Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

) 8 Kedd, 1976. december 21. KOM Növekvő termelés A kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar idei gazdálkodásáról és a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom fejlődéséről tanácskozott hétfőn a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetérek központi vezetősége. Méhes Lajos főtitkár eli mondta, hogy az előzetes adatok szerint a kohászat 4 százalékkal, a gépipar több mint 6 százalékkal, a villamosenergia-ipar pedig 8 százalékkal növeli termelését a tavalyihoz képest. Gyárfejlesztés A Budapesti Finomkötöttárugyár 1974. decemberében látott hozzá az összesen 780 millió forintot igénylő fejlesztéshez, az új gépek egy része már termel is, s a közreműködőkkel kötött szocialista szerződésnek köszönhetően remény van rá, hogy a debreceni gyár kötőkapacitását bővítő rekonstrukcióval 1978. novembere helyett 1977. november 7-én elkészülnek. Ugyancsak ebben az ötéves tervidőszakban elkészül és teljes üzemmel dolgozik majd a vállalat mátészalkai konfekció üzeme, amely az idén a technológiai szerelés szakaszába lépett, s megkezdte munkáját a kapcsolódó tanműhely is. Rákospalotán fonalfestő üzemet létesít a vállalat, amely a vázolt fejlesztésekkel együttesen 500—550 tonnával — évente 2,1—2,2 millió darabbal — csaknem 500 millió forint értékkel — növelheti kötöttáru termelését, több millió dollár importot takarítva meg a népgazdaságnak. Környezetünk védelme Somogyi Káról yné felvétele A Környezetvédelem Magyarországon című kiállítást december 27-ig lehet megtekinteni. Képünk a kiállítás egy részletét ábrázolja Tegnap délelőtt Szegeden, az MTESZ Kígyó utcai székházában kiállítás nyílt Környezetvédelem Magyarországon címmel, amelyet az Építőipari Tudományos Egyesület és az MTESZ Környezetvédelmi Bizottsága, a Csongrád megyei tanács, a megyei vízvédelmi bizottság és a házi jogtanácsadó közösen rendezett. A kiállítás tablóin feldolgozták képekben és grafikonban mindazt a munkát, anyagi ráfordítást, amelyet környezetünk védelmében végeztünk a negyedik ötéves tervben, ugyanakkor azt is szemlélhetően láthatjuk, amelyet az V. ötéves tervben kell végrehajtanunk. A kiállítással egyidőben rendezett előadást nagy érdeklődés kísérte, amelyet dr. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója nyitott meg. A környezetvédelem időszerű kérdéseiről dr. Árvái József, az Országos Környezetvédelmi Tanács titkára tartott előadást. Kitért a többi között a környezetvédelmi törvény szerepére. Hangsúlyozta, hogy hazánkban az emberi környezet megóvása céljából a föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a természeti táj és az ember által alkotott települési környezet egyaránt védelmet élvez. Az előadást követően választ kaptak' mindazok, akik a környezetvédelemmel kapcsolatban előre közölték kérdésüket a Házi Jogtanácsadóval. Munkavédelem a CSOMIÉP-nél Az Építők Szakszervezete megyei bizottságának szakemberei egy hónapja' vizsHulladékok megmentői Hogy mennyi érték rejlik a sokszor eldobásra ítélt hulladékban, annak bizonyítására álljon itt néhány szám: az ország tíz MÉH vállalata évente 4 milliárd forinttal gazdagítja a népgazdaságot. A Dél-magyarországi MÉH Vállalat tíz telepén 180—190 millió forintos a forgalom, amelyet 330 dolgozó és 100 jutalékos gyűjtő munkájával érnek el. Évente 3200 vagon vasat szállítanak innen a kohókba, 1300 vagon papírt pedig a feldolgozó üzemekbe. De mindkettőből, valamint színesfémből és üvegből jut exportra is. Egyre nőnek a követelmények a MÉH vállalatokkal 6zemben. A dél-magyarországi is igyekszik eleget tenni az ipar elvárásainak: munkáját segítik a nemrég vásárolt rakodógépek, és a bálázógépekkel megoldották a papír és a színesfémlemez gazdaságos szállítását ás. Az összepréselt anyag kisebb helyet foglal el, ezért sikerült mintegy 500 vagonnal kevesebbet igénybe vennie a vállalatnak. A hulladékanyagok még hatékonyabb megmentéséhez feltétel, hogy az ezzel foglalkozó vállalatok tovább fejlődjenek: Békés és Csongrád megyében nagy központi telepeket hoznak létre. Az első, a szegedi már üzemel a Dorozsmai úton, követi majd a békéscsabai és a szentesi is. Minderről tegnap, hétfőn délelőtt Mayer Tibor, a Délmagyarországi MÉH Vállalat igazgatója tájékoztatta a két megye üzemeinek, általános iskoláinak képviselőit, majd az Anyag- és Árhivatal elnöke által adományozott Kiváló Fémgyújtő kitüntetéseket nyújtott át. gálták a CSOMIÉP munkavédelmi, munkásellátási és társadalombiztosítási tevékenységét. A tapasztalatokról készített jelentés tegnap, hétfőn került a megyebizottság elé. Az anyagból kiderül, hogy fölfedtek sok olyan hiányosságot, amely az építőiparban általában tapasztalható, de láttak olyan jó példát is, amelyet követhetnének a társvállalatok is. Súlyos, de könnyen megszüntethető: sok munkahelyre nem jutott el a vállalati munkavédelmi szabályzat, így aztán nehezen oldható meg a belépő dolgozók vizsgára való fölkészülése is. Idén január elsejétől szeptember végéig öten szenvedtek súlyos sérülést; összesen pedig 47-szer történt baleset. E miatt 1132 munkanap ment veszendőbe. Valamennyi sérültet fölszólították arra, hogy éljen a jogával, nyújtson be kártérítési igényt, ennek ellenére csupán 17-en tették meg ezt. E számadatból arra következtetnek a szakszervezetiek, hogy a munkavédelmi oktatások során nem világosítják föl kellőképpen a dolgozókat. Ügy látszik, a munkásszállítás tekintetében a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat nem képes együtt haladni a korral, kimondottan rossznak értékelhető e tevékenység. Gazdasági időszámításunk A

gazdasági tevékenységre a folyamatosság, a részfolyamatok kölcsönhatásá. összefüggése a jellemző. A gazdaság egyes területei, a fejlődés fő mutatói (a termelés, a fogyasztás, a beruházások, az gxport, az import stb.) szoros kapcsolatban állnak egymással, és így naptári dátumokhoz nem kötődő, egyik évről a másikra áthúzódó egységes folyamatot alkotnak. A szocialista országokban a gazdasági folyamatok a tervgazdálkodás körülményei között bontakoznak ki. A gazdasági tevékenység folyamatosságával szemben a népgazdasági. vállalati, tanácsi tervek naptári évre (évekre), meghatározott időtartamra vonatkoznak. A különböző időszakokra vonatkozó tervek közötti összhang biztosított. A tervek teljesítésére — többek között — megfelelő érdekeltségi rendszer ösztönöz. A tervek teljesítéséhez fűződő érdek az egyoldalú naptáriév-szemlélet az időszak végén gyakran a gazdasági folyamatok erőltetett ütemű felgyorsulásához vezet, amelyet később a gazdasági tevékenység visszaesése követ. Téves lenne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy a tervidőszak végi „kiugró" teljesítmények, a termelési, forgalmazási „hajrá" a szocialista tervgazdálkodás lényegi sajátossága. Gazdasági növekedésünk azonban sohasem lehet teljesen egven'etes olyan értelemben, hogy minden fő folyamat állandóan azonos ütemben növekedjék. Ez sehol és semmilyen időben nem érvényesül. Nincs is ilyen követelmény. A viszonylag egyenletes ütemű fejlődés kritériumában egyfelől kifejezésre jut az, hogy egyes területeken a gazdasági folyamatokra jelentős hatást gyakorolhatnak gazdaságon kívüli tényezők (például az időjárás a mezőgazdasági termelésre, az ebből adódó anyagellátás az élelmiszer-ipari termelésre, egyes folyamatok alakulása szezonális jellegű), másfelől egy olyan kis országban, mint Magyarország, a gazdaság jelentős világgazdaság! hatásoknak van kitéve! Amennyire egyértelmű az. hogy a fejlődés bizonyos ütemkülönbségei elkerülhetetlenek. annyira nem tekinthető szükségszerűnek azok bizonyos nagyságot meghaladó mértéke. A

gazdálkodás jelenlegi gyakorlatában gyakran találkozunk a gazdasági folyamatok olyan mértékű ütemtelenségével, amelyek a tervgazdálkodás tartalmi követelményeivél ellentétesek, és nem felelnek meg gazdasági fejlettségünk színvonalának, a gazdaságirányító szervek által biztosított tételeknek. Különösen a tervidőszakok végén rendszeresen ismétlődő „kiugró" teljesítmények, a termelési és forgalmazási hajrá és az azt követő visszaesés szembetűnő és okoz jelentős károkat Az ioari termelésben például csaknem minden év decemberében 15—20 százalékkal nagyobbak, a következő év január-februárban ezzel szemben rendszerint mintegy 10 százalékkal alacsonyabbak a teljesítmények, mint az év átlagában. Az egymást követő decemberjanuár hónapok teljesítményei között gyakran 25—30 száza'ékos különbségek találhatók. Még ennél is nagyobbak az ütemtelenségek egyes iparágak termelésében (oéldául géoipar) és hasonló év végi „hajrá", év eleji visszaesés figyelhető meg a beruházások üzembe helyezésénél (például lakásátadások), az export-import forgalomban stb. A helytelen szemléletből, a gazdálkodási fogyatékosságokból adódó ütemtelenségek rontják a gazdasági hatékonyságot, fékezik a gazdasági fejlődést. A termelési, felhasználási, értékesítési hajrák hatására nő a termelés költsége (például a több selejt és túlóra növeli az anyag-, energia- és bérköltségeket); romlik a termékek minősége, megbízhatósága, és ezáltal piaci helyzete," perspektívája; a termelők a nemzetközi piacokon lökésszerűen változó árukínálattal nehezebben tudnak a legkedvezőbb áron értékesíteni. Ezzel szemben az év eleji csökkentett tempójú munka a termelési kapacitások és a rendelkezésre álló munkaerő kihasználatnságához vezet A

z V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljai között kiemelkedő helyet foglal el a gazdasági munka hatékonyságának erőteljes fokozása és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával összhangban a fejlődés dinamizmusának fenntartása. A gazdasági növekedés egyenetlenségének mérséklése tehát az ötéves tervcélok megvalósításának egyik jelentős, eddig még nem kellően hasznosított tartaléka. 1976 elején — a korábbi évekhez hasonlóan — mérséklődtek a gazdálkodás különböző területein a teljesítmények. A teljesítmények csökkenése részben összefüggött az V. ötéves terv indulásakor végrehajtott változásoknak a vállalati magatartásra gyakorolt hatásával. A vállalatok egy részénél a módosított gazdasági szabályozók hatásainak felmérése, a tervekben és a gazdálkodásban való érvényesítése az indokoltnál lassúbb volt. Késleltette a gazdálkodó szervezetek nagyobb aktivitásának kibontakozását a szocialista külkereskedelmi tárgyalások elhúzódása is. Később — az átmeneti bizonyta'anság, óvatosság megszűnésével egyidejűleg — fokozatosan kibontakoztak azok a kedvező tendenciák, amelyek a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, a gazdasági egyensúly helyreállításának és a hatékonyság javításának folyamatát segítik. Az 1977. évi — az ez évi elmaradásokkal megnövelt — tervfeladatok Ismeretében még inkább arra van szükség, hogy a gazdasági munka lendülete tovább folytatódjék, illetve fokozódjék. A

soron következő magasabb követelmények teljesítéséhez az szükséges, hogy az 1976. és 1977. naptári évek közötti átmenet, az összefüggő gazdasági folyamatok áthúzódása zavarmentes, viszonylag egyenletes legyen. Ehhez a központi gazdaságirányító szervek kedvező feltételeket teremtettek. 1977 elején a gazdasági szabályozókban csak kisebb módosításokra került sor, alapvető szervezeti változásokat sem terveznek. Az illetékes szervek év közben — nem várva meg a tervkészítés időszakát — határozatokat hoztak az állattenyésztés fejlesztésére, a zöldség- és gyümölcstermelés és -forgalmazás javítására, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési biztonságának fokozására, soron kívüli intézkedéseket tettek az aszálykárok mérséklésére. A termelés anyagi-műszaki ellátása alapvetően kielégítő. A központi gazdaságirányító szervek az 1977. évi népgazdasági terv céljairól és követelményeiről a szokásosnál korábban tájékoztatták a vállalatokat Mindez kedvező feltételeket teremtett a gazdálkodás számára ahhoz, hogy az 1977. évi felkészülés minden eddiginél gondosabb legyen, és az Irányítás, a végrehajtás minden szintjén az év kezdetétől a tervben foglalt célok megvalósítására összpontosul, jon a munka. M

ár 1977 január elején szervezetten," jól előkészített gyártással lehet és kell hozzáfogni a tervcélok megvalósításához. Január elején és nem hónapokkal kéáőbb A jövő évi tervcélok 12 hónapos. egyenletes és lendületes munkával teljesíthetők. Január és február már nem lehetnek a további tervezés. felkészülés hónaDjai; nem szabad megengedni, hogy a vállalatok teljesítményei lényegesen elmaradjanak az'erőforrások, lehetőségek csökkentett mértékű kihasználása miatt. A V*rme'és hatékonyságát nem ronthatja a termelés és az árukibocsátás ütemtelensége. Az év eleji teljesítmények növelésével, a munkaidő teljesebb és jobb minőségű kihasználásával a vállalatok a meglevő, jelentős tartalékaikból meríthetnek. A vállalatoknál az irányítás és végrehajtás minden szintjén az adott tervezési-érdekeltségi rendszer keretében a népgazdaság érdekeinek felismerése és képviselete hozzásegíthet a termelési, árukibocsátási átmeneti zavarok megelőzéséhez, szervezett elhárításához. BALLAI LASZLÖ, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője n jog és a jogászok társadalmi szerepe Munkaban a szov jet lcinezbálázó gep Hétfőn választmányi ülést tartott a Magyar Jogász Szövetség. Dr. Antalffy György elnök nyitotta meg az ülést, amelyen részt vett dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjjártó Károly legfőbb ügyész és Virizlay Gyula, a SZOT titkára is. Dr. Jókai Loránd, a szövetség főtitkára beszámolója alapján sokrétű véleménycsere bontakozott ki a jog és a jogászok társadalmi szerepéről. (MTI) Beköszönt a csillagászati tél December 21-én, kedden 18 óra 36 perckor beköszönt a csillagászati tél. Ez a téli napforduló időpontja; s anynyit jelent, hogy a nap íve a horizont felett az égbolton ezen a nápon a legalacsonyabb. A csillagászati tél kezdetének időpontja, általában december 22-e, 1976. azonban szökőév, ezért egy nappal korábbra esik. Az idén december 2i az év legrövidebb napja, kedden a nap 7 óra 29-kor kel és 15 óra 55-kor nyugszik.