Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

8 Péntek, 1977. január 21: Helyreállt a rend Esyipíentfean • Kairó (AFP) Csütörtökön délelőttre hely. reállt a rend Kairóban ÓS a többi egyiptomi város­ban is, ahol az elmúlt két nap során munkások, diákok és a szegénynegyedek lakói tüntettek a hétfőn bejelen­tett áremelések ellen. Mint ismeretes, Szadat elnök utasítására az egyiptomi kormány szerda délután visszavonta a kilátásba he­lyezett áremeléseket. Kairó kulcsfontosságú pont­jain, a főépületek előtt, a nagyobb útvonalak » hidak mentén és néhánj szegény­negyedben megerősített ka­tonai és rendőri egységek ál­lomásoznák. Az éjszakai ki­járási tilalom utan a főváros • lete a Jelek szerint vissza­tért a normális kerékvágás­ba. Az emberek megjelentek az utcákon, megindult a köz­lekedés, számos üzlet kinyi­tott. 8 hozzákezdtek az össze­csapások okozta romok el­takarításához. Az egyiptomi rendőrség közlése szerint Alexandriá­han, Szuezben, a Nílus del­tájának körzeteiben és né­hány felső-egyiptomi város­ban — ahol szerdán ugyan­csak zavargások voltak — szintén nyugodt a helyzet. James Carter letette a hivatali esküt • Washington (MTI) James Carter, az Egyesült Államok üj elnöke csütörtö­kön rövid látogatást tett a Fehér Házban elődjénél, Ge­rald Fordnál, majd a két államférfi, alelnökei kísére­tében együtt érkezett a kongresszus épülete elé, a hivatali eskü színhelyére. Carter a törvényhozás tagjainak, a diplomáciai karnak, s a meghívott ven­dégek százainak jelenlétében tette le • hivatali esküt Warren Burgernek, a legfel­ső bíróság elnökének kezébe. Esküt tett Walter Mon­dáié, az új alelnök is. James Carter, az USA 39. elnöke beiktatása alkalmával mondott beszédében új nem­zeti egyseg megteremtésére hívta fel az amerikai népet, s. atomfegyver-korlátozási megállapodást ígért még er­re az évre. Carter viszonylag rövid, főként általános erkölcsi el­veket hangoztató beszéde szerint az amerikaiaknak „ismét maradéktalanul hln­niök kell országukban", Kuba és a KGST 0 Kommentárunk A népi Kuba fővárosában január 20-án fejeződött be a KGST végrehajtó bizottsá­gának 70. ülése. A vendéglátó ország 1972­ben lett e szervezet tagja. Kuba részvétele e KGST munkájában számos jelentős kezdeményezést indított el. Így például 1975-ben Buda. pesten, Kuba javaslatára együttműködési egyezményt kötöttek a nikkel., kobalt. termékek gyártásával kap­csolatos új termelő kapaci­tások létrehozásáról. Az egyezményt Bulgária. Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió képviselői írták alá. A szo­cialista testvérorszagok se­gítséget nyújtanak Kubának ezeknek uz igen értékes ter­mészeti kincseknek a kiak­názásában. Az új üzemek évi 30 ezer tonna nikkel­kobalt terméket állítanak majd elő. A KGST végrehajtó bi­zottságának mostani, 79. ülé­sén megvitattak más, a nyersanyag-kitermeléssel kapcsolatos kérdéseket is. Kuba természeti forrásait még csak kis mértékben mérték fel: a geológiai ku­tatást mindössze az ország területének öt százalékán végezték el. De már ezek­nek a kutatásoknak az ered­ményei is azt mutatják, hogy Kuba rendelkezik szí­nesfémekkel és vasérccel, tüzelőanyagokkal. Pinar del Rio tartományban gazdag ólom- és horganylelőhelyek vannak. Kuba gazdasági életében kiemelt helyet foglal el a cukor. A kubai szakemberek soron következő feladata: a cukoripar összes mellékter­mékének sokoldalú haszna sítása. Sokat ígérő például a cukornád szalmájának fel­használása a papíriparban Előzetes számitások szerint a Kubai Köztársaságnak 1980-ban 5,6 millió tonna cukornádszalmája lesz. Eb­ből 1,2 millió tonnát a KGST-tagországok és Juga szlávia közti sokoldalú együttműködés keretei kö­zölt szándékoznak felhasz­nálni. A KGST végrehajtó bl­j'.ui Uiógának 79. ülésén meg­vitatott problémák között* hosszú távú célprogramoké volt a főszerep. Ezek célja közös erőfeszítéssel kielégí­teni Kuba energia-, tüzelő­anyag-, s más nyersanyag­szükségleteit, teljes mérték­ben biztosítani az élelmisze­rek és a fogyasztási cikkek gazdag választékát, emelni a gépgyártás színvonalát, meg­gyorsítani a közlekedés fej­lesztését. A végrehajtő bizottság szükségesnek tartotta, hogy ezeknek a dinamikus prog­ramoknak a kidolgozásakor figyelembe vegyék azokat a lépéseket, arnelvek elősegítik a Kubai Köztársaság gazda­sági fejlődését, meggyorsít­ják gazdasági Integrációját a többj szocialista ország gaz­daságával. Szcrgrj Zavolzsszklj a KGST-titkárság tanácsosa (APN — KS) mert „ha megvetjük saját kormányunkat, nincs jö­vőnk" — célzott az elnök az elmúlt évek belpolitikai botrányait követő kiábrán­dulásra. „A világban még mindig nagy fegyverkezési verseny folyik, biztosítandó a további erőegyensúlyt a potenciális ellenfelek között", mondotta, azt ígérve: „Amerika állha­tatosan törekszik majd arra, hogy a védelmi igények szintjére korlátozódjék a fegyverkezés". „Idén egy lépéssel köze­lebb akarunk kerülni végső célunkhoz, az atomfegyve­rek eltüntetéséhez" — cél­zott az elnök sz újabb ame­rikai—szovjet SALT-megál­lapodás tervére. Carter szerint Amerika „nem fog Idegen földön úgy viselkedni, hogy azzal meg­sértse saját, hazai szabályait és normáit." Szólt arról, hogy az országnak segítenie kell „Igazságos, békés, való­ban emberi világ megterem­tésében", hozzátéve: „ne té­vessze' össze senki Amerika idealizmusát gyengeséggel". „Erősek vagyunk s oly erő­sek is maradunk, hogy azt ne kelljen harcban bizonyí­tanunk" — fogalmazott az új amerikai elnök, harcot hirdetve „a szegénység, a tudatlanság és az igazságta­lanság ellen", mert „ezek sz ellenségek, amelyekkel szem­ben tisztességben lehet küz­deni". „Megtanultuk, hogy a több nem jelent szükségszerűen jobbat, hogy még a mi nagy országunk lehetőségeinek is határa van, s nem válaszol­hatunk minden kérdésre, nem oldhatunk meg minden problémát, de meg kell ten­nünk minden tőlünk telhe­tőt" — hangoztatta. Carter jelezte, hogy gya­korlati bel- és külpolitikai terveit csak később fogal­mazza meg, várhatóan 10— 12 nap múlva a kongresszus elé terjesztendő jelentésében. Carter magyar Idő szerint az esti órákban gépkocsin indult útnak a törvényhozás­tól a Fehér Házhoz, majd gyalog folytatta útját a fő­város főútvonalán. Az elnök és felesége félórás sétájának tervét feltehetően biztonsági okokból nem hozták előre nyilvánosságra. A fagyos, de napfényes időben soktízezres tömeg köszöntötte az utcá­kon az új elnököt, aki ez­után a Fehér Ház előtt a tiszteletére rendezett felvo­nulást szemlélte meg. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke üdvözletét és legjobb kíván­ságait fejezte ki James Car­terhez küldött táviratában az Egyesült Államok elnöki tisztségébe történt beiktatása alkalmából. AnfiimperaaEszmus, béke és barátság Ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság 0 Budapest (MTI) A Magyar Szolidaritási Bizottság, Harmati Sándor elnök vezetésével csütörtök délután ülést tartott. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, es Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese — ket téma szerepelt napirenden: Beszámoló szo­lidaritási mozgalmunk 1976. évi tevékenységéről és a bi­zottság idei munkaterve. Sokrétűen alakult az el­múlt esztendőben, ebben az évben pedig várhatóan még tartalmasabb lesz a Magyar Szolidaritási Bizottság huzal és nemzetközi tevékenysége. Akciói arra irányulnak, hogy a társadalmi erők mozgósí­tásával elősegítsék a fejlő­dő világ országainak és né­peinek antiimperiallsta har­cát, támogassák törekvését a teljes politikai és gazdasági függetlenség elnyerésére, a faji megkülönböztetés teljes (elszámolására. Ami az idei munkatervei; illeti: a Magyar Szolidaritá­si Bízottság, tagszervezetei­vel együtt azt tűzte kl fel­adatául, hogy közvélemé­nyünk politikai állásfoglalá­sának serkentésével és tol­mácsolásával -az eddigieknél is hathatósubbá tegye rész­vételünket, a társadalmi je­lenlétet az imperializmus agresszív erői, a gyarmati elnyomás, a neokolonlaliz­mus, a fajüldözés és a fa­sizmus ellen vívott harcban a nemzeti és társadalmi fel­szabadulásért, az emberi jo­gok érvényesítéséért, a né­pek közötti barátság és az Internacionalista szolidaritás erősítéséért. Akciók kapcsolódnak majd a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom* 60. évfordu­lójához. Ai-S •rn-^r,- i,v -. i ;< m/M-Mms • m • n w m • m 13K •p! ! j.- tfeáf,- &»». Belgrádba • Belgrád (MTI) Joszip Broz Tito jugo"zlav államfő a Líbiai Arab Köz­társaságban tett háromnapos hivatalos baráti látogatásá­nak befejeztével csütörtökön kora délután visszaérkezett Belgrádba, ahol ünnepélye­sen fogadták. A jugoszláv államfőnek! Líbiában tett látogatása után az Egyiptomi Arab Köztár­saságba kellett volna utaznia. Ezt a látogatását azonban Tito és Szadat elnökök üze­netváltása alapján későbbi Időpontra halasztották Joszip Broz Tito röviddel Líbiából történt visszatérése után, koszorút helyezett el Dzsemal Bijedicsnek és fele­ségének a szövetségi képvi­selőház épületében felállí­tott ravatalán. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte Rodolfo Ghioldlt, az Argentin Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagját, a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségét 80. születés­napja alkalmábolv » \ A MEXIKÓI KP KÜLDÖTTSÉGE BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására csütör­tökön Budapestre érkezett a Mexikói Kommunista Párt, küldöttsége, amelyet Arnoldo Verdugo Martlnez főtitkár vezet. A delegáció tagja Reinaldo Rosas és Antonio Franco, a Politikai Bizott­ság tagja. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogad­ta. SAGHY VILMOS MOSZKVABAN Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter vezeté­sével csütörtökön delegáció utazott Moszkvába a ma­gyar—szovjet belkereskedel­mi állandó munkacsoport 8­ülésére. HUSSZEIN PALESZTIN VEZETŐKET FOGADOTT Husszein jordániai király szerdán Ammanban, 1971 óta elsőízben, palesztin vezető­ket fogadott. A király, ak' a napokban - tért • \ vissza .Egyiptomban tett l^tpgata­saro(.. KhaJad .cl-i'ahWínmai, a Palesztinai -Nemzeti,-. Ta.­nács elnökével tárgyalt a PFSZ és Jordánia kapcsoló; tainak rendezéséről. CARRILLO INDUL A VÁLASZTÁSOKON Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit­kára sajtóértekezleten beje­lentette, hogy Jelöltként in­dulni kíván a parlamenti választásokon. Mint a CIF­RA spanyol hírügynökség ezzel kapcsolatban „megbíz­ható forrásokra" hivatkozva jelentette, a választások előtt nem engedélyezik a kom­munista párt működését, ezért a párt képviselői kény­telenek lesznek független lis­tákon indulni. Dér Endre: T vr r r Tuz es víz — Ismerted? — Jó nő volt. Mint nő, átlagon felüli volt, ne­kem elhiheted. A feleségem hozzá képest jég­csap. Mikor mondom neki, egy hétig bezárkózik előlem. — Es az apám! Az apámról mit tudsz? — A levélben mindent megírtam. Szabó Ven­cel rendőr őrmester volt az apád. Nem ismert el. Szülőanyád hiába erősködött, az apód mindent tagadott. Akkor vágta föl anyád az ereit... egy félerkölcsű, durva fickó lehetett... A razzia épp fölszedte „azokat" a lányokat, anyád is köztük volt. A rendőrtiszt úr mellett, aki kihallgatta őket, apad is ott volt... Azt hallom a kis nőd. tői, hogy veszett kutya harapta meg. — Kit? — Az apádat! — Honnan tudja azt Pötyi? — Ugyan, fiam, ne add nekem a naivat. Szabó Hajnalka — tagolta lí^san a szótagokat Ismét azon a vékony hangján, amely izgalmat szokott nála jelenteni. — Apja neve Szabó Vencel. Sza­bó Vencel határőr őrmester. — Nem igaz! Hazugság, amit bgszélsz! Pötyi hozzám tartozik, érted? A pénzemre lenne szük­séged, azt akarod, hogy megint csak neked, csuk érted gürizzek, legyek megint segédmun­kás... minél több pénz, pénz! Téged csak a pénz érdekel. Nem a jót cselekszed te senkivel, zsarolod azokat is valamivel, mint engem, nem az istent hiszed te, hanem a pénzt! Ahogy Gábor később visszagondolt azokra a percekre, megállapíthatta magában, hogy őrült módján viselkedett. Apját az egyik tölgyfának szorította, s többszörösen leköpte. Egy fiatalember rángatta el onnan, az erélyes járású, szúrós szemű férfi, aki a bal oldali első szobából nézett volt ki kétszer is. Nagyot lódí. tott rajta, s 6 sárbacsapottan, félig aléltan any­nyil érzett csupán, hogy fűcsomót szorongat a markában. Hamar magához térhetett, mert mihelyst föl­tápászkodott és visszanézett a magaslatra, két férfit látott a sötétségbe burkoltan felfelé ka­paszkodni. Az egyiknek, az öregnek, sima, bo­rotvált volt a képe — reggel nála járt a fodrá­sza —, frissen nyírott a haja, járása most már teljesen kiegyensúlyozott.,. Zsebében ott van az ő ötszáz forintja. Mellette egy fiatalember, jóval erősebb nálánál, és láthatólag jól ismeri a járást errefelé. A fák lombtalan susogása egybeolvadt az öreg apró nevetésével, amit Gábor már nem hallott, A fák megcsontosodva magasodtak az ég felé, körülfogva a kívülről kastélynak vagy varnak kinéző házat, amelynek egyik szobájában most Pötyi vár rá. A sötétség nem engedte, hogy so­káig figyelemmel tudja kísérni az öreg meggör­nyedő alakját. Egyenletesen, elég gyorsan lépke­dett, magabiztosan, mintha kétszázmillió lenne a mellényzsebében. Gábor kezdte érezni, hogy va„ lami végleg elmúlt, s megdöbbenés nélkül vette tudomásul, hogy nem tartozik és soha nem tar­tozott ehhez az emberhez. És az eddigi élete? Lassan fonnyad benne össze minden emlék, a régi célok értelmetlenné lesznek, zsákutcában jár szünte'en, mígnem lehántolódik róla valami sű­rű, nehéz teher... Ahogy kiegyenesedett, érezni kezdte, hogy va­lami összetartja még. Keze, lába ép, akaratát szinte az esés percétől edzés alatt tartotta, hi­szen rég tudta már. érezhette eddig Is, hogy mentséget csak önmagában talál. Erezte, egy nagy, összeturtó, erőszakos fegyelemre van szük­ségé. Szisztematikusan kezdte építgetni magában d fegyelmet, amelynek kotelessegszerüon alá­vetette magát. Elhatározta: csakis azt a fegyel­met fogadja el, amelyet előzőleg, többszörös kontrollal elfogadott, a maga számára. Van cél, ja, és igazságérzete, s olthatatlan szomjúság az emberek szeretete iránt. Anyja jutott eszébe, nem a „szülőanyja", aki könnyűnek találtatott az emberek többsége előtt, az anyja jutott eszébe, akit ő zuhogó esőben lökdösött az eresz alatt, mert szép és igaz szavakra Bzomjazott, de ő ak­kor mindebből semmit nem értett. Futva szaladt a ház irányába. Tudta: Pötyi neki már nemcsak egy csinos, tiszta nő, hanem hü barát, szerető, Pötyi a gyermeke és Pötyi az anyja, és Pötyi a Mindene. A dombot már nem láthatta Gábor, az öreg, s a fiatal férfi alakját végleg elfödte a sötétség előle. Sőt, a kitaposott utat is alig érzékelte lába alatt. Valahogyan nem ismert rái az útra, ame­lyen uz előbb jött... Lehorgasztott fővel, de egyenesen lépkedett. Csak egy fa állta útját. (De hat minek kellett eddig várnia az öreg­nek?! Persze, amíg el nem kezdtem a főiskolát, rendszeresen adtam haza keresetemnek nyolcvan százalékát.) A fa, amely homlokon ütötte, támaszt ls nyúj­tott Gábornak. (Nekem mindig olyan világosnak tűnt, hogy a szüleimnek segítek! Ha legalább rendes embe­reknek juttattam volna havonta a pénzt, akkor azt mondom értük dolgoztam! A többiek, az öcséim, élték világukat, néhanapján odavetettek egy-egy százast az örtegnek, a többit magukra költötték. Egyszer azt mondta anya, hogy csúnya kisgyerek voltam, sőt félelmetes. Milyen mégis? — kérdeztem akkor. — Féltem a szemedtől. Mindig nyitva volt. Éjjel ls. Amikor szoptattalak, letakartam a szemedet. Mintha mindig engem fi­gyelnél! — De hát akkor hogy tudott engem szoptatni, ha nem ő szült? Vagy ha uz anyám a* ő húga volt, és u húga szoptatott, akkor nem halhutott meg uz én születésemmel!) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom