Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

2 Kedd, 1976. december 28. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lakásért házasodni? — Tojásimport, feleslegesen A férj 72 éve* nyugdíjai, előtt az exportvállalat elmu- portjóra kért engedélyt, hol. az asszony 82 éves volt, ami- lasztotta az állategészségügyi 0tt nem erre szerződött. Éh­kor újsághirdetés útján meg- hozzájárulás beszerzését, és . .. ,„ . _„ ... ,, ismerkedtek, rövidesen ösz- amikor nem kapta meg -az hez járuIt' hogy ~ saját eI0" SMházasodtak, és a „me- eredeti szerződéstől eltérve af,ása wertnt — nem tudott nyerske" beköltözött a férj _ ipari felhasználásra szóló arról, hogy az állategészség­"J""1 "ob4s xUní"', la,ká" engedélyt kért Ennek követ- ügyi hatóság abban az időben sába. Már a mézeshetek alatt . , ' . , .77 . ., . , , ... annyit veszekedtek, hogy keztében hárommillió 330 étkezési tojás behozatalat egy hónap múlva küiönvól- ezer darab tojást csak igen nem engedélyezte. Tehát kel­ták, sót az asszony bontó- nagy veszteséggel tudtak ér- lő gondossággal megelőzhet­{^gi1\áravaUsonAa,féribÍs tókesíteni- A könyvszakértő te volna a szerződés megkö­kérta a válás kimondását, ** értékesítő vállalat kárát tését és az importot. A beái­majd egyezséget kötöttek! 3 millió 736 ezer forintban lott zavarokat és hátrányo­amsly Szerint a nagyobb állapította meg, figyelembe kat ezzel alapvetően 6 okoz­vév«- h0«y az c*P°rtvállalat- ta. De a másik fái tevékeny­asszony nasznaija. Ezt a meg- , .... ... ,,,,. . . , , ... ,, , állapodást, végzéséve! a já- Mk • két és fel millió forin- sége is hozzájárult, hogy a rásbírósng helyben hagyta, tot időközben kifizették, népgazdaságot mintegy hé­majd ítéletében a házasságot jjyen körülmények között a rommillió tojás értékének latran °vonatkozó «gyet ség ^gíeltóbb Bíróságnak, aho- megíelelő kár érte. Szakértői helybenhagyása allén azon- v* «* aC vé«»S tokon ka- vélemény szerint ugyanis a ban a legfőbb ügyész törvé- rtilt, már csak a viszontkera- szerződéskötés idején a bel­nyessági óvással élt. Az ügy Mt waj kenett döntenie. Az földi piac annyira telitett rtlt amely a végrest'hatá^ ítélet M axportvállalatot kis volt tojással, hogy az érté­lvon kívül helyezve, a Járás- kijén kétmillió forint megté- kesítő vállalat irreálisan nagy bíróságot új eljárásra, vala- rftésére kötelezte. mennyiség importálására ro'uta'sito'tts4'01*1 hoIaU1A" A döntés indokolása sze- szerződött, mert azt a kiske­— A feleit Idős korban kö- rint exportvállalat meg- reskedelmi forgalomban alig­töttek házasságot — hang- szegte a szerződést, mert ha leheteti volna értékesíte­xik a határozat. Saját beval- amikor csak ipari tojás be- ni. Ezenkívül az adott hely­kötöttl,hám *á/íWOnyr4*Zírt hozatalára kapott engedélyt, zetben nem tett eleget az kást ekart magánaT'szerez- M imP°rt lebonyolításáról elvárható kárenyhftéel köte­nl a beteg férjnek pedig anélkül Intézkedett, hogy er- lezettségének sem. Mlndeze­gondosőra volt szüksége Az r61 a megrendelőt értesítette ket figyelembe Véve, a Leg­Tí!e2*fiv.wm?íl!0,1.4" ..®ló,t. " volna. Hibát követett el az- felsőbb Bíróság a kármeg­fárj előbb tiltakozott a la- , , . . . . ., , " , kásmegosztás ellen, hangoz- ho«y a behozatalt szór- osztás elvét alkalmazta. tatva: az állandó veszekedé- galmazta és ipari tojás im- Hajdú Endre sek betegségére károsan hat­nak. Kétséges tehát, hogy utóbb a megállapodást kel­lően megfontolta-*. A bíró­ság egyezséget akkor hagy­hat Jóvá. ha az a jogszabá­lyoknak é* a falak méltá­nyos érdekelnek megfelelő. Ellenkező eeetben a jóváha­gyást megtagadja és az el­járást folytatja. A járásbíró­ságnak az egyezség Jóváha­gyása előtt tisztáznia kellett volna, hogy a férj milyen betegségben szenved ás az együttélés megromlását elő­idéző állandó nézeteltérések egészségi állapetát valóban kedvezőtlenül befolyásolják-e. Tisztázni kellett volna azt H. hogy az Idős férfinak — betegségére tekintette! — szükség van-e gondozóra és állapotában bekövetkezhet-e elvan változás, hogy állan­dó ápolásra szorul. Ameny­nyiben ugyanis es a helyzet áll fenn, az egyezség a férj méltányos érdekeivel ellen­téles. Nem hagyható figyel­men kívül, hogy az asszony azért ment férjhez, hogy la­káshoz jusson. Az egye .ség eredményeképpen egyhóna­pos házasélet után ez a probléma megoldódna, a férj viszont elesne attól a lehe­tőségtől, hogy tartási szer­ződéssel, vagy más módon, lakásába gondozót befogad­jon. Tehát a törvényessági óvás alapos, és az egyezsé­get hatályon kívül kellett helyezni­Forgalom Nagylakon A szomszédos baráti orszá­gokkal való sokirányú kap­csolataink fejlődését a tu­rista- és áruforgalom növe­kedése is jelentősen segíti. Csongrád megyében két ha­tárátkelő állomás is nyitva éli a ki- és beutazók előtt. A röszkei határátkelő utas­forgalmai 1969-ben 2 millió 330 ezer volt, s ez a szám nagyjában stabilizálódott, de minden esztendőben emelkedő tendenciát mutat. Ezt az évet például várha­tóan 2 millió 80o ezer utas­forgalommal zárják. Fejlődik évről évre a nagylaki ha­lérátkelő állomás is, amelyet 1968. áprilisának első nap­jaiban nyitottak meg a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­«óg államhatára között Cnyftil Zoltán faivetale A határátkelőhelyen Az éjjel-nappal szolgálatot 'eljeeítő határátkelő annak idején csak a személygáp­uocsi-forgalomra vonalko- Húszmillió forintot fordítot- A Nyugat-Európából a Ho­zott, autóbuszra és tehergép- tunk az átkelő állomás új mán Szocialista Köztársaság­kocsira nem. A fejlődés épületeinek létrehozására, ba irányuló turistaforgalom azonban mindkét részről amelyben helyet kaptak szintén erre a határátkelő­it özö* óhaj volt, azaz a ha- nvndazok a szervek, melyek re épüli ki. Mint idegenfor­•árátkelő állomást mindkét ellátják az átkelő állomás gaimi jelentőségű város, zldalon olyanná kellett ki- szolgálatét. A nagyszabású Szeged is hozzájárul a nagy­építeni hogy az összekösse beruházás után megnyílt a laki határátkelő kiszolgálá­»z országokat a. teherforga- fcrgalom az áruszállítás sóhoz. Vendéglátást, száilo­tomban is. Dr. Remák Géza alezre­des, a Csongrád megyei Vám- és Pénzügyőrség pa­ancsnoka visszatekintve el­mondotta, hogy a nagylaki átkelőben a szomszédos Ro­mánia kezdett előbb az átke­lő íllomás korszerű kiéDÍté­s«'he2. amelyhez a mi olda­lunkon is felzárkóztunk. II Midi" autóbuszok Üjfsjt* „midi" autóbusz gyártásét kezd- zakat a csehszlovák partner sorozatban te meg az Ikarus fehérvárt gyáregysége. A gyártja. A fehérvári gyár korábban iraki magyar utakon már bevált, csehszlovák megrendelésre ötszáz ilyen autóbuszt szál­crártmányú AVJA teharautók vázára szer- « Mtott- A" továbbíej' esztett típusból egyelőre kesxtett karosszériával készül ez üj kis négy készül: kettőt Csehszlovákiában, kel­busz. 20—30 utast szállíthat, az ülések el­helyezésétől függően. Kiválóan alkalmas az l»art, mezőgazda­ság1 üzemek munkásszállítására. Az alvá­tőt Magyarországon próbálnak ki. 1977 má­sodik felére megindulhat a sorozatgyártás. (MTI) a*z*isw I. kerület Sieted! Tuszlnger Zoltán éf Tóth Anikó, siaksll György József ás Molnár Rosálla, H«r­czsg Szilveszter és Szűcs Má­ris, Nagy András János és Molnár Etelka Katalin, Barna Petur és Tartán Mária Eszter, Madlen Zoltán Pál ás Antal Ibo'ya. Révész Imre ás Izéli Márta Zsussanna, C»»thó And­rás János és szalma Jolán Er­Családi események Rolóm pár Jolánnak Györgyi, Tátrai Jánosnak ás Vajda Ilo­na Máriának Roland, Kolompár Lászlónak ég Kovács Margitnak Páter, Frank Istvánnak és LaJ­kó Máriának István, Szalóky Bált Lászlónak és Várkonyl Mártának Anett, Abrshám-Kod­men Istvánnak és Kádi Judit­nak Krisztián, Hajnal László­nak és Bakos Annának László. Krivén Istvánnak és Nagyml­hály Erzsébetnek Attila, Joó Györgynek és Varga Annának A piackutatás elmulasztá­sának többmilliós kárt oko­zó súlyos következményeiről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy külkereskedelmi vé'­ial.it több mezőgazdasági termelőszövetkezet közös ér­tékesítő vállalatával ötmil­lió darab friss tyúktojás be­hozatalára két évvel ezü.őtt Importbizományi szerződést kötött Amikor a kül­kereskedelmi válla­lat a behozatali engedélyt megkérte, csak ipari célra, vagyis tojáspor, tojáslé stb. készítésére szolgálót kapott. Az áru átadásakor ezt a meg­rendelővel közölték. Az érté­kesítő vállalatnak azonban élelmezéal célokra szolgáló tojásokra volt szüksége, ezért a vételárból két és fél millió forintot visszatartott. Az ösz­szeg kifizetéséért a külke­reskedelmi vállalat pert in­dított. míg az értékesítő vál­lalat több mint hárommillió forintos kára megtérítéséért viszontkeresetet támasztott. Arra kivetkőzött: a behoza­bü engedély JtéjglgpejKfct JSábet, dr. Török-Berta László nak Gergely, Szeles Zoltánnak . W "és Horváth Judit Márta, Ku- ta Böresölí Évának Gyöngyi ónná, Tóth Lajosnak áe Ber­esora Sándor István ós Bárányi zila, Igaz Györgynek és Tóth nátsky Erzsébetnek Zsuzsa..» Magdolna, Kerekes Zoltán ás veronikának Csaba, Horváth B,kó Zoltánnak és Sebők Honfi Eva, Rácz József és Kuhn Gvörevnelr ás Jenei Etelkának Marfannak Marianna, Balogh Klára, S'.abó József éa Ková- György, Kasza Andrásnak és Balázsnak É' dr- Poroszlai esik Mária. Latkó László Lajos szilágyi BánMártának And- Yvstte Teréziánk Tamás ts Kenés Zsuzsanna, Lázár Ist- r4i Mendl Ferenenak éa Tóth ákos. Dánlel Józsefnek és Mol­ván és Misán Julianna Márta, Évának Hajnalka Palkó Antal- n4r Honának Piána Dorottya. Dózsa Attila István és Mészé- és Ungi Ibolyának Ibolya, Uóett Andrásnak és Erdélyi ro, Edit. Szilágyi Zoltán és Code Istvánnak és MiW Mar- Margitnak András Gábor. Hor­TOth Máris Emília. Vargs Sán- gitnak KaUUn MsrgR Ambrus vá«> Jénosnak ás Nemess Klá­dor é« Deme JulUnna. Hegedűs Józsefnek és Koima Zsuzsin- ra Máriának Zoltán. Tamás László «S varga Mária. Megyik náwdt Krlszüna. Egetö Imrá- Miklósnak ás Ovurkó RaUlin­Pái és Palotás Julianna Erz.á- nek és Juhász TrrAria Erisé- n«k Erzsébet, Vincze István bet. Korom Feránc és Szűw betnek Erika Erzsébet! Rudas Gyulának és Bányai Klára Má­RiU, Peleakei Bálint és Bol- i.a,»i?nak és Reektenwald rténak Vsnesiza Klára. Széli dlzsár Ágnes. Molnár József Magdolnának Máté, Ördöeh Zoltánnak és Szaniszlé Ilona János és Hugyee Erzsébát, Sze- Istvánnak és Gera Annának Ibolyának Zoltán Antal nevű benvi Mihály és Papdl Rozália, Zoltán, Csótl Istvánnak és K!s- gyermekük született. "Hü" °ábff 1* 'i0""4' Péter Arankának Eva. Kovács HALÁLOZÁS Csábi László és Rédal Ágnes sánrt0rnak és Kalmár Gábriel- , „ Marianna. Báló Péter Endre éa |4nak Henrietta Krisztina, Hat- h kerü,el Rartha Piroska, Szögi András t,Ver János .Tózs»fnek és Rostás Szeged: Császár József, Ko­Kiss Eszter Johnson Leo- Évának Péter János. Gombkötő vács Ferencné Rácz Lidia Zsu­Lalosnak hHHI^^^BBBBMl Katalin, Görbe Emánuel Gvula nesnek Péter. Nacsa és Kasza Mária Valéria. Tán- é, Mester Magdolnának Imre Julianna. Balogh József Qéza, ? Gjn'íl1 Marta György, Fltárv Jenőnek és Pintér József, Szűcs Lajosné Rozália házasságot kötöttek. Naey Veronikának Veronika. Tombácz Etelka, Rácz József, , kerlUet Koszó Lalosnak és Varga Irén- Kókal Utván, Rácz Jenőné Szeged! Zodl Antal és Szalr- zoitán Lalos, Fehér M!- Nyárt Anna Erzsébet, Miklós melszter Mária Rozália, Ko- há'vnak és SzöliősI Rozáliának Antalné Tácsi Anna. Békési oals János és Tóth Anaszté-ia, Erika, Fekete Alaios I«tvá->nak Sándorné Bencstk Rozália. Grdög József és Ball Eva, é, R0h1a Adriennének Zsombor. Andrási Imréné Szalókl Ilona, Gnodl Pá! és Envlnel Mar»lt, r.ere M'háivnak és Klirinvl Patkós Melinda. Fodor Illés, Nadobán György és Urbán Ve- Máriának Tibor. Czlrok Szil- Lörtncz Pálmé Ottllk Rozália, ronlka. Kalmár József és Dá- veszternek és Kálmán Ro-állá- Szonda Kálmán meghalt elótt is. 1975. iú'i-s l-'A = dát biztosít az átutazók ré­fiözúti közlekedésben részrt .záré Nsjylsk megnöveke­vevő minden gípjá.mu det' jelentősége miatt epitet­n.ehet és bejöhet az ország- ték met Makón is a kempin­fce. get­A korszerű körülmények A határátke'őhely további létrehozásával a ki- és be- c-őteljes fejlődéséhez Nagy­utazók száma évről évre lak környékét, általában kör­emt'kedett. 1969-ben még nyezetéi is tovább kell épí­i-z a szám 110 ezer volt, tf.ni> csinosítani, és az előt­197i-ben 245 ezer, a követ- ta )evf községek arculatát kező esztendőben 290 ezer, sz.,ntén előnyössé változtatni. 1973 tan már majdnem elér- ^ idegenforgalmi szervek te » 300 ezret, 1974-ben pe- t,re lgen nagy súlyt helyez­et:® mér jóvai túlhaladta. pek ^ biztosítják • fejlő­Tavaly a ki- és beutazók d^shez a szükséges anyagia­számt. 430 ezar volt, az idén ktt. A Csongrád megyei várhatóan 650 ezer, vagy Wim. ^ pénzügyőrség oárt­eföjött lesz. ^ KlSZ-szervezete kezde­A nagylaki határátkelő mínyezte például • határét­dinamikus fejlődés* szémok- ktlí környezetében a faulté­ban is előre vetíthető. Vár- test. Idén már 40o darab hatóan 1980-ra maghaladja tílcs«me;ét ültettek el. és hz utMforga'.om az egymil- rWnJ»rték. csinosították a li/d. Máris a nagy forgal- rark»ükröket. mű átkelőhelyek közé tar- Kléraíaiva ás Terencszil­lozik Ezt jelzi — a mmd- líe hi20< előtt a 43.^ 'fiút­jobtan fejlődő turizmus mel- voraior, [óén már va'.óságos let, amely a kát ország kö- ,üzsalugasok d'szelegtek. tet­rttt nagyjából arányos - a tPll keTlemessé az utazók k'- ás bejövő kamionok ha- hangulstát. A házak előtti vl 2500—3000 e* forga.ma. A pdrkok és a lakóépületek hatalmas járművek különbö- gondozását, tatarozását mint zó áruvai igyekeznek kifelé, mozga mat, mindinkább íel­illttve megrakodva jönnek tolják ós támogatják a v.asza. bonyolítják a forgal- közigazgatási szervek. Eb­mat Isztambultól Bukares.ig, hen a munkában megtaiál­s onnan vissza a Balkánra. hntj4k feladatukat a jóvő­A teheráru-forgalomra jel- oen is a Hazafias Népfront lemző a nagylaki átkelő- f.elvi ezervei. Még néhány ben hogy ez év szeptembe- eszterdö és teljesen kiépül réhen 2700 kamion ment ki, „ Nagvlakhoz vivő és leaga­il'etve jött vissza'elé. A 43- útrendszer, amelyhez HB főútvonal kiépítése, kor- kulturáltan csatlakozik majd szerúsilése ehhez a forga- a környezet is. lomhoz igazodott már eddig is ezután pedig még inkább. I*F. Hsgykeresztelők Amikor a turista, a kirán- Bükköseiről, csererdejéről duló elindul a hegyek lej- kapta nevét a Bükk és a tőire, úticéljának nevét ol- Cserhát. Som- és csipkeró­vasva talán nem is gondol zsabokral alapján kapta ne­. zaanna nrti^x arra, hogy miért hívják a vét a Somlyó, Somosbérc, a Imrének János!' Brünner Ernóné Pap természetnek ezt vagy azt a Csipkéstetó. Vadkörtefák bo­táját éppen úgy, ahogy a rttották elnevezése idején a nevű gyerme­vld Mária. Födi Imre és Ah- nak s-i've-stér rshám nona S(nos István és kük B(01«t«tt Vecsernvés Aránk*. Ró».«« Já­nos és Pál Eva. Kn-*Vás Tihor rrr. kertllet Endre éa Kiss Ida. Fodor Lalos SSílr -L^L^-1^? «« Báránv Gvula és Havasi Er-sáhet, no|vmo«l Lalos és Ms-ráros Sons. Páté-"v Lás-lé Pé»a- és s-hws-e- Vé-s Ms1o-os T'bor és Anls!óe*| M--mt. Foga- T-n-* ás Cslkota Gv»n«vl. M-l-ér "*tar é- Váré Ame- K-»-«n. '!•< A .Tá-ns és TSo-Oélv »»«-<*. Rusf-és F— énr L4—ló és K«rs­1 vo® T-én To-á-i- r,é—lé és s»«menv*i »r-t®l1n. 'nrs é® «réf M«-l< Ed't. Gál • tH's Rsis és 8»O»« M®—I». •ssit Ané-á® és p-n-* zsu­ssanna hár---s—• vötöttek. SZÜLETÉS I. kerlllel ta Marianna. Nagy Károly Je­nőnek és Farkas Erzaíbe'oek Szilvia, Kis® Tamás Józsefnek és Batárt Mária Mordulnának Mária. Hisv Istvánnak ás II. kerület Szeged: Kurusa Antalné Ke­lemen Julianna, Barabás Lász­lóné Szlvák Zsófia meghalt. Algyői zsarkó Lajos meg­halt. Hl. kerület Szeged: Acsal Antalné Mol­áár Etel. Szál Jánoz, Bába Istvánná Törköly Rozália, Sze­M®adolnának les-Juhász János. Nyári Mi­Istvánnak és hály. Risó Antalné S-tanko­M ' M Matild. Oallaj András. Hnszka Márta Gábor. Maréti Gvurts Mária Mssdoinának vtes Matild. Oallaj András. Ve­oábor, Denucz Károlvnak és szelov®zkl Illásné Megyeri An­Oláh Rozé'la M®«dol-iának na, Peták Ferencné Zádorl Bentrlv Rozálta, Harcéi Jér-e»- Borbála, Makra Sándor, Mol­nek ás Tar! Annának Péter, nár Istvánné Nagv Erzsébet, "é,-éro® Attl'.ánaJc és N"'trM Juhász-Vedres Mihály István, Évának Eva. Vlgh Istvánnak és Ifi Istvánné Horváth Rozália, Lalos Mártának István Attila. Piti Elek. Kanvó János. Kál­Fieeher István Jó-«e'n*k ás mán Etelka. Kordás Józsafné Kardi* Ilonának Zsolt. Klri Jenel Rozá'lg. Szilágyi latván­Ssegeé: Farkas Imre Lá**ló- Jé-®e»nek és áséM Piroskának né Kvinstár Rozália, Grosz nak és üaii-Papp Agnag loUkm- Ildiké, Kolompár Károlynak éa MargU magbaik térkép nevezi. A Kárpát-medencének ne­vet adó hegyvonulat nevét egy ókorban itt élt nép nyel­véből, az illírből származ­tatják a nyelvészek. Karpa illírül sziklát jelent, tehát a Kárpitok elnevezés sziklás hegységet jelöl. Előfordulhat, hogy a he­gyet egyszerűen Hegynek nevezik. Példa erre a Toka­ji-hegység déli része, amely­nek Hegy elnevezéséből Kö­vetkezik. hogy az alatta el­terülő részt Hegyaljának hívják. ..Ránézésre" ls nevezhei­nek el hegyet: annak, ami­lyennek látszik: lehet a szí­néről Fehérkö, Fekete-hegy. Vöröskő. Kékes; vagy alak­járól. például Sátor. Leggyakoribb mégis, hogy a hegy neve a rajta díszlő növényzetre, vagy a benne tanyázó állatok nevére utaL Körtvélyest; tölgy, kőris a Tölgyes-ormot és Kőrishe­gyet. A Csóványos név ere­dete a csalán tájnyelvi vál­tozatára, a csóványra vezet­hető vissza, Eperjes pedig eprest Jelent Az Avas alatt bozótost kell érteni, ahol pe­dig nincs növénytakaró, ott olyan elnevezés született, mint Tarkő, Kopasz, vagy — Pilis. Ez utóbbihoz ma­gyarázat is szükséges: pilis­nek nevezték a szerzetesek felebúbján látható, kiberet­vált, kopasz részt, a tonzu­rát. Ugyanez a helvzet a Szérhegy elnevezéssel is. Va­lamikor élt t. i. nyelvünk­ben egy „kopasz" jelentésű, szár hangalakú szó is. A Ság. Sághegy elnevezés is egy ma már nem használa­tos régi szó emlékét őrzi. Ség hajdan annyit Jelentett, hogy erdő. Csorna Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom