Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

4 Szombat, 1976. december 4. ünyagmoz«|cifi«xs Tanácsadó szolgálat Szegeden Az elmúlt években a népgazdaságnak jóformán minden ágazatában egyre sürgetőbbé vált a korábbi időszakra jellemző extenzív fej. \ lesztés helyett a termelés intenzív fejlesztése. Az előrejelzések szerint a következő 15 évben a népgazdaságban foglalkoztatottak száma alig fog emelkedni. Az Ipari és kereskedelmi vállalatok jelentős részénél a feladatok megoldásának korlátja a munkaerőhiány, elsősorban a segédmunkéshiány. A termelés növekedését tehát lényegében változatlan létszámmal, a munka termelékenységének emelésével kell elérni. Ennek egyik jelentős tartaléka az anyagmozgatásban rejlik. Föltárhatók a tartalékok nagy hatékonyságú termelési és elosztási rendszerek szervezésével, ha a korszerű technológiával összhangban magas fokon gépesített anyagmozgatást is megvalósítanak. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács 2042/74. számú határozata kijelöli a fő feladatokat nz anyagmozgatás fejlesztésének meggyorsítása érdekében. A feladatok megoldásához az V. ötéves terv során 2 milliárd 4 millió forint központi támogatás vehető igénybe. Mindezek — egyebek között — szükségessé teszik a vállalatok közvetlen szakmai támogatásának erősítését. Ezen okok miatt az MSZMP Csongrád megyei bizottságának kezdeményezésére az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet nz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával regionális tanácsadó szolgálatot hozott létre az országban elsőként Szegeden, amely 1976. július 1-én kezdte meg működését, Csongrád megyei vállalatok segítésére. A tanácsadó szolgálat elősegíti a gazdasági hatékonyság fokozását azzal, hogy az anyagi javak termelésének és elosztásának különböző ágazataiban javaslatokat tesz az üzemen bel UH anyagmozgatás, a csomagolás, a raktározás és térbeli elosztás korszerű eszközeinek és módszereinek alkalmazására. Ennek érdekében a megyei vállalatokkal kapcsolatban állnak és olyan szakmai információkat, tanácsokat szolgáltatnak, amelyek a vállalatokat megalapozott fejlesztési döntésekre készítik fel. Gondoskodnak a tanácsadók a jó szakmai tapasztalatok összegyűjtéséről, feldolgozásáról, a fejlődés aka. dályainak feltárásáról, az országos fejlesztési elképzelések érvényesítéséről. Fő tevékenységi területeik tehát a rendszeres szakmai informálás és képzés, valamint a szaktanácsadás. Rendszeresen tájékoztatják az érdekelt ipari és kereskedelmi vállalatokat olyan hazai és külföldi fejlesztési eredményekről és gyakorlati tapasztalatokról, amelyeket saját területükön felhasználhatnak. Szakmai képzést az igények felmérése után indítanak, elsősorban a vezetőknek, valamint a fejlesztéssel és üzemvitellel foglalkozó szakembereknek, különböző szaktanfolyamok formájában. A szaktanácsadás során módszertani (például metodikák biztosítása) és konzultatív segítséget nyújtanak a * .diaiatoknak, fejlesztési célkitűzéseik meghatározásé-1 ban, ilyen terveik kidolgozásában. Információ-szolgáltatásra és szaktanácsadásra mind saját, mind vállalati kérésre sor kerülhet. Minden szolgáltatás Ingyenes. Kedvezményes hitelben és támogatásban részesülhetnek az V. ötéves terv munkaerőfelszabadítást eredményező — anyagmozgatási rendszerek fejlesztését célzó — beruházások. A pénzügyi kedvezményekre 1976. január 1-től van lehetőség, pályázat benyújtásával. A pályázatokat bizottság értékeli és dönt a pénzügyi támogatás odaítéléséről. A pályázaton részt vehet bármely állami, tanácsi vállalat vagy ipari és mezőgazdasági szövetkezet, amely anyagmozgatását rendszerben kívánja fejleszteni és ezzel jelentősebb mennyiségű munkaerőt tud közvetlenül vagy közvetve felszabadítani. A tanácsadó szolgálat szerepe ezzel kapcsolatban kettős. Egyrészt részletesen ismerteti a tartalmi és formai követelményeket a pályázni kívánó vállalattal. Másrészt a hatékonyabb fejlesztés megválasztásához, az elképzelés kialakításához, tehát a pályázat elkészítéséhez, majd megvalósításához műszaki és gazdasági tanácsokat ad. A tanácsadó szolgálat és a megyei szállítási bizottság között már is igen szoro3 kapcsolat alakult kt. Együttműködésükkel a rakodás és az anyagmozgatás komplex vizsgálatát és fejlesztését kívánják elérni, mivel a tapasztalatok szerint egy gépesített rakodás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az azt követő, vagy azt megelőző korszerűsített belső anyagmozgatási, raktározási rendszer. A tanácsadó szolgálat eddigi tevékenysége során 22 megyei Ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalattal, valamint ipari és mezőgazdasági szövetkezettel került szakmai kapcsolatba. A vállalatok és szövetkezetek többsége munkaerőgondokkal küzd. s ezért pályázik, néhány pedig konkrét anyagmozgatási, csomagolási és raktározási probléma megoldásához kért információt, szaktanácsot Figyelemre méltó, hogy mezőgazdasági termények (fűszerpaprika, burgonya, paradicsom, őszibarack) mozgatásával, rakodásával és raktározásával foglalkozók ls kértek már tanácsokat i Nagy Sándor A tanyakérdés Csongrád megyében Dr. Komócsin Mihály tanulmánya Az első magyar—szovjet orvosi szakkönyv A betegség elhatalmasodott. Talán gyógyíthatatlan. Mit tesz ilyenkor a gyakorló orvos? Megkísérli a lehetetlent segíteni próbál, hivatástudata, lelkiismerete szerint A hozzáértésen, a legújabb tudományos eredmények ismeretén nem múlhat a siker. Ez a meggyőződés adta az ösztönzést Eckhardt Sándornak, az Országos Onkológiai Intézet igazgatójának és Nyikolaj Blokhinnak, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája kísérleti és klinikai intézete igazgatójának és munkatársainak, hogy gazdag tapasztalataikból merítve gyakorlati útmutatást, receptet adjanak a gyakorló orvosoknak, az onkológiai központtól, klinikáktól távol levő kollegáknak. Az előrehaladott rákbetegség gyógykezelése című munkájukban is tudatosítják: a rákbetegség elleni leghatékonyabb védekezés a korai felismerés, a, mulasztás helyrehozhatatlan következményekhez vezet. Statisztikai adatokkal illusztrálják: az elhanyagolt betegség milyen arányban fordul elő a nők és férfiak körében, a különböző korcsoportoknál. A kifejlődött, a szervezetben elterjedt betegséget az orvostudomány — a világszerte folyó intenzív kutatások vitathatatlan eredményei ellenére — egyelőre nem tudja leküzdeni. Az orvos azonban nem állhat tehetetlenül. Kötelessége enyhíteni a bajt, elviselhetővé tenni a testi, lelki szenvedést. A könyv szerzői kifejtik: mit kell tenni a súlyos esetekben. Mikor ajánlott a paliatív, vagy fájdalomcsillapító műtét, mikor a sugár- vagy kemoterápia avagy több gyógymód együttes alkalmazása. A legfőbb cél: gyógykezeléssel elérni azt, hogy u szervek viszonylag zavartalanul és minél hosszabb ideig működhessenek; ... A könyv az első szovjet— magyar közös orvosi szakirodalmi alkotás. Azonos tartalommal jelenik meg mindkét nyelven, Magyarországon és a Szovjetunióban. Régi hiányt pótol a tudományos igényű munka, akárcsak az első magyar nyelvű onkológiai tankönyv. Régóta áll viták pergőtüzében a tanya. A vita lényege két kérdés, és a belőle fakadó két következtetés: életrevaló, tehát maradjon, vagy eljárt felette az idő, tehát szüntessük meg. Minden erőszakos tervezgetéssei vagy intézkedéssel dacoltak tanyáink, nem szűntek meg, és minden délibábos romantikát félretolva, az élet változó törvényei szerint fogynak, egyre fogynak. Mit lehet jósolni? Tudományos kutatóintézetek bevonásával készült becslés szerint Csongrád megyében 1980-ig 90 ezer 358-ra csökken a tanyán élők száma. Amikor a becslés készült, nyilvánvalóan figyelembe vettek minden akkor érzékelhető és előre látható tendenciát, mégis nagyot tévedtek: 1970ben, tehát tíz évvel korábban már csak 90 ezer 615-en laktak tanyán. Olyan változásokat él át tehát a tanyavilág, amire föltétlenül oda kell figyelnünk. Ezért számíthat sokak érdeklődésére a Csongrád megyei politikai füzetek sorozatban dr. Komócsin Mihálynak A tanyakérdés Csongrád megyében címmel megjelent tanulmánya. Szakítva a korábbi túlzó „megszüntető" vagy a mindenképpen „marasztaló" elképzelésekkel, a füzet szerzője arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tanyának, mint sajátos gazdasági egységnek napjaink mezőgazdaságában is súlya van, és ebből a létét Igazoló gazdasági körülményből fakad az a következtetés, hogy mint települési forma sem szűnik meg rövid időn belül, tehát átgondolt helyi politikát igényel. Sem gazdasági, sem kulturális életünk térképén nem maradhat fehér folt a tanya, de nem lenne helyes, ha valami külön kampány indulna, és megengedhetetlen bármilyen adminisztratív kényszerítő eszköz alkalmazása. Inkább kedvezmények adásával kell segíteni azokat, akik tanyáról faluba akarnak költözni. Rögtön a bevezetőben leszögezi a szerző, hogy a füzetben olvasható értékelés nem egyéni vélemény, hanem a Csongrád megyei párt- és tanácsi szervek, valamint sok személy és számos kutatócsoport által összegyűjtött anyag alapján kollektiven kialakított álláspont. Látva a probléma sokrétűségét, azt is előre jelzi, nem hiszi, hogy mostani célkitűzéseink megvalósításával rögtön, mindent meg tudunk oldani. Számolnunk kell azzal, hogy a végrehajtás során még sok újabb problémával találkozunk. Az élet, a fejlődés tapasztalatai szerint kell tovább finomítanunk elgondolásainkat, egyes kérdésekben esetleg meg is változtatni. A füzet legfőbb érdeme, hogy szubjektív indulatoktól mentesen igyekszik körképet rajzolni tanyavilágunk mostani állapotáról. Ezzel az erénnyel rögtön párosul egy másik: nem elégszik meg a problémák és eredmények fölsorakoztatásával, egy-egy megállapítás után azonnal ilyen, cselekedetre késztető mondatok következnek: Elő kell segíteni... Napirenden levő feladat... Keresni kell a megoldást... Tovább folytatjuk ... Csongrád megye lakosságának 20,6 százaléka élt tanyán az 1970-es népszámlálás Időszakában. Sok tényező — köztük a mezőgazdasági nagyüzemek megerősödése — együttes hatása nyomán jeA tanulmányi F. J. szegedi olvasónk munkatársai nevében kéri, ismertessük, hogy milyen kedvezményeket tartalmaz az esti és levelező tagozaton továbbtanuló dolgozó számára az idevonatkozó jogszabály. Az általános műveltséget adó oktatási intézményekben tanuló dolgozók kedvezményeit a 23/1974. (IX. 4.) MüM. számú rendelet szabályozza. E rendelet szerint a tanulmányi szabadság az alap- és a pótszabadságon felül jár. Az általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban résztvevőket a tanulmányi szabadság teljes idejére átlagkereset illeti meg. A felsőfokú oktatási intézményben tanuló dolgozók tanulmányi szabadság teljes Idejére csak akkor kaphatnak átlagkeresetet, ha tanulmányaikkal a munkakörükre, jogszabály vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettséget szerzik meg; vagy ha a vállalattal tanulmányi szerződést kötöttek; és akkor is, ha nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesznek részt. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tagozatain, valamint a Politikai Főiskolán tanulókat úgy kell tekinteni, mint akik a munkakörükre előirt szakképzettséget szerzik meg. A fenti rendelkezés szerint az alsó-, középfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulók nem foglalkoztathatók olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhetők olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, mely őket a felkészülésben akadályozza. Továbbá csak beleegyezésükkel kötelezhetők más helységben végzendő munkára a tanítási napokon és a vizsgát megelőző egy hónap alatt. A tanulmányokat befejező vizsgaidőszak (érettségi) esetén pedig az azt megelőző három 'hónap alatt. Tanulmányi szabadság címén az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános Iskolai tanfolyamon, valamint a gimnázium esti tagozatán tanulókat hat munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A gimnázium levelező tagozatán tanulóknak évente tíz munkanap jár. A szakközépiskola levelező tagozatán tanulók részére tizenöt munkanap tanulmányi szabadság adható. Az érettségi- és a szakmunkás vizsgához külön hat nap tanulmányi szabadság jér. Ezen túlmenően a továbbtanuló dolgozókat a vizsga napján olyan mértékű szabadidő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az iskolába érhessenek, és a vizsgán részt vehessenek. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem és azok szakosított tagozatain, valamint a Politikai Főiskolán tanulókat ha esti tagozatra járnak 21, ha pedig levelező tagozaton tanulnak, 27 munkanap tanulmányi szabadságra jogosultak. Külön 21 nap jár a szakdolgozat, diplomaterv elkészítésére és az államvizsgára való felkészülésre. Megjegyezzük, hogy azok a felsőfokú oktatási intézményben tanulók, akik tanulmányaikkal nem a jogszabály vagy a kollektív szerződésben előírt szakképzettséget szerzik meg, vagy a vállalattal nem kötöttek tanulmányi szerződést, továbbá nem nappali tagozatos képzés befejezéseként előirt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesznek részt, csak annyi fizetett szabadságot kaphatnak, mintha a gimnázium esti tagozatán, illetőleg levelező tagozat esetében a gimnázium levelező tagozatán tanulnának. Ezek a dolgozók, ha esti tagozaton tanulnak 6 nap, ha pedig levelező tagozaton, akkor 10 nap fizetett szabadságra jogosultak. Ezt meghaladó időre fizetésnélküli szabadságot kaphatnak. Méltánylást érdemlő esetben a vállalat e dolgozők részére is engedélyezheti a telies fizetett tanulmányi szabadságot. Dr. V. M. lentős a csökkenés. Sok új problémát vet föl, hogy régebben az idősebb generáció költözött be a belterületre, és a fiatalok folytatták a gazdálkodást. ma inkább fordított tendencia tapasztalható. Kevesebb gyermek születik, kevesebb a fiatal, az életmódbeli változásoknak és az orvosi segítő készenlétnek egyaránt köszönhető, hogy az átlagos életkor viszont örvendetesen emelkedik — át kell tehát szerveznünk a tanyás területek oktatási rendszerét, és az öregekről való szervezett gondoskodásra is többet kell áldoznunk. Növekszik az aktív keresők száma, a mai tanyai családok jelentős rcsze vegyes öezszetételű munkahely és Jövedelemforrás vonatkozásában. Ezt a tényszerű megállapítást is föladatként előugró következtetés szegi be: növelni kell a lehetőséget a munkahely választásában. El kell érni, hogy az emberek hajlamuk, érdeklődési körük, egészségi állapotuk, vagy testi adottságaik figyelembevételével, a számukra kedvező munkahelyet választhassák. Találjon magának megfelelő munkát az is, aki nem a mezőgazdaságot választja, ezért jó, ha fejlesztik a szövetkezetek segéd-, illetve melléküzemági tevékenységét, bővítik a tanyaközpontokban működő élelmiszeripari előkészítő üzemegységek körét, és természetesen a közlekedés további fejlesztésével azt is segíteni kell, aki a közeli városban akar dolgozni. Sokat vitatott probléma volt az is, hogy egy sor intézkedésünkkel a tanyavtlágot állandósítjuk. Ha utakat építünk, ha villanyt vezetünk, olyan körülményeket teremtünk, amiből már nem érdemes továbblépni. Természetesen ezután is jól megfontolt előrelátás kell minden nagy költséget emésztő beruházáshoz, de azt is kimondja dr. Komócsin Mihály, hogy. az igények fölkeltése és kielégítése nem jelenti föltétlenül a régi települési viszonyok konzerválását Az emberi természetből, a fejlődés szüntelen akarásából fakad, hogy az igények kielégítése újabb igényeket szül. Szép számmal van példánk arra, hogy villanyt vezettek a tanyába, gépesítették a gazdaságot is, a háztartást is, és néhány év múlva mégis beköltöztek a faluba. A tanyavjlág perspektívái című fejezetet akkor ls érdemes figyelemmel olvasni, ha tudjuk, hogy sok jóslás feneklett meg már eddig, és ha emlékezünk a bevezetőből idézett mondatokra is. Nem jóslásról van ugyanis szó, hanem a tanyán maradásra ösztönző és az elköltözésre ható tényezők fölsorakoztatásáról. Személyi indítékok, gazdasági és népgazdasági érdekek játszanak közre, ezeket nyilván ismernünk kell, hogy felelhessünk a hogyan tovább kérdésre. Segíteni, könnyíteni kell a belterületre való költözést, de a még belátható ideig, illetve hosszabb távon tanyán maradók ellátásáról, életfeltételeinek javításáról fokozottabban kell gondoskodni. A tanulmányt az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának megbízásából a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat adta ki. H. a