlődik. Az élelmiszer-ipari vállalatoknak érdekük, hogy a nyersanyag nagyobb részét a velük állandó kapcsolatban levő mezőgazdasági partnerüzemektől szerezzék be. A szerződéses kapcsolatok fejlesztésének és a közös érdekeltség megvalósításának további lehetősége a hasznos anyag, illetve a minőség szerinti műszeres termékátvétel, amely a vágósertés-termelésben jól bevált, s elterjesztése a növénytermesztés egyes ágazataiban, például a cukoriparban fokozatosan számításba jön. A szorosabb kapcsolatok lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők előfeldolgozó tevékenységének kibontakozását, ez egyúttal csökkenti a feldolgozó vállalatok munkaerőgondjait. A mezőgazdasági termelök és az ipari üzemek kapcsolata a kölcsönösen előnyös és gazdaságos társulások formájában is tovább fejlődik: közös vállalatok és agráripari egyesülések jönnek létre. A miniszter kiemelte: a kapcsolatok fejlesztése csakis akkor lehetséges, ha a partnerek között tartós a bizalom, a partnerek gyakori változtatása ugyanis veszélyezteti a célok elérését. Általában arra van szükség, hogy á partnerek türelmesebbek legyenek egymás nehézségeivel szemben, és nem hiányozhat a segítőkészség sem; az élelmiszer-ipari vállalatoknak bizonyos fokig integrálniuk kell a mezőgazdasági termelői tevékenységet, de ez semmiképpen sem jelenthet utasítgatást, ellenkezőleg, kötelezettséget és felelősséget ad, és, kölcsönös egymásra utaltságot feltételez. A miniszter kitért az élelmiszer-ipari termelés gondjaira: egyebek között beszámolt arról, hogy az üzemek eszközállományának csakis 25—30 százaléka nevezhető korszerűnek. Az elértéktelenedett — nullára leírt —, de még üzemelő állóeszközök részaránya öt év alatt háromszorosára nőtt, s ez akadályozza a gyártmányfejlesztést. Mindez a termelékenység alakulását is befolyásolja. A magyar élelmiszeripar alacsony termelékenységi színvonalát az objektív okok azönban csak részben magyarázzák; sok tennivalójuk van a munka- és üzemszervezöknek. Az élelmiszer-ipari tanácskozás alkalmával az AGROINFORM a Vasas-székházban élelmiszer-ipari kiállítást nyitott, amelyen több mint 200 korszerű, új terméket mutatnak be. (MTI) Kereskedelmi fejlesztések Megbeszélés Csongrád megye áruellátásáról Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében tanácskozást rendezett a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ megyei bizottsága, az 1976— 1977. évi kereskedelempolitikai célkitűzésekről, és a szocialista munkaversenymozgalom egységes végrehajtásáról. A tanácskozáson részt vett Perjési József, az MSZMP Csongrád megyei, dr. Solymossy Margit, az MSZMP Szeged városi bizottsága képviseletében, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára, Kopasz Józsefné, a KPVDSZ Csongrád megyei titkára is, továbbá a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a MÉK, a városellátó, az ÁFÉSZ-ek, a vendéglátóipar vézető képviselői, e vállalatok pártós szakszervezeti titkárai. Dr. Csada Lászlónak, a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője megnyitó szavai után Farsang Lászlóné dr., a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy Csongrád megyében tavaly az áruvásárlás jelentősen fokozódott. A lakosság minden száz forint pénzbevételéből 87,32 forintot költött vásárlásra. Ez a "szám 1975-ben 83,72 forint volt. A lakosságnak nyújtott hitel növekedése meghaladta a 27 százalékot. Ugyanakkor figyelmeztető adat a keresMárcius 5-6-ra Összehívlak az MNOT II. konferenciáját Hétfőn a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Makoldi Mihályné, az MNOT alelnöke megnyitója után Herczeg Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese tartott tájékoztatót időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy 1977-ben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét, legfontosabb feladatunk egyike, hogy az év végéig időarányosan teljesítsük az ötéves tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Kitért arra, hogy a műszakpótlék központi rendezésére vonatkozó elképzelések nagy részét az idén realizálják. A vállalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetkezeteknél mintegy 800 ezer fizikai dolgozó végzi munkáját két vagy három időszakban, illetve folyamatos munkarendben. Közelről érinti a lányokat, asszonyokat, hogy az idén, a terveknek megfelelően, javul az egészségügyi, kulturális, szociális ellátás. Ez évben 1731 kórházi ágy, 38 új általános orvosi körzet, 36 új gyermekorvosi körzet létesül. A gyermekintézmények bővítését 3300 bölcsődei, 16 240 óvodai, 420 gyermekvédelmi intézeti hely építésével segítik elő. Az óvodáskorú gyermekek csaknem 80 százalékának jut majd hely különböző gyermekintézményekben. A gyermekgondozási szabadságot várhatóan az idén 20 ezerrel többen fogják igénybe venni, mint tavaly. Ezután Erdei Lászlónénak. az MNOT elnökének javaslatára az Országos Nőtanács úgy döntött, hogy március 5 —6-ra összehívja az MNOT II. konferenciáját. Az országos konferencián értékelik majd az 1971-ben megtartott első konferencia óta eltelt időszak munkáját. (MTI) kedelem számára, és 1977-re is feladatokat, jelez, hogy 20 százalékkal megélénkült az áruvásárlási hitelkeret. A lakosság keresetét befolyásoló tényezők között jelentős szerepet játszott az áruválaszték színvonala, az árak alakulása is. A kereskedelmi szervek — felelősségük tudatában — tavaly is nagy figyelmet fordítottak a kiegyensúlyozott ellátásra, amely összességében megfelelő volt. Emellett számos termékcsoportban nem volt elégséges a mennyiség és a választék, főleg a termelő vállalatok, az import lemaradása és a késedelmes szállítás, másrészt a kereskedelmi munka fogyatékosságai miatt is. Egész esztendőben gondokkal kellett küzdeni az elégtelen burgonya, zöldség és gyümölcs ellátása miatt. Ezt még fokozta a mélyhűtött áruk rendkívül gyenge kínálata is. 1977-re a téli burgonya, a zöldség, az alma tárolása időben megtör-tént. A rendelkezésre álló mennyiség, például burgonyából, várhatóan folyamatos ellátást biztosit az új termésig. A vendéglátásban az ételforgalom növelésére jelentős erőfeszítések történtek;' s ennek meg is van az eredménye: a növekedési ütem kétszerese az italforgaloménak. A vendéglátás árpolitikája is az .ételforgalom növelésére irányult. A lakosság ruházati ellátása összességében javult. Ezen belül a csecsemő-, a gyermekruházat, a női konfekció és a lakástextíliák kínálata jobb ellátást biztosított. Ennek ellenére még mindig gondot okoz számos hiánycikk. A vegyesipari cikkekből az ellátás több szakmában javult, például hengerelt áruból, villamosszerelési cikkekből. Mas cikkek hiánya — csővezeték, villanybojler, kazán, radiátor, szilárd fűtőanyagokhoz kályha gondot okozott. Bútorárukból az ellátás megfelelő. Sajnos a bútorhálózat nem javult, így a kínálatnak csak csekély hányadát tudják a boltok bemutatni, elsősorban Szegeden. Fansang Lászlóné kitért a kereskedelem munkaerőhelyzetére, s arra, hogy a lakosság áruellátását, a választékot javította és színesítette a magyar—jugoszláv és a magyar—román határ menti árucsere-forgalom. Ezek a kapcsolataink tavaly is kedvező eredményt hoztak mindkét szomszédos országgal. Ezután ismertette az előadó a kereskedelmi hálózat fejlesztését az ötödik ötéves tervben. Ebben az időszakban Csongrád megyében 60 ezer négyzetméter kereskedelmi hálózat megvalósítása szerepel a programban, az előző tervidőszakról áthúzódó beruházásokkal együtt. Az áthúzódó beruházások között szerepel Szegeden az új szálloda és étterem, Tarjánban ABC-áruház és bisztró, ugyanitt étterem, továbbá a Dózsa György utcában autóalkatrész szaküzlet megépítése. A nagyberuházások közül kiemelkedő a szegedi nagyáruház és a Domusárüház, amelyek építéséhez várhatóan még ebben a fél évben hozzákezdenek, A kereskedelem idei célkitűzéseinek megvalósítása — Hasonlóan az elmúlt évihez — valamennyi dolgozótól aktív, gondos munkát követel, "terveink ' feszitettek, de reálisak, éppen ezért megvalósíthatók. A munkaverseny-mozgalomnak is a kereskedelempolitikai célkitűzések eredményes megvalósítását kell szolgálnia: az áruellátás és a vásárlási körülmények javítását, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, javulást a kereskedelmi dolgozók élet- éa munkakörülményeiben. A népgazdasági terv kiemelt követelménye a lakosság ellátásának kiegyensúlyozott biztosítása. Ebben minden kereskedelmi szerv megtalálja a maga munkáját Korreferátumot tartott ezután Kopasz Józsefné, a szocialista munkaverseny idei feladatairól, valamint Vass Imre, a MÉSZÖV Csongrád megyei elnökhelyettese az ÁFÉSZ-ek eredményeiről és feladataikról. Ezután vita következett, amelyben számosan kértek szót. . Ma hazánkba érkezik a Mali Charles Samba Cissokho, külügyminiszterének meghía Mali Köztársaság külügy- vására január 25-én, ma himinisztere, Púja Frigyesnek, vatalos látogatásra Magyar, a Magyar Népköztársaság országra érkezik. Siesta gyermekcipők A Szombathelyi Sabária Cipőgyárban évről évre nagyobb mennyiségű Siesta gyermekcipőt készítenek. Ez a típus a kisgyermekek lábának helyes talpfekvését segíti elő. Ebben az évben egymillió hatszázezer pár kerül kereskedelmi forgalomba. KS fotó: Koppány György felvétele.