Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

8 Kedd, 1976. november 68. Távfűtés és melegvízszolgáltatás Az elmúlt években és a frissen szerzett tapasztalatok is szükségessé teszik, hogy a távfűtést és melegvíz-szolgáltatást használó fogyasztók átfogó tájékoztatást kapjanak a szolgáltató é6 a fogyasztó kötelezettségeiről és jogairól. Ez már csak azért i ls szükséges, hiszen Szegeden a távhőszolgáltatás jelenleg majdnem tízezer lakás é6 80 közület, intézmény hő- és melegvízellátásáról gondoskodik. A fűtés Nehézipari miniszteri rendeletek írják elő, hogy a fűtési Idényben, vagyis október 15-e és április 15-e között úgy kell fűteni, hogy reggel 8 óra és este 20 óra között a lakószobákban, hallban és irodában 20 fok, előszobában, konyhában és mellékhelyiségben 16 fok, a fürdőszobákban pedig 24 fok legyen az átlaghőmérséklet. Ezek az értékek zárt helyiségekre érvényesek. A fűtőtestek hőmérséklete természetesen változhat, hiszen a fűtővíz hőmérsékletét mindig a külső hőmérsékletnek megfelelően szabályozzák. A rendelkezések szerint fűtési Idényen kívül akkor kell fűteni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke három egymást követő napon nem haladja meg a 12 fokot, vagy egy napon nem emelkedik 10 fok fölé. A távfűtés díjait az Illetékes árhatóság állapítja meg. Jelenleg egy fűtési Idényre a távfűtés szolgáltatási dija légköbméterenként 13 forint. A dijat a lakás éléskamra nélküli teljes alapterülete és magassága alapján kiszámított légköbméter és az egységár szorzata adja meg. (Például: egy 130 légköbméteres lakás fűtési díja egy fűtési idényben 1690 forint.) A fűtési és melegvíz-díjat a szolgáltatás hónapjában egy összegben, előre kell fizetni. Októberben és áprilisban félhavi díjat számolnak fel. Ha a fűtési idényen kívül pőtfűtésre van szükség a hideg Időjárás miatt, akkor utólag számlázzák a díjat, légköbméterenként naponta 7 fillért. A fűtési dijat különben akkor is meg kell fizetni, ha a lakás egy Időre üresen áll, például üdülés miatt. A melegvízszolgáltatás A melegvíz-szolgáltatást is nehézipari miniszteri rendeletek szabályozzák, ugyanúgy, mint a távfűtést. (A rendeletek száma: 2/1966. (III. 31.) és 9/1972. NIM számú rendelet. A melegvízszolgáltatás egész évben folyamatos, kivéve a berendezések karbantartásához szükséges időt. Erről az Időszakról, a szolgáltatás szüneteltetéséről — kivéve a rendkívüli üzemzavarokat — a fogyasztókat időben tájékoztatják a házfelügyelők útján. Az előírások szerint a meleg vfz hőmérsékletének a csapnál 40 foknak kell lennie. A szolgáltatott meleg víz csak tisztálkodási és háztartási célokra használható fel. A melegvíz-szolgáltatás dija az 1972. augusztus 1. után bekapcsolt lakásoknál, vagy bérlőváltozás esetén 6 forint 70 fillér köbméterenként és havonta. A korábban bekapcsolt lakásoknál lakónként havonta 20 forint díjat kell számlázni. A köbméterenkénti fogyasztás kiszámítása a következő táblázat alapján történik: A lakás alapterülete Vízfogyasztás, köbméterben Egységár, Ft Szolgáltatási díj, Ft ha az épületen belül fűtési rendellenesség észlelhető, kijavítása érdekében az ingatlan tulajdonosához, Illetve kezelőjéhez (IKV, szövetkezet, OTP) kell fordulni. Amennyiben a fűtési rendszerben az épület átadásától számított egy éven belül keletkezik hiba, annak megszüntetése a kivitelező feladata. A közelmúltban sok baj okozója volt, hogy az épületekben levő elzáró, szabályozó és légtelenítő berendezésekhez egyes lakók hozzányúltak, s ezzel több száz családnak okoztak bosszúságot, és nagy károkat okoztak a vállalatnak ls. A közelmúltban például a Retek utca környékén 420 család négy napig azért nem kapott fűtést, mert az épületekben egyes lakók több légtelenítő vezeték csapját kinyitották, a fűtési rendszer bői pedig elfolyt a drága, lágyított fűtővíz. Ezzel nemcsak bosszúságot okoztak a lakóknak, hanem veszélyeztették a kazánház több mii 116 forintos berendezéseit, és további ezer család hőellátását. Az is előfordult, hogy egy Wartburg-tulajdonos a kocsiját mosta a fűtési alapvezeték ürítővezetékéről, veszélyeztetve a fűtési rendszer működését. Ne nyúljon tehát senki a garázsokban és a ház egyéb alagsori helyiségeiben elhelyezett fűtési szerelvényekhez, hiszen ezzel veszélyeztetik a fűtés működését, és komoly kárt okozhatnak a népgazdaságnak ls. Hiszen hasznos azt is tudni, hogy a légköbméterenként a fűtésért évente fizetett 13 forintos díj csak egyharmada a tényleges költségnek, a többit az állam fedezi. Ezért is ügyelni kell, hogy felelőtlenséggel ne okozzunk bosszúságot a többi lakónak, és temetes kárt a népgazdaságnak. Játékos tanulás a könyvtárban Érdekes és hasznos füzetet adott közre a Somogyikönyvtár a közelmúltban. A Jó szóval... című kiadványban gyermekkönyvtár! foglalkozások forgatókönyvelt, illetve részletes leírásokat és a foglalkozásokkal kapcsolatos elméleti — módszertani, pedagógiai — fejtegetéseket gyűjtötték csokorba a szerkesztők, Hajdú Géza és dr. Mónus Ferencné. Érdekes a füzet a szakmán kívüli olvasóknak. Bizonyságot találnak benne: mennyire ötletgazdag, módszertanilag kiforrott, nagy pedagógiai hasznú munka folyik a megye gyermekkönyvtáraiban, illetve a felnőtt könyvtárak gyermekrészlegeiben. A gyűjteményből az ls kiviláglik, milyen sokoldalú felkészültséget kíván a könyvtárostól a gyerekfoglalkozás. A pedagógiai ismeretek helyes alkalmazásának készsége talán a legfontosabb, ennek feltétele a szűken vett szakma elméleti ismerete és a gyakorlati tapasztalatok folyamatos beépítése a mindennap új foglalkozásokba. Igazából mégis a szakmabelieknek a legtöbbet mondó, számukra hasznos a gyűjtemény. Egyik fontos célja ugyanis, hogy az eddig jórészt szóbeli módszer- és ötletcserét segítse. A közölt foglalkozások többsége közvetetten kapcsolódik az Iskolai oktatáshoz, néhány azonban szorosan a tananyagra épül, az ismeretek elmélyítését, illetve a gyakorlást célozza. Valamennyi arra irányítja a gyermekkönyvtárosok figyelmét, hogv az eredmény szempontjából mennyire nem közömbös egy-egy foglalkozás tartalmi, formai módszertani jóitervezettsége. És kimondatlanul is felhívó jellegű a kiadvány: az új ötletek, a gyerekeket vonzó formák „kitalálóit" arra szólítja fel, hogy hasonló módon tegyék közkinccsé tapasztalataikat. Mi a hiba? Építési tanácsadó: nyílászárók, hőszigetelés, farontó gombák Az ablakoknál, erkély- és bejárati ajtóknál jelentkező hőveszteség. csapadék-, porbehatolás főleg a tokok és falak közötti nem eléggé tömített csatlakozásokból adódik. Arra kell tehát töreked/ ni, hogy a nyílászáró tokok beépítése „légzárás" szempontjából is minél tökéletesebb legyen. A nyílászárók beerősítésének, rögzítésének a tok anyagától és szerkezeti jellegétől függően több módja van. 1. Gerébtokos ajtókat, ablakokat a téglafalazathoz bekötő szegekkel (padvasakkal), betonfalak esetén belőtt szegekhez vagy a betonozáskor beépített laposacél kötőelemekhez kell rögzíteni. 2. A légzárás tökéletesebb kivitelezése céljából a faablakok és ajtók gerébtokjainak külső felületébe félkörös vagy ék szelvényű vájatot kell képezni. A vájatokba beépítésnél kátránnyal, bitumennel itatott tömítő kenderkötelet, salakgyapotot vagy bituráncsíkot kell elhelyzni. Sajnos, a nyílászárók gyártásánál hornyot nem képeznek, és a kőműves a beépítésnél tömítést nem készít 3. Előre kifalazott ablak-, ajtókávák esetén az utólagosan elhelyezésre kerülő ablakoknál és ajtóknál sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tömítésre Ilyen esetben nem szabad elmulasztani az egyenetlen kávák felületére körülbelül 5 mm vastag kiegyenlítő vakolatréteget felhordani, és az előírt tömítéseket szakszerűen alkalmazni. A tömítéseken kívül alkalmazni kell a vakolt falés a nyílászáró tokszerkezet csatlakozásánál a tokra szegezendő léceket is. 4. Acélablaktok melletti hézagokat ajánlatos tartósan plasztikusan maradó tömi tőragaccsal kitölteni. 5. A belső tömör vagy soklyukú válaszfalakba építendő ajtótokokat szakszerűen kell beépíteni. A rosszul beépített ajtó kilazul és kiesik. Ennek oka, hogy a kőműves nem építi be az előírásoknak megfelelően. 6. A tömör negyedtéglából és 6—10 cm vastag, soklyukú válaszfaltéglából falazott válaszfalak esetén nem alkalmazzák a 2,8 mm-es lágyhuzalt. A főfalhoz és tokhoz 28 négyzetméter vagy kisebb 5 kőbm. 6,70 33,50 28,1—35 m» 6 kőbm. 6,70 40,20 35,1—44 m* 7 köbm. 6,70 46,90 44.1.—53 m* 9 köbm. 6,70 60,30 53.1—62 m* 11 köbm. 6.70 73,70 62.1—70 m* 13 köbm. 6.70 87,10 70,1—85 m« 15 köbm. 6,70 100.50 81.5—vagy nagyobb m* 18 köbm. 6,70 120,60 Díjbeszedés és visszatérítés A szolgáltatásokért járó díjakat a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat által kiállított számla bemutatásakor kell kifizetni a vállalat díjbeszedőjének. A dijakkal kapcsolatban felvilágosítást a vállalat központja (Pacsirta utca 1., telefon: 11-636, 11-637 és 11-638) ad. A vállalat kéri, hogy esetleges fűtési és melegvíz-szolgáltatási problémájukkal a fogyasztók ne a díjbeszedőkhöz forduljanak, mivel azok nem tudnak választ adni és intézkedni, hanem a 18-396-os, vagy a 11-636-Os telefonszámon jelentsék be problémáikat. A díjbeszedők különben rendszeresen fogadóórákat tartanak a tarjanl szolgáltatóházban, minden kedden és csütörtökön 15—18 óráig, Odesszában pedig a 19-es számú épületben (Vedres utca) minden szerdán 14—18 óráig. Abban az esetben, ha a szolgáltató- vagy a távhőeliátó-berendezés hibájából egy hónapban három napnál hosszabb ideig szünetel a fűtés, vagy a melegvíz-ellátás, illetve nem éri el az előirt hőfokot, a fogyasztó a díj arányos mérséklését kérheti. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha például a rosszul záró ablakok, ajtók miatt nagy a hőveszteség. Hasznos néhány szót szólni a helyiségek hőmérsékletének ellenőrzéséről is, amit a városgazdálkodási vállalat dolgozói végeznek, bejelentésektől függetlenül is a lakásokban. Az ellenőrzés úgy történik, hogy a hitelesített hőmérő szondáját a helyiség közepén, a padlótői másfél méter magasságban helyezik el. A szolgáltatás javítása érdekében a vállalat dolgozói épületenként több lakás hőmérsékletét i8 mérik, hogy az előírt hőmérséklete ket lehetőleg pontosan biztosítani tudják. Ezért ls kéri a vállalat dolgozóik előírások alapján végzett munkájának támogatását. A karbantartásról A kazánházak és táweze tékek karbantartását a városgazdálkodási vállalat vég zi. Felelősségük az épületekben levő főelzáró csapokig terjed, az épületen belüli berendezések karbantartása és kezelése az ingatlan tulajdonosának feladata. Ezért, — HÁZASSÁG L kerület Szeged: Budai Zoltán és Kovács Piroska, Pavlovics László és Vlkor Beatrix, Balázsfl István és Gadányl Edit Kamilla, Lévai István József és Kordás Matild, Juhász János és Radnai Márta Mária, dr. Exterde Tibor László és dr. Gyömbér Mária Magdolna, Gedó Ferenc Károly és Zsombok Eva házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Szabó József és Rolk Mária, Rabi György és Ki3 Erika, Selyben József és Oláh Piroska Ilona, Vlncze Attila András és Pósa Éva, Tóth Zoltán és Glla Valéria, Kovács László és Jenes Ilona, Czlrok Antal és Kelemen Emília, Palczman Pál Árpád és Szappanos Irén Edit, Márki Dezsó László és Braun Éva Piroska, Fodor Gyula István és Tanács Mária Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kiss Ernő Antalnak és Szekeres Matildnak veronika Éva, dr. István Lászlónak és Elmer Annának Orsolya, Kőrösf Lászlónak és Gyaplas Honának Tibor, Makra Ferenc Mihálynak és Kovács Máriának Károly Imre, László Mihály Józsefnek és Kelemen Katalinnak Erika, Módra György Ferencnek és Papp Gizellának Attila György, Nagy Miklósnak és Vaskó Erikának Miklós. Gábor Andrásnak és Goda Erzsébet Annának András, Horváth László Istvánnak és Bummer Krisztinának Edit, Nagy Zoltán Istvánnak és Zédorl Margitnak Beáta Tímea, Tari Nándornak és Márta Erzsébetnek Andrea, Dudás Istvánnak és Bugyi Idának Katalin Erzsébet. Berta Jánosnak és Varga Editnek Erika. Kucsora Istvánnak és Borsi Máriának Norbert Roland, Adók István Andrásnak és Bodor Juditnak András, Rlbtzsár Péternek és Vajda Sarolta Zsófiának Sára, Simon Márkusnak és Nagymthály Rozáliának Attila, Kiss József Dezsőnek és Tóth Mária Ilonának Szilvia. Boldizsár Mlhálv Józsefnek és Farkas Erzsébetnek Beáta Erzsébet. Annus István Károlynak és Szabó Gizellának Családi események Ágnes, Krekuska Jánosnak és Kertész Teréziának Ildikó Terézia, Cserhalmi Lászlónak és Márta Máriának Márta Zsuzsanna, Varga Györgynek és Bárdos Olgának György Norbert, Varga Istvánnak és Bálint Gizella Erzsébetnek István Ferenc, Oláh Józsefnek és Kullma Juliannának Veronika Júlia, Ocskó Péter Pálnak és Zádorl Máriának Annamária, Végh Lajosnak és Kormos Katalinnak Krisztina, Süli Sándornak és Vastagh Erikának Roland, dr. Kemenes István Miklósnak és Dozsi Lilla Rózsának Daniella Lilla, Magyarfalvi Gyula Tibornak és Lázár Anikónak Dorlsz Babett, Harmati Istvánnak és Polacslk Gizellának Tamás, Kormányos Alfonz Jánosnak és Gyuris Mária Annának Mónika. Szabó Istvánnak és Jani Gizellának Róbert Gábor, Péter Gábornak és Lakatos Annának Gábor, Vecsernyés József Jánosnak és Papp Etelkának Zsuzsanna. Tóth Árpád Jánosnak és Helntz Erzsébet Évának Krisztina, Aranvl Latosnak és Török Mária Magdolnának Tímea Mónika, Csata Benedek Jánosnak és Kovács Katalinnak Zsófin Sarolta, Czorabos Istvánnak és Hegedűs Rozáliának Andrea, Nagy József Sándornak és Szarvas Móriának Mária Magdolna, Monostori Istvánnak és Tombácz Ágotának Mónika Ágnes. Molnár Istvánnak és Kádár I'onának Péter nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Mélykúti Józsefnek és Msjereslk Irénnek Andrea. Paop Károlynak és Rácz Irénnek László Attila, Adám Mihálynak és Kovács Annának Beáta, Huszár Sándornak és Soós Etelka Ilonának Szimonetta Lilla, Gajda Sándornak és Puszta Magdolnának Ildikó, Nagy Andrásnak és Moldován Anna Erzsébetnek Gabriella, Nagy Józsefnek és Bzűcs Klárának János, dr. Pakal Andrásnak és dr. Papp Mária Magdolnának András, Pintér István Józsefnek és Kakuszl Ibolyának Ibolya, Vass Károlynak és Miklós Ilonának Csaba Károly, Farkas Miklós Jánosnak és B«llczky Adrién Emőkének Angéla, Farkas Mihálynak és Lajká Erzsébetnek Attila, Halmi Ambrusnak és Gyönge Magdolnának Bernadett, Halmi Ambrusnak és Gyönge Magdolnának Henriett, Tóth Jánosnak és Juhász Mária Magdolnának János, Tóth Jánosnak és Juhász Mária Magdolnának László, Horváth Józsefnek és Soós Éva Margitnak Krisztina Szilvia, Varga Imrének és Vecsernyés Máriának Zoltán Miklós. Kaoás Istvánnak és Dékány Máriának Zoltán nevű gyermekük született. HATALOZAS I. kerület Szeged: Vecsernyés Istvánné Szalal Mária, Sülyl Mátyás Klein József, Varga László, Csűri Ferenc, Gedó Mihály. Dubeez Mlhályné Németh Erzsébet, Czlrok Antalné Pécsi Mária, Kesjár Pálné Otlecz Ilona. Gácsi Lalos, Mlson János Rudolfné Husz.ka Katalin. Zakar Latosáé Táboros! Piroska. Szabó János, Frányó Imréné Kovács Piroska, Juhász Péterné Sebestyén Veronika, Szántó Gvörgv Latos. Marberger Mtkaáné Cztklat Rózsa. Cvömbér János. Lehotat Latos, Hsvrincsák Gvörgv, Kenderest József né Vlgh Piroska meghalt II. kerület Szeged: Vadászi Judit. Koes már Mlhályné Klamár Erzsébet, Jubás- Antal Mlhálv. Orvos Imréné Gyarmati Katalin meghalt. Hl. kerület Szeged: Kónya Mihály. Ottltk Antal. Zádorl Latos Kálmán Paull Károlyné Sándor Zsuzsanna. Bóka Istvánné Ludvla Etelka. Deme István, Bálázfl'és, Cr.omna M'kiós. MoináPál. Pintér Istvánné FarkaRozália. Herceg Pál. Fodor Istvánné Biczők Veronika. Borsos Istvánné Oláh Mária. VarnFerencné Fránvó Erzsébet, Födi Kálmán meghalt minden második vízszintes hézagban rabicszeggel kifeszített huzalt kell alkalmazni. A falazat függőleges hézagai nincsenek habarccsal kitöltve még az ajtótok mellett sem. 7. A faanyagú tokszerkezeteket a fallal érintkező felületeken gombavédő szerekkel (karbólium, mikrosal, olajkencés alapmázolás) kell bevonni. 8. A tokokat szükség szerint merevíteni kell görbülés. vetetned és megelőzése céljából. A baktériumok és gombák a táplálkozásukhoz szükséges szénvegyületeket a levegőből nem tudják kivonni, így kénytelenek azokat más élő, vagy már elhalt növényi szervezetekből készen felvenni. Pusztító hatásuk az élő fábanj a feldolgozott és a beépített Ipari fában elszíneződésben, repedésben, korhadásban nyilvánul meg. A gombásodásokat kiváltó nedvesség és egyéb okok eddigi vizsgálatok alapján a következő pontokban foglalhatók össze: szigetelés hiánya, vagy elégtelensége; beázások (tetőhéjazat sérülése); csatornahiba; használati víz (fürdők, mosdók, mosodák); csőrepedés; tűzifa; elfertőzött fa; ismeretlen okok. Épületeknél gyakoriak a könnyező házigomba károsításai. A károsítás egyik oka a régi épületek padló alatti szigetelésének hiánya, illetve sérülése volt. A gomba megtámadta és elpusztította a padlóburkolatokat, ajtótokokat, és helyenként a burokra is átterjedt. Emeletráépítés miatt a tetőszerkezetet eltávolították egy épületen. Beázás után a több évtizede beépített parkettát a házi kéreggomba és a pincego-mba együttes károsítása miatt teljesen ki kellett cserélni. A faanyagvédelemhez számtalan készítményt, hatóanyagot különböző összetételekben lehet felhasználni. A faanyag-védőszereket két fő csoportra osztjuk: olajokra és olajban, valamint vízben oldódó anyagokra. Minden olyan vegyszer, illetve gombaölő szer, készítmény, amelyet a fapusztító gombák kártételeinek megelőzésére vagy a már bekövetkezett károsodások elhatárolására és megszüntetésére alkalmaznak, többé-kevésbé az emberi szervezetre is ártalmas, s emellett csak megfelelően alkalmazva adhatja meg a védekezőanyag a kívánt hatást. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intczct szegedi állomásának munkatársai minden páros hét szombatján, 8— 12 óráig ingyenes szaktanácsadással állnak a magánépítkezők rendelkezésére. Cím: Szeged, Deák Ferenc utc* 5. I f