Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

5 Kedd, 1976. december 14. Pátzay Pál kitüntetése Sok évtizedes közéleti és kiemelkedő művészi tevé­kenysége elismeréséül Pátzay Pál kétszeres Kossuth-dí­jas kiváló művész, szobrász­nak ítélték oda az idén a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának díját. A kitüntetést a Művészeti Alap képzőművészeti szakosztályá­nak hétfőn megtartott ünne­pi ülésén Gonda Ágnes, a Művészeti Alap igazgatója adta át. (MTI) , Család, munka, közélet Talán eljön az az idő, ami- Hogy az asszonyok élet­kor nem lesz szükség arra, vitele miként alakul, az sok hogy a társadalom tagjait egyéb között függ attól, ők nemek szerint megkülönböz­tessük, ha dolgozó emberek­ről esik szó. Egyelőre azon­ban a nagy közösségnek hát­rányos helyzetben levő felét alkotják, akik nem egyköny­nyen tudják megosztani ide­jüket, energiájukat a család, a munkahely és a közéleti maguk mit akarnak, milyen szemlélettel formálják sorsu­kat. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága mellett mű­ködő nőbizottság ebben nyújt segítséget a szegedi lányok­nak, asszonyoknak. Az újjáalakult bizottság, melynek 25 tagja között tevékenység között. Márpe- között vannak 30 éven alu­dig a teljes egyenjogúságnak liak és nagymamák, mun­ez feltétele. kások és értelmiségiek, kö­József Attila kommentátora Török Gábor 1964 óta a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa. Nyel­vész. Tudományos munkás­ságát a Börzsöny vidéki pa­lóc nyelvjárás vizsgálatával kezdte. Itt, Szegeden fogott Torok Gábor új könyvéről és mint a költői üzenet fi­nom fülű meghallója, fény­szórójával rávilágít a költői szövegekre, és a bennük rej­lő titkos, néma sugallatot is kiszabadítja, hangossá teszi. Egyik helyen azt mondja Hogy eközben, olykor az az hozzá,' több mint évtizede, Török Gábor, hogy a laiku- érzésünk, többet is magyaráz József Attila, költői nyelvé- sok örök kerdése, vajon az bele> mint amit maga a kői­nek vizsgálatához. Nem ön- üyen nyelvi jelensegek ösz- t6 belerejtett? Lehet, de ak­célúan. csak nyelvészeti né- tonósek-e, avagy a koltö tu- kor is tanulságos, hogy mi zőpontból, hanem olyan sok- dí»tos szándekából keletkez- minden férhet egy-egy szó, oldalú, összetett szempont- tek-e? Nem becsülném le egy-egy írásjel mögé. Török rendszer alapján, amelyben ezt a kérdést, nem sullyesz- Gábor olykor klssé terjedel­a nyelvi jelenségeknek a tenem a , kívancsiskodés mesen> ismételgetve is, el­költői mondanivalót és a szintjére Ellenkezőleg, az ienfeieivel nem minden ipó­versek szépségét — leegysze- alkotás lélektananak nagyon nia nélkül vitázva magya­rúsítve: a tartalmat és a for- «• sarkalatos kérdése ez. S rázgatja módszerét, elveit, mát - egyaránt megvilágító Törtk_ Gábor jok Ez a szaktudósnak sok már, szerepét boncolgatja. Példamutató tervszerűség­gel, rendszerességgel, immá­ron négy kötetben: A líra: logika (1968), Költői fébit ben meggyőzően bizonyítja tán unalmas is. De olvasói ls József Attilának, a szü- nak _ a József Attila köl­tetett tehetséget és tanult tészetét szeretőknek, diákok­művészt magában egyesítő nak> tanároknak — bizonyá­ll5U„, költőklasszikusnak nagyfokú ra emészthetőbb ez az oldot­szofc (1974), Lírai igefüggvé- tudatosságát, számos tabb fogalmazás. Mert az a nyek stilisztikája (1974). Új kötete — József Attila-kom­nyelvi sajátság, mint éppen lényeges, hogv Török Gábor _ „a személyhasználat is, nyil- kitűnően érti és megérzi, mentárok (1*976) újabb nyel- vánvalóan öntudatlanul, a meg tudja értetni és érez­r XS lélek viszontagságos sorsának tetni azt „a művészi ici­kón ali ezerféle rejtett összetevője- plcif., „melyet Tolsztojtól ^..L'^R W TA. 1)51 eredőként érvényesül a tanulva oly szívesen emle­TJLSJU , fi" költészetben. get: azt a csekélyke különb­Atma verseiDOI, s en- e ebben van Tö- séget, változtatást, amely a fogalmazásból a zsef rök 6 Gábor elemzéseinek köznapi mutatkozó jelenget bontja Hogy mint mrázslatosan km6it képes kiválóan képzett nyelvtudós megteremteni. Péter László ki, mint pL a lennék" szókapcsolatból a költői kicsinyítés jelentésta­ni tanulságait Érdekes, amit „a látható nyelv", az írás­kép, közelebbről a József At­tila használta írásjelek, a zárójel és a gondolatjel je­lentéstani szerepéről, a köl­tői mondanivalót — Török Gábor kedvelt szavával: a költői üzenetet — tolmácsoló képességéről mond. Számom­ra a legtanulságosabb a nyelvtani első és második személy használatában meg­mutatkozó törvényszerűség kimutatása volt Ez egyrészt bizonyítja, hogy a nyelvi statisztikának — a „struktu­ralista" elemzés alsó foká­nak — körültekintő kutató kezében van létjogosultsága, ha segít fölszínre hozni olyan egzakt, de homályban meg­búvó nyelvi tüneteket, ame­lyek értékesen egészítik ki a más nézőpontú, tartalmi, eszmei vizsgálódást József Attila első és második sze­mélyű igealakjai, személyes névmásai roppant tanulságot sugallnak: a költői pálya egy-egy szakaszának jellegét egyértelműen jellemzik. Csak egy példát A többes máso­dik személyt (ti!) tartalmazó versek mennyisége abszolút számban 1923—25-ben a leg­nagyobb, százalékosan 1931— 32-ben. Az előbbi a költő expresszionista korszaka: kollektivista eszméi, a töme­gekhez forduló magatartása tükröződik ebben a személy­használatban. A második korszak a költőnek és az il­legális pártnak legszorosabb együttműködését mutatja a számok erejével ls: „a pártot művészetével szolgáló költő teljesítette a társadalmi meg­bízást, s ez a formában is megnyilvánul". „És fordítva: bár fogalmi szinten csak egy-egy utalás árulkodik ró­la, hogy mit jelentett sza­mára a pártmunkából való „lehagyása" (mellőzése, kizá­rása — ki hogyan látja), a személyhasználati statisztika világosabban vall: 1934-ből teljesen hiányoznak a közös­séget megszólító versek, hi­szen elzárult előle az éltető­megtartó közösség... 1937­ben az elsötétülő történelmi láthatár miatt már nem ta­lálhatja meg 1930 szeptem­berének harcos tömegét,. " zös gondjaikat ismerve ál­lították össze munkatervü­ket. Továbbra is feladatuk­nák tartják, hogy minél több dolgozó nőt vezessenek el a közéleti tevékenységig, hogy beleplántálják segítségükkel a társadalmi tudatba a csa­lád szilárdságának fontossá­gát, az anyaság megbecsülé­sét. A társadalmi munka­megosztásban továbbra is az asszonyoké maradnak azok a szerepek, amelyek érzelmi töltés nélkül aligha „játsz­hatók el", a gyermeknevelés, az idősekről való gondosko­dás. A nőbizottság gyakorlati útmutatót is akar adni az asszonyoknak hagyományos életformájuk megváltoztatá­sához. Mindennek sikeréhez azonban nem elég, hogy a háztartást vezető feleségek, anyák tudják, mi lenne az, ami munkájukat megköny­nyfti. A szolgáltatóipar, a kereskedelem szakemberei­nek kínálniuk is kell ezeket a lehetőségeket. Az üléseken szó lesz majd az értelmiségi nők helyzeté­ről, a népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtásáról, a gyermekneveléssel, pályavá­lasztással kapcsolatos gon­dokról, a hátrányos körülmé­nyek között élő emberekről, a segítség módjairól. Nőpolitikánk megvalósítá­sának mindez azonban csak az egyik útja a sok közül. A lányok, asszonyok egyedül nem képesek megvalósítani a velük szemben támasztott hármas követeleményt: a család és az egész társada­lom együttérzésére, éssze­rűbb munkamegosztásra van szükség. És nem utolsósor­ban a szolgáltatások fejlesz­tésére. Ch. A. Kapuk a könyvhöz Hol vannak már a féld- szőr elmondtuk már, milyen be választott művekből? mek: a tévé veszélyes ve- szolgálatokat teljesít az iro- Meggyőződésünk szerint tel­télytársa lesz a könyvnek dalom népszerűsítésében, jesebben szolgálhatnák a (színháznak, mozinak stb.), Katkó István szerkesztésében könyv népszerűsítését is, leszoktat az olvasásról (szín- több — minőségi változások- mindemellett nem kellenele­házba, moziba, hangverseny- kai tarkított — korszakot mondani az „egyszerű" tévés re járásról). A „könnyebb megélt már, mostanában pe- könyvismertetésekről sem. ellenállás" irányába mozdul dig úgy tűnik, adásai minden Senki nem deklaráfta, de el a nagyközönség, a jegye- eddiginél több gonddal ké- úgy tűnik, a Nyitott könyv kért való fárasztó utánjá- szülnek. ilyenféle megoldások feléha­rást, gálakosztümöt, közle- Volt idő, amikor azért di- lad. Nemrégiben Karinthy kedést, megjelenést megspó- csértük a sorozatot, mert a Ferenc Kentaurjából szüle­rolva ki-ki házikabátban ül „méltatlanul elfelejtett" író- tett figyelmet érdemlően a a fotelban — műsorkezdéstől kat-műveket igyekezett nép- „maga lábán álló" feldolgo­a végkimerülésig. Hogy még- szerűsíteni. Mostanában csak- zás, most pénteken pedig sem így történt, hanem a nem kizárólag „mai termés- Bertha Bulcsu kötetéből a tévé besorolódott a kultúra- bői" válogat A nézőknek Knoll úr kertjében című közvetítők rendszerébe, ez alighanem teljesen mindegy, adaptáció viselt hasonló eré­önmagában se nem örvende- kinek a könyvéből készül- nyeket Ezt Hajdufy Miklós tes, se nem sajnálatos — nek a feldolgozások, a fon- rendezte. A tőle megszokott csak természetes. Mindazon- tos az, hogy jó irodalomra értékes szolgálatot — az írói által: nem kevés. Azt jelenti irányítsák a figyelmet Az mondandóra koncentrálni, azt ugyanis, hogy vannak a té- adások többségében ez tör- kiemelni — most is vállalva, vének olyan produktumai, ténik. Nem közömbös azon- kiegyensúlyozottan, mégis va­amelyek immár ugyanúgy ban a hogyan kérdése sem, lódi drámai pillanatokat te­nélkülözhetetlenek számunk- hiszen minden valószínűség remtve. A folytatás remél­ra, mint a könyv, a színház szerint jóval többen vannak, hetőleg következik. A máso­és a többi. Azt is jelenti, akik a műsorból ismerked- dik műsorban sorozatban hogy vannak adásai, amelyek nek a művel, mint azok, akik mutatják be egyes tévéren­kinek-kinek éppúgy érdekte- már olvasták. Következés- dezők műveit, amelyekből (és lenek, mint némelyik mozi- képpen jórészt az átdolgozá- persze .nemcsak ezekből) film vagy színielőadás. Egy- sok minőségén múlik az ér- nyilvánvaló egy-egy alkotó­szóval, mára talán megtanul- deklődéskeltés sikere. Az iro- nak a különféle témák iránti tuk használni a televíziót, dalmi mű tévésítése önma- érzékenysége, ebben való kö­vagyis képesek vagyunk sa- gában is rizikós vállalkozás, vetkezetességük vagy követ­ját igényünk-ízlésünk szerint Ha még nem is célja, hogy kezetlenségeik, művészi esz­válogatni műsoranyagábóL önálló alkotást, külön törvé- közeik mibenléte stb. A Nyi­(Más kérdés, hogy valameny- nyű tévéművet produkáljon, tott könyvben bemutatásra nyi tévénézőnek van-e akko- „csak" az eredeti értékét, lé- jelölt művekből is megren­ra „művelődési gyakorlata", nyegét, hangulatát mutassa dezhetné ki-ki a neki „test­kialakult igény- és ízlésrend- fel — a dolog még nehezebb, hezállót". örülnénk, ha a to­szere, hogy a „magának va- Ezekben a műsorokban rá- vábbikban kiderülne: nyitott lót" tudja választani, vagy adásul mindig szorít az idő: kapukat döngetünk. egyáltalán fölmerüljön ben- egészen a legutóbbi adáso­ne a választás lehetősége.) kig nevetségesen rövid, 20— Igazán nem panaszkodha- 30 perceket kapott egy-egy tunk, mert a válogatás ré- kötet, ha a többször ötletsze­vén meglehetős időt szaba- rűen kiválasztott részletek díthatunk fel esti óráinkból, kevéssé sikerülten találódtak, amit például olvasással tölt- nem sokat segíthettek raj­hetünk. Könyvet a kézben— tuk az íróval váltott szavak buzdít tehát maga a televí- sem. zió. Közvetve (úgy, hogy egy Joggal támadhatott a gon­csomó érdektelen adást su- dolat a nézőkben: ha már .., ,, ennyi energia, apparatus es garoz), és közvetlenül, pél- alkotó er6 dolgozik) miért dául a Nyitott könyv soroza- nem készülnek „komplett" távaL Erről a műsorról több- tévéjátékok a Nyitott könyv­Sulyok Erzsébet A magyar sajtó napján Hazánk lakosságának döntő többsége naponta tájékozó­dik az úgynevezett tömegkommunikációs eszközök segítsé­gével. A rádiózás, a tévézés, az újságolvasás ilyen-olyan mértékben hozzátartozik mindenkinek az életéhez. Milliók véleményalkotását befolyásolni rendkívüli felelősség. A sajtó napján illendő a példákra is emlékeztetni: a Vörös Ojság, az illegális Szabad Nép teremtette szocialista újság­írás hagyományaira. Az igazsághoz ragaszkodnunk, a dolgo­zó nép iránt elkötelezetten szólnunk — alapvető kötelesség. Enélkül nincs, nem lehet szocialista társadalmat szolgáló sajtót művelni. Am a pályát azért is szereti meg mind job­ban az újságíró, mert rákényszeríti a fejlődéssel való lé­péstartásra. Nem lehet büntetlenül hónapokat vagy heteket sem „kihagyni", mert aligha pótolható a mulasztást. Álszerénység nélkül megállapítandó, hogy ennek a mesterségnek is megvannak a korlátai. Az unalomért, a rossz fogalmazásért terheli felelősség a riportert, a szenzá­ció azonban nem egészen tőle függ. Az újságíró lelke sze­rint minden napra szállítaná az izgalmat, világgá kürtölné sikereinket. De nem tehet mást, mint a valóságból merít, a tényeket sorolja. Hiába reked be az igyekezettől a sport­riporter, ha a csapat gyengén játszik, de talán még a da­dogva vagy pöszén bejelentett világrekord is válthat ki uj­jongást. A szakma folytonosan specializálódik. Sokféle érdeklő­désű kolléga írása tölti meg a hasábokat, szerzi a rádió, a televízió anyagait. Valamiben azonban egységes ez a mes­terség: hazai gyakorlóinak abbeli meggyőződésében, hogy a szocialista társadalom építése az alapja a sokféle gondolatnak. Ünnepség Budapesten... Hétfőn délelőtt koszorúzd- Művészeti Szakszervezetek si ünnepséget tartottak a ma- Szövetségének nevében, to­gyar sajtó házában. vábbá a Népszabadság szer­Pálfy József, az Újságíró keszt6. biz<>ttsága, a Magyar Szövetség elnöke köszöntötte ÜJtógírók Országos , Szövet­sz ünnepség résztvevőit, ez- sege' valamint az újságíró­után Máté György mondott iskola hallgatóinak képvise­ünnepi beszédet. letében. Ezután koszorúkat helyez- A magyar saj'tó házában tek el a Vörös Újság már- tartott fogadáson megjelent vány emléktábláján az Grósz Károly, az MSZMP MSZMP Központi Bizottsága, Központi Bizottságának osz­a Minisztertanács Tájékozta- tályvezetője és dr. Várkonyi tási Hivatala, a Nyomda-, a Péter államtitkár, a Miniaz­Papfripar és a Sajtó Dolgo- tertanács Tájékoztatási Hi­zói Szakszervezetének és a vatalának elnöke. ... és Szegeden A Csongrád megyei tömeg- Ebből az alkalomból adta kommunikációs hálózatban át Rácz Lajos főszerkesztő a dolgozók — újságírók, tévé- Csongrád megyei Hírlap em­sek — tegnap tartották meg lékplakettjét — Szabó Iván sajtónapi ünnepségüket a sze- alkotását — Vincze György­gedi Sajtóházban. nek a Szegedi Nyomda nyu­Az eseményen — amelyen , „ ,,,, jelen volt dr. Koncz János, Salmazott igazgatójának a a megyei pártbizottság titká- k^t intézmény közötti mun­ra is — dr. Tamasi Mihály, kakapcsolat ápolásában szer­a megyei pártbizottság osz- zett érdemeiért tályvezetője mondott beszé­det, méltatva az ünnep je- A sajtónapi ünnepség ba­lentőségét ráti találkozóval fejeződött be. Megalakult a XI. VIT magyar előkészítő bizottsága Hétfőn a KISZ KB szék­házában megtartotta alakuló ülését az 1978-ban Kubában sorra kerülő XI. Világifjú­sági és Diáktalálkozó ma­gyar nemzeti előkészítő bi­zottsága. A 47 tagú bizottság — amelyben ott vannak ál­lami, társadalmi, kulturális életünk személyiségei, az If­júság különböző rétegeinek képviselői — a fesztivál nemzetközi előkészítő bizott­ságának felhívására jött lét­re. A tanácskozáson — ame­lyen dr. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára elnökölt — Védett falu A Fertö-táj legtöbb természeti és műemléki értékekkel rendelkező községe Fertőrákos. Az ősi település központját védetté nyilvánították, és értékeinek megóvására műemléki rekonstrukciós és területrendezési terv készült. A rekonst­rukciós terv a már eddig elvégzett, munkára épül. Megtör­tént a középkori várfal feltárása, B hangulatos turistaszál­lót rendeztek be egy XVUL századi vízimalomban. Borbély Gábor, a KISZ KB titkára tájékoztatta a bizott­ság tagjait a VIT nemzetközi előkészítésének helyzetéről és a hazai feladatokról. A KISZ KB titkára ki­emelte: nemzeti programunk, a fejlett szocialista társada­lom építése egyben interna­cionalista kötelességünk is. A munkában, a tanulásban, a sportban elért sikereinkkel is a szocializmus erejét nö­veljük, így nyújthatjuk a leghatékonyabb segítséget a világ haladó erőinek. A magyar nemzeti előké­szítő bizottság felhívással fordult a magyar fiatalok­| hoz, az ifjúsági szövetség tagjaihoz. Ez a többi között hangsúlyozza: a világifjúsági és diáktalálkozók a békesze­rető ifjúság harcának jelen­tős eseményei. A XI. VIT magyar nemzeti előké­szítő bizottsága megválasz­totta tisztségviselőit. A bi­zottság elnöke dr. Maróthv László, alelnöke Borbély Gá­bor, titkára Barabás János lett. CMTU

Next

/
Oldalképek
Tartalom