Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

# Kedd, 1977.Januáf_g: Kísérleti farm A novoszibirszki Tudós­város mellett érdekes kísér­leti farm található. Tenyész­tik és tanulmányozzák itt a eobolyt, a nyestet, a vidrát, a szibériai nyércet, a herme­lint, a menyétet, az európai és amerikai vidranyestet. A tudósok figyelemmel kísérik az értékes prémes állatok fejlődési sajátosságait és tör­vényszerűségeit. A Biológai Intézet tudó­sainak egyik fó feladata új állatfajták kialakítása. Si­került olyan hibrid menyét­tajtákat kitenyészteni, ame­lyek nagysága és szőrének minősége meghaladja a ter­mészetben élő társaikét. Az állatok viselkedését vizsgál­va, felfigyeltek egy különle­ges biológiai sajátosságra, a nyomonkövetési reflexre. Ez a reflex olyan erős, hogy a lejlődés korai szakaszában valamennyi nyestféle köve­ti a mozgó tárgyakat, vagy az embert. Ragasxtotf A klasszikusok frakforak A traktorok is, akárcsak a „levizsgáztatták" mindkét személyautók, gyakran „el- sZert, s csak ezután adták vesztik" csavarjaikat; eset- meg az engedélyt a forgal­leg az anyacsavarok menet mazásra és a felhasználásra, közben kimaródnak, elfor- Előnyük, hogy fontos gép­dulnak és emiatt gyakori az alkatrészeket szinte percek üzemzavar. Ősszel, amikor a alatt a szó szoros értelmében szántás, a szállítás és a be- vissza lehet ragasztani ve­takarítás sok munkát ad a lük1, más esetekben pedig vontatóknak, az átlagosnál olyan rögzítő hatást érhet­léhyegesen többször törnek nek el, amely megakadályoz­el a traktoralkatrészek, ami za a csavarok kilazulását, újabb munkakiesésf okoz. A elfordulását, tehát végsőso­javítás gyakran költséges és ron az üzemzavarokat. sokáig eltart, s ezért az őszi csúcsmunkák idején további veszteségekkel kell számolni a mezőgazdászoknak. Ezeket a gondokat újab­A Loctite szerek elsősor­ban rögzítőként jönnek szá­mításba. A Budapesti Mű­szaki Egyetem vizsgálatai szerint a készítménnyel be­kent csavarmenetek lényege­ban különleges fémragasztá- sen nehezebben lazulnak ki sos technológiával enyhítik, és a csavarok elvesztésétől Hazánkban kétféle „tyaktor- Szinte nem is kell tartani, ragasztót" hoztak forgalom- Tíz évvel ezelőtt egy kisvár­ba. Az egyik a Loctite, a másik pedig a Diamant el­nevezésű készítmény. A ma­gyar szakemberek előzetesen A januári *r m A kései Illyés-lfra nagy fölény — ilyen végletek kö­Imotívumaira ismerünk a zött vergődött Kosztolányi." költő öt új versében. „Dol- Kiss ' Ferenc nemcsak az in­^oznak persze maguknak- dulatokat kavaró pert elem­valóan / az évek havasi zi hanem az emberi alap­vízesésekben is,/meg messzi helyzetet, a költő elveit és passzát-Szelekben. De en- magatartását is megvilágít­gem / az okosít, ha szem- ja. mel láthatóbban, / hozzánk A nemzetközi avantgarde­közelebb egy-egy rég üres mozgalomban jelentős he­ház/ki-becsapódó ajtaja ta- lyét. foglaló Moholy-Nagy gólja / darabokra a végtelen Lászlót filmforgatókönyv­időt," — írja Illyés Gyula Íróként mutatja be R. Baj­Nyilszítéa mögöttünk című kay Éva. A szcenárium versében. Az idö, az élet „Történetet mond el a ka­„barbár sértegétöje" már pitali.zálódó nagyváros la­korábban is e klasszikus kóirói". rangú lfra egyik alapélmé- Weöres Sándor legújabb, nye volt. A számadás, az Áthallások című kötetéről életösszegzés ihlete és az írt tanulmányméretű bírála­„emberi részvétel nélkül", tot Tüskés Tibor, a modern „eszelős dohogással" hala- magyar líra égyik legjobb dó idő élménye jellemzi a ismerője. Az Egybegyűjtött Mi készül? című verset is. írások ürügyén Tandori De­A januári szám gazdag vers- zsö is elmondja véleményét anyagából Jékely Zoltán mű- a kritika rovatban Weöres vét (Három pillanat), vala- költészetéről. Kiss Anna és mint a kortárs magyar líra Tandori Dezső könyveit egyik legnemesebb változa- Horgas Béla „a költészet két lát képviselő Csorba Győző lehetséges változataként, két költeményeit emeljük ki. A szélső változataként" érté­folyóiratban Kiss Anna „já- keli. Kritika olvasható még téka" mellett Kiss Dénes, Székely Magda,, Kiss Dénes, Szöllősi Zoltán, Gutái Mag- Bajor Andor, Fénákél Jü­da, Döbrentei Kornél es dit, Beke György, Kapusy Kántör Péter versel is öl- Antal és Kósa László mfi­vashatök. Veiről. Jókai Anna készülő rfegé- A Tiszatáj januári számát nyéből közöl részletet (A Cel- á XXIII. Vásárhelyi öszi adat címmel) az új Tisza- Tárlat anyagából válogatott táj. Az írást, melynek akár feftfiK5k illusztrálják, az „asszonysorsok" alcímet dai kísérlet során ezzel a szerrel rögzítették egy kom­bájn valamennyi csavarját, s a gép azóta is kifogásta­lanul dolgozik, egyetlen óra kiesése sem volt „csavarhi­bák". miatt. A mezőgazdasági üzemek gépészmérnökei jól tudják', hogy a gépek egyik leggya­koribb „betegsége" a csa­págyfészek kopása. A Loc­tite készítmények ilyen esetben kiegészítő megoldás­ként használhatók; nincs szükség az úgynevezett per­selvezésre, ami eléggé hosz­szadalmas művelet. Emellett a szerrel a csapágyak zajos­ságát is csökkenteni lehet, mert az anyag lengéscsillapí­tó réteget von a csapágy köré. A Diamant-szerek egyebek között alkatrészek megra­gasztására valók. Ezekkel például a traktorok fontos szerkezeti része, a hidrauli­ka-elaar-tótniz ragasztható, de lehet javítani vele á mun­kahenger dugattyúját, szorí­tóbilincSeit, és a szivattyúk csatlakozóit, valamint a traktorok más öntvény­hegységeit. A mind népszerűbb készít­ményekből már speciális ja­vítókészletet is összeállítot­tak, s ezt a szerelők rerídel­kezésére bocsátották. A kész­letben többféle fémragasztó­szer található, s így lehető­ség van arra, hogy rövid Idő alatt ismét munkára készít­hessék fel a hibás erőgépe­ket. Raktárak Gabonaraktárak épülnek Szentlőrincen. A két, egyen­ként 50Ó vagonos tárolót várhatdán az idén adják át. is adhatnánk, az írónő sike­fes novelláiból és regényei­ből ismert (mikro)realiz­mus, pontos, hiteles lélek­ig jellemábrázolás emeli nagyszerű olvasmánnyá. Gal­góczl Erzsébet Viszek a bör­tönbe leveskét című hang­játéka is tényismeretet, gaz­dag írói tudást és tapaszta­lást sejtet. Galgóczi drámai feszültségű műve ezúttal is a magyar falu világába ve­zeti, ítélkezésre, állásfogla­lásra kényszeríti az olvasót. A Tiszatáj az elmúlt év­ben közölte Bede Anna for­dításában Konsztantin Iva­Hbv cSüvas költő Narszpü, szép leány círhű elbeszélő költeményét. Hagyottlányt fölytat tehát a lap, amikor Rab Zsuzsa színvonalas át­költésébeh csuvas pogányko­fi Szertartási énekekkel és üjöbb kori csuvas népkölté­szeti alkotásokkal lsrhefteti meg a verskedvelőket. (Egyébként a csuvasok, a flttn-ugoiok közé keveredett bolgár—török törzsek a ma­gyarság korai történetében Játszottak fontos szerepét.) Kosztolányi Dezső Hirhedt Ady-pamíletjéről, az Ady­pör konzekvehcláiról írt ta­nulmányt Kiss Ferenc. „Gő­gös sértettség és a vereség kes erű tudomásulvételé; a b tySágteVök ünnepélyes i itesége és a vívók ügyes színlelései; kétségbeesés és Mindinkább gyarapszik hazánkban asíoKnak a tábo­ra, akik magas szinten sajá­tották el a marxizmus—le­ninizmust, elmélyülten ta­nulfnányorták és tanulmá­nyozzák tudományos elmé­letünket. Gyakorta forgatják azokat a könyveket, folyó­iratokat, amelyek marxista módon . törekednek tár­sadalmi életünk vagy a nagy­világ újönnan észlelhető fo­lyamatainak elemzésére. Ám eközben — sokféle tapaszta­lat tanúsítja ezt — mintha háttérbe szorult volna a marxizmus klasszikusainak, Marx, Engels, Lenin művel­nek tanulmányozása. Mi ta­gadás, nem kevés olyan em­bert találhatunk, aki esz­tendőkön át tanulta a mar­xizmus—leninizmus tudomá­nyát, az elmélet „névadói­nak" műveiből azonban leg­feljebb néhány szemelvényt olvasott el, ha ugyan annak nevezhető sietős átlapozásuk á kötelezőként megjelölt irodalom olvasókönyvében. Persze egy elmélet alapja­it, alapvető tételeit meg le­het ismerni „másodkézből" is. Sőt voltaképpen csakis úgy lehet megkezdeni tanul­mányozását: aligha lehetne bárkinek is ajánlani, hogy a marxista politikai gazdaság­tan megismerését mindjárt „A tőke" olvasásával kezd­je. Más dolog azonban az indulás, s megint más, hogy milyen úton haladunk tovább és meddig jutunk. S aki ta­nulmányai során végig nem jut el a tudományos szoci­alizmus legalapvetőbb mű­veiig, az olyan elméleti bá­zistól fosztja meg önmagát, mely nélkül annak tovább­fejlesztését, a mai kérdé­sekre adott marxista vála­szokat sem értheti meg iga­zán. Nem véletlen, hdgy á tár­sadalom átalakításán fárado­zók körében világszerte fo­kozódik az érdeklődés a marxista klasszikusok mű­vei iránt, hogy bennük ke­resik . az útmutatást, az iránytűt áfifiöz, méffé ifiSül­janak a mai problémák meg­oldásának útján. Alig né­hány éve még, hogy nyuga­ton mindenfelé a marxiz­mus reneszánszáról kezdtek beszélni, s a társadalmi fo­lyamatokban kiigazodni aka­rók Marx — herri sokkal ko­rábban még elavultnak, a XX. század embere számá­ra érdektelennek kikiáltott — műveibeh lapozgattak vá­laszért problémáikra. A szo­cialista utat kereső, art vá­lasztó fejlődő országokban pedig több hélyén szinte ké­zikönyvként használják Le­mmrnmm—mammmmmm—m, nln írásait saját gondjaik megoldásához. Számukra nem kevésbé ta­nulságos ezeknek a művek­nek az olvasása, újíaolvasá­sa, tanulmónyózása. Olyan időtálló alkotások ezek, ame­lyek tudományos elemzését adják ahnak a törtéiíelmi korszaknak, amelyben ma ls élünk: a kapitalizmus ha­nyatlása, a szocializmus megjelenése és győzelmé kor­szakának. Á marxizmus klasz­szikusairtak alapvető művei­re, ezek megállapításaira épül elméletünk egész rend­szere. Igaz: éppen ezért ezek a megállapítások, e tfiűvék sutnmázata a tankönyvek­ben, a népszerűsítő iroda­lomban ls megtalálható. Ám egészen más dolog csüpán a végeredményt, a végkövet­keztetést kézhez kapni, mint nyomon követni a folyama­tot, mely ahhoz elvezet, szinte együtt járva végigaz utat, együtt gondolkodva az alkotóval. Csakis ez utóbbi ismertethet (meg igazán a marxi—lenini módszerrel, mely számunkra is nélkülöz­hetetlen a mai valóság rheg­isríieréséhe* és a cselekvés helyes módjainak meglelésé­héz. x A klasszikusok elmélyül­tebb tanulmányozásának hangsúlyozása épp ezért a legkevésbé sem jelent egyet valamifélfe dogmatizmussal, az önálló gondolkodásról va­ló lemondással. Igaz, akadt idő történelmünkben, ami­kor ezt a tanulmányozást némelyek úgy fogták fel, mint egyes tételek mechani­kus megtanulását, szó sze­rinti ismételgetését, s idézte­tekkel kívánták helyettesíte­ni a konkrét valóság konk­rét elemzését. Ez a gyakor­lat azonban éppen a mar­xizmus klasszikusainák mód­szerétől állt a legtávolabb. Marx, Engels, Lenin szelle­mében, gyakorlatukhoz hí­ven a mi pártunk a klasz­szikusok alkotó szellemi ta­nulmányozását hangsúlyozza és tartja szükségesnek. Olyanfajta tanulmányozásu­kat, melynek során mindig figyelembe vesszük, hogy megállapításaik hol, mikor, milyen körülmények között szüléitek, milyen helyzetre vonatkoztak. Hiszen — mint éppen Engéls figyelmeztetett rá — megváltozott körülmé­nyek között a kotábban igaz megállapítás immár tévedés­sé is változhat. Csak a gon­dos elemzés döntheti el, hogy új viszonyok között egy-egy régebbi tétéi fénntartható-o változtatás nélkül, lllétvé irii­lyéfi módosítása, továbbfej­lesztése válik szükségessé. Épp ebből kiindulva szögezi le a párt Központi Bizottsá­gának a pártpropagandával fbgísUkozö határozaté; hogy a klasszikusok munkáinak feldolgozásával együtt beha­tóan szükséges foglalkozni a szdfcialista építés gyakofla­tával; tapasztalataival. E tapasztalatok feldolgozá­sához is a marxista felasz­szikusoktól kaphatjuk a leg­több segítséget. Áz Ő élet­művük ismeretében alakít­hatjuk ki a gyakorlat álta­lánosításának azokat az él­járásalt, módjait, fhfelyék segítségével érvényes és tar­talmas következtetésekre juthatunk. Ezeknék a kö­vétkeztétéstekhek a klmtihká­lésa tná fiém néhány sze­mély monopóliuma: ehhez a maga térületén az egész párttagság, mindéri marxista képzettségű ember hozzájá­rulhat. De igazán érdemi ré­szese csak akkor lehet e te­vékenységnek', ha birtokában van az éhhez szükséges alap­nak és eszközöknek, a mar­xizmus klasszikus felméleti örökségének. Gyenes László A törvényes öröklésről K. Z. szegedi olvasónk jét. Ugyanakkor a törvény részét egyenlő arányban el édesapja meghalt és vég- megállapítja az öröklési kell osztani a korábban el­rendelélct nem hagyott hát- szabályokat olyan esetekre, halt gyermek leszármazó! — ra. Hárman voltak testvé- amikor valaki végintézkedés az örökhagyó unokái — kö­rek, de olvasónk egyik fl- hátrahagyása nélkül hal meg. Zött. vére két éve meghalt. Sze- Ilyenkor a törvényes örök- Abban az esetben, ha az retné tudni, hogy ilyen eset- lés szabályai jutnak érvény- örökhagyónak leszármazója ben kik örökölnek, olvasónk re A törvény szerint pedig (gyermeke, unokája) fiihes, és testvére, vagy az elhalt elsősorban a gyermek a az örökhagyó házastársa a fivérük gyermekei ls. Kéri, törvényes örökös. Amennyi- törvényes örökös, tájékoztassuk, mit tartal- ben az örökhagyónak több Olyan esetben, ha az örök­maz ezzel kapcsolatban a gyermeke van, a gyermekek hagyónak — például egy nőt­törvény. egyenlő részben örökölnek, len férfinak — sem leszár­Az államnoleárok öröklá- Ha az örökhagyó valame- mazója, sem Házastársa Az allampolgarok orok e lyik gyermeke az aröklésb3, nincS( a törvényes öröklés si jogát az alkotmany biz- kiesik, az ő gyermekei, rendjén az örökhagyó szü­tositja és az erre vonatkozó vagyis az örökhagyó unokái lei örökölnek egyenlő rész­részletes szabályokat a Pol- öröklik azt a részt, ami az ben. Az öröklésböl .kiesett gáti Törvénykönyv tartal- örökségből kiesett gyermek- szülő helyén ennek leszár­rtiazza. Az öröklési jog sza- re jutott volna. Olvasónk mazói örökölnek ugyanolyan bályai széleskörű lehetősé- esetében az örökhagyó fiá- módon, mint a kiesett gyer­keket adnak arra, hogy min- rom gyermeke közül az mek helyén annak ieszár­denki szabadon rendelkez- egyik az örökhagyó halála mazói, vagyis az örökhagyó hessék vagyonával halála előtt halt rtieg és két gyer- testvérei. Ha a kiesett szü­esetén. Ez a rendelkezési méket hagyott hátra. A tör- lőnek nincs leszármazója, Jog gyakorlatilag végrende- vényes öröklés a következő- egyedül a másik szülő, il­letheti, öröklési szerződés- képpen alakül eZ esetben: letőleg — ha a másik szülő ben st.b. nyilvánul meg. Ha ái örökhagyó életben ma-- is kiesett az öröklésből — ái üi-ökKag.vü uian végintéz- íadt két gyermeke kapja az annak ieszármazói örököl­kedés maradt, akkor az ha- örökség kétharmad részét, nek. tál ózza meg az öröklés rend-: míg az örökség egyharmad Br. V. M, • A növényvilág modern régészete Több éves kutatómunka eredményeként forradalmian új régészeti-történeti vizsgá­lati módszert dolgozott ki Árendás Vera biológus és dr. Skoflek István archeo­botanikus. A két ismert szakember a matematikai statisztika segítségével rend­szerezte a különféle korú régészeti lelőhelyek növény-, illetve termésmaradváhyait. Az őskortól a XVIII. szá­zadig terjedően 280 hazai le­lőhely archeobotanikai anya­gát vizsgálták át, s kutatá­saik szintézise rendkívül ér­dekes képet rajzol a törté­nelem előtti és utáni idők táplálkozási szokásairól, nö­vénytermesztést kültúrájáről. Az Árendás—Skoflek-féle matematikai diagram azt igazolja, hogy az őskőkor, a paleolitikum embere nem­csak a vadászzsákmányából származó hússal táplálkozott. A több tíz- és százezer éves őstelepülések kultúrrétegei­ből számos, úgynevezett vad hasznonnövény konzerváló­dott magja bukkant nap­fényre, a hagyományos „konyhai hulladék", a csont­maradványok mellett. Som, szeder, málna, kökény, mo­gyoró, sumony stb. szerepelt a húst kiegészítő étrendben. Á történelem előtti idők utolsó évezredeiről a ter­mésmaradványok gyakorisá­gát ábrázoló grafikon képe szeszélyesen Változó. A bronzkori lelőhelyeken ke­vesebb a gabonafélék rnehV­nyisége, a félvafl és vad ha szonnövényék aránya Ismét emelkedni kezd. A kótái vaskorban viszont újra több a gabonamaradvány. A tör-' ?si villongások, a gyakoribb helyváltoztatások átmeneti­leg gátolhatták a békés föld­művelést. ismét a primití­vebb gyűjtögető életmódra kényszeríthétték az őskori telephelyek lakóit. Egyértelmű és történeti ismereteinkkel tökéletesen egybevág viszont a római császárkor kertkultúráját lát­tató diagramtérkép. A pan­nóniai leletanyagbatt elő­ször bukkannak napfényre a szőlőmagok, a szakszerüerv termesztett gyümölcsfélék maradványai. A római biro­dalom bukását is tökéletes pontossággal jelzi a Komá­rom megyeiek által kidolgo­zott vizsgálati szisztéma. A i-ómai sast fojtogató barbá­rizmus előretörésékor vissza­szorulnak, csaknem teljesen eltűnnek a kultúrnövények maradványai, elpusztulnak a szőlőskertek, gyümölcsösök. A magyar középkor korai­késői időszakáról, a tatát­járásról, törökvilágtól is kor­hű krónikát ír a matemati­kai módszer. A tatárjárta, törökverte ország földönfutó népe visszatétni Kériyszerül az ősi gyűjtögető életmód­hoz. A fél vád és vad haszon­höVények termésmaradvá­nyai még sokasodnak a lelő­helyeken, minimálisra csök­ken a szőiő, a termesztett gyümölcs, a gabonafélék mennyiségi aránya. A nehéz időket követően pedig már rsak az üjkor hajnalán vál­tozik újra a békésebb év­tizedeket tükröző kén Rab Erzsébet 1 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom