Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

Péntek, 1976. december 31. 3 Hozzászólás Hol van a szabad munkaerő? van rossz hatással, hangulatomat befolyásolja, Így, ilyen Érdeklődéssel néztem a televízió műsorát, s olvastam a Délmagyarországban megjelent cikkeket is, melyek a munkaerőhelyzet alakulását boncolgatták, tervekről és lehetőségekről beszéltek. Engedjék, meg, hogy magam is véleményt mondjak saját környezetemből, ahol három műszakban dolgozom. Gyakran halljuk, hogy kétféleképpen magyarázkodnak az emberek: vannak, akik fölfelé mutogatnak, hogy ott a hiba, ott kell valamit elkezdeni, mások viszont lefelé teszik ugyanezt., az. Munkatársain^ mondják, Mi mutogatunk fölfelé, hogy ha jobb lenne a műösztönzés és megoldás reám jók. Ennek ellenére, ha selejtet gyárt a dolgozó, akkor sincs különösebb gondja, bahangulati tényezők nyomá- ja. Legfeljebb félkészter~"— --«-—•-•- -- méknek minősítik produkcióját és még öt ember bajlódik a termékkel, hogy valamennyire használható legyen. Ha valaki égbekiáltó baklövést Ttövet el, akkor legfeljebb megbeszélik, hogy kapsz pajtás 400 forint büntetést a kárért. De mi a bántó és szinte vétkes felesóban nehezen tudjuk a 100 százalékot adni. Apró dolog, de higgyék el, ez is a témához tartozik: este bejövünk tízre dolgozni, de azt tiltják, hogy azonnal fölhajtsunk egy kávét, hanem úgy rendelkeznek, hogy csak fél tizenegykor lehet. Erre mit tesz a dolgozó? Megvárja a fél tizenegyet és tiszta, lőtlenség? Az hogy azt is kézzel elmegy kávét inni. Ez logikus? Szerintem nem a szaki vezetés a gyárakban, akkor javulna a hangulat, nagyobb kedvvel lehetne elvégezni a munkát is. Többet és jobban. Mit értünk mi azon, hogy „fönt" érdemes előbb javítani, s csak akkor javulhat lejjebb is? Konkrétan a művezetőtől a műszaki igazgatóig értjük a sort. Mert, ha a művezető körültekintőbben odafigyel és magasabb képzettséggel rendelkezik, talán kevesebb hiba volna. A szervezéssel és néhány beidegződött vonással is rugalmasabban lehetne bánni. Egy példa: nem az a fő baj. ha egy gép 15 percet áll, hanem nagyobb baj az, ha működik a gép, s akkor gyenge minőségű és selejtes terméket gyártanak rajta. Miért van ez így nálunk? Azért, mert a három műszakra nehezen lehet szakembereket kapni, tehát meg kell elégedni a szakképzetlen munkaerőkkel is, akiket gyorsított tempóban éppen hogy a legelemibb műveletekre betanítanak. Az igaz lehet, hogy ők kevesebb bért kapnak munkájukért, de nem lehet közömbös a kezük alól kikerülő termék milyensége. Ha mindezeket összevetjük, már egyáltalán nem találunk arányt a képzettség, a kiadott termék minősége és a jövedelem között. A műszaki vezetésnek kellene többet tenni annak érdekében, hogy az alkalmazott munkások jobban értsék dolgukat. Tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken kellene csiszolni a szaktudást. A művezetőkkel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy még nem mindenhol és mindenütt a legképzettebbek és rátermettebbek töltik be ezt a posztot. Inkább gyakorlattá vált az a nézet, hogy a legrégebbi dolgozót nevezik ki művezetőnek. Első föltételnek azt szabnám, hogy jó vezető legyen és kiváló a szakmában. Magam két ember munkájáért felelek az üzemben, de az egyik segítőm jóval többet keres, mint én, csupán azért, mert tíz esztendeje van a gyárunkban. Én, mert fiatalabb vagvok, de csaknem olyan régi dolgozó, mint segítőm, s érettségit is tettem, plusz a szakmám is megvan, több jövedelmet várnék. A mostani anyagi megsúgják az illetőnek: komám, a jövő hónapban majd kisajtolunk számodra 600 forint jutalmat, s abból még irodákból meg mutogatnak marad is, ha kifizeted a lefelé. A dolgozó is jól látja, hogy mi a gond a műhelyben, de vagy lusta szóvá tenni, vagy nem meri. Olykor azt is észre vette, hogy a művezetője keveset ért a dolgokhoz, vagy egyszerűen nemtörődöm alkat. Néha úgy érezzük, hogy kár a vitáért, de valószínű, a. közvetlen vezetők sem sokat tudnak tenni a munkaszervezés érdekében. Ha elérhetnénk, hogy folyamatosan lenne anyag, jó gép, megfelelő anyagmozgatás, technológiai ellenőrzés, s a már említett szakmai tanfolyamok, akkor még a betanított munkásokkal is több eredményt lehetne elérni a mennyiségben és a minőségben. Elmondok még valamit aa érdekeltségi rendszer hiányairól. Ügy érzem, hogy a nálunk levő normát, ha valaki még „rafinált" is egy kicsit, fele idő alatt könnyedén teljesíteni tudja. Tehát, normáink alapvetően nem büntetést. Ilyen alku után koccintanak a kocsmában és a károsultak: a munkástársadalom, nem is tud visszaszólni. Szóval ez nem valami kellemes vonalvezetés ... A tömegszervezetek — a szakszervezetre és a KISZ-re gondolok — valószínű éppen úgy látják, mint mi ezeket az anomáliákat, de nem igen tesznek a megszüntetésük érdekében semmit se. A fiatalok bátrabban szólhatnának, de amikor KISZ-taggy ülést hívnak öszsze, a fiatal munkásoknak kis töredéke megy el a rendezvényre. A téma tudom nagyon sokoldalú, s hogy gondjainkat megoldjuk fent is, és lent is sokat kell tenni morális, szakmai, emberi és politikai vonalon egyaránt. Én különben bízom abban, hogy megoldjuk föladatainkat. Dávid János Szeged, Jósika u. 31. Szilveszteri bállal nyit a Hilton A főváros kiemelkedően szép helyén, a várban, a Halászbástya és a Mátyástemplom szomszédságában, értékes műemlék beépítésével elkészült a budapesti Hilton szálló, amelyet csütörtökön Pável Jánosné, a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat vezérigazgatója mutatott be a sajtó képviselőinek. A világot behálózó Hiltonhotelek egyedülálló különlegességének számít a nemzetközi hálózat 68: szállodája, amelynek modern épülete egész sor műemléket — a XIII. századból származó Mik'lós templom és -torony maradványait, o Domonkosok XIV. századbeli kolostorának kerengőjét, a XVII. századi jezsuita kollégium homlokzatát stb. — foglal magában, s összhangban áll a történelmi Buda értékes, hangulatos környezetével. A Hiltont több mint 1,2 milliárd forintos beruházással építtette a Danubius, húszéves szerződés alapján a Hilton-hálózat műszaki és üzemeltetési követelményeinek megfelelően. A budapesti Hilton hotelt pénteken dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter adja át rendeltetésének. Utána nagyszabású bállal, 1200, többségében magyar vendég szilveszteri mulatságával nyit a szálló, amely az új év első napjától fogadja a szállóvendégeket is. (tallérban a kukori Az elmúlt esztendő időjárásáról a legjobb indulattal sem mondható el, hogy kedvezett a kukoricatermesztőknek. Már a vetéskor kezdődött a probléma, mert a hideg idő miatt a vetőgépek késve kezdhettek a munkához. A kikelt növények fejlődését a nyári aszály gátolta. Abban az időben kissé bizonytalanná is vált az idéi kukoricatermés. Az augusztusi és szeptemberi esős idő aztán kedvezően hatott a további növekedésre, és megfelelően kifejlődhettek a kukoricacsövek. A borús kilátások megváltoztak. Sajnos, a hűvös ősz miatt mégis késett az érés, s a betakarítás elcsúszott. — A kukorica törését több gazdaság megfelelő időben kezdte el, de a magas víztartalom és az éretlen kukoricaszemek miatt a betakarítást többször is le kellett állítani — tájékoztatott Kálmán József, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kereskedelmi osztályának vezetője. — Bebizonyosodott, hogy az agrotechnikai eljárások betartása és a rövidebb tenyészidejű fajták alkalmaw m UJ 1977. január 1-én mintegy 200 új szabvány lép életbe Kido'gozásukat széles körű vizsgálódás, az ipari tárcák, a kereskedelmi és a fogyasztási érdekvédelmi szervek közös, összehangolt munkája előzte meg. Amíg a korábbi szabványelőírások főként a késztermékekre vonatkoztak, add'g az újonnan életbe lépők többségének legfőbb jellemzője, hogy a termelőket már eleve a műszaki fejlesztésre, a korszerű termékek előállításira ösztönzik. Az új szabvánvok egy része a legidőszerűbb feladatok megoldását segíti, így például egész sor a környezet fokozott védelmét szolgálja, de számos szigorúbb előírás lép életbe a munka biztonságának további fokozására is. A 200 új szabvány közül jó néhány a fogyasztókat közvetlenül is érinti; szigorúbb minősági követelményeket ír elő néhány élelmiszerre és vegyi termékre, a kereskedelemben kapható különböző lakkokra, festékekre (MTI) zása biztosíthatja a jó termést. Az érés elcsúszása ezzel ellensúlyozható. Föltehető, hogy az idei év tanulságul szolgál a szakembereknek. Az említett okok más veszélyt is rejtenek. Az ország egyes részein, de különösen a dunántúli és az északi országrészeken a kukoricán fusariumos fertőzés észlelhető. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztálya közleményt adott ki, melyben a legfontosabb teendőnek a kukorica megfelelő kezelését, szárítását, tisztítását, raktározását, tartósítását és osztályozását jelöli meg. Arról, hogy Csongrád megyében mi a helyzet, Kálmán József így szólt. — A fusarium magas víztartalom és változó hőmérséklet mellett fertőz. Mindez megelőzhető, főként a folyamatos terményszárítással. A megye mezőgazdasági üzemeinek vezetői igyekeztek ezért a rendelkezésre álló összes szárítóberendezést maximálisan kihasználni. Felelősséggel szervezték a betakarítást, szigorúan betartva azt a szempontot, hogy csak a megszárítható mennyiséget törjék le naponta. Ennek köszönhető, hogy az ország más területeivel ellentétben memegyénkben az eddig átvett és raktározott kukorica mentes a fusariumfertőzéstől. Igaz, néhány esztendővel ezelőtt Csongrád megyében is jelentős volt a fertőzés, és sok kárt is okozott az állattenyésztésnek. Szerencsére az utóbbi időben' egyre több termelőszövetkezet szakvezetése látta meg a szárítóüzemek fontosságát Mai már a gazdaságok a kukoricatermesztés utolsó munkafolyamatának tekintik a szárítást Hazánkban a kukorica jelentős takarmány. Meghatározza az állattenyésztés hatékonyságát, hiszen a feletetett abrakfélék 40—50 százalékát alkotja a kukorica. A fusariumgombátől fertőzött kukoricaszemekben ilyenkor, a fagypont alatti és feletti alacsony, változékony hőmérsékleten toxikus elváltozás tapasztalható. — A penészgombák szaporodásához elegendő víz szükséges, ez a szemes terményeknél 13 százaléknál nagyobb víztartalmat jelent. Ez érték alatt mér védett a kukorica — mondja Meszlényi László, a vállalat minőségellenőrzési osztályának vezetője. — Ezért minden menynyiséget igyekeztünk leszáríttatni a vállalatunkkal szerződéses kapcsolatban álló termelőszövetkezetekkel. Azoknak a téeszeknek, amelyek nem rendelkeztek szárítóberendezésekkel, a vállalatunk használatra átadta saját szárítóit. Emellett természetesen állandó ellenőrzéseket is tartottunk és tartunk a megye különböző részein található tárolóinkban. Saját, jól felszerelt laboratóriumunk üzemel Szentesen, ahol minden vizsgálatot el tudunk végezni. Ezenkívül más segítséget is adunk a termelőszövetkezeteknek. Javasoltunk vegyszeres kezelést is, amelynek hatására az esetleges penészgombák elpusztulnak. Megnyugtató, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiban az idei kukoricatermés biztonságban van. De gondolnunk kell arra is, hogy sok termelőszövetkezet saját felhasználásra is raktároz kukoricát. Az esetleges fusariumos fertőzés jelentős kiesést okozhat. Ezért célszerű, ha a gazdaságok a felhasználás előtt a takarmányvizsgáló laboratóriumokban megvizsgáltatják a kukoricát, mert megfelelő kezeléssel és meghatározott takarmánykeveréssel a fusariumos fertőzés káros hatása megelőzhető. Radics Ferenc Kinyílt a „szegedi kapu" Az új Soroksári úton mBBKS^/c^'f^' 1 _ A Saroksári út bejárata, az új felüljáró r »'>tr: * r -r<7' | > tm : > m>. - ' r ; | r y>>' . p p~t; : J <f»(í; mtf Az út közepe táján a második felüljáró Acs S. Sándor felvételei A végállomás: a Bor áros tér A szegedieknek aligha kell ecsetelni, hogy mily sok bosszúságot, gondot okozott esztendőkön át a Soroksári út építése. A Í0 kilométer hosszúságú szakaszt olykor másfél óra alatt lehetett megtenni, *a kanyargós, szűk soroksári és pesterzsébeti utcákon. Pedig az útvonal szerves része az európai ötös útnak. A karácsonyi ünnepek előtt végre átadták a forgalomnak a „majdnem kész" utat. Azért tettük idézőjel közé a majdnem készet, mert még nincs minden a helyén. Egy szakaszon kétszer három, s egv részén még csak kétszer két sávon lehet közlekedni, de már ígv is „kinyílt a szegedi kanu" Tíz perc alatt — ha a lámpák is zöldet mutatnak — Eudapést határától eljuthatnak a gépkocsik a Boráros térig, vagyis a főváros belső területére, a nagykörútra. A bejáratnál készen van a soroksári Marx Károly út. az Öcsai út és a Haraszti út kereszteződésénél a fél kilo. méter hosszúságú felüljáró., amely megszüntette a korábbi veszélyes szintbeli ke» reszteződést. A felüljáró kétszer egy pályát biztosit a járműveknek. A „hajdani" Soroksári út átbocsátóképességéhez viszonyítva ma kétszer-háromszor annyi jármű futhat óránként az új úton, vagyis körülbelül 2 ezer kocsi. Összesen 140 ezer négyzetméter útburkolatot készítettek el eddig, kicserélték a régi közműhálózatot: a csatornákat, a vízvezetékeket, az elektromos és a hírközlő hálózatot. A 800 milliós beruházásból 650 milliót elköltöttek. Jövőr= tovább folytatiák a Soroksári út korszerűsítését 150 milliós költséggel. Elsősorban a kapcsolódó beruházásokat teljesítik, a jelenlegi 2X2 sávos útszakaszt 2X3 sávosra a'akítják, korszerű jelzőlámpás csomópontokat, alakítanák ki, töhb gyalogos aluljárót is építenek, valamint elkészít'k a régóta várt Gubacsi úti felüliárót. s így megszűnik egy zavaró csomónont. s a leendő feííijiárő megfelelő ösc7eköttetést biztnsít majd Pesterzsébet és Csepel között