Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

2 Szerda, 1976. december L ii.MjiTU-—****" > CARTER NYILATKOZATA A Szovjetunióval kötendő második SALT-megállapodásról, egyéb 'külpolitikai kérdesekröl és az új adminisztráció kinevezéséről nyila Ikozott hétfő este az amerikai CBS televízióállomásnak James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke. Carter csalódását fejezte ki amiatt, hogy a. Ford-kormányzat elmulasztotta a Szovjetunióval való újabb SALT-egyezmény aláírását. Carter hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLDÖTTSÉGE HAZAÉRKEZETT Kedden visszaérkezett Budapestre az Országgyűlés magyar—francia tagozatának küldöttsége. A delegáció dr. Pesta Lászlónak, a tagozat elnökének vezetésével a francia nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának meghívására tett látogatást Franciaországban. VISSZAHÍVTAK AZ ENSZ-BOL HUANG HÜAT Kína kedden este hivatalosan bejelentette, hogy az ország állandó ENSZ-nagykövetét, Huang Huát visszahívták állomáshelyéről. Huang Hua sorrendben a nyolcadik kínai nagykövet, aki rövid idő leforgása alatt visszatér Pekingbe. A kínai főváros diplomáciai köreiben ez a szokatlan mozgás széles körű találgatások tárgya, kivált azután, hogy kellőképpen meg nem erősített hírek szerint magát a külügyminisztert, Csiao Kuan-Huát hivatalában támadások érik. BEFEJEZŐDÖTT AZ KOK-TANACSKOZAH Hágában kedden délután befejeződött a kilenc közös piaci állam kormányfőinek idei harmadik tanácskozása. As EGK tanácskozásának ülését ezúttal, szinte teljes egészében a gazdasági kérdéseknek szentelték. Érdemi megállapodást azonban nem értek el, csupán elvi egyetértésre Jutottak néhány kérdésben. NYUGDÍJEMELÉS AZ NDK-BAN Az N9ZEP Központi Bizottsága, az NDK szakszervezetei és a minisztertanács 1976. május 27-i közös határozatának megfelelően december 1-től 3,4 millió nyugdíjas járulékát növelik a Német Demokratikus Köztársaságban. Az öregségi nyugdíjak összege átlag havi 40 márkával, a rokkantsági és özvegyi nyugdíjaké ennél valamivel kisebb mértékben emelkedik. MAGYAn KIÁLLÍTÁS PARIZHBAN Kedden a Petit Palals termeiben megnyílt az utóbbi évek legjelentősebb párizsi magyar kiállítása, amely a századelő magyar művészetét mutatja be a Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében. A francia—magyar kulturális egyezmény keretében rendezett reprezentatív bemutátó nagy érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. ECHEVERIA INDUL A FÖTÍTKAR VÁLASZTASON Luls Echeverrla mexikói elnök, akinek hivatali ideje szerdán jár le, hétfőn levélben közölte a Biztonsági Tanács soros elnökével, hogy jelölteti magát az ENSZ főtitkári tisztségre. Leonyid Brezsitycv fogadta az USA pénzügyminiszterét Megkezdődtek a szovjet—amerikai gazdasági tárgyalások O Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, kedden a Kremlben fogadta William Simont, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, aki az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. A beszélgetés során érintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak helyzetét, valamint a szovjet—amerikai viszony más vonatkozásalt Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen folytatja azt a politikát, amelynek célja, hogy pozitív irányban, a kölcsönös érdeklődésre számottartó valamennyi területen békés és szilárd alapokon fejlődjenek a két ország kapcsolatai. Megjegyezte, hogy a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak megfelelő arányokat és szilárdságot kell biztosítani, a felek teljes egyenjogúsága mellett Ehhez a fejlődéshez adva vannak az objektív lehetőségek. William Simon kifejezte az Egyesült Államok kormányának óhaját, hogy fejleszti a kölcsönösen előnyös együttHangsúlyozta azt a gyakorlati érdeklődést, amelyet az Egyesült Államok üzleti körei tanúsítanak az ilyen együttműködés iránt. Baráti, tárgyszerű légkör Jellemezte a beszélgetést, amelyben részt vett Nyikölaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. * Moszkvában kedden megnyílt az amerikai—Szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács negyedik ülése, amelyen a tanács vezetői és tagjai a két ország vállalatainak, bankjainak és más szervezeteinek vezetői vesznek részt. Nylkolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az ülésen elhangzott beszédében rámutatott: „A szovjet népgazdaság fejlődésének üteme és jellege jó előfeltételeket teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy arányú gazdasági együttműködése száméra." A Szovjetunió külkereskedelmi minisztere kijelentette, hogy a kereskedelmet mentesíteni kell minden olyan elemtől, amelynek semmi köze a kereskedelmi tevékenységhez. William Simon, az Egyetere beszédében hangsúlyozta az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács munkájának fontosságát * Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden vacsorát adott a Kremlben abból az alkalomból, hogy Moszkvában most tartja negyedik ülését az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács. A vacsorán beszédet mondott Leonyid Brezsnyev és William Simon. II világkSzYélenéiy örömmel üdvözölte a bukaresti felhívást # Moszkva (MTI) Aszahl Simbun Japáh újság * :-=2s sss-i szss^ssstrzt leáris leszerelés eszméjét védelmezik. lemény örömmel fogadta és üdvözölte azt a felhívást, amellyel a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek bukaresti tanácskozása fordult az európai biztonsági értekezlet záródokumentumát aláíró államokhoz, felszólítva őket, mondjanak le a nukleáris fegyverek egymás ellen elsőként történő alkalmazásáról írja a Pravda keddi száma. Ezt a véleményt tükrözik . több nyugati sajtószerv Köztársaság minden kommentárjai is. A Kölner Stadt-Anzeiger című nyugatnémet lap például kiemeli a Bukarestben megfogalmazott gondolat újszerűségét. A Német KP felhívja a bonni kormányt, hogy támogassa a bukaresti tanácskozás javaslatát, folytasson olyan építő jellegű poltikót, amelynek célja az enyhülés és a leszerelés megvalósítása. A Német KP egyidejűleg felhívta a Német Szövetségi szerető és demokratikus érzelmű polgárát, hogy igyekezzenek közösen gátat emelni a fegyverkezés és a kommunistaellenes politika útjába. működést a Szovjetunióval, sült Államok pénzügyminisz-" 5. MAGANOSOK, KÖZÜLETEK, FIGYELEM] MotorkiTCkiifl.r, robogó, HT.emályifApleoost és k'- beh eyépfoogrlaMmtrés/olc leértékelt áron valé kiéru.-liAwét moskowltUk. Gépjárműjavító lm íí!5C?ed. C-r-rry M. u. 4. Talcfim: 13-S04 Ügyintéző: Vargáné. Kongresszusra készül a VSZK A vietnami kommunisták feladatai Vletnam-szerta folynak a szocializmus építése. A be- kívánja fejleszteni a testvéri Vielnaml Dolgozók Pártja s/ámolólervezet megállapítja, szocialista Országokhoz fűmegyel küldöttértekezletei, hogy Vietnam az éilaml és ződő jó kapcsolatait, és érőamelyeken megvitatják a szövetkezeti tulajdonban lé- síteni akarja a nemzetközi Központi Bizottságnak a vő termelőerőkre támaszkod- kommunista és muflkásmozpán IV, kongresszusa elé va nagy eredményekét ért galmat, annak egységét, a terjesztendő beszámolója ter- el a szocializmus anyagi- marxizmus—leninizmus és a vezetét, és megválasztják a műszaki alapjainak .fnégte- proletár Internacionalizmus kongresszusi küldötteket. remtésében. A fejletlen mé- . . A kongresszusi beszámoló- zőgazdaságl ország a kezdeti elvel alBPJantervezet közzététele és meg. nehézségeken "már túljutott vnatása az egységes Vietna- Eszakon fokozatosan tőkéiéről Szocialista Köztársaság tésedlk a nagyüzemi gazdáikiemelkedő jelentőségű po- kodás és Délen is megkezd1,tikai eseménye. Jelentőségét ték a szociállsta típusú népaz is fokozza, hogy a párt gazdaság alapjainak lerakámegalakitása, 1930 óta az sár. ország helyzete most tetta Vietnam rendelkezik a először lehetővé a párt gyors fejlődés feltételeivel: kongresszusi dokumentumé- az országnak gazdag nyersnek előzetes közzétételét, és anyagforrésai vannak, s a országos méretű nyilvános Vietnami Dolgozók Pártja megvitatásét. A központi vezette nép dolgos és kltafpártlap, a Nhan Dan öt tel- (6. Északőn még fejletlen a les oldalát megtöltő beszá- nehézipar, az országban még molótervezet hét fejezetből hiány van bizonyos mezőgazáll: dasági termékekben, és 1. A nagy győzelem, és a nem egészen ésszerű a történelmi fordulat 2. A munkaerő-elosztás. Délen szocialista forradalom Irány- még létezik a magántőke, vonala Vietnamban. 3. A esetenként ellenforradalmi második ötéves terv iránya szabotázsakciókat hajtanak és feladatai. 4. A kulturális, végre, s naponta kell harcol, társadalmi tevékenység. 5. A ni az amerikai és a saigoni szocialista állam erősítése, a rezsim maradványai ellen, tömegmunka. 6. A világhely- A forradalmi erők előtt a zet, a párt nemzetközi fel- beszámolótervezet a mai aontai és külpolitikája. 7. A helyzetnek megfelelő feladapárt vezető szerepének és tok teljesítését tűzi célul. A harci erejének növelése. > proletárdiktatúra megerősítéA dokumentum bevezető se közben Végre kell hajtani részében elemzi a 35 éves a termelési viszonyok, a tuleiszabadító harc múlt évi ciomány és technika, Valavégső győzelmének körűimé- mlht az ideológia és a kulnyelt. A szocializmushoz hű túra forradalmasítását. Fonforradalmárok törhetetlenül tos feladat a mezőgazdaság harcoltak mindaddig, amíg korszerűsítésével az eddigiir.indkét Imperialista hatal. nél jóval fejlettebb élelmimai ki nem verték Indoki- szer-gazdálkodás megteremnából, és meg nem valósi- ti'se, és a terméshozamok tolták az ország újraegyesí- növelése. A mezőgazdaság tését. gyors fejlődése alapul szolA VDP előző, III. kong- gálhat az ipar reális, megrerszusa őta 18 év telt sL A fontolt, lendületes fejlesztébiszamolótervezet ezt az séhez, s a sokat nélkülözött időszakot elemezve megálla- nép jobb ellátásához. Gazritja, hogy az amerikai ag- dasági téren elsődleges felrcsszorok elleni hazafias adet a nehézipar fejlesztése, ellenállás teljes győzelmével de fel kell számolni n szea vietnami forradalom új genységet, az elmaradottsászakaszába lépett, amikor got, s küzdeni kell az embeai egész ország független és íek szocialista tudatáért, egyesített, s amikor egyetlen Vietnam külpolitikájáról a stratégiai feladat előtt áll: a beszámolótervezet hangsúszocialista forradalom ós a lyozza, hogy a párt tovább Magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodás e Prága (MTI) kedelml miniszterhelyettes A magyar kivitelben jelenKedden Prágában aláírták írta alá. tós volument képviselnek az 1977. évi árucsere-forga- Az 1977. évre aláírt áru- egyebek közt a műszerek és lomról és fizetésekről 6zóló csere-forgalmi jegyzőkönyv- a finommechanikai termékek, magyar—csehszlovák jegyző- ben az előirányzott kölcsö- a mezőagzdasági gépek, vízkönyvet. A jegyzőkönyvet nös áruszállítások volumene tisztító berendezések, valamagyar részről Tordai Jenő a2 1976. évi jegyzőkönyv elő- mint a járműipari kooperákülkereskedelmi minisziterhe- Irányzatához viszonyítva tíz- ció keretében előirányzott lyettes, csehszlovák részről százalékos, a hosszú lejáratú hátsóhíd-szállítások Premysl Strougal külkeres- megállapodásban 1977-re ter- . ,„„ „ . . ______^vezett árucsereforgalom- Az,„ l mm•••••••••••immmmmm ... , ország a hagyományokhoz híszinthez kepest pedig ötaza- — „í,,„,„,•,„ zalékos növekedést mutat A jegyzőkönyv tartalmazza a bőr lábbeli, a hús és húsazokat a szakosított és koo- termékek, a gabona, a bór a peráclós szállításokat is, zöldség és gyümölcs, valaamelyekre az érdekelt külke- mlnt a különféle konzerveik reslwdelmi vállalatok, a szállítását. A belkereskédelKGST-ajánlesok, vagy Baját ml szövetkezeti és határkezdeményezésük alapján menti árucsere mindkét részmegállapodást kötöttek. röt 20,2 miUió rubel értéket Ezeknek az egyezmények- képvisel, nek alapján tovább bővül a közúti Járművek és mezőgazdasági gépek, a számítástechnika, a gumiipar, azolajés gázvezetékek szivattyúVálSitot "a^ fogyasztási cik- » ^ 000 kék élőállításában folytatott hektoliter sör, bútor stb. ér-. Bögös László kooperáció. kezlk hazánkba. Jelentősen bővül a magyar piacon keresett csehszlovák fogyasztási cikkek behozatala. 1977 folyamén io eaer darab Skoda személygépkocsi, Marxista elméleti kisenciklopédia Társadalom és személyiség Mi a társadalom — filozófiai szempontból? Látszólag igen egyszerű a válasz: az emberek összessége. De mit értsünk az összesség alatt? Minden egyes embert külön-külön? Vagy minden embert együttvéve — amikor minden ember más? A filozófia a társadalmat az emberek között kialakult viszonyok összességeként határozza meg. Ezek a viszonyok történelmileg változók, mint a tulajdon, a munkamegosztás, a csere és az elosztás viszonyai, egyszóval, a termelés kapcsolatrendszerei. Legalábbis ezek az alapvetők. Rájuk épülnek aztán az emberek személyközi viszonyai, a családi, baráti, munkahelyi kapcsolatok alig áttekinthető sokféleségeként. Mi az ember? Miben rejlik az ember lényege — az, ami azzá teszi, ami? Keressük ezt külön minden egyes emberben? El lehet Indulni ezen az úton is, ám nem jutunk messzire. Oda lyukadunk ki, hogy minden ember egyed: mindenkinek vannak másokétól eltérő tulajdonságai. Am — írta Marx — az egyedek különbsége legfeljebb két fülcimpa vagy ujjlenyomat különbsége. Ami filozófiai szempontból vajmi keveset mond. Többre jutunk, ha szemügyre vesszük az emberi közösségek és a termelés történetileg változó formáit. És itt már felbukkan az ember, mint egyén. Az egyén kifejezéssel azt az embert jelöljük, aki szemben a primitív társadalmi állapotok közösségi „betngoltságával", nhol tevékenységét eleve és élethossziglan kijelölték és ezen nem tudott változtatni (kasztok). most már mozgásteret és autonómiát képes magának kiharcolni közösségén belül. Aki dönt és választ — esetenként közössége ellenére is. A személyiség azonban ennél ig többet jelent. Tegyük fel még egyszer a kérdést. Mi az ember? Mint egyed — különbözik mindenki mástól. Mint egyén — mint Individualitás — képes elkülönülni közősségétől és „saját feje után" megválasztani lehetőségeit. Ám ml a személyiség? Antonio Gramscl, a kiváló olasz marxista filozófus ezt írta: a „micsoda is az ember" kérdésfeltevésével tulajdonképpen azt kérdezzük, „mivé is lehet az ember, vagyis hogy az ember uralhatja-e sorsát, ktalakfthatja-e, megteremtheti-e a maga életét? Mondjuk tehát azt. hogy az ember folyamat, pontosabban tetteinek folyamata." Majd így folytatja: „Mindenki oly mértékben módosítja és változtatja meg magát, amilyen mértékben módosítja és megváltoztatja mindazon viszonyok egészét, amelyeknek ő maga az összecsomósodási pontja." Ha az ember saját viszonyainak konkrét ktkrlsttályosodási pontja, akkor „saját személyiséget teremteni annyi, mint tudatosítani ezeket a viszonyokat, a személyiséget alakítani pedig annyi, mlnt megváltoztatni e viszonyok összességét". Ügy tűnhet persze, hogy az egyes ember ereje ehhez igen csekély. „De ez csak bizonyos fokig igaz. Minthogy az egyes ember társulhat mindazokkal, akik ugyanazt a változást akarják, s ha ez a változás ésszerű. az egyes ember nagy mértékben megsokszorozhatja önmagát, és sokkal radikálisabb változtatást érhet el, mint amilyen az első pillanatra .lehetségesnek látszik." j Az ember tehát mindig viszonyainak va- ; lamilyen metszéspontja, és viszonyainak alakításával — tetteinek folyamatában — teheti magát személyiséggé. Ám a személyiséggé válás feltétele: a másokkal való társulás. Közös célok jegyében és közös tevékenység árán változtathatja csak meg az ember társadalmi viszonyait — és csak e viszonyok változtatása folyamatában válhat személyiséggé. P. Zs.