Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

Péntek, 1976. november 12. T - — - " j. r „ . . * K7SMS jKMCfaMM illlllll I»Pi§p IPili ; ^ |IP|§P piílPiP: pppi li flillft p. :', Acs S. Sándor felvétele Kedvez a Tisza alacsony vízállása és az időjárás is a szegedi partfal építésének. Az alacsony vízállás lehetővé teszi, hogy a szivárgóműveket beépíthessék. Képünk a Lenin körűt alatti partszakaszról készült. Folytatják a partfallal párhuzamosan futó út betonozását 7 -J Törődnek velük Fiatalok a Gyógyszertári Központban Törvény írja elő, hogy a annak 3000 forintig terjedő vetőkre talált. A MENCS­munkahelyek megkülönböz- összeget adnak át. A tanul- csel kötött együttműködési tetett figyelemmel íoglalkoz- mányi idő alatt munkaidő- szerződés pedig lehetőséget zanak saját fiataljaikkal, kedvezmény, utazási költség ad a fiataloknak arra, hogy rendszeresen tájékoztassák is megilleti őket Időről idő- az egészségnevelés munká­őket az intézmény eredmé- re pályamunkát írnak ki ré- jában részt vegyenek, nyeiről terveiről, és a veze- szűkre, s a helyezetteket na- Baj van azonban általában tők hallgassák meg dönté- gyobb összeggel jutalmazzák, a pályakezdők aktivitásával seik előtt az ő véleményű- A harminc éven aluliak kö- Kevesen vesznek részt a ket jg zött egy az Egészségügy Ki- munkaértekezletek jutalma­A Csongrád megyei tanács váló Dolgozója, négy kiváló zási, premizálási vitáiban, a Gyógyszertári Központjában dolgozó, ötvenöten pedig munkafeltételek eldöntésé­aligha lehetne szem elől té- igazgatói dicséret birtokosai, ben. Ebben azonban bizonyá­veszteni a fiatalokat, ugyanis A KISZ-tagok száma azon- ra nemcsak ők a ludasak: a az itt dolgozók több mint 40 ban viszonylag alacsony. Akik munkahelyi vezetők közül százaléka 30 év alatti. Akol- viszont részt vesznek amoz- sem mindenki barátkozott lektív szerződés korábban is galmi munkában, eredménye- meg a demokratikus módsze­előírta hogy A bértételek és sen tevékenykednek. A szen- rekkel. A fiatalok ne húzód­besorolási feltételek kialaki- tesi KISZ-alapszervezet pél- janak vissza ilyenkor sem, tásáná] el kell érni, hogy a dául „egy gyógyszertár—egy határozottságukkal ők is ne­fiatal szakemberek életpályá- iskola" akciója Hódmezővá- velhetik az idősebbeket juk kezdéséhez járó hátrá- sárhelyen. Mórahalmon iskö- Ch. A. nyos helyzete mérséklőd- ^^^HBn^H^HHHaaMMaBiHM jék..Az idén megkötött kollektív szerződés azonban már nem ilyen általánosan fogalmaz: „1977-től kezdő­dően a kötelező alapbéreme­lés Ö6szege a beszámítható gyakorlati idő második, har­madik és negyedik évében a gyógyszerészeknél 200, az asszisztenseknél 100 forint." Ugyancsak a pályakezdőkön igyekszik segíteni az intéz­mény azzal, hogy a gyakor­lati idő számításánál teljes évnek tekintik akkor is az esztendőt ha a pályakezdő tizenkét hónapnál kevesebbet dolgozott még első munka­helyen. Ugyanakkor év végi reszesedés is megilleti azt a fiatalt aki év közben létesí­tett munkaviszonyt a köz­ponttal, és ez élete első mun­kahelye. A fokozott törődést mutatják a következő szá­mok is: míg tavaly 9-en kap­tak üdülőbeutalót, az idén 25-en, tavaly hárman része­sültek kamatmentes lakás­építési támogatásban, 129 ezer 200 forint, az iden hatan 164 ezer 300 forint értékben. S mit tesznek maguk a fia­talok azért, hogy magasabb szakmai tudásukkal járulja­nak hozzá vállalatuk ered­ményeihez? Eddig 26-an ál­talános iskolát, 62-en gimná­ziumot végeztek, 201-en pe­dig asszisztensképesítést is szereztek, 39 dolgozónak egyetemi diplomája varv Munka mellett jelenleg is hetvenen továbbtanulnak, gimnáziumban, gyógyszertári asszisztensként, illetve egye­temi hallgatóként. A jobb ta­rulmányi eredmények érde­kében a központ ösztönzi is a tanulókat: a gyógyszertári Bssrisztensjelöltek átlaguk alapján 500—1500 forint ju­talmat kapnak év végén. Aki megszerzi a szakképesítést, Megemlékezés az urbanisztikai világnapról Kiosztották a Hild János-emlékérmet A Magyar Urbanisztikai dr. Bakács Tibornak, a tele­társaság székházában tartott pülés-egészségügy nemzetközi csütörtöki ünnepségen Sarlós hírű művelőjének, az Orvos­István, a Hazafias Népfront továbbképző Intézet tanszék­Országos tanácsának főtitká- vezető egyetemi tanárának, ra, a Társaság elnöke emlé- valamint Mcsler Arpád yb]. kezett meg az urbanisztikai világnapról, amelyet egy ar- dlJas epiteszmernoknek. gentin mérnök kezdeménye- Az előző napokban Hild zésére 1949 óta a világ csak- János-emlékérmet kapott nem valamennyi országában Kccskemét és Szekszárd vá­megtartanak, hogy felhívjak a kormányok, a tudósok és a ros 1S- A ket város> « a ket lakosság figyelmét a város- egyéni kitüntetett urbaniszti­rendezés fejlesztésére, a va- kai eredményeiről, a leg­rosi ember és környezete kö- ut6bbi évtizedben készült al­zötti egyensúly megovasara, megteremtéserc. A településfejlesztés gond­jairól és a megoldások lehe­tőségeiről rendezett az ENSZ idén világkonferenciát a ka­nadai Vancouverben, amely­nek eredményeiről, állásfog­lalásairól dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár tartott előadást az ünnepségen. Többek kö­zött elmondotta, hogy Ma­gyarország is tevékenyen közreműködött a világkon­ferencia előkészítésében, kül­döttségünk beszámolt a ha­zai tervszerű, településfejlesz­tésről, és aktivan részt ve­szünk a nemzetközi együtt­működési programban. Az ünnepségen Sarlós Ist­ván adta át az urbanisztikai eredmények elismerésére ala­pított Hild János-emlékérmet az egyéni kitüntetetteknek: kotások makettjeiből, képei­ből kamarakiállítást rendez­tek a Társaság székházában. A társadalmi tulajdon A társadalmi tulajdon az egész nép életének, jólétének alapja. Ennek hasznából mindenki részesedik vég­zett munkája mennyisége és minősége ará­nyában. Éppen ezért, a társadalmi tulaj­don védelme és gyarapítása nem egysze­rűen rendészeti kérdés, hanem általános társadalmi érdek és felelősség. A közmeg­ítélés, az emberek növekvő öntudata elítéli mindazokat, akik jogtalanul nagyobb részt akarnak vagy csípnek ki maguk számára, a valamennyiünk közös vagyonát képező társadalmi tulajdonból. Éppen ezért kellő társadalmi egyetértés támogatja, hogy az illetékes szervek szigorúbban fellépjenek a fosztogatók, harácsolok, a köztulajdont sa­játként kezelök ellen. Csongrád megyében a társadalmi tulaj­don védelmének helyzete, s az e területen elkövetett bűncselekmények számának ala­kulása az utóbbi öt évben viszonylag ked­vező képet mutat, hiszen az ismertté vált ilyen bűncselekmények száma és az össz­bűnözésen belüli aránya csökkent. Ennek ellenére a bírói ítéletben jogerősen meg­állapított kár összege öt év alatt magas volt: 31 és fél millió forint. A felderített és bírósági ítélettel meg­torolt társadalmitulajdon-károsítás azon. ban nem mutatja a valóságos képet. Min­dennapos, hogy vállalatoktól kisebb-na­gyobb értékű anyagok, szerszámok kerül­nek ki, ami felett egyesek szemet huny­nak. Ezek a gyakoriságuk miatt végül is értékükben számottevőek. Sok hanyagság tapasztalható egyes építkezéseknél is, ahonnan értékes faanyagok tűnnek el. Sőt olyan furcsaságok is akadnak, hogy nor­ma és elszámolás szerint minden stimmel, mégis maradnak ki értékes anyagok, ame­lyeknek aztán lába kel. A társadalmi tulajdon fokozott védelmé­vel kapcsolatos kérdéseket nemrég a me­gyei párt-végrehajtóbizottság is megtár­gyalta. Egyik legfontosabb megállapítása volt az ott elfogadott jelentésnek, hogy a társadalmi tulajdon védelmét a megelőzés fokozásával kell kezdeni, s ebben az egész társadalom felelősségérzetére építeni lehet. Mert a népgazdaságot károsító bűncselek­mények megelőzését és feltárását nem le­het kizárólag a bűnüldöző szervek felada­tának tekinteni. El kell érnünk, hogy a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezetek az eddigi­nél fokozottabb felelősséget érezzenek a társadalmi tulajdon védelme és a népgaz­daságot megkárosító bűncselekmények megelőzésében. Sajnos, a gazdálkodó szer­vek vezetőinek egy része nem fordít kellő gondot a belső ellenőrzésre és a külső el­lenőrzés által tett megállapítások alapján is sokszor elmarad a hathatós intézkedés és felelősségre vonás. S mindez nemcsak az ioari üzemekre, a kereskedelemre, de a mezőgazdaságra is vonatkozik. Ebben a vonatkozásban például a szövetkezeteknél működő revizori irodák ma még nem min­denütt töltik be szerepüket. A bizonylati és okirati fegyelem betartására sincsenek sok helyen kellő figyelemmel. Sok a hamis irat és általában a vezetők részéről túlzott engedékenység is taoasztalható. Az őrzési és tárolási hiányosságok és a vagyonvé­delmi intézkedések elmulasztása már több­ször vezetett nagy erejű károsodáshoz. Esetenként még korrupció is előfordul. Nehezebb a társadalmi tulajdon meg­óvása a kevésbé zárt munkahelyeken. Pél­dául az ipari területen elkövetett bűncse­lekmények 40 százaléka az építőiparra esik, a mezőgazdaságot károsító esetek 70 százaléka pedig a tsz-ekre. Ez a helyzet viszont éppen a fokozott megelőző intézke­dések hatékonyságának növelését indokol­ja. Joggal felvetődik a kérdés: mi az- oka, hogy egyesek még mindig úgy kezelik a társadalmi tulajdont, mint a „Csáki szal­máját", amit büntetlenül fosztogatni, pré­dálni lehet? A bűncselekmények túlnyomó része kapcsán tetten lehet érni a nye­részkedési hajlamot, a vagyongyűjtés ra­gyát, a túlzott anyagi igények kielégíté­sére irányuló törekvéseket. A társadalmi tulajdon megsértésével kapcsolatban a lényeg: az egyéni érdeket sokan a közérdek alá rendelik. Több gaz­dálkodó szervnél viszont a csoportérdek kerül a társadalmi érdek elé, s ennek lep­le alatt egyéni visszaélések is meghúzód­hatnak, Aztán akad még, aki azt hiszi, olyan ügyesen csinálja, hogy senki nem jön rá, és így büntetlen marad. Csak egy bűncselekményfajtát emeljünk kl ebben a vonatkozásban: a vám- és devizabűncse­lekményeket. Erre alkalmat ad, hogy me­gyénkben két nagy forgalmú határátkelő hely van, ami csábít az ilyen bűncselek­ményekre, köztük nemcsak a megyén át­utazókat. de megyénkbelieket is. Holott fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy mindenki pontosan betartsa az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Számosan ép­pen azért „buktak" le, mert a-t hitték, ők „ügyesebbek", mint mások. A közmegíté­lés e bűncselekmény vonatkozásában is hamis úton jár, afféle „bocsánatos" ügyes­kedésnek fogja fel. ha ilyesmiről hall, pe­dig a vám- és devizabűntettek nagy káro­kat okozhatnak, és jogtalan anyagi előnyö­ket egyeseknek. Szerencsére, az eljáró szakemberek szakszerűen felderítik az ilyen kísérleteket. Amint a megyei párt-végrehajtóbizottság rámutatott: első rangú feladat, hogy ne­csak a gazdálkodó szervek és vezetői, de a pártszervek és pártalapszervezetek, vala­mint a tömegszervezetek is tekintsék saját feladatuknak a társadalmi tulajdon vé­delmét és a népgazdaságot károsító bűn­cselekmények megelőzését. Sőt! Fontos, hogy egy-egy gazdasági vezető munkájá­nak megítélésekor, a beszámoltatáskor a társadalmi tulajdon védelmét is > számon kérjék tőle. A politikai munkának erősí­tenie és tovább kell formálnia azt az egészséges közszellemet, ami a társadalom többségének álláspontját jellemzi: a közös­ség tulajdona szent, azt senkinek sincs jo­ga egyéni haszonszerzésre fordítani, s ha erről elfelejtkezne, megérdemli, hogy a jog szigorúan felelősségre vonja. S a szemléletre csak egy példát: néha előfordul, hogy valaki a szerkesztő­séghez fordul: ne hozzák nyilvános­ságra — ahogy mondja — „ballépését", mert ez szégyen reá és a családjára. Ilyenkor feltesszük a kérdést: akkor nem szégyellte magát, amikor hozzányúlt a köz­tulajdonhoz? Persze, erre nemigen kapunk választ, holott az igazi szégyen az. ha va­laki odáig jut, hogy tisztességtelen útra téved. Ha tovább erősödik a társadalom egészséges közmegítélése, hogy a társadal­mi tulajdont — mindannyiónk jólétének alapját — szüntelenül erősíteni és védel­mezni kell, ha tovább szilárdul a belső és külső ellenőrzés, a bizonylati és elszámol tatási fegyelem, akkor a jelenleginél me gyénkben is lényegesen kisebb károk érit a társadalmat, esetleg megóvhatjuk ezzel egyeseket attól, hogy tévútra lép jenele RACZ LAJOS A Magyar Televízió ! Kezdődik pártvezetőinek látogatása ° játékvásár Szegeden Mezőgazdasági gépek a Szovjetunióból Szovjet mezőgazdasági gé- vásárolunk traktorokat, kom­péit vásárlásáról irt alá szer- bájnokat és más mezőgazda­zódést csütörtökön, tegnap a sági gépeket a Szovjetunió­moszkvai magyar kereskedel- ból. Ebből 22 millió rube­mi kirendeltségen dr. Ko- lért 4420 darab MTZ—80-as pácsy Ernő, a Agrotröszt ve- traktort. Szerepel a szerző­zérigazgatója és Vaszilij Mis- désben más traktortípusok, kov, a Traktorexport Szovjet valamint SZK—5 és SZK—6 Külkereskedelmi Egyesülés .. . , , ,. , elnöke tipusu kombájnok, repaszedo, A megállapodás értelmé- burgonyaosztályozó gépekbe­ben 57 millió rubel értékben szerzése is. Csütörtökön Szegedre látó- párt-végrehajtóbizottsagá­gattak a Magyar Televízió nak tagjai. Barnát Rózsának, *a pártbizottság titkárának vezetéséveL A délelőtti órák­ban megtekintették a dél­magyarországi televízióstúdió végleges helyét, a volt út­törőházat, majd az újszege­di Sportcsarnokban a műsza­ki átadag előtt álló ideiglenes stúdiót. Délután dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta őket, és tanácskozott velük a stúdió helyzetéről, jövőbeni felada­tairól. Az újszegedi Sportcsarnok­ban levő stúdióhelyiségben Farkas István, a stúdió ve­Jön a tél, közelednek az ünnepek — játékokbol, téli sportszerekből megnő a ke­reslet. Mit talál meg a vá­sárló a boltokban, mit nem — erről tartott tegnap tá­jékoztatót Németh József, a Triál Kerekedeimi Válla­lat helyettes vezérigazgatója. Háromezerféle játékot árusítanak az idén, ebből csak öt-tízféle hiányozhat esetenként Jóformán min­denből lesz, minden korosz­tálynak. A szülők figyelmét felhív­ják: nem a legdrágább já­ték a legjobb, mindig a gyermek életkori sajátossá­gainak megfelelőt keresse­nek. Babából például az idén újabb tizenötféle kapható, s minden korú gyereknek ta­zetője adott részletes tájé-' lalhatók építők, koztatót a párt-végrehajtóbi­zottság tagjainak az eddig végzett munkáról, az 1977. évi programról. A különféle otthoni és téli sportszerekből a tava­lyinál jóval nagyobb a vá­lasztóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom