Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

Péntek, 1976. december 17. 2 Tanácskozik az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nimális" — bérét a jövő év­től 20<) forintul emeljük. Tennivalóink körött tartjuk szómon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meg­levő bérarányt a lanságoRon. A termelőszövetkezeti Jot­gozók reálkeresetének ter­vezett 2,5—3 százalékos tj­vekedése túl is teljesülhet mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adómén I ősséggel segítjük a zöldségtermelés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, koráb­ban nem művelt földek után. A termelési biztonság erő­sítését szolgálja, hogy a ta­nácsok a jövőben a földterü­let után az adót több évre előre állapítják meg vala­mennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a vá­rosok ellátatlan területein szol gáltgtóteyékenységet folytató kisiparosok és ke­reskedők több adókedvez­ményt kapnak. Előnyosebo lesz az idős vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is Mindezek hatására a lakos­ság adó- és illetékbefizeté­sei mintegy 000 millió lo­rinttai csökkennek, részará­nyuk a költségvetésben majdnem 2 százalékra mér­séklődik. Lakásépítés, társadalmi juttatások A jövő évben 88 ezer — az ideinél H ezerrel több — lakás épül, ebből állam* erőből 31 ezer. A magánla­kás-építéshez hosszú lejára­tú hiteleket nyújtunk. Ked­vezményeket adunk a mun­Uáslakás-építéahez. A sár­mány rendszeresen foglalko­zik a lakásépítés helyzeté­vel. Az életkörülmények javu, lásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatá­sok együttes összege 1977­ben 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakossag munkából származó jövedel­mének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes csa­ládok száma, Így 70—30 ezerrel több gyermek után fplyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számítása­ink szerint mintegy 20 ezer­rel többen veszik igénybe a gyermekgondozási 6egélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondo­zási segélyre a szakszövetke­zeti tagok is jogosultak lesz­nek A nyugdíjakat — csakúgy mint idén — két százalékkal, de legalább havi 50 forint­tal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtól kezdve minden szakszóvet­kezeti tag jogosult a terme­1 Tszöyetkezeti járadékkal azonos ellátásra. A nyugdí­jasok eddig a szakszerveze­ti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 száza­lékos vasúti kedvezményt Most ezt kiterjesztjük min­den nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézményháló­zatra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kom­munális intézmények tevé­kenységére, illetve az álta­luk nyújtott szolgáltatások­ra fordított kiadások együt­tesen 8 százalékkal nőnek. A pénzügyminiszter végül rámutatott: Az V. ötéves tervben meg­határozott társadalompoliti­kai célok és gazdasági fe'­adatok megvalósítása a jö­vő évben lendületesebb és következetesebb munkát kí­ván minden gazdasági szer­vezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, ezt idei eredményeink bizonyítják. Németh Károly 6azdasági fejlődésünk fc tendenciái Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnak, kedves Elvtársak! Kemény munkával végig­dolgozott esztendő vége feié közeledünk. December ele­jén a párt Központi ölzot'­sága áttekintette ezt a mun­kát. értékelte ide) gazdái, kodásunk tapasztalatait, es meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek meg­felelően jóváhagyta az 1977 évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most BS a feladata, hogy a oe­nyújtott és a jövő évi terv­vel összhangban álló állami költségvetés tervezetét meg­vitassa, és törvényerőre emelje Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Fa­luvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom, és tisztelt Kép­viselőtársaimnak Is elfoga­dásra ajánlom. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén átfogóan vizs­gálta ée értékelte gazdagig! helyzetünket. Megállapít it­ta, hogy népünk a XI kongresszus útmutatásai alapján, eredményesen dol­gozik a terv végrehajtásán Gazdasági fejlődésünk tő tendenciái megfelelnek gaz­daságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irány­ban haladunk, de á növeke­dés üteme nem éri el a ter­vezettet, az 1878. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Kedves Elvtársak! Előzetes adatok szerint a nemzeti Jövedelem az idén négy százalókkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a terve­zettől, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülmé­nyeket. elfogadható ered­ménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyo­zottabb fejlődésre Irányuló törekvésünkkel — a belső felhasználás u nemzeti jö­vedelemnél kisebb mérték­ben növekszik. Mérsékelteo­hen nő a lakosság életszín­vonala, mind a reálbér, mind a reáljövedelem növe­kedése kisebb az előirány­zottnál. Ebben szerepet ját­szik, hogy a mezőgazdasági terméskiesés miatt alacso­nyabb a mezőgazdasági la­kosság bevétele, továbbá az, hogy a fogyasztói árszínvi>­nal, döntően a röldségárak növekedése miatt, némileg meghaladja a tervezettet. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesz­szük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette Is fejlő­dik. Alapvetően kiegyensú­lyozott az anyag- és energia­ellátás, lényegében zavarta­lan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is —, de emelkedett a lakos­ság életszínvonala, .javultak az életkörülmények. A gaz­dasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről ad­hatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fej­lődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra ter­vezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem Is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, em az időjárás számlájára, fény, hogy az irányító, a végrehajtó munka színvona­la, fegyelme még gyakran eunarad a követelményektől, es ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági élet­ben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülmé­nyeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tu­dunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltótelekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meg­győződésem, hogy erre ké­pesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőnk, lehe­tőségeink is nagyobbak an­nál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pár­tunk. Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Jövő évi tervelőirányzatunk Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meghatározásakor figyelem­be vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért szinvonalat, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrá­sainkat, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi teltéte­leit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves terv­ben meghatározott gazdaság­politikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét, és ezzel összhangban nagyobb mér­tékben kell növelni a fel­halmozást és az életszínvo­nalat. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányo­san teljesítsük a tervidőszak első két épére jutó feladato­kat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányza­tait. A terv a nemzeti jövede­lem növekedését ö—0,5, e belföldi felhasználásét 1—5 százalékban határozza meg Ez lényegesen meghalad ia az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdasá­gunk anyagi-műszaki lehe­tőségeivel, és társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelé­sének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hang­súlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésé­nek olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség kö­vetelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fej­lesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazda­ság kiegyensúlyozott fejlődé­sének megalapozását. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az készlet­halmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű a mennyiség növelését is meg­előző követelmény, a minő­ség javítása. Iparunk, a ka­pacitását tekintve képes len­ne a termelést több mint 0 százalékkal növelni. A nép­gazdaságnak azonban olyan termékekre van szükségei, amelyek tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségű­ek, minden piacon verseny­képesek, tehát gazdaságosan értékesíthetők. A túlteljesítés csak akkor kívánatos, ha ezeknek a követelményeknek megfelel. Gazdasági fejlődésünk dön­tően a munka termelékeny­sége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezé­sünkre álló anyagi és szel­lemi erőforrásokat. A ter­melőmunka hatékonyságá­nak növelése a vállalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munkaszervezést, a gazdasá­gi.. egységek együttműködé­sét, kooperációját, éjszerűen takarékosan gazdálkodjanak a gépekkel, a berendezések-' kel, az anyagokkal, a mun­kaerővel. Azt látjuk példá­ul, hogy a gépiparban, a könnyűiparban és másutt is a termelőberendezésék színvonala lehetővé tenné a jel enleginél nagyobb meny­nyiségben a jobb minőségű, kedvezőbb feltételekkel ér­tékesíthető, vagy importot ésszerűen megtakarító ter­mékek termelését. E lehető­ségeket eddig nem használ­tuk ki kellő mértékben. Ez olyan feladat, aminek meg­oldásához gyors ütemben hozzá kell látnunk. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása te­rén, azt is meg kell állapí­tani, hogy gyakran nem gaz­dálkodunk elég jól az anyag­gal, ami pedig drága, a ter­melés legfontosabb ténye­zőjével, a munkaerővel, amelynek külső,, üzemen kí­vüli forrásai lényegében ki­merültek. Egyszóval, nem le­hetünk elégedettek a moz­gósítható tartalékok feltárá­sával, Mindenki tudja, hogy anyagban, energiában szűkö­sek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az em­ber egy-egy építkezést körül­jár — tisztesség a kivételnek —, hogy lássa, milyen pa­zarló módon bánnak az im­portfával, cementtel és más anyagokkal. De hozzátehe­tem, hogy általában nem fordítunk elég figyelmet ar­ra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe annyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. Itt az ideje, hogy mindenütt azokat kö­vessék — mert ilyenek is vannak egyre nagyobb szám­ban —, akik ésszerűen és nem a minőség rovására ta­karékoskodnak. Fontos, hogy a szigorú és ésszerű takaré­kosság az anyaggal, pénz­zel és idővel, — ezt talán hogy az ésszerű takarékosság kétszer is alá kellene húz- áthassa egész életünket, tár­nom — a gazdálkodás állán- sadalmunkban közüggyé vál­dó, szerves tényezője legyen, jék. Munkafegyelem, munkaminőség Tisztelt Országgyűlés! A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk, pedig ez a munkatermelé­kenység növelésének, mun­kaerőgondjaink megoldásá­nak igen fontos eszköze. Saj­nos, még sok vállalat és gyakran az irányító szer­vek sem tulajdonítanak kel­lő jelentőséget a szervezés­nek, a jó példák követésének és elterjesztésének. Ezekért a példákért gyakran nem is kell külföldre, csak a szom­szédba menni. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a szervezési szakemberek kép­zésére, e tevékenység anya­gi és erkölcsi ösztönzésére. Közös akarattal, összehan­golt és konkrét intézkedések­kel el kell érnünk, hogy a foglalkoztatottak ott dolgoz­zanak, ahol erre a népgazda­ságnak leginkább szüksége van. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rövidebb, sem hosszabb távon nincs lehető­ségünk a munkaerőforrások számottevő bővítésére. Gyö­keres változás szükséges a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szemléletben és gyakorlatban. Minden gaz­dálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglevő létszám­hoz tervezzék a munkát, ha­nem a tervben foglalt cé­lok megvalósításához, a fel­adatkör legésszerűbb ellátá­sához a létszámot. Meggyő­ződésem, hogy ha így változ­tatjuk a sorrendet, kiderül: van még mozgósítható tar­talékunk ebben is, ámint na­&ffis£ép 'példáit mondta él a Nógrád megyéből felszólaló pancsó I.ászióné elvtársnő, igaz, hogy itt az irányító szervekre, a párt- és a szak­szervezetek aktív segítségére is nagy szükség van. Ezzel párhuzamosan ter­mészetesen törekedni kell az élőmunkát helyettesítő fej­lesztések megvalósítására, különösen az anyagmozgatá­si. és általában a kiszolgáló műveletek gépesítésére, ter­melékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állíta­ni jogaiba a teljesítménybé­rezést, bővíteni keli az al­kalmazásának körét. Ez szo­rosan összefügg a munkafe­gyelem. a munka minősége javításának feladatával. Tisztelt Országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és techno­lógiai, feltételek oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mezőgazdasági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam; benne volt ez a mezőgazdaságban. Ha ez megvalósul és erre eme,­nénk most további 3—1 szá­zalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket kö­vetelne. A növénytermesztésben — lényegében változatlan ve­tésszerkezet melfett — a termelési érték' 10 százalékos növekedését Irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztésben, kü­lönösen a sertéstenyésztés­ben kedvezőek az idei in­tézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az ered­ményeket meg kell őriz­nünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvas­marha-tenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növeked­jék a tejtermelés. Természe­tesen a teljesítés fontos té­nyezője, hogy minden érde­keit — az irányítóktól a végrehajtókig — megkülön­böztetett figyelmet fordít­son a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására. A termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támo­gatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fej­lesztését szolgáló társulása­Icat és vállalkozásokat. Gon­doskodni kelt arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az ed­diginél hatékonyabban hasz­nálják ki a termelési adott­ságaikat. Fokozottabban gondoskodni kell' a megter­melt értékek megőrzéséről, a termékek ütemes átvételéről, tárolásáról éá feldolgozásá­ról. Általában jobb, színvo­nalasabb felvásárlási mun­kára, az értékesítés jobb megszervezésére van szük. ség. A teljesítés feltételei körött kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek a koráb­binál szervezettebben segí­tik a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelését, termé­keik értékesítését. Ez teljes mértékben megfelel pártunk agrárpolitikájának. Tovább­ra is mindent meg kell ten. nünk, hogy ez a kedvező fo­lyamat erősödjék, tartóssá váljon. Nem kis feladatok ezek! Szorgalmas munkát kívánnak a mezőgazdaság dolgözóitól, de ugyanez a követelmény az egész gazda­ságban. S itt is bőven ren­delkezünk még hasznosítha­tó tartalékokkal. Ilyen pél­dául a fajta jobb megvá­lasztása, az agrotechnika he­lyes alkalmazása, a rendel­kezésre álló gépek és beren­dezések gazdaságos üzemel­tetése, a műtrágyák és nö­vényvédő szerek jobb hatás­fokkal történő felhasználása. Megfelelően kell koordinálni a beruházásokat Kedves Elvtársak! A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy nö­vekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, oz előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagyberu­házás fejeződik be, és mód nyílik arra, hogy az Ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is. hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. A körelőkészí'és. a kivitelezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkáin: az, hogy még mindig a be­ruházási pénzforrások meg­szerzésében mutatkozik a nagyobb aktivitás, nem pe­dig a tervszerű kivitelezés­ben — fékezi a fejlődéit. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy álta­lános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsé­ge és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruhá­zási megoldásokban. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdasági tervünk tel­jesítése feltételezi, hogy to­vább fokozzuk részvételün­ket a nemzetközi munka­megosztásban. Erőfeszítése­inket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szo­cialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcso­latainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensú­i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom