Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 16. szám 1977. lanuár 20., csütörtök Ara: 80 fillér A MAGYAR S Z O C I A L I S T A MUNKÁSPÁRT LAPJ A g ^ Még eredményesebb munkát ígér a tanácsok és a lakosság bankja Csongrád megyei párt- és tanácsi vezetők megbeszélése az OTP vezérigazgatójával A népgazdaság és ezen be­lül Csongrád megye egész­séges fejlődését, a lakosság jövedelmének állandó növe­kedését, életkörülményének javulását tükrözi az Orszá­gos Takarékpénztár megyei igazgatóságának üzleti tevé­kenységéről készített szám­vetés, amelyet Török László, a megyei igazgatóság veze­tője készített a Csongrád megyei párt- és tanácsi ve­zetők és Szirmai Jenőnek, az OTP vezérigazgatójának megbeszélésére. A részletes tájékoztató összegezte az el­múlt évben végzett eredmé­nyes munka tapasztalatait, amelyet a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai állás­foglalása alapján az ötödik ötéves terv első esztendejé­ben végzett az OTP Csong­rád megyei Igazgatósága, és megjelölte az ez évi főbb feladatokat. A szerdán délelőtt a me­gyei tanács székházában tar­tott megbeszélést dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke vezette, részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság elsó titkára, Szirmai Jenő, az OTP ve­zérigazgatója, s több megyei és szegedi párt- és tanácsi vezető, valamint az Orszá­gos Takarékpénztár osztály­vezetői. A tanácskozáson részt ve­vők megállapították, hogy a legutóbb egy évvel ez­előtt tartott értekezletükön meghatározott gazdaság­politikai feladatokat az OTP Csongrád megyei Igazgatósága eredménye­sen teljesítette. Elismerésre méltó munkát végzett a lakossági betétek kezelésében, a kölcsönök fo­lyósításában. a tanácsok és intézményeik feladatainak folyamatos ellátását biztosí­tó költségvetési, valamint fejlesztési célokat szolgáló pénzeszközök kezelésében. A lakosság takarékbetétei­nek állománya az elmúlt év elején csak lassú ütemben nótt és úgy tűnt, hogy az 1976-ra tervezett 430 millió forintos emelkedést nem éri el, de októberben és novem­berben ugrásszerű növeke­dés volt tapasztalható és a betétállomány 549 millióval magasabb, mint az előző esztendőben volt. A betétál­lomány fejlődése a pénzjö­vcdelmeket meghaladó üte­mű kiskereskedelmi forga­lom növekedése mellett jött létre. Viszont az ifjúsági be­tétállomány csak alig emel­kedett. Ellenben a gépkocsi­nyerem 4ny-betétkönyvek száma 16 százalékkal, a KST-tagok száma pedig kö­zel ezerrel nőtt. Az előző évhez mérten emelkedett a lakásépítési és vásárlási kölcsönök mi­att a hitelállomány is. A megyei és a szegedi párt- és tanácsi vezetők kö­zül többen foglalkoztak a lakásépítés helyzetének érté­kelésével. Szabó Sándor a megyei pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei ta­nács elnökének általános he­lyettese, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára és Papp Gyula, Szeged me­gyei város tanácsának elnö­ke ls részletesen kifejtették véleményüket, javaslataikat, hogy még hatékonyabbá váljék az OTP munkája, az ötödik ötéves tervben sze­replő 23 ezer lakás felépí­téséért. Az OTP tájékozta­tója szerint az 1976-ra elő­irányzott 4 ezer 500 lakással szemben több mint 5 ezer épült fel. ebből 1139 állami, 3 ezer 907 pedig magánerő­ből. és természetesen OTP­hitelből történő támogatás­sal. A magánlakás építésnél mutatkozó túlteljesítést je­lentősen elősegítette a hi­telfeltételekben történő kedvező változás. Az új hitelfeltételek kedve­zően befolyásolták a lakos­ság lakásvásárlási és építési törekvéseit. Lényegében ez is elősegítette, hogy a Csong­rád megyei igazgatóság nem­csak túlteljesítette saját be­ruházású lakásépítési tervét, hanem értékesíthette is a la­kásokat. A vállalatok munkáslakás Igényeit az elmúlt évben el­sősorban OTP-lakásból elé­gítették ki. Ilyen formán 522 család jutott lakáshoz. La­kásszövetkezeti és magán­szervezésű formákban 132 munkáslakás épült fel, tehát összesen Csongrád megyé­ben 654 munkáslakás ké­szült el. A megyei párt-, és tanácsi testületek, az OTP­vel közösen kiterjesztették a munkáslakás-építési akciót a megye további két városára, így Szentesen 32, Makón 18 munkáslakás értékesítésére kerülhet sor. Az utóbbi időben több kezdeményezés történt a sze­mélyi tulajdonú lakások mi­nőségi cseréjével kapcsolat­ban. A megbeszélésen állást foglaltak abban, hogy a le­hetőséget ki kell terjeszteni az OTP-s szabadértékesítésű lakásokra is, hiszen gyakran előfordul, hogy népgazdasági érdekekből áthelyeznek szak­embereket más városba és szükségessé válik a lakások cseréje. Értékelték a megbeszélé­sen a tanácsok gazdálkodá­sát. foglalkoztak az OTP há­lózatfejlesztési feladataival és hitelezési kérdésekkel is Hangsúlyozták: nagy szűkség van arra hogy minél többen vegyék igénybe az úgynevezett mezőgazdasági hiteleket, mert ezzel is elősegíthető a megye mezőgazdasága előtt álló, különösen a zöldségter­melés növelésével kapcsola­tos feladatok teljesítése. Ab­ban is megállapodtak, hogy szorgalmazzák az átutalási betétszámla propagálását, hogy ezzel is támogassák a lakossági szolgáltatás kiszé­lesítését. Már több év óta együtt­működési megállapodás ke­retében tevékenykedik Sze­geden a tanács és az OTP. Most közös munkával még az év elején megállapítják, hogyan tudnák elősegíteni a városrekonstrukció során az úgynevezett foghíjtelkek be­építését OTP-s házakkal. Ha­sonló jellegű feladatot kí­vánnak megoldani majd a megye többi városaiban is. Egyetértettek a tanácskozás résztvevői abban, hogy üz­lethelyiségeket alakítanak ki az épületek földszintjén. Az OTP Csongrád megyei igaz­gatósága a tanáccsal, vagy a kereskedelmi vállalatokkal közös beruházásként épít majd ilyen lakóházakat A jövőben mind kevesebb olyan lakás épül a belvá­rosban, amelyeknek a föld­szintjén is lakások lesz­nek. De ilyen jellegű épületeket készítenek majd az új vá­rosrészekben is. Az ország más városai­ban, de már Szegeden is ta­pasztalható, hogy megélén­kült az érdeklődés a gar­zonlakások iránt. Egyedül élő emberek, idősebb házas­párok szívesen költöznének ilyenekbe. Ezért a jövőben Szegeden több ilyen lakóhá­zat építenek majd. A váro­si tanács máris felajánlotta a Tarján városrészben mű­ködött betonkeverő üzem he­lyét, ahol hasonló lakóházat építhetnek. A közeljövőben megvizsgálják annak le­hetőséget is, hogy az OTP miként vehetné át értéke­sítésre az újszegedi to­ronyházat, pontosabban az itt épülő 100 másfél szobás lakást, amelyet az idén ad át az építőipari vállalat. Az 1977 évi feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozták az OTP vezetői: mindent el­követnek, hogy még eredmé­nyesebb legyen a tanácsok és a lakosság Csongrád me­gyei bankjának tevékenysé­ge. Paprika — exportra A Szegedi Paprikafeldolgo­zóban télen sem szünetel a munka. Őrlik, csomagolják a múlt évben termett — s va­lutát hozó — paprikát. A ha­zai piac is jó ellátást kap. Ha képzeletbeli bográcsba, bir­kapaprikásba tennénk azt a mennyiséget, amit a gépek és az asszonyok naponta „ki­porcióznak", az egész ország pörköltet ehetne. Ugyanis havonta 17—18 vagonnyi őr­leményt csomagolnak 5—10— 25 dekás tasakokba. Képün­kön a minőséget szavatoló címkéket kötözik a mini zsá­kokra. Somjogyi Károlyne felvétele Gyorsabban pörögnek az orsók Szegedi textilesek találmánya Évtizedek óta foglalkoztat­ja a textiles szakembereket, miként lehet termelékenyeb­bé tenni az egyik fontos mű­veletet, a fonást. Érthető az igyekezet, mert különböző anyagú és finomságú fonál­ból tetemes behozatalra szo­rulunk. Jelentős eredményt értek el a kutatók azzal, hogy mind újabb, korszerűbb gépek alkotásával növelték a fonóorsó fordulatszámát. Je­lenleg legfeljebb 12 ezres percenkénti fordulatú orsók­kal dolgozhatnak, s ez to­vább nehezen fokozható. Mi­árt? A megértés reményé­ben — anélkül, hogy elme­rülnénk a szakmai magyará­zatban — némileg körülírjuk az akadályozó körülményt. Az orsót le és föl mozgó, tá­gas fémgyűrű veszi körül, amelyen láncszemhez hason­lítható futó ül. (A gyűrű azért mozog le, s föl, hogy a cséve egész hosszában meg­teljen.) A felülről érkező fo­nalat befűzik a futóba, majd a csévére vezetik. Utóbbi for­gása következtében — némi­leg lemaradva — körbe fut a szem a gyűrűn, s a súrló­dás hatására fölmelegszik, sőt el is éghet Ez a hő vet gátat a fordulat növelésének. (A szintetikus műszálak hoz­závetőleg 200 Celsius-fokon olvadnak, de akár ezeknél, akár természetes alapanyagú fonalaknál sokkal kevésbé meleg szem is gyakori sza­Hideg és köd Tegnapra a kelet—észak­kelet felől áramló száraz, hi­deg levegő Közép-Európa tér­ségeit. is elárasztotta. Ezeken a területeken lassultak a lég­mozgások — igazi téli az idő­iárás. A legmagasabb nappali hőmérséklet sem ha'ad ja meg a 0 fokot. A déli részek ki­vételével Európa nagy terü­letét összefüggő hótakaró bo­rítja. Mivel az éjszakák de­rültek, s a talajt hó fedi, a levegő hőmérséklete nem egy helyen mínusz 10 fok alatt van, de a mínusz 20 fokos le­hűlés sem ritka. Magyarország fölött tegnap délelőtt derült volt az ég. Az ország területének nagy ré­szét a délelőtti órákban is köd borította, a látástávol­ság 50—100 méterre csök­kent. A köd föloszlása után várhatóan mindenhol szép, napos lesz az idő, de a hő­mérséklet nem emelkedik 0 fok fölé. A derült ég alatt is­mét nagyon lehűl a levegő: mínusz 6, a külterületeken mínusz 9 fok körül lesz a hő­mérséklet kadást okozna. Akkor viszont csökkenne a termelékenység, mintsem nőne.) Szegedi szakemberek jöt­tek rá, miként növelhető mégis a fordulat, az említett kóros hatás nélkül. Császár Jenő, a szegedi textilművek főmérnöke — okleveles gé­pészmérnök — és társa, Je­ney István villamosmérnök ötletének lényege: mágneses teret alakítanak ki a gyűrű környezetében. A futóban, vagyis a szemben keletkező örvényáram lényegesen mér­sékli a súrlódást, így meg­nyílt a lehetőség arra, hogy fokozzák az orsó fordulatát, a fonás teljesítményét A gyár kísérleti laboratóriumá­ban maguk készítette szer­kezeten próbálgatták a szak­emberek, hogy különböző erősségű mágneses terek mi­lyen hatást váltanak ki a fo­násban. Nem sokkal később alacsony feszültséggel műkö­dő, tehát veszélytelen mág­nesező gépecskét állítottak össze, amely végérvényesen is használható. (Egy műszak alatt három dolgozó egy gép valamennyi gyűrűjét mágne­sezheti. A hatás éveken át megmarad, tehát nem kell ismételni az eljárást.) Tavaly a 204 gyűrűsfonógép közül 113-at mágneseztek, s ez egy­millió forint hasznot eredmé­nyezett a gyárnak. A Pamut­nyomóipari Vállalat vezetői örömmel fogadták az új meg­oldást (amint eddig is vala­mennyi próbálkozást, amely a hatékonyabb munkát és a körülmények javulását céloz­ta), és minden lehetőséget megadtak a kísérlethez. Ha úgy tetszik: fölismerték ér­dekeiket. Nem nagy dolog, csupán azért említjük, mert nem mindenütt van így. Amikor nyilvánvalóvá váll, hogy a műszaki újdonság más vállalatoknál is sikert hozhat, Császár Jenő és Je­ney István elküldte a leírást a Találmányi Hivatalnak. Az igenlő válasz, a szabadalom 1976. december 31-én érke­zett meg Szegedre. Eddig csupán arról szól­tunk, hogy az új eljárással tovább növelhető az orsó fordulata anélkül, hogy gyak­rabban szakadna a fonal. Ha viszont a mágnesezett gyű­rűkkel sem növelik a fordu­latot, egyszerűen a szakadá­sok ritkulnának, felére. Így hát a munkáslétszámnak megfelelően a gyárak veze­tőinek kell eldönteniük: me­lyik megoldást választják. A Pamutnyomóipari Vál­lalat másik két gyárában is átvették a szegediek kezde­ményezését A Magyar Pa­mutiparnál és a Kelenföldi Textilműveknél két-két fo­nógépen kísérleteznek, ered­ménnyel. Ezekben az üze­mekben és Szegeden is egy­két év alatt valamennyi gé­pet átállíthatnak, így az or­szág évi mintegy 70 ezer ton­nás fonaltermeléséhez újabb háromezer tonnányit tehet­nek hozzá. Második lépésként — öt év alatt — nagyobb fordulatot bíró orsókat és jobb anyagú gyűrűket vásá­rol a vállalat, s tovább nö­veli a fonás termelékenysé­gét. Sz. J. Mezőgazdasági kombinát Mezőgazdasági kombináttá nyilvánították a Bajai Álla­mi Gazdaságot, amelynek székhelyén szerdán Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át az. ezzel kapcsolatos okmányo­kat Bagó Bálintnak, a kom­binát igazgatójának. A tlz község határára ter­jedő mezőgazdasági üzem, amelynek történetét 1949 óta jegyzik, az utóbbi években megteremtette a magas sziny tű árutermelés vertikumát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom