Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 66. éviolyam 295. szám 1976­december 1'., kedd Ara: 80 fillér Losonczi Pál hazaérkezett Látogatásáról közleményt adtak ki Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tarácsának elnöke hétfőn hazaérkezett Indiából. A magyar államfő Shri Fakhrud­din Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság el­nöke hivatalos meghívásának tett eleget. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt dr. Zsögön Éva egészségügyi állam­titkár. Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, Török István külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és dr. Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes. Losonczi Pált és a delegáció többi tag­ját a Ferihegyi repülőtéren dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Borbély Gábor és Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter, Púja Frigyes külügyminisz­ter, dr Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke és Kálazi József vezérőrnagy, honvédelmi miniszter­helyettes fogadta. Ott volt L. T. Pudaite, az Indiai Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője is. Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata Losonczi Pál az MTI tu- sult és következetesebbé Körösi Csorna Sándor dósí tójának kérdéseire össze- vált a földreform végrehaj- a nagy keletkutató értékes gezte indiai látogatásának tása, nemzetközi viszony- szolgálatokkal járult hozzá tapasztalatait. latban is figyelemreméltóan az általános tudomány gya­Milyen várakozással uta- nőtt az ipar és a mezőgaz- rapodásához. Mi ugyanakkor zott Losonczi elvtárs indiai daság termelése. Ebben elvi- az indiai és a magyar nép látogatására, és milyen ered- tathalatlan és elévülhetetlen barátsága kiépítésének elő­ményekkel tért haza, vagy része van az Indira Gandhi hírnökeként is tekintjük. másképp fogalmazva — aho- vezette kormány határozott Körösi Csorna Sándor párat­yyan a messzejárt utazókat és realista kül- és belpoliti- lan vállalkozását a szocia­szokták kérdezni — mit vitt kájának. magéval az Indiai Köztársa- ^ Qn Memélyében ma. ságba, es mit hozott onnan? mar államfö elóször tiszteU — Az. amit vittünk, és gett az egész nemzet nevé- . ., „„ iurx«nw>» megerősítve vissza is hoz- ben Körösi Csorna Sándor m u mte tunk. népeink egymás iránt síremlékénél, Dardzsilingben. lal« '"f3Lhíf^SSÍ? érzett őszinte barátsága és Milyen érzések töltötték el Zt^rJ mondta LTonczI tisztelete, kölcsönös eltökélt- Ont azokban az ünnepélyes etre - mondta Losonczi ségünk, hogy szorosabbra percekben? vonjuk az országainkat ösz- '" ... r szefűző politikai, gazdasági, — Ugyanolyan emberi ér- Losonczi tudományos kötelékeket. A vendéglátás helyzete mm Ülést tartott a megyei tanács vb lista Magyar Népköztársaság váltotta valóra: szoros és tartós kapcsolatokat épített ki Magyarország és India * Pál indiai láto­és kulturális' mipt hazánk bárme- gatásáról közös közlemény lyik állampolgárát, hasonló jelent meg. A közleményt , .. , helyzetben: megindultság és lapunk 2. oldalán ismertet­?? őszinte tisztelet. jük. bennünket, hogy további lé­péseket tegyünk a két or­szág közötti együttműködés bevált formáinak és egyide­jűleg új, hatékonyabb esz­közeinek feltárására. A ha­gyományos kereskedelmi módszerek lehetőségeit mór kiaknáztuk. Űj, korszerűbb formákat keresünk, például a műszaki-tudományos együttműködés és a terme­lési együttműködés területén. ön hosszabb tárgyalást folytatott Üj-Delhiben Indira Gandhi miniszterelnök-asz­szonnyal. Hogyan jellemez­né megbeszéléseinek légkö­rét, tartalmát, és milyen be­nyomást tett önre tárgyaló partnere? — Mint korábbi találko­zásaink során, most is szí­vélyes és őszinte szellemű tárgyalásokat folytattunk az Indiai Köztársaság minisz­terelnökével, Indira Gandhi asszonnyal. Most is azt ta­pasztaltam, hogy azzal a töretlen energiával, mélysé­ges meggyőződéssel küzdő, ugyan akkor a nemzetközi és az indiai politika kérdéseit nagy tárgyszerűséggel átte­kintő politikussal van dol­gunk, akit az elmúlt évtized folyamán megismertünk. Változatlan szívóssággal dol­gozik nemzete jelenéért, sorsának jobbításáért, Losonczi elvtárs, ön hét évvel ezelőtt már jár az In­diai Köztársaságban, mosta­ni látogatása tehát alkalmat nyújtott az összehasonlításra is: mi tette önre a legerő­sebb benyomást? — Hét év ugyan nem nagy idő egy ország, hát még egy ilyen nagy ország életében, arra azonban még­is elegendő, hogy szembeszö­kő változásokat vegyen ész­re az ember. Röviden szólva azt mond­hatom: látogatásunk néhány napja alatt meggyőződhettem arról a nagyarányú fejlődés­ről, amely Indiában általá­ban végbe ment Meggy cu> Tegnap, hétfőn Szegeden, A végrehajtó bizottság a megyei tanács székházábah megvitatta a kereskedelmi dr. Perjési László elnökleté- osztály jelentését, amely a vei ülésezett a megyei tanács megye vendéglátásának a végrehajtó bizottsága. A ta- helyzetét összegezte. E napi­nácskozáson részt vett Szabó rendi pont tárgyalásánál je­Sándor, az MSZMP Csöng- len volt Sivó Tibor, a Bel­rád megyei bizottságának kereskedelmi Minisztérium titkára is. A testület az elő- főosztályvezetője és Rózsa terjesztések között elfogadta Miklós, a HUNGARHOTELS a megyei tanács elnöke és a vezérigazgatója is. Szegedi Orvostudományi A vendéglátás helyzete Egyetem rektora közötti nemcsak a megye ellátása együttműködési megállapo- szemoontiából fontos. A té­dást. Ennek a megállapodás- ma jelentőségét az is fokoz­nak az a célja, hogy rögzít- za, hogy itt jelentős az ide­se azokat a feladatokat, genforga'om. és Szeged egye­amelyeknek megvalósítását a temein, főiskoláin diákok ez. megyei tanács elnöke, a SZO- rei tanulnak. Így jelentős TE rektora a kölcsönös érde- kérdés a közétkeztetés, a di­keknek és lehetőségeknek ákétkeztetés, s emiatt is a megfelelően kíván biztosíta- gondok hatványozottabban ni. Az együttműködés a la- jelentkeznek, kosság jobb egészségügyi el- Csongrád megyében tíz ál­látását szolgálja. A közös fel- Jami vállalat, 25 ÁFÉSZ, 13 adatok több területre kitér- termelőszövetkezet foglalko­jednek. Egyeztetik a megye Zjk vendéglátással. A külön­területén működő egészség- böző statisztikákat tanulmá­ügyi intézmények középtávú nyozva kiderül, hogy e szol­és távlati fejlesztési tervét, gáltatás fejlődése nem tar­Kiemelt feladatnak tekintik, totl lépést az igényekkel, hogy mindenki számára hoz- Általános gond: kevés a nagy záférhető legyen a magas alapterületű üzlet, s különö­színvonalú egészségügyi ellá- sen Szegeden és Hódmező­tás. Célul tűzik ki. hogy az vásárhelyen érezhető a zsú­egyetem s a megyei képvise- foltság. Szegeden a Hági és lői kölcsönösen részt vegye- a Hungária étterem kiesése a nek egymás testületeinek közétkeztetésben is gondo­a munkájában. Az egyetemi kait okoz. A jelentős munka­klinikák és a megyei gyó- erőhiány. a nagy aránvú gyító, megelőző intézmények' munkaerőmozgás — tavaly egymás között orvoscseréket 40 százalékos volt r— azzal a szerveznek, a kórházi, ren. következménnvel is jár. hogv delőintézeti orvosok elméleti, a vendég gyakran taoasztal­valamint a klinikai orvosok ja az udvariatlanságot, területi gyakorlati tovább- Sokat segítene a do'gozók­képzése érdekében. Munkaszervezés és export A KSZV és a ruhagyár szocialista brigádvezetöinek tanácskozása Vasárnap az újszegedi szö- Egy év alatt 152-vel csök- káját. Korszerűsítik a minő­vőgyárban tartották a KSZV kent a Szegedi Ruhagyár ségellenőrzést is. szocialista brigádvezetőinek dolgozóinak száma, miköz- Végül két éven belül gé­tanácskozását. Az immár ben a feladatok egyre nóve- pesítik s mintaüzemmé aia­ötödik alkalommal mégren- kednek. így aztán minden kítják a magasraktárt, dezett értekezletre hat rae- eddiginél fontosabb szerep Mindez nem kevés erőt kí­gyében levő húsz gazdasági jut a 77 szocialista brigád ván a ruhagyáriaktól. Nyil­egvség képviseletében 120 tagjainak. Ez kifejezésre ju- vánvaló, hogy sok feladatot brigádvezetőt delegáltak tár- tott a vrigádvezetők vasár- csak többletmunkával old­saik. nap megtartott tanácskoza- hatnak meg. Az igyekezetet A tanácskozás nem köny- sán. A létszómhiányon kívül jövőre várhatóan 1 millió nyű gazdasági év után ült gondot okozott a ruhagyó­össze, ez derült ki többek riaknak, hogy a tőkés meg­között Tóth László vezér- rendelések nem voltak egy­igazgató beszámolójából. A értelműek, emiatt gyakran vállalat a csökkenő létszám, kellett átcsoportosítani a és az ezzel párhuzamosan gyártmányokat. A szovjet szűkülő kapacitás „szorító- exportterv teljesítése viszont sát" fejlesztéssel, munka- olyannyira jól sikerült, hogy szervezéssel és a munkaerő miniszteri dicséretet kapott jebb, céltudatosabb íelhasz- érte a gyár közössége. Ezel­nálásával igyekezett ellen- sősorban a nehézségek eile­súlyozni. Törekvéseik jelen- nére is jól dolgozó szocialis­tős része sikerrel járt. Így ta brigádokat dicséri, például maradéktalanul ele- Idén tovább fokozzák a get tettek a belföldi piaci szocialista exportot, a Szov­igényeknek a szocialista es a jetunióba 110 ezer sportöl­tőkés exporttervet pedig túl- tönyt és 19 ezer kétrészes teljesítették. férfi szövetöltönyt küldenek A beszámoló kitért a vál- A termelési feladatokat ter­lalatnál folyó rnunkaverseny mészetesen csak úgy oldhat­mozgalomra, amelynek leg- ják meg sikerrel, ha meg­népszerűbb formája ma is a felelő szervezési intézkedé­szocialista brigádmozgalom, seket hajtanak végre. Sze­A beszámolót követő vi- geden, a központi gyárban tában tizennyolcan kértek már idén megkezdődött az szót átszervezés. Egymás melié A vitában elhangzottakat helyezik a zakó- és pantalló­Tóth László foglalta össze, szalagokat, s központi előre­majd a résztvevők megvá- gyártó-részleget alakítanak lasztották a KSZV képvise- ki, arnelyen két modell lőit a szocialista brigádveze- gyártható parnuzarnosan. tők textilipari ágazati ta- Ezzel együtt bevezetik a nácskozásán és határozatot FÉKON-módszer bérel szá­fogadtak el a vállalati mun- molási rendszerét, amely lé­kaverseny és a brigádmoz- nyegesen csökkenti a mdve­galom továbbfejlesztésére. zetők adminisztrációs mun­35 ezer forint honorálják. jutalommal nak. ha a vállalatok több új génét, technikai eszközt tud­nának beszerezni, és így a munkát mngkönnyítenék. A' "többi időben a dolgozók *erhelé=e nőtt. Soinos, sok az oivan kis alantei-ületű vendác'ő. h'cztró. ahol nem 'ohpt gépesíteni, sem korsze­rűsíteni. A vállalatok több erőfeszí­tést tettek, hogy a szolgálta­tás színvonalát javítsák. Pél­dául öt év alatt 12 millió forint értékben vásároltak gépeket. A megye vendéglá­tóipara a negyedik ötéves tervben 10,6 ezer négyzetmé­ternyi alapterülettel bővült., de elmaradt 6,5 ezer négy­zetméter fejlesztés, a pénz ügyi és az építési kapacitás hiánya miatt. Szegeden az idegenforgal­mi szezonban sok gondot okoz, hogy kevés a szállodai hely. Az új hotel építése las­sú, és már csak abban lehet reménykedni, hogy elkészül­tével a jövő nyáron megol­dódik az elszállásolás. Ebben az iparágban foko­zott törődést kíván a mun­kaerő-ellátás, a káderfejlesz­tés. Évek óta nem sikerült beiskolázni a szükséges szá­mú szakács- és cukrásztanu­lót. A középvezetők szakkép­zettsége pedig nem kielégí­tő. A tanácsi vállalatok dol­gozóinak körülbelül 75. az ÁFÉSZ-nél 50 százalék csak a szakképzettek aránya. Pe­dig a hódmezővásárhelyi szakközépisko'a a megyében már megteremtette az okta­tás feltétele't. Főleg a szak­szövetkezeteknél nem meg­felelő a politikai képzettség Itt a közénvezetőknek csa't egv százaléka rende'kezik valamilyen politikai végzett­séggel. A vita során arról is szó esett, hogy nem egy esetben hozzáálláson, az üzletveze­tők, felszolgálók szemléletén múlik, hogy milyen egy ét­terem, bisztró színvonala. Végül is az osztályba sorolást az a miliő határozza meg, amit az üzlet dolgozói és a közönség kialakít. A tradí­ciókra építve sokat lehet ten­ni azért, hogy a szocialista vendéglátás feltételei minde­nütt megfelelőek legyenek. Szívesen' jár oda a vendég, ha azt látja: változatos az étrend, megfelel az egészsé­ges táplálkozás követelmé­nyeinek. Az V. ötéves tervben a vendéglátó vállalat 80 millió forinttal többet fordít fej­lesztésre, mint a korábbi tervidőszakban. így mód nyi. lik az üzlethálózat bővítésé­re, az áruforgalom növelésé­re, a tömegétkeztetés feltéte­leinek javítására. A vendég­látóiparnak azonban más te­rületeken is javítania kell munkáját, hogy az ellátás színvonala emelkedjen. Szük­ség van önkiszolgáló étter­mek, gyorskiszolgáló biszt­rók, ételbárok kiépítésére, tájjellegű ételeket árusító, speciális karakterű üzlethá­lózat bővítésére, az egészsé­ges táolálkozást biztosító kí­nálat fokozására, a biológiailag értékes nyersanyagok (zöld­ség, gyümölcs, tejtermékek) arányának növelésére. A vb tegnapi ülésén a realitások­nak megfelelően foglalt ál­lást a színvonalemelés érde­kében. KGST-bizottsáff Jubileumi ülés Budapesten A Nehézipari Miniszté- évtizedben végzett együttmű­riumban hétfen megkezdte ködés eredményeit, munkáját a KGST fémkohá- A négynapos ülésszakon a szati állandó bizottságának tagországok küldöttségei töb­45. ülésszaka. Havasi Ferenc, bek között megtárgyalják a a Minisztertanács elnökhe- színesfémkohászat hosszú tá­lyettese, az MSZMP Közpon- vú fejlesztésének célprog­ti Bizottsága és a Miniszter- ramjaiban kialakítandó tanács nevében köszöntötte a együttműködési feladatokat, tagországok delegációit abból Ennek keretében vitatják az alkalomból, hogy most meg Kuba és a Mongol Nép­ünneplik az állandó bizottság köztársaság színesfém-, érc­megalakításának 20. évfor- készleteinek gazdaságos ki­dulóját. aknázási lehetőségeit. Ezen­Az állandó bizottság meg- kívül áttekintik azokat az alakulásának 20. évfordulója előrejelzéseket, számításokat, alkalmából dr. Simon Pál amelyek az ezredfordulóig nehézipari miniszter, a fém- várható ritkafém:termelésről kohászati állandó bizottság és felhasználásról számol­elnöke méltatta az elmúlt két nak be. a* Ülésezett a béketanács elnöksége Hétfőn — a Belgrád rak­parti Népfront székházában — ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára időszerű belpolitikai kérdé­sekről adott tájékoztatót. Ez­után Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára előterjesztése alapján megtárgyalták az OBT 1976. évi munkájáról készített jelentést, illetőleg a magyar békemozgalom 1977. évi munkaprogramjá­nak javaslatát Az elnökség úgy határo­zott, hogy 1977. januárjában összehívja az Országos Béke­tanács ükáset

Next

/
Oldalképek
Tartalom