Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

2 Szerda, 1976. december 29. Hétszázmillió kulturális célokra Szabó G. László nyilatkozata az MTI-nek / 1977. az V. ötéves terv második esztendeje újabb előre­haladást ígér a megyéknek, az előrehaladás feltételeinek megterem ése, a kitűzött feladatok megvalósítása pedig to­vábbi e-őfeezítéscket kiván tőlük. A Magyar Távirati Iroda munkatársai ezzel kapcsolatban kérdéseket intéztek öt me­gye tanácsi vezetőihez, köztük Szabó G. Lászlóhoz, a Csöng, vád megyei tanács elnökhelyetteséhez. Szeretnénk, ha az új év­ben tovább erősödne Szeged kulturális vonzása — mon­dotta többek között G. László, a Csongrád me­r íi tanács város már most is a Dél­Alföld fontos kulturális centruma: felsőfokú oktatási Intézményeiben 9 ezren, kö­zépiskoláiban 6 ezren tanul­nak egészségügyi intézmé­nyeinek hatóköre ls messze meghaladja a megye határa­lt — Jövőre mintegy fél­millió vendéget várunk a város országot Mrd kulturá­lis eseményére, a szegedi ünnepi hetekre, köztük a szabadtéri játékok Dóm té­ri előadásaira. A Szegedi Nemzeti Színház műsorait nemcsak az alföldi, de né­hásv dunántúli váróéban és a szomszédos országokban is megtekinthetik az érdeklő­dők. A város élénk zenei életének produktumaibal a közelmúltban az egész or­szág ízelítőt kapott a szege­di zenei hét keretében, s reméljük, hogy az új évben is sok helyen találkozhatnak maid a zenekedvelők a sze­gedi zeneszerzők és együtte­sek új műsoraival. Azt tervezzük, hogy a jö­vőben az eddiginél nagyobb mértékben vonjuk be köz­művelődési céljaink segíté­sébe a tudományos kutatóin­tézetekben. a felsőfokú ok­tatási intézményekben dol­gozók magas képzettségű ér­telmiségiek ezreit. Az 1977­re szervezett Munka és mű­veltség című votélkedősoro­zat lebonvolf'ását és más közízlést formáló, továbbta­nulást segítő akciókat már ők is rendkívül széles körű­en támogatják. Kulturális célokra költség­vetésünk 710 millió forintot irányoz elő 107l-re. Ez ter­mészetesen nem ad lehető­séget minden igény kielégí­tésére, de a gyarapodás szá­mottevő lesz. Hosszú szünet után az új évben végre meg­nyílik a szegedi Kisszínház, s hozzákezdhetünk a nagy­színház rekonstrukciójának megterveztetéséhez. Szeged­Petöfitelepen korszerű klubkönyvtárat avatunk, s előbbre lépünk a közoktatás területén is: az új évben 262 tanyán élő általános iskolás kisdiák kap kollégiumi el­helyezést. Rövidesen felavat­juk a szegedi kereskedelmi szakmunkásképző intézetet, s terveink szerint új szak­középiskolát kapnak az új évben a hódmezővásárhelyi fiatalok. Jelentős anyagi rá­fordítással javul 1077-ben a szegedi egyetemi hallgatók étkeztetése is — fejezte be nyilatkozatát Szabó Q. Lász­ló. Autópályák épülnek Milliárdok az utakra A» útépítők, kihasználva a számukra kedvező időjárást, valamivel túlteljesítve idei tervüket megalapozták a közúthálózat fejlesztésének folyamatosságát, a jövő évi feladatok megvalósítását is — állapította meg a Közle­kedés- é* Postaügyi Minisz­térium közüti főosztályának idei gyorsmérlege. A tárcának — az autópá­lya-építéseken kfvül — az idén 5,6 milliárd forint állt rendelkezésére a közútháló­zat fejlesztésére, fenntartásá­ra. üzemeltetésére. Az útépí­tők fő feladata az úthálózat rekonstrukcióját gyorsító burkolatmegerősítés, az úgy­nevezett aszfaltszőnyegezés volt. Erre a célra 2,5 mil­liárd forintot fordítottak, s több mint 1600 kilométernyi útszakaszt láttak el erősebb új, szélesebb burkolattal. Egyéb korszerűsítésekre több mint 1,3 milliárd forintot költöttek, míg az utak folya­matos karbantartására és üzemeltetésére 1,5 milliárd forintot fordítottak. Az autópálya-építésre ren­delkezésre álló 800 millió fo­rintból a program szerint építették tovább az M3-as autópályát Budapest és Gö­döllő között, valamint az Ml-esen a Komárom—Győr közötti fél autópályát A tervek szerint 1977-ben a közúthálózat fejlesztésérc 5,9 milliárd forint, autópá­lya-építésre 900 millió forint jut Folytatódik a 6-os számú főút pécsi átkelési szakasza új nyomvonalának építése és a 25-ös számú főút egri át­kelési szakaszának építése. A Dunakanyar forgalmának legnagyobb részét viselő 11­es számú főút szentendrei átkelési szakaszán belső körút építésével könnyítik a közlekedést Oj korszerűsí­tésként megkezdődik a 8-as számú főút veszprémi átke­lési szakaszán a tehermente­sítő nyomvonal építése, s a 4-es számú főút nyíregyházi átkelési szakaszának az épí­tése. A közművek átépítésé­vel és a szélesítéshez szüksé­ges területek szanálásával előkészítik Miskolcon a 3-as számú főút bevezető szaka­szának négy nyomvonalra való bővítését. Az előírt ütemnek megfe­lelően folytatódik az autó­pálya-építési program, az iví3-as autópálya Budapest­Gödöllő közötti szakaszának építése, s ugvancsak tovább épül az Ml-es autópálya Ko­marom és Győr auzott. A Kormány altal előírt bekotout-epuesi programot mar itaraboan befejeztek, a mezőgazdasági üzemek íejlö­dese azonban ujabb es ujabb igényeset támaszt. Erre a caíra csau korlátozottan áll­nak rendelkezésre a szüksé­ges anyagiaK. Ezért elsősor­ban azoknaK a területednek az igényéit iudjuK Kielégíte­ni, anol helyi segítséget is kapnak- Erre van tooo jo peida Fejér megyéoen, ahm jövőre befejezik a Mór—ba rinka kozötii 6,4 kilométer hosszúságú összekötőül epne set. A kozuü igazgaiosag 3,, millió forintos hozzájarula­saval, összesen 13,5 millió forintos költséggel ugyan csak elkészül a zichyújfalui bekötőút, s többségében szintén helyi erőből, 25—28 millió forintos beruházással összekötőutat építenek Kis­láng és Mátyásdomb között is. Megyei gazdasági aktivaértekezíet Kedden délután gazdasági vezetők részére aktívaérte­kezletet tartott a megyei pártbizottság. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának épületében rendezett tanács­kozáson dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság tit­kára tartott előadást a tár­sadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kérdésekről, párt-, állami szervek, gaz­dasági vezetők és tömegszer­vezetek ezzel kapcsolatos feladatairól. ^ Rendsiet a társadalmi munka pénzügyi elszámolásáról Egyre több vállalati és szövetkezeti kollektíva vál­lal társadalmi munkát, en­nek pénzügyi elszámolását most a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter együttes rendeletben sza­bályozta, ami a Magyar Köz­löny 85. számában jelent meg. A rendelet a vállalati, szövetkezeti kollektívák ön­kéntes fe'atán'ása alapján, kö'öscégi fe'adatok megva­lósítása érdekében, a társa­dalmi szervezetek által kez­deményezett és szervezett kerekek között társadalmi munkában végzett tevékeny­ség elszámolását szabályozza. A rendelet szerint a társa­dalmi munkában végzett te­vékenység mentes az árbevé­telarányos termelési és for­ga'mi adó, valamint építés adófizetési köte'ezettség alól A munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér felajánlása esetén azt levo­nás nem terheli (pé'dáu1 nyugdíiiárulék, honvédelmi hozzájáru'ás). A rende1 ethez. kapcsolódó számviteli közle­mény- és a végrehajtást elő­segítő tájékoztató a Pénz­ügyi Közlöny 33. számában jelent megj Sffáejrporf A tatabányai Delta ipari szövetkezetből útnak indítot­ták a Szovjetunióba az erre az évre rendelt utolsó ta­karmánysilókat. A szövetke­zet ezzel teljesítette idei exporttervét Korábban Len­gyelországba, Csehszlováki­ába és Bulgáriába szállított a tatabányai üzem. a Szov­jetunió első ízben rendelt ezekből a mezőgazdasági be­rendezésekből. A tatabányai üzem az idén 40 darab, mintegy 3,§ millió forint értékű silót küldött a Szovjetunióba. Már a jövő év első negyedére is kaptak megrendelést a szovjet part­nertől. Egységes szemlélettel, hatékonyabb cselekvéssel érhetünk el jói eredményeket A ki történetesen nem értesült az év elején az Ikarus-gyár dolgozóinak kezdeményezéséről, a példát köve­tő öt Csongrád megyei vállalat verseny­felhívásáról. a Csongrád megyei párt-vég­rehajtóbizottság. a megyei tanács az SZMT és a KISZ megyei bizottságának ez­zel kapcsolatos állásfog'a'ásáról, annak is látnia, tapasztalnia kellett azt a lelkes tö­rekvést. amellyel a munkások, szövetkezeti tagok, áiígmi gazdasági dolgozók igyekez­tek a kongresszusi munkaverseny lendúle. tével végezni mindennapi munkájukat Nemes vetélkedésük eredményeit, gondja­it, tapaszta'atalt év közben több alkalom­mal értékelte a megvei pártbizottság által létre hozott operatív bizottság. Most az év utolsó napiaiban ismét ezt tette, és szám­ba vette: hegvan segítették a oárt-. ál'a­mi és társadalmi szervek az 1976. évi nép­gazdasági terv eredményes megvalósításá­ra tett munkaverseny-vállalások teljesíté­sét? Csongrád megye de'gozói hogvan já­rultak hozzá a társadalmi és gazdasági fej­lődésünkhöz. az önként vállalt nagyobb feladatok valóra váltásával? Az elmúlt évben is a munkaverseny fontos eszköze volt társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljaink megvalósításá­nak. Ezért terjedt gvors ütemben ipari, mezógazdasági üzemeinkben az a felisme­rés. hogv <i gazdasági hatékonyság növelése munkásérdek, általános kézérdek, s ha mar gasabb színvona'on akarunk élni. emré^es szemlélettel, cselekvéssel jobban kell dol­gozni. gazdálkodni. Egységes szemlélettel, hatékony cselekvéssel — ezzel a jelszóval folytatták a párt XI. kongresszusa, hazánk felszabadó'ása 30. évfordulója tiszteletére már az e'őző évben kibontakozott nemes veté'kedésüket 1978-ban is. Versenyük, am'nt azt az operatív bizottság megállapí­totta. je'en'ősen hozzájárult ahhoz, hogv az évi gazdaságpolitikai célkitűzéseink több. ségét elértük, és kedvező feltételek jöttek létre a következő, az 1977 évi feladatok megvalósításához. A gazdaság intenzív fej­lődését biztosító tényezők fokozottabban éreztették hatásokat. m«-»va''Wtort"k a termelés d'namikus növelésére irányuló feladatok többségét Eme'kedett a munka termelékenysége erősödött a gazdálkodási, a munkafegyelem. M :Ot gazdasági é1effl->khen átta'áhan úgv a monkaverseny-vállalások tel­- — íesftésében is voltak a gyorsabb elő­rehaladást akadályozó tényezők. Küzdöttak a munkások, szövetkezett dolgozók, szocia­lisfe brigádok nem kevés olyan bajjal, hi­bával Is. amelvek kettő taoa«zta'aí. tudás, következetesség és fegvelem híián olykor akadá'vokat gördítettek munkavállalásaik teljesítésének útiéba A lényeg azonban, hogy a legfőbb hetven ha az év elején nem ls. de a második fe'ében már meg. birkóztak a . sekfe'ű sárkánnyal", amelynek egv-egv feje sajnos úira meg újra vissza­nőtt gazdasági életünkben. Az anyagellá­tás. a munka- és üzemszervezés fogvaté­kos«ága'nak leküzdésben, a versenyben résztvevőknek, a nehézségeken felülkere­kedni akarók igv°kezete győzedelmeske­dett. S a meggyőződés, hogv ötödik öt­éves tervünk e'ső éve feladatainak meg­va'ósífá-ával is a jobb életkö-üimAnvet-et. a nagyobb keresetet, alapozzuk meg. Mind­ebből azonban az ls kitűnik, hogv nem vo't töretten a munkaversenv lendülete, a vá"atások te11esftésé<'rt végzett munka A tvánvoscágokra év közben már felhívta a figve'met az orvaratfv h'znttc*e de a kü­lönböző in^zkedések. törekvések hatására sem sikerült a korábbi lendületet megtar­tani. A oárt KöznonM Bizottsága a munka­versenv továbbbölesztésére hozott határo. zajaival már több ízben méltó jelentősé­get ado«t a dogozók és a kisebb-nagyobb kpi'ekttvák önkéntes kezdeménvezéreinek, menerőrítette mindazt, ami a munkaver­senvben ió. hasznos és fe'tárta azokat a fogyatékosságodat am°'vek akadályozták a do'sozók munkaaktlvitásának kibontakoz­tatását a kezdeménvezések megvalósítását. A kormány határozatával a gazdasági irá. nvftó munka szerves részeként a gazda­sági vezetők munkaköri kötelességévé tette a verseny iránvitását, szervezését és ösz­tönzését. Az idén ls a tervekkel Összhang­ban kell meghatározni a verseny helyi célkitűzéséit, az e'lsmerést. az ősztönzés rendszerét. A munkaverseny-mozgalom mégsem vált a vezetés szerves részévé. A vállalati igazgatókra tartozik az a fel. adat. hogy a munkahelyi vezetőket felelős­sé tegyék a versenv személyi és anyagi fe'téte'e'nek biztosításáért, beszámoltassák a javaslafok, a kezdeményezések hasznosí­tásáról s adjanak nekik kellő jogot és ha­táskört. tegyék őket érdekeltté anyagilag és erkö'csileg a versenycélok megvalósítá­súban. A vezetési tevékenység mlnflsftéar során mégsem veszik figyelembe a műsza. kiaknak a vezetőknek a munkaverseny­mozga'omban kifejtett tevékenységét Saj­nos a gazdasági vezetők, a termelést köz­vetlen irányítók — tisztelet a kivételnek — kevés segítséget, tájékozta'ást és ösztön­zést adtak a do'gozók vállalásainak telje, sítéséhez. Ügy is mondhatnánk, hogy a gazdasági vezetők egy részének kívillá'lása miatt a verseny nem érte el céliát a vál­lalati életben. Sőt, éppen az üzem- és munkaszervezés fogyatékosságai, az anyagellátás hibái miatt a többre és jobbra törekvő munkások egyes he'yéken a köve­telményként előírt munkát sem tudták ha­táridőre e'végezni. A z egyes do'gozók és kollektívák munkaköri kötelességét meghaladó önkéntes termelési, gazdasági ke&. deményezései. a válla'ások teljesítése serrs nyerte el mé'tó jutalmát. Nem valósultak meg mindenütt a szocialista bérezés és az ösztönzés alapelvei. Az átlagosnál na­gyobb erőfeszítés nem járt olyan anyagi és erkölcsi elismeréssel, amely méltán kü ön­böztette volna meg az átlagostól, vagy a kimagaslót a kevésbé kimagaslótól. Az anyagi elismerés sokszor nem a végzett munka a'apján és a kollektív szerződésben rögzítettek szerint történt. Sőt, az egyes helyeken — mivel nem á lt rendelkezésre a jutalmazáshoz elég vá'lalati keret — a brigádoknak a hármas ie'szó jegvében végzett munkájának értékelése sem volt reá'is A társadalmi munkát általában nem so­rolják a gazdálkodás feladatait megoldó, gondjait enyhítő tényezők sorába. Az ope­ratív bizottság összegzése mégis hangsú­lyozza. hogy a valóságban sokkal nagvobb hatással bír a társadalmi munka, mint so­kan gondolják. Lénvegét, jellemzőit mér­legeivé, nem ítélhető meg pusztán szám­szerű alapon. Többről van szó a kommu­nista műszakok, a társada'mi munkaakciók esetében Arról a többről, ami aligha fe­jezhető ki adatokkal, az óvodai, bö'esődel férőhelyek növelésével, a sportpályák stb. építésével Az önkéntes munkának legyen a főrőbet is nagyobb rangja, súlya, váljon szerve­zettebbé. gazdagodjon újabb és úíabb for­mákkal. A helvi néofrontbizottságek. a ta­nácsok az eddiginél szervezettebb, alapo­sabb e'őkészítéssel vegvék számba az erő­ket közös munkavállalásokban, a társadal­mi összefogásban, a kommunista műsza­kokban ie'entkező munkaakaratot. Az ön­ként váttalt munkánál is tanaszta'hattunk furcsa jelenségeket. Gvakran a szervezet­lenségből adódó lemaradásokat igvekeztek pótolni. Azzal, hogy nem ismerték be az igazi okokat, rontották a kommunista mű­szakok hitelét, lefokozták az önkéntes munka rangiát Ott. ahol oedig a párt- éa társada'mi szervek mozgósították a dolgo­zókat, és aztán hnt-nvoie órán át csalt c-eUengtek anyag- és szerszámhiány miatt, többet ártott az Ilyen munka, mint hasz­nált. A verseny az e'mútt években sem szo­rítkozott csupán a gazdálkodás területére. A szocialista brigádok nemes vetélkedése, a hármas jelszó jegyében végzett eredmé­nyes munkája most egy negvedikkel bő­vülve töltötte be szocialista emberformáló szerepét A Csongrád megyei több száz kollektíva jelszava már négyes: ..Szocia­lista módon dolgozni, élni. tanulni és ta­nítani." Ennek jegyében érték el me­gyénkben a munkához való szocialista vi­szony erősítését, a közéleti érdeklődés és aktivitás növekedését Hisszük, hogy szán­dékaink és jogos reményeink alapján a most következő esztendőben már a négves jelszó jegyében még jobb eredményeket érnek el. B onyolult világgazdasági körü'mé. nyek között olyan középtávú tervet kívánunk megvalósítani, amely biz­tosítja a szocialista építés törés mentes fejlődését, társadalmunk margasabb színvo­nalra való emelését az egész nép kiegyen­súlyozottabb gazdagabb jövőjét. A szocia­lista munkaverseny elmúlt évi Csongrád megyei tapasztalatairól szóló operatív bi­zottsági számvetés azt tanúsítja, hogy al­kotó energiában nincs hiány. A további munkában, az 1977. évi feladatok megva­lósításában szolgáljon hasznos tanulságul az fdef tapasztalat Ezért fog'alt úgy állást, a bizottság, hogy egyúttal összegezte a kü­lönböző szerveknek a megyei munkaver­seny-mozgalem lendülete fokozásával kap­csolatos fe'adatait. Sokat várunk ötödik ötéves tervünktől, ezért minden esztendejében sokat kell tennünk Legyen tele munkával mindkét kezünk az üj év minden munkanapján, mart elvégezni való van, nem la kavúa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom