Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

\ 8 WLDMJZMi Vasárnap, 1977. január 23. Nem születünk olvasónak A kisfiú, akinek legkedvesebb tanárgya a magyar irodalom, s megbízatását tekintve maga is majdnem író, hiszen az úttörőőrs krónikása, nagyon szereti a köny­veket — Olvastam már Petőfi Sán­dor összes verseit és Homérosz hőskölteményeit is. Magától értetődően adja elő mindezt, mintha csak azt monda­ná, hogy tegnap a grundon ők győztek a szomszéd ház váloga­tottja ellen a focimeccsen. Könyvtári kartonjának tanúsá­ga szerint Takács Péter mögött valóban komoly olvasói múlt van már. Harmadikos korában lett a Gyermekkönyvtár tagja, s azóta hetente legalább egy könyvet visz haza. Most Milivoj Matosec A Hársfa utca réme cimű ifjúsági regénye van a kezében. — A rém egy kisfiú — magya­rázza lelkesen —, aki erősebb a többieknél, megveri a társait, és ezért félnek tőle. Jó könyv, már mondtam az osztályban a gyere­keknek, hogy ók is olvassák el. Egy másik ötödikes, Takáts Attna már valasztott könyvet A borítón a cím: Hellasz és fény­kora. — Az ókori görögökről tanu­lunk az iskolában — ezért vá­lasztottam. — Kitől hallottál először erről a könyvtárról? — A bátyámtól, ő már gimna­zista, de mondták az iskolában is. A mesékkel kezdődik A legtöbb gyerek íelsőtagoza­tos korában iratkozik be a könyv­tárba, de vannak, akik korábban kezdik. — A Gyermekkönyvtárnak ez­idő szerint 1558 tagja van — so­rolja az adatokat Agárdi László­né, a megbízott igazgató —, kö­zülük negyvenen még óvodások. Az állomány: 15 287 kötet. 42 fo­lyóiratot járatunk. Naponta kö­rülbelül százan fordulnak meg itt, ha rendezvényt tartunk, még ennél is többen. A legkisebbekkel Pintér Éva foglalkozik, ök elóször a mesék világával ismerkednek meg; és Játszanak is. Báboznak, különféle tárgyakat készítenek. Áz olvasóvá nevelés iskolájába ez jelenti a belépőt. Évtizede már-már azt hittük: olvasó nemzet vagyunk. Statisz­tikák és méterben mért könyvtá­rt polcok sokasága látszott mind­||Ü13 ! HHl:|| V > 11 ii íiflf lufin ||'t jj . • • i í •• ! iw ül­ezt bizonyítani. Pedig az igazsag mindössze, hogy többet olvasunk, mint eddig bármikor, de a köny­vek forgatása még nem tekinthe­tő általános jó szokásnak. Zenesarok A harmadikos Matusovits Laci és az ötödikes Varga Tamás min­dennapos vendégek. A kisebbik fiú a fülhallgatóval bajlódik. A lemezjátszóra dr. Latzkovics Lászlóné már feltette a Népek meséi sorozatból az egyik burját népmesét A korong forogni kezd. Laci még a szemeit is lehunyja, úgy hallgatja Pálos György sza­vait — Mit keresnek a lemezek a gyermekkönyvtárban — kérdez­hetné, mint ahogy sokan meg is teszik —, nos, az országban mi rendeztünk be először gyermek­könyvtári zenesarkot. Egy héten háromszor van egyéni lemezhall­gatás; egyszer pedig foglalkozást tartok. A most folyó sorozat cí­me: Keressünk kísérőzenét. A gyerekek elolvasnak egy-egy me­sét, dramatizáljuk, majd megfe­lelő hangulatú zenét választunk hozzá. Három lemezjátszójuk van; négyszáz lemez hozzá. — Ennek a munkának nincse­nek hagyományai — folytatja dr. Latzkovics Lászlóné —, a mód­szereit magunknak kell kitalál­nunk. Olyan gondjaink is vannak például, hogy a hanglemezekhez még cimleírási szabvány sincs. A most érkező Karikó Eva vi­szont cimleírási szabvány nélkül is megtalálja a neki tetsző le­mezt. Székely Mihály énekel raj­ta. — Egy népdalt akarok meg­hallgatni — mondja —, most ta­nultuk ötödikben, és arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan szól íel­nőtthangon. Pályaválasztási postaláda Szinte percenként nyílik-csukó­dik az ajtó. Egy nagyobbacska fiú elmenőben egy cédulát csúsz­tat egy dobozba. Megnézem én is. Nem doboz ez, hanem pálya­választási postaláda. Mellette glédában kérdőívek. Akinek bár­mi gondja van a továbbtanul-s­sal — kérdezhet. A Pályaválasz­tási Intézet munkatársai ráírják a kérdőívre a választ és vissza­küldik néhány nap múlva. A nyolcadikos Redenczki Mihály­nak is ők adtak tanácsot. — Építőipari szakközépiskolá­ba szeretnék menni — mondja a fiú felpillantva a könyvéből. Ab­ban a sarokban ücsörög egy ló­cán, ahol az ismeretterjesztő iro­dalom kötetei sorakoznak a pol­con. Délután háromra összegyűlik vagy két tucat gyerek. Kisebbek, nagyobbak. Rendet tartani nem kell közöttük. Megteszi ezt a hely szelleme, ök. és mind az ezeröt­százán olvasók lesznek, pedig — nem születünk olvasónak. P. F. Olvasom egy tizennégy éves olasz fiú tragédiáját: szülei el­adták — szó szerint — egy pa­rasztgazdának, s a napi 15 órás kemény munkában felőrlődött kamasz önkezével vetett véget életének. Pontos adatok arról, hogy nyomorgó családja mit ka­pott a gyermek munkájáért, s mennyire rá is szorultak erre a keserű megoldásra, de a nagy sajtóvitát kavart tragédia kap­csán arról is írtak az olasz la­pok, mennyire nem egyedi eset­ről van szó, milyen sok gyermek­nek hasonló a sorsa a gazdasági bajoktól gyötrődő Itáliában. Köztünk él két generáció is, akiket minden bizonnyal jobban felkavar egy-egy ilyen hír, mint a felszabadulás után születette­ket. Vannak talán, akik átlapoz­zák a hírt, vagy megrendülnek, csak kívülállóként éreznek rész­vétmoccanást lelkükben, mint amilyet mindnyájan érzünk, ha gyerekről, bárki gyerekéről is le­gyen szó. S ha van gyermekük, megkönnyebbült sóhajjal hason­lítanak: „Milyen jó, hogy az enyémnek nem lehet ilyen sorsa! Tanul, amikor itt van az ideje, s majd dolgozik, amikor annak is eljő az ideje." S így van ez jól, ha nem is mondúik ki a gondo­latot. azért hozzáéreztük: éppen szocialista berendezkedésünknek köszönhetően. Ne tűnjön bizarrnak a kérdés, ha ennek kapcsán jut az ember eszébe: mit és mennyit dolgoz­nak nálunk a gyerekek? Aligha tévedek, hogy ma még talán a falusi gyerekek azok, akik korán ismerkednek meg a munkával — a háztáji gazdaság ellátásában se­gédkeznek —, meg a több gyere. i kes városi család fiai-lányai szor­goskodnak többet. De hallottam már a szülői értekezleten tanár­tól, hogy hatodikos fiúk és lá­nyok nem tudták, mibe kerül egy kiló liszt, meg cukor — to­lón ők nem szaladnak soha a boltba? Nem segítenek takaríta­ni szüleiknek? És mást se dol­goznak? Legtöbb gyereket semmilyen munkával nem „terhel" a csa­lád, mondván: a tanulás az 5 dolga. Igen, az a legfontosabb. Ki az. aki elvitatná? De az agyonterhelt szülőket, a dolgozó anyukák küszködését nézheti-e fotelból a cseperedő-kamaszodó gyerek? Dehogyis akarunk pedagógiai vitába keveredni — mert erről a pedagógusoknak sem azonos az álláspontjuk, mégha azért ők is lemérik az iskolában, kik azok, akik tettre készek, vállalkozó kedvűek, a közös munkában ak­tívak. Ritkán téved, aki azt fel­tételezi, hogy ezek a gyerekek vi­selnek otthon is felelősséget egy­egy „reszortért" a család, a ház­tartás közös munkaiban. Kegyetlen világ, amelyben ha­lálba menekül a -hajszolt, törő­dött gyermek. Az ellentéte nem lehet persze az se, ha tunyaságra — vagy ta­lán ez erős ki'ejezés? —, mások küszködésének szenvtelen szem­lélésére szoktatjuk csemetéinket. Szerencsére sorsuk nem a korán elkezdett, pénzért végzett mun­ka, de munkára, egymásért vég­zett okos. szép munkára fogni őket, az ő érdekükben is jó. SZ. M. A jövő hét a múltban időjárás Középhőmérséklet Atl maximum Atl. minimum Legmagasabb hőmérséklet Legalacsonyabb hőmérséklet 24 -2,5 0,6 —5,7 12,6 1956 —21,9 —21,0 1942 1947 _ 25_ —2,0 1,3 —5,2 11,6 1971 Az 1900—1975 között naponta végzett szegedi meteorológiai megtigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egy­korival. s megállapítsuk, menv­nyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagv éppen az évszaknak megfelelőnek, átla­gosnak. JANÜAR 26 27 28 29 30_ —1,5 —1,7 —13 —1,6 —16C° 1,7 1,5 1,7 Ifi 1,7 C° —4,6 —4.8 —4,7 —4,5 — 4,8 C° 12,8 14,0 12,2 11,1 12,6 C° 1936 1936 1936 1936 1936 -16,5 —19,0 —19,8 —17,2 —17,0 C° 1946 1954 1954 1963 1914 Mikszáth Kálmán Százharminc éve. 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán, irodalmunk egyik legkimagaslóbb, sokszínű egyénisége. Magáról val'otta a rejtvényünkben talál­ható sorokat. VÍZSZINTES: 1. Az idézet második ré­sze (zárt betűk: T. M, M, A, L). 14. Érté­kes tulajdonság ikkal rendelkező. 15. El­nyomatás. névelővel. 16. Hangszer, mint a költői tevékenység jelképe. 17. Belgrád egyik folyója. 19. .. szemcse, Tolna me­gyei község. 20. Budaiesti Sport Egylet. 21. Autópálya. 22. Kettős mássalhangzó, ki­ejtve. 23. Mutató névmás. 25. Hosszú fülű nyúl jelzője. 27. Kalcium vegyjele. 28. Son­ka, népies neve (—'). 31. Patet... 32. Írás­ban elrendel. 34. Nagyon fösvény. 36. A virradatot jelenti (két szó). 38. Határozói igenév képző „pár". 39. ...mót, idomta­lan. nagy termetű. 40. A termest begyúj­tó. 43. Foltot eltávolít, eltüntet. 45. Az ég. gömb talppontja. 46. Svéd, magyar, oszt­rák gépkocsik jelzése. 48. Női név. 49. Visszasír! 50. József német beceneve. 52. Fél hanggal leszállított A- 53. Norvég, spa­nyol, román génkocsik jelzése. 56. Folyó Bulgária nyugati részén. 57. Sort! 59. Só­várog. 61. Sarkig nvitva. 62. ... ad rá, kö­vetkezményt idéz- elő. 63. Megkárosít. 65. meggyőző. FÜGGŐLEGES: 2. Egv arasz nagvságú. 3. Idősebb nő megszólítása. 4. Nem érde­kelt. 5 Kettős mássalhangzó. 6. Képesség­próba. 7. Étkezéshez használatos bor jel­zője. 8. Igen magas hegyek elnevezése. 9. Október 6-án erre a tizenháromra emlé­kezünk. 10. Nátrium vegyjele. II. ... hal, a béka lárvája. 12. Amikorra. 13. Ügynök­ség. 14. Az idézet első része (zárt betűk: É, A, I). 18. Kevésbé igényes gabonanö­vény. 24. Növényi anyagokkal cserzett marhabőr neve. 26. ... os, mozgalom elő­készítője, előfutára. 29. Nagyon kártékony vadállat (—'). 30. Gerinctelen állat. 32. Már e)őre. 33. Az ő számára. 35. Kaszáló (—'). 37. Mint a függőleges 11. számú sor. 41. Soanyol, osztrák es román gépkocsik jel­zése. 42. Nagy társadalmi csoport (+'). 43 Helység a győr—soproni vonalon. 44. ... zsu, mahagónifa. 47. Ür, németül. 50. Régi filmkomikus pár egyik tagja (fone­tikusan). 51. Képmás. 54. Nedvdús, ízletes gyümölcs. 55. Ö6i, mesés történet. 57. Kátó betűi. 58. Íróeszköz. 60. Hangtalanul döcög. 62. Azon a helyen. 64. Fordított kötőszó. 66. Igevégződés. i BEKÜLDENDŐ: függőleges 14. és víz­szintes 1. számú sorok megfejtese. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: Fáradtan ragyogva ját­szik a felhőn a holdsugár Bús, hideg fé­nyében ázik és búsul a néma táj. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesbolt­ban (Kárász utca), ahol azonnal vásárol­hatnak is érte: Murányi Andrásné, Szeged, Teréz u. 35., Kása Vilmosné, Szeged, Te­réz u. 35., Csendes Gabriella, Szeged, Csa­logány u. 8/B. Vas Iván, Zsombó, Dózsa-d. 69., Balázsy Péter, Szeged, Tarján 101. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom