Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

8 Kedd, 1976. november 67. Már teljesítették idei tervüket A Bajkál—Amur vasút építőinek küldöttsége megyénkben Bn.ucúl Zoltán felvétele A szovjet delegáció vezetőinek látogatása a megyei pártbizottságon. Képünkön: bal­ról jobbra: dr. Németh Lajos, Bódi György, Vitalij Boriszovics Arszentjev és Vale­rij Andrcjevi cs Tyumenyev A Lenini Komszomol történetének kiemelkedő építke­zése. a Bajkál—Amur vasútvonal átszeli majd az egész Kelet-Szibériát és a Távol-Keletet. A vasútvonal megépí­tése lehetővé teszi egy új, hatalmas ipari körzet megterem­tését, hiszen a területéhez tartozó 1 millió négyzetkilométer ásványi kincsekben — kőolajban, kőszénben, rézben, ne­mes fémekben igen gazdag. Elkészülte után a teherforgalom útja a Csendes-óceán kikötőihez jelentősen megrövidül, új városok, falvak épülhetnek, új mezőgazdasági körzeteket és mezőgazdasági komplexumokat hozhatnak létre. A tervek szerint 2 ezer 994 mesterséges építmény, 142 hid, 200 vas­úti állomás és kitérő, valamint 3 ezer 200 kilométer út ké­szül majd el az össz-szövetségi Komszomol kiemelt építke­zése évei alatt. A legmodernebb gépek könnyítik meg az építkezésben részt vevő közel 40 ezer komszomolista mun­káját, hiszen az évek során mintegy 220 millió köbméter földet kell megmozgatniuk. Október 28-án érkezeit hazánkba a BAM 300 kiváló fiatal építőjének barátságvonata, s mint ahogy arról már beszámoltunk, egy 30 fős csoportjuk Szegedre is elláto­gatott. Tegnap, a délelőtti órák­ban Szegedre érkezett a ba­rátságvonat politikai vezető­sége is; Vitalij Biroszovics Arszentjev, a Komszomol Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a KB titkárságának tagja. vala­mint Valerij Andrejevics Tyumenyev, az Amür me­gyei Komszomol titkára, a BAM Komszomol építkezés operatív bizottságának tit­kára. Elkísérte őket Cséffai János, a KISZ KB munka­társa. A kedves vendégeket a délelőtti órákban fogadta Bódi György, a KISZ Csong­rád megyei bizottsága első titkára. Röviden tájékoztatta a delegáció tagjait gazdasági építőmunkánk 3 évtized alatt elért eredményeiről, me­gyénk jellemző sajátosságai­ról, termékeiről, az itt folyó tudományos és művészeti te­vékenységről. Szólt azokról a védnökségekről, amelyek során az itt élő 35 ezer ifjú­kommunista bebizonyította: alkalmas apáink örökségének átvételére, a megkezdett szo­cialista építőmunka folytatá­sára. A szívélyes, baráti be­szélgetésen részt vettek még: Horváth Lajos és Tóth Zsu­zsanna megyei KlSZ-titká­rok, Pádár Lászióné, a me­gyei úttörőelnökség elnöke, valamint Lénárt Béla, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kirendeltségé­nek vezetője is. Délután dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntötte a BAM épi­tőineK küldötteit, akik rész­letes tájékoztatást adtak az évszázad építkezésének ed­digi eredményeiről. Elmond­ták, hogy megfeszített, ke­mény munkával október l-re teljesítették már az idei évre kitűzött feladatokat. Kitűnő kollektív munkájuk eredmé­nyeként 2000 kilométer hosz­szúságban sikerült kiirtani az erdőt; elkészült 1500 kilo­méter országút, 450 kilomé­ter ideiglenes vasút. AzOn a napon, amikor barátságvona­tuk Magyarországra érke­zett, táviratot kaptak az ot.thom maradott komszomo. listáktól, amelyben azok kö­zölték, hogy elérték a Jakut Autonóm Köztársaság hatá­rát. Az emlékezetes napon megörökítették: a vasúti sín­részt arany szögekkel rögzí­tették. A szovjet fiatalok helytállását bizonyítja, hogy —45, —50 C-fokos hidegben még dolgoznak. Ezt követően a küldöttség tagjai Makóra utaztak, ahol fogadta őket dr. Vezér Ká­roly, a városi pártbizottság első titkára, majd ellátogat­tak a Lenin Termelőszövet­kezetbe. Itt a tsz ifjúkommu­nistáival baráti találkokozón vettek részt. * A BAM építőinek 30 fős csoportja tegnap kirándulást tett megyénkben. Ellátogat­tak Hódmezővásárhelyre, Mártélyra, Szentesre, a dél­utáni órákban pedig Makóra. Itt ők is részt vettek a ba­ráti találkozón, ahol meg­ismertették a fiatalokkal a több mint két év alatt elért eredményeiket. Újítómozgalom a vasútnál Idén is eredményesen dol- lik a szegedi vasútigazgatósá­goznak a MÁV Szegedi Igaz- g0n azokat a javaslatokat, gatóságának újítói. Széptan- amel eket az újítók a no_ ber vegeig egy híján hatszaz ' javaslatot nyújtottak be a vemben 7"e tiszteletere ren­vasutasok, többet, mint a dezett versenyre küldtek be. tavalyi év hasonló időszaka­ban. A bírálók 302-őt elfő­n tbc ellen A napokban ünnepli meg­alakításának 75. évforduló­ját az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet. Ebből az alkalomból tegnap a Magyar Sajtó Házában az intézet vezetői beszámoltak a 75 esztendő történetéről, a fejlődésről. gadtak. 288-at. bevezettek, további hetvenet pedig kísér­letre javasoltak. Az újítások gazdasági haszna 3 millió 100 ezer fo­rint A kezdeményező vas­utasoknak újítási díj gya­nánt több mint 150 ezer fo­rintot fizettek ki. Nem csu­pán a javaslatok számának növekedése kedvező jelen­ség, hanem az újítások át­futási idejének csökkenése is. Ez az ügyintézők gyorsasá­gát dicséri elsősorban. A munka- ég az egészségvédel­mi hiányosságok megszünte­tését 63 javaslat segítette. Ezekben a napokban értéke­Kecskemét kapta a Hild-em lékérmet A Magyar Urbanisztikai Társaság a dinamikusan épü­lő, megújhodó alföldi megye­központnak, Kecskemétnek ítélte oda az idei Hild János­emlékérmet. Ez alkalomból hétfőn ünnepi tanácsülést tartott Kecskemét város ta­nácsa. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, a Magyar Urba­nisztikai Társaság elnöke át­nyújtotta a Hild-emlékérmet Gádor Józsefnek., Kecskemét város tanácselnökének. Ezután a városi tanács ál­tal alapított kitüntetések át­adására került sor. A városi tanács elnöke a „Kecskemét városfejlesztéséért" érmet az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatójá­nak, Benkő Zoltánnak adta át. A Kodály Zoltán szülő­városának tanácsa által ado­mányozott Kodály-emlékér­met Vásárhelyi Zoltán Kos­suth-díjas, kiváló művész, a kecskeméti városi dalárda egykori híres karnagyának nyújtotta át Gódor József tanácselnök. Ke csak műszakilag A termékszerkezet-váltás nem kam­pány, nem is lehet az. Ha a koráb­bi években, vagy eddig bármikor is nem folyt volna gyártmányfejlesztés, nem lett volna folyamatos a termékek korsze­rűsítése (ami elvileg is abszurdum), akkor hazánk nem állhatna azon a szinten, aho­vá eljutott: az iparilag fejletlen országok csoportjából a közepes fejlettségűek fel­ső szintjéig. A hazai iparban folyt gyárt­mányfejlesztés és ennek következtében a termékválaszték cserélődése, még azokban a gyárakban is, amelyek különben, a mai mérce szerint is, hagyományos termékcso­porttal rendelkeznek. Végtére is tehát az előállított termékek, alighanem szinte kivétel nélkül, műszaki­lag elfogadhatók, kielégítők valamennyi ágazatban és vállalatnál. Legyen szó akár gépekről, járművekről, tartályokról, kazá­nokról, műszerekről, vegyi vagy fogyasztá­si cikkekről. Vagyis, bizonyos használati értékkel bírnak, szükséges funkciókat és igényeket elégítenek ki, nagyjából tisztes­séges minőségben. A hazai ipar által elő­állított termékek túlnyomó részét csak ezen az alapon, tehát a műszaki jellem­zőikért, tulajdonképp nehéz is lenne kriti­zálni. Még ha — egy-két kivételtől elte­kintve — általában nem is az élenjáró nemzetközi műszaki színvonalat testesítik meg. Hiszen erre már eleve mentség, reá­lis és objektív indok éppen az, hogy a hazai ipar nagyobb része, adottságainál fogva, úgynevezett „követő" ipar, tehát csak egy-két ágazatban, termékcsoportban tűzheti ki azt a célt reálisan, hogy a nem­zetközi élvonalhoz tartozzon. (A vegyipar­ban, a műszeripar egy részében, a hír­adástechnikában, az élelmiszeriparban, az autóbuszgyártásban. A szelektív iparfej­lesztésnek éppen ez a meggondolás az alapja: oda összpontosítani az erőket, ahol az élenjáró nemzetközi műszaki színvo­nallal képesek állni a versenyt.) Mindezek után akkor mi az, amiben a vállalati termékszerkezet-váltás program­ja új feladatot fogalmazott? Ha ugyanis korszerűsítés eddig is folyt, illetve a gyárt­mány- és műszaki fejlesztés ezek után sem torpant volna meg. Nos, alighanem a ter­mékszerkezet-váltás feladatában az az új vonás — mintegy szigorított norma a vál­lalatok számára —, hogy ebben, végsősor­ban, nem a műszaki követelmények a hangsúlyosak: nem pusztán műszaki szem­pontok szerint megtervezett és kivitele­zett fejlesztés a fontos, hanem hogy az eddiginél jelentősen nagyobb gazdasági eredmény szülessen. Tehát a gyártmány­fejlesztés ebben a programban nem cél, hanem eszköz. Ezért a termékösszetétel változtatása csak részben, és nem fő részt a konstruktőrök, technológusok dolga, ha- | nem a közgazdászoké. Még mindig elég gyakran és elég sok vállalatnál hangoztatják, hogy termékeik műszakilag kielégitőek. Csakhogy napja­inkban, s a következő években, évtizedek­ben most már mindvégig — a gyártmá­nyoknak gazdaságilag szükséges kielégítő­nek lenniök. Műszakilag kiváló lehet egy termék, gyártói mégis könnyen tönkreme­hetnek. Hiszen a gyártmány például any­nyira kiváló is lehet, hogy széles körű fel­használásához még nem álltak elő a fel­tételek, s ezért nem akad vevője, nem lesz rá igény. Vagy annyira drága az előállí­tása, hogy a túl magas ár riasztja el a fo­gyasztókat, és így tovább. Vagyis, nem feltétlenül a műszakilag legkiválóbbat kell gyártani, hanem azt. ami a legnagyobb eredményt hozza. Ez persze általában korszerű termék, de ko­rántsem okvetlenül a legkorszerűbb. Az a termék hozhatja a legtöbbet vállalatnak, népgazdaságnak egyaránt, amelynek gyár­tása maradéktalanul összhangban áll a vállalat számára rendelkezésre álló anya­gi-műszaki bázissal, a gyártók hozzáérté­sével, s jelentős iránta a kereslet itthon és külföldön is. T ehát a termékszerkezet-váltással az a cél, hogy ne általában és műsza­kilag korszerű, hanem gazdaságo­san gyártható, értékesíthető termékek sze­repeljenek minden vállalat termelési prog­ramjában. Hogy ehhez egy-egy gyártmány esetében a szükséges feltételek összhangja létezik-e, megteremthető-e. és hogyan; azt a gazdasági szakembereknek kell vizsgál­niok, megállapítaniok — sok komponens­ből álló információk alapján, amelyek kö­zött csupán egy a technikai információk | köre. A gazdasági és műszaki szempontok együttes érvényesítése hozhatja csak meg a szükséges hatásfokjavulást a vállalati gazdálkodásban, és ennek általánossá vá­lásával a népgazdaságban. Gerencsér Ferenc Egy üzem — egy iskola Például a gázszerelök Jóval korábban kezdődött gyakorlatot „szorított" szer­vezett keretek közé az „Egy üzem — egy iskola" el­nevezésű mozgalom. Nem annyira magának a mozga­lomnak, mint inkább a kere­tek szervezésének zajlott a közelmúltban a hajrája, a folyamatnak volt egy jól ki­vehető tetőpontja. Mára nemcsak az iskolák és üze­mek közötti szerződésrend­szer adott. Bár jóval keve­sebbet beszélünk a témáról, nincs annyira középpontban, mint korábban, a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok szin­te naponta nyilvánulnak konkrét tettekben. Különö­sebb hírverés nélkül folyik a hétköznapokban természe­tessé vált társadalmi munka az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben — általában a napi munka utáni órákban. A szocialista brigádok tag­jai vállalásaik összeállítása­kor természetes módon ve­szik számba az „iskolánk­ban" éppen időszerű tenni­valókat, s ezek közül kevés marad elvégezetle.lül az év végére. * Azon lehet elmélkedni: ér­telmes-e „egyik zsebből a másikba rakni a pénzt", az­az például: munkaidő alatt a gyárból vitt anyagokból épí­teni, szerkeszteni, szerelni ezt-azt, amit — éppen az iskolában kell. Még azon is, hogy kinek van joga — ha nem is kényszeríteni, de késztetni bármelyik üzem szakmunkását: szabad ide­jében gázkonvektort szerel­jen egy iskolában. De a belá­táson és segítő szándékon alapuló, szigorúan önkéntes munkavállalásért és teljesí­tésért köszönet és morális elismerés jár, mert az ered­mény közhasznú, * A Rókusi Altalános Isko­lában az idei októberig min­den évben ismétlődött, már az iskolakezdésre „árnyékot vetett" a gond: jön a fűté­si szezon, ég vele a kelle­metlenségek sorozata. Hol a hidegtől, hol a „szagos me­legtől" féltek jobban, a ta­karítók előre fáztak a sa­lakkal piszkított tantermek és folyosók látványától, a fűtők az 150o mázsa szén lépcsőzéssel tetézett súlyától. Ennyit nyelt el a 40 cserép­kályha, cserébe fellangyítot­ta a levegőt, mellesleg ellát­ta szaggal, szénporral és ko­rommal is. Az iskola 800 ta­nulója és a pedagógusok az idén már a gázfűtés előnyeit élvezhetik. Az 514 ezer forintot érő munkát a DEGAZ három szocialista brigádja vegezte el, összesen 1587 órát dolgoz­tak az iskolában. Ez a pon­tos kimutatás a társadalmi munka nagyságrendjének ér­zékeltetésén túl is jelez va­lamit. Az intézményben nem azért tartották számon, ki mennyit dolgozott, hogy még többre buzdítsanak, ha­nem hogy jobban tudatosít­hassák: mit jelent ennyi „sa­ját időt", szakértelmet, ener­giát ajándékba adni a köz­nek. Hogy az iskola közössé­ge miként értékeli a brigá­dok munkáját, nyilvánvaló volt a minapi ünnepségükön. Vendégül látták az iskolá­ban az átalakítás megterve­zőit; a DÉGÁZ Pollack Mi­hály ezüstkoszorús brigád­jának képviselőit; a bontás­ban élen járó l-es számú KISZ-alapszervezet fiatalja­it; a szállítókat, a Tranzit nevű zöldkoszorús szocialista brigádot; és a „kulcsembe­reket", a szerelést elvégző Kilián György kétszeres aranykoszorús brigád tag­jait. Nem feledkeztek meg a DEMASZ brigádjáról sem. ők a gázszereléssel egyidő­ben az elektromos hálóza­tot tették biztonságossá az iskolában. A gyerekek virá­got, az igazgató, Toldi Fe­renc köszönőszavakat adha­tott cserébe az önzetlen munkáért. A brigádtagok arcán látszott: az elismerés jeleként értékelik, hogy a kis ünnepségen ott volt a város párt- és állami szer­vezeteinek több képviselője. * A kérdésre, hogy miért csinálták, senki sem tagad­ta: „benne van a vállalás­ban", a szocialista brigád­tagság feltétele a társadal­mimunka-végzés is. De két ünnepelt érdekesen össze­csengő szavaiból az is kide­rült, mennyi már a felelős gondolkodásból 6zármazo belső motívuma az effajta munkavállalásnak. Csendes Ferenc, a szerelőbrigád he­gesztője és Gazdagh János, a DÉMÁSZ mérnöke más­más mondatokkal, de egy­értelműen fejezte ki: vállal­ták, mert kézzel fogható eredményét lájták a társa­dalmi munkának, és főként mert tudják: egyelőre feltét­len 6zükség van rá. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom