Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

2 « Szombat, 1976. november 13. Vörös VándorzászEó - véglegesen Előrelátás tíz évre November 7-ét többszörösen arany betűkkel jegyzik majd a Déri Miksa Szakközépiskola történetében. 1974 és 75 után, ma harmadszor kapják meg a szakközépiskola ifjúkommunistái a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. A legmagasabb KISZ-kitüntetés végleges elnyerése jól példázza a tanulóifjúság, a KISZ, az iskolavezetés, a pártszervezet s egyéb szervezetek közös, rendszeres és sokrétű tevékenységét. Az ünnepi alkalomból kértük meg az Iskola igazgatóját, dr. Petényi Jánost; a pártösszekötő tanárt, dr. Kárpáti Sándort, és az Iskolai KISZ-bizottság titkárát, Csizmadia Tibort, hogy röviden vázolják: mit rejt e nagyszerű elismerés? Szerződés szőlőre és borra Tanulságos végiggondolni alkalmas területeit teljesen ba. Mindkettőjük természea termelő gazdaságok és fel- kihasználja. A termelő- és tes érdeke, hogy ez" az új dolgozó vállalatok sok szá- feldolgozói tevékenység bor kelendő legyen Ion futó kapcsolatait. Gyak- pénzbeli eredményein — ez , .T-rWtoéx ran szolgáltat olyan példát áll a szerződésben - az ér- A « évre szóló szerződés a hétköznapi gyakorlat" ami dekelt felek megfelelő arány. ^"^.f^f^J^^ alapos számításra készteti ban osztoznak, vagy a gazdaság, vagy a Dr. Petényi István Dr. Kárpáti Sándor Csizmadia Zoltán te az Állami Gazdaságok Országos Központja és a A pincegazdaságnak Ásott- Borgazdasági Vállalat Trösztünk réaóta" Danaszoliák halmon 80 ezer mázsa szőlő je is. A záradék utal rá, hogy Jó szőlőből fesz ugyan földolgozására alkalmas üze- hogy a kölcsönös érdekekre hogy jó szoiöDoi lesz ugyan me ^ későfc)b ,g fogadni épített meRállapodás nyitva Jó termés tudJa tehót a környék kö- hagyja a lehetőséget arra is. a zös és háztáji gazdaságainak hogy megyénk több mezőszőlős eazriasás haszna a termését is. Az állami gaz- gazdasági nagyüzeme is tüncegazdaságéf Kézenfekvő daság szőlőjéből szűrt mus- csatlakozhasson. Most úgy S ho« Znft- töt azonban mindenkor kü- látszik, a tájékoztató is utalt eng öldol«ozó üzemeTa te " lö" kezelik, a belőle nyert rá. hogy magja lehetne ez sen toiaorgozo üzemet a tei o.—x x„ „ „anti. vállalat vezetőit. A szőlótera jó bor, de igazi nyereség a borból lesz. esetén sem közelíti meg ' írós^okozói ^ellene: ^nincs^rá « együttműködésre utaló ságainkhoz igazodó termeiépénze - és fölösleges, hi- címkével hozzák forgalom- sl rendszernek ls. bort a következő év őszétől az egyezség a területi adott— Iskolánk 82 éves, az — Ezen a nagyszerű ese- — Szerencsés helyzetben ország egyik legidősebb ményen én is a csapatmun- vagyok, hiszen talán egyetíparoktatási intézménye. A ka fontosságát húznám alá. ;en KISZ-titkár vagyok az generációk mindig úgy ad- Külön kiemelem a pártveze- országban, aki harmadszor ták át egymásnak a staféta- tőség körültekintő munkáját, veheti át a Központi Bizottbotot, hogy vele együtt ót- a patronáló rendszer ered- ság Vörös Vándorzászlaját, adták tapasztalatalkat, ter- ményes tevékenységét. Meg- Sokan vagyunk olyanok, mékenyító hagyományaikat, említem, hogy a patronáló akik már nem tudjuk elképE „meleg csákányváltós" tanárok 85 százaléka párt- zelnl az életünket mozgalmi potenciális előnyt, tekintélyt tag. Nálunk komplex ember- munka nélkül. Közülünk, a is szerzett a városban, és a formáló tevékenység folyik, legkiválóbb KISZ-aktivisták megyében ennek az intéz- mely magába foglalja az is- közül évenként két-három ménynek. Ezt mi sem bizo- kolavezetés, a különböző fiatalt vesznek fel a párt nyitja jobban, mint az, hogy párt- és társadalmi szervek lagjainak sorába. Ha megaz iskola villamo,, tagozatára e6 a diákság közös tevékeny- kérdezné, hogy miért jó eb4,7-es matematika—fizika ségét; a tanulást, a jellem- be az iskolába járni, elmondátlaggal, gépésznek 4,2-es át- formálást, a szakmai isme- hatnám, hogy azért, mert ide laggal jelentkeztek a nyolca- retek elsajátítását, a közéleti érdemes Járni, a többi diák dik osztályosok. Ehhez páro- aktivitás megtanulását, a között ls a „dériseknek" teául a társadalmi szervek és társadalmimunka-akciókat és kintélye van, ebben az isaz iskolavezetés odafigyelé- sorolhatnám. A KISZ-szerve- kólában a demokratizmus se. Ebből következik, hogy a zet tevékenysége nem vala- nem puszta szóbeszéd. IskoKlSZ-szervezet csak jól dol- mi elkülönült, absztrakt Iánk minden tanulója büszgozhat. Külön ki szeretném munka, hanem olyan tevé- ke a sporteredményekre is. emelni, hogy minden ered- kenység, amely át- meg át- Különösen figyelemre méltó, mí ' t szövi mindennapjainkat, fel- hogy tanulóink közül 82-en mény a csapatmunkanak, az adataink sokféleségét, szerte- i&azolt sportolók. A terveim? iskolaközösség egészének kö- ágazó tevékenységünket. Ebben a tanévben érettségiszönhető. Természetesen so- Nagy jelentősége van isko- zek, szeretnék bekerülni r kat köszönhetünk a felsőbb Iánkban a műhelyeknek, me- JATE jogtudományi karára. párt- és KISZ-szervezetek- L^Jff^^^'^vlr h,f ** 62 SÍk6rÜ1, akk°r közismereti óran akar hu- -prn w-pi, Pikf>cPrPriPfr arn nek, s nagyon örülünk, hogy szonötször le lehet ejteni egy ^ " ,f a KISZ Központi Bizottság radírt, de a műhelyben even at voltam Vörös Vándorzászlajának egyetlen egyszer sem szabad szakmai gyakorlaton a DÉvégleges elnyerésével tovább t,é\edni" *em m&TÓ\ h°lnaPra MASZ-nál, ott is el tudom öregbíthettük iskoiánk hírne- ffifíunkánk SÜK kép2elni 82 él'temet •ét. vagy megtorpanását. Tandi Lajos I ízen van földolgozó üzeme n pincegazdaságnak. Célsze1 rúbb gondolat, hogy ne ad1 dig tartson csupán a kap] csolat, amíg a -szőlőt megveszi a vállalat, hanem gondolják végig egymás gondjait és közösen keressék a megoldást A Szegedi Állami Gazdaság és a Dél-alföldi Pincegazdaság között kezdettől fogva szoros volt a kapcsolat, hiszen az állami gazdaság szőlőterülete valamikor a borforgalmi célgazdaságé volt, végeredményben tehát egy korábbi egység későbbi két jogutódjának kellett közös nevezőre jutnia. Pásztói Lajos, az állami gazdaság, és Király Ferenc, a pincegazdaság igazgatója mosl arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy tíz évre szóló együttműködési szerződést írtak alá. A kölcsönös érdek diktálta megállapodás alapja: a termelő gazdaság keresi a biztonságos értékesítés lehetőségét, a pincegazdaság pedig azt szeretné, ha mindig számíthatna a megtermett szőlőre. összesen 344 hektár közel 30 ezer mázsa várható termése szerepel a szerződésben és az a távlat, hogy ez a mennyiség fokozatosan megduplázódik, 60 ezer mázsára emelkedik. Az állami gazdaság a mostani ötéves tervben még 194 hektáron telepít szőlőt, így telepítésre Á város nevében... Péter László egy eltűnt utcán (10.) Amikor halálra ítélték a kis utcát, a jótollú újságíró, a Délmagyarország riportere. Magyar László végigsétált benne. így írta le: „Csendes, talán a város legcsendesebb, legszolidabb utcája az Ipar utca. A Templom térről szinte titokban, észrevétlen oson ki a Tisza partjára. Alacsony, Víz előtt házak bújnak meg benne, egytk-másik kopott gúnyájú öreg háznak falából karos gázlámpa nyújtózkodik a keskeny gyalogjáró fölött a kocsiút bokatörő kövezete felé. Néhány elárvult fa veti csak árnyékát az ódon, szürke házakra, de a kerítések mögött, a meghitt, békességes udvarok fölé valóságos lombsátorokat borítanak az öreg fák." Ür György, jórészt Ottovay Károly és Juhász Margit közlései nyomán még néhány más famíliát is fölsorol mint Ipar utcai lakost. Ezeket én írott források híján pontosan elhelyezni nem tudom. így Léderer Mihály kárpitost tizenkét, Grasselly László vaskereskedőt tíz és Wertheim katonaorvost hat gyermekével. A címtárak szerint Léderer a Somogyi utcában. Grasselly a Kígyó utcában lakott, Wertheim vezetéknevű katonaorvost nem is találtam; Wertheim József 1896-ban a 46. gyalogezred főhadnagya volt. De természetesen nincs kizárva, hogy rövid ideig ők is az Ipar utca lakói voltak. Érdekes, hogy az Ottovayak is. mihelyt jobb módra vergődtek, kiröpültek az Ipar utcából. 1911-ben már egyiküket sem találjuk itt; a Klauzál tér 2. és a Teleki u. házak gazdái. * Juhász Gyula 1918. december 21-én Látogatóban dr. Dettre Jánosnál címmel cikket írt a Tűz című forradalmi hetilapba. „Az Ipar utc(fl fiúkra gondoltam, mikor a napokban meglátogattam őt, aki ma első vezető embere Szegednek" — kezdte írását a Károlyi-forradalom kormánybiztos-főispánjáról. Másfél évtizeddel azelőttre, tehát a század első éveire, egyetemi hallgató korára emlékezett vissza. „Az Ipar utcai fiúk az időben nagyon erősen készültek valamire. Az életre, a magyar életre, amelyé a jövő..." Vezetéknevük nélkül, de a hozzáértőknek könnyen megfejthetőn fölsorolja „az Inar utcai fiúkat": Dettre Jánost (1886—1944), aki addig ügyvéd és városi tiszti alügyész volt, majd az őszirózsás forradalom vezető alakja lett; Petri-Pick Lajos (1884—1949) szobrászművészt; Ocskay Kornél (1885 —1963) operaénekest; Balázs Bélát (1884—1949). a költőt és drámaírót, a későbbi világhírű filmesztétát; Eisner Manót (1884—1959), a kiváló ügyvédet, aki a Horthy-korszakban kommunistákat bátran védett; Bauer Ervint (1890—1942), Balázs Béla öccsét, a nagy tudású orvosbiológust, a szovjet tudomány kimagasló képviselőjét, s végül Szőri Józsefet (1878—1914), a festőművészt, aki akkor már nem volt közöttük, mert az első világháború hősi halottai közt siratták el... ök voltak tehát „az Ipar utcai fiúk" Valójában Juhász Gyulán kívül egyikük sem lakott az Ipar utcában. Balázs Béla ugyan a közel) Szegfű utca 2. számú házban született, de hamar elköltöztek onnan, mert Hilda húga 1887-ben már a Bástya utcában (a mai Tanácsköztársaság útjának a híd és a színház közötti valamelyik házában) született. De Juhász Gyula megmondja, hogyan érti ő „az Ipar utcai fiúk" meghatározását: „Az Ipar utcában, ahol annak idején Petőfi Zoltánka merengett, és verseket írt S. M. kisasszonyhoz. volt egy kis ház, ahol a fiúk öszszejöttek. Mindnyájan úgy érezték, hogy a tarsolyukban hordják a marsallbotot. Béla. akiről azóta a legkülönb magyar kritikus könyvet írt. első drámájáról beszélt az oroszos diákkisasszonynak; Kornél cimbalomszó mellett énekelt: Manó Oscar Wilde és Herbert Spencer filozófiája között döntött az utóbbi javára; Ervin, akihez később boldog asszonya, a drága Kaffka Margit írt verseket, az új metafizika lehetőségét vitatta; én, a szimpla költő, egy szonett kizengését próbálgattam..." Az Ipar utca, ezt akarta Juhász Gyula 1918-ban, a forradalom ígéretes napjaiban sugallni, a magyar művészet és tudomány megújhodásának szegedi bölcsője volt. . (Vége.) _ Éppen csak annyi Időre tették le tegnap, pénteken délelőL a vakolókanalat, az ecsetet, a kombinált fogót az ingatlankezelő vállalat kőművesei, festői, állványozói, bádogosai, amíg kezet fogtak a szegedi városi tanács elnökhelyettesével. Prágai Tibor az egész város köszönetét és gratulációját tolmácsolta a homlokzatfelújítási akcióban részt vevő brigádoknak, a győzteseknek, akiket a zsűri és a városlakók szavazatai alapján Illette meg az erkölcsi elismerés és az ezzel járó 15 ezer forint. A Szegedi Építőipari Szövetkezet harmadik díjas brigádja elismerő oklevelet kapott. Képünkön: a legnehezebb munkát végző kőművescsapat vezetője, Bálint István veszi át az első helyezetteknek járó oklevelet Hézagpótló koncert A Szegedi Kamarazenekar teljes egészében előlegezi igen vonzó, rokonszenves azok stílusát. G-dúr fuvolahangversennyel örvendeztet- versenyét a kitűnő Kovács le meg a közönséget. Pdl Ta- Lóránt játszotta, a rá jelmás a XVIII. század zenéjé- lemző technikai biztonságból állította össze a progra- gal, finom ízléssel és ritkamot, mely két versenymű- szép fuvolahangon, bői és két szimfóniából állt. Joseph Haydn szimfóniái A zenetörténetnek ez a sza- közül hallottunk kettőt: a 48. Kasza, mely a nagy későba- C-dúr Mária Terézia szlmfórokk és a klasszikus betető- nia az 1770-es években, a zés közé esik, szinte teljesen 88. G-dúr pedig 1787-ben ismeretlen volt közönségünk keletkezett. A Mária Teréelőtt, így a koncert hézag- zla-szlmfónla a fokozatosan pótlóként is jelentős volt. érő életmű közepe tájának Johann Christian Bach termése, a G-dúr viszont (1735—82), a nagy Johann már a beérkezett nagymester Sebastian legfiatalabb gyer- remeke. meke a klasszikus szimfónia Az előadók most valóban és versenymű kialakításában dicsérő jelzőket érdemelnek, nagy szerepet vállalt. Esz-dúr Pál Tamás, akinek egyénisécsembalóversenye egyike 37 gáhez ez a stílus igen közelebben a műfajban írott mű- állónak tűnik, remekül fogvének. A jól formált, kedé- la össze az együttest. Nagy iyes mű szólistája Horváth figyelmet fordított a íorAnikó volt. Pontos, ízléses mak kibontására, egyensúlyojátékát hallva örömmel vet- zására. Kifejezetten nagy lük észre, milyen Jó úton pillanatot Jelentett a G-dúr van a fiatal művésznő, hogy szimfónia menüettjének trióhangszerének avatott meste- Ja- Szép hangszínnel Játszott re legyen. A másik verseny- az összes zenekari szólam, az mű a mannheimi iskola ve- clsőhegedűktől az üstdobig, zéralakjának, Johann Sta- A pompás zenekari összjámitznak (1717—1757) a kom-. |ék telán csak a Stamitzpozíciója. Noha mind Haydn- koncertben veszített valamit nál mind Mozartnál idősebb egyöntetűségéből, mester, hangvétele szinte Huszár Lajos A cukoripar fejlesztése A somogyi műszaki és igazgató főmérnöke tájékozkozgazdasági hónap kereté- tatójában többek között ben pénteken Kaposvárott szólt az eddj , é országos tanácskozást ren- ,„ ,, „ . eu' s a deztek a magyar cukoripar következö feladatokról, a fejlesztéséről. Dr. Vígh Al- cukoripar további fejlesztébert, a Cukoripari Tröszt sében,