Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Péntek, 1976. november 5. 5 Szarvasmarha­tenyésztés a homokon Tapasztalatcsere Csengelén Várakozáson felül sikerült tegnap, csütörtökön az a s/arvasmarha-ienyésztési ta­nácskozás és bemutató, amit Csengelén, az Aranyhomok Tsz-ben rendezett a TESZÖV mellett működő homoki kol­légium, a Csongrád megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség és a MAE megyei szer­vezetének állattenyésztési szakosztálya. Gyuris Szilveszter, a me­gyei tanács osztályvezető-he­•yettese nyitotta meg a ta­pasztalatcsere-jellegű ren­dezvényt. Hangsúlyozta, hogy megyénkben 27 szakosított teiep működik, 1976-tól 1980­ig intézkedési tervet készí­tett, s most az eltelt idősza­kot elemezve, javuló tenden­ciák látszanak, így többek között a tavalyi évhez viszo­nyítva 10 százalékkal nőtt a tejtermelés, és a szakosított telepek kihasználtsága is jabb. A további teendők; a tömegtakarmány-termesz­tésben, a szakmunkásképzés­ben, a rekonstrukcióknál, il­képességének a kihasználá­sa, a meglevő istállók bené­pesítése, s nem utolsósorban a takarmányozás megoldása. Hosszabb távon pedig új faj­ták behozatala, és a keresz­teződésben levő lehetőségek. A megye szarvasmarha-te­nyésztésének helyzetét Balla­b ás Sándor, a megyei ál­lattenyésztési felügyelőség igazgatója vázolta. A szarvasmarha-tenyésztés ho­moki lehetőségeiről pedig Pigniczki András, a csenge­lei Aranyhomok Tsz főál­lattenyészlője beszélt. Fel­kért hozzászólóként Boros Mihály, a hódmezővásárhe­lyi Rákóczi Tsz elnökhelyet­tese saját közös gazdaságuk tejtermelési módszereit is­mertette, azokat a szakmai tapasztalatokat, amelyekkel 3700 literre nőtt az egy te­hénre eső átlag. Dr. Ba­binszky Mihály főiskolai ta­nár, a Kaposvári Tejterme­lési Rendszer főbb célkitű­zéseit ismertette. letve az új beruházásoknál A népes szakembergárda magasabb színvonalra emel- ezt követően megtekintette a hetik megyénkben is a csengelei Aranyhomok Tsz . . , ,, , szarvasmarhatelepét, ahol szarvasmarha-tenyésztést ^^ tisztes Jedinényeket Gecsei Kálmán, az Orszá- ertek már el, homoki viszo­gos Állattenyésztési Felügye- nyok között. A jól sikerült és lőség osztályvezetője vitáin- jól szervezett rendezvény bi­dítójában a szarvasmarha- zonyítja, a megye szakem­tenyésztés időszerű termelés- berei igénylik az olyan ta­íechnológiai kérdéseiről érte- pasztalatcseréket, ahol túdá­kezett. A meglevő tartalékok sukat gyarapíthatják, és a különösebb anyagi befekte- hallottakat, látottakat saját tés nélkül is kamatoztatha- termelőszövetkezetükben a tóak, többek között a ma- közösség javára kamatoztat­gyartarka genetikai termelő- hatják. Mérlegen a Kincskereső Tegnap, csütörtökön dél­előtt a Sajtóház klubjában lartotta ez évi második ülé­sét a Kincskereső szerkesz­tőségi tanácsa. A résztve­vők az elmúlt fél év munká jának mérlegét készítették el. Vitaindító értékelő refe­rátumot Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének ütkára tartott, majd a Csong­rád megyei Lapkiadó Vál­lalat és a szerkesztőség munkatársai beszámoltak a résztvevőknek az elmúlt idő­szak tevékenységéről, és körvonalazták az elkövetke­zendő időszak feladatait A vitában, melyben többen szót kértek, elhangzott, hogy a legnagyobb hiányosság, a 10—14 éves gyerekek mai életét bemutató kispróza, az egész magyar gyermekiro­dalom hiányossága. Több ja­vaslat, ötlet gyűlt a szer­kesztőség tarsolyába. Szó volt többek között a január­ban induló új címlapról és tipográfiáról, a gyerekeknek szőlő, az ifjú olvasókat ak­tivizáló pályázatokról. Dr. Sebe János, a megyei párt­bizottság osztályvezető-he­lyettese hozzászóláséban ki­emelte, hogy a lap az el­múlt esztendőben nagyon sokat fejlődött, megfelel az elvárásoknak, stabil és szín­vonalas tagja a magyar fo­lyóiratok családjának. A'áedsk a hársas ikreknek és a szülnek Egy hónappal ezelőtt Békéscsabán hár­mas ikreknek adott életet Tóth-György Lászlóné. Az immár négygyermekes édes­anya és a katonaságtól nemrég leszerelt édesapa tiszteletére bensőséges ünnepsé­get rendeztek tegnap a szegedi gyermek­klinikán, az ikrek jelenlegi otthonában. Hegyes i Árpád százados köszöntötte a bol­dog szülőket, és felolvasta a honvédelmi miniszter levélben elküldött jókívánságait (képünkön). Hunyadi Ferenc ezredes pedig átnyújtotta a Honvédelmi Minisztérium Enyedl Zoltán felvétele ajándékát: Andrea, Éva és Mariann ré­szére az 5—5 ezer forintos takarékbetét­könyvet. Dr. Juhász László, a békéscsabai városi tanács képviselőjeként bejelentette, hogy a Tóth-György család soron kívül háromszobás OTP-lakást kap, a végrehajtó bizottság döntése alapján. Köszöntötték a szülőket a munkatársak; a VIII-as Volán Vállalat, a Békéscsabai IKV képviselői, valamint a volt bajtársak is, s messzemenő segítségüket ajánlották fel nekik. gárút 7. szám alatti létesít­Péter László egy eltűnt utcán (9.) Furcsa sors, hogy végül Ili is maga vetett véget életének, fiatalon, még jóval Juhász Gyula halála előtt. Si­keres orvos volt már, szanatóriumot vezetett, férjhez ment Schnetzer Osz­kár klinikai tanársegédhez. Házassága nem sikerült, s egy rossz percében kokainnal megmérgezte magát. Ju­hász Gyula szép nekrológban búcsú­zott el tőle, s évekkel később, 1926­ban, amikor Budán sétálva föltekintett Iliék ablakára, megint eszébe jutott az ifjúkori eszménykép: „Egy nőre gon­dolok, akit költők daloltak meg, és énekesek szerettek, és aki egy napc/. a Lánchíd karfájáról hívott vissza en­gem az életbe. Az életbe, amelyet ő nemrégen önként itthagyott. Ili her­cegnő. fiatal szivünk doktora, a távo­li, elhaló zenékkel hangod bársonyát hozza felém az emlékezet." Az Ipartestület székháza (Ipar utca 22.) 1906-ban. Csongor mény éből f20> / A 20. számú ház eredetileg Róth Róbert rézművesé volt, de őt 1883­ban már áz 5. számú házban talál­tuk. 1893-ban az új tulajdonos, az Ipartestület építtetett itt verandát és tekepályát. Hozzákapcsolhatták tehát a 22. számú ipartestületi székházhoz. Lakói közül Juhász Endre egy bába nénire emlékezik, az 1911. évi címtár pedig Csíkos Ferenc városi tanítót említi. © A 21. számú ház a Templom tér 9. szám is volt egyben, sarokház. 1880­ban Csakovácné Csokics Polexena és Zsifkovicsné Radoszláv Katalin a tu­ajdonosa. Ök az egykori palánki szerbek utolsó Ipar utcai hírmondói. Kevéssel utóbb a ház már Paral Pál hentesmesteré. Az Ipar utca felől nem volt kapuja. Juhász Endre így írta le: „A Klimáék háza melletti ablak füs­tös dróthálója mögül állandóan zsír­szag érzett ki. Füstös kopott falak. A Templom tér felé eső Ipar utcai ré­szen 2—3 ablak mutatta, hogy ott la­kás van. Hogy milyen alacsony abla­kok voltak, mutatja, hogy óvodás ko­romban az egyiket tenyérrel betör­hettem. Nyomát még viselem a keze­men." © A másik oldalon álló sarki ház az utca névadója. Három felől is szá­mozódott: Ipar utca 22., Templom tér 8. és Árpád utca 16. Masa Miklós gazdag tanyai polgár építtette 1860 táján, az a híres-nevezetes „Masa só­gor", aki azzal tette magát ismertté, hogy Dugonics Andrásnak lovasszob­rot akart állíttatni, mivelhogy — úgymond — ő külföldön, „Kálikszbád városában" úgy látta, hogy akiket meg akarnak tisztelni, azokat szoborként lóra ültetik. Itt volt a Polgári JCör székhelye a Zrínyi-vendéglőben, majd a házat az 1876. évi országos iparkiállítás és vá­sár hasznából az akkor alakult Sze­gedi Ipartársulat, a későbbi (1885—) Ipartestület vásárolta meg székházul. Helyet kapott benne az önálló Iparos Kör, egy ideig az Iparos Ifjak Egyle­te, valamint az utóbbi által fönntar­tott iparos szálló, s 1896-ban itt volt a kerületi betegsegélyző pénztár is. Ez maradt meg az Ipar utcából legtovább. Eleinte úgy látszott, hogy meg lehet tartani. Ezért a húszas évek közepén még nagy költséggel át­alakították, hogy a hivatali helyisége­ken kívül az iparosság társaséletének Tévlszerviz-küzponlot avat:ak Szegefen Szombathely, Debrecen, ményt tegnap adták át ren- cseréje is időveszteség nél­Miskolc és Pécs után a Vi- üeltetésének. Az átadási ün- kül végrehajtható, aeoton gyár Szegeden is lét- népségén — amelyen részt A javításokra, illetve a rehozta tv márkaszerviz- vett Horváth Gyula, a me- karbantartásokra vonatkozó központját A Tolbuhin su- gyei pártbizottság gazdaság- bejelentéseket ezután a tv­poütikai osztályának mun- szervizközpont is elfogadja, katársa és Berta István, a de — mivel telefonnal pilla­városi pártbizottság osztály- natnyilag. még nem rendel­vezetője is — Bittó József, kezik — a bejelentéseket a a Videoton gyár főosztály- már említett két rádió- és vezetője adott rövid tájé- tv-boltban is meg lehet ten­koztatást a gyár tevékeny- ni, vagyis a Nagy Jenő utcai bégéről, eredményeiről, ter- Videoton márkaboltban (té­véiről, é6 a szegedi tv-már- iefon 15-217) és a Kárász és kaszerviz-központ feladatai- Kölcsey utca sarkán levő ról. boltban (telefon 12-760) is. A most létesített szerviz- Mint Farkas János, a Vi­központ nagyban megköny- deoton szegedi márkaszerviz­nyíti a garanciális tv-ké- központjának vezetője el­szülékek javítását azzal, mondotta, egyelőre csak a hogy a legkorszerűbb felsze- Szeged — tehát a város és relés és műszerek „együtte- a hozzá csatlakozott közsé­se" teszi lehetővé a legbo- eek — területén levő Video­nyolultabb munkák elvégzé- Ion tv-készülékek garanciá­sét is. Ezzel tovább gyorsul lig javítását vállalják. Belát­a márkaszerviz tevékenysé- ható időn belül azonban ge, jóllehet már korábban felépül a Mérei utca 6. szám is a legtöbb bejelentést még aiatti modern, minden igényt aznap, legkésőbb azonban 72 kielégítő központjuk, s aic­órán belül elvégezték. Nem kor már a megye minden kevésbé fontos, hogy a már- városából és községéből is kaszerviz központjában min- elfogadnak garanciális és den szükséges és eredeti karbantartási megbízatáso­gyári alkatrész is rendelke- kat. zésre áll, így azok esetleges Perényi István Győző gyűjtemc­központja is lehessen. Végül mégis rá­került a sor, és a Rozália-kápolnával egyidőben. 1928 novemberében csá­kányt emeltek reá is. Ugyanazokban a napokban Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter jelenlétében tették le az új ipartestületi székház alapkövét a Hor­váth Mihály utcában. Az éppen most átalakított kisszinház épületé 1929 szeptemberében meg is nyílt. Huszonkét ház volt tehát a rövid, talán 300 méter hosszú Ipar utcában. A kocsiút körülbelül 1910-ig kövezet­len volt. Juhász Margit írta emléke­zéseiben, hogy amikor 1903. nyarán bátyja súlyos has- és mellhártya­gyulladásban betegeskedett, kezelőor­vosuk, a Jókai utca 6. szám alatt la­kó Regdon Károly legfőbb gyógymó­dul a jó táplálkozást és a jó levegőt írta elő. Ekkor Kálló nagyapa intéz­kedett, hogy jó pénzért a ház előtti utcarészt napjában többször locsol­ják föl. Nagyobb esők után viszont az utcán lehetetlen volt az átkelés; va­lamelyik sarokig kellett elmenni, ha át akartak jutni a túloldalra. Utóbb is csak kövezetet kapott az utca, aszfal­tot nem. Vízvezeték nem volt. A vizet, Ju­hász Endre szerint, egy vörös bajszú bácsi hozta az utcába, kis kordélyán. A hordón csap, abból töltögette a kö­csögöket, és vitte be a házakba. 1 krajcár volt köcsögje. Az utca, már említettem, népes volt: sok volt az utcabeliek gyereke is, meg a kosztosdiák is, tekintettel a közeli polgári iskolára és a piarista gimnáziumra. (A befejező rész következik) Joghallgatók A szegedi jogi egyetem gári Jogi Diákkör); Kertész diákköri tanácsának gondo- László: A rendhagyó letét a zásában Acta Iuvenum Sec- római jogban (Római Jogi tio Juridica et Politica Series Tanszék); Molnár Pál: Az Nova Tomus I. címmel hét európai szocialista országok hallgató dolgozata jelent közvetlen demokratikus for­meg. Szerzőik a korábbi mái (Allamjogi Diákkör); diákköri konferenciákon Molnár Tibor: A jogi sze­már sikerrel szerepeltek. Az mélyek relatív jogképessé­előszót dr. Kemenes Béla gének néhány. időszerű írta a kötetben, dr. Ruszoly problémája (Polgári Jogi József pedig Diákkörök, di- Diákkör); Stipa István: A akkori konferenciák, diák- törvényhatóságok egységesí­köri kiadványok címmel tésére irányuló reformmun­adott rövid áttekintést a kálatoR 1873—1874-ben (jog­hallgatói tudományos tevé- történeti diákkör); Szilágyi kenység 1952. óta történt István: Nemzetközi jogi fe­fejlődéséről. lelősség a világűrkutatás­Az 1961—62-ben megjelent ban (Nemzetközi Jogi Diák­hasonló kiadványokhoz kap- kör); Wagner Márton: A csolódó új, a szerkesztők bűncselekménytan egyes kér­szándéka szerint most már dései az európai szocialista évenként megjelenő sorozat országok bűntetőjogában első darabja a következő (Büntetőjogi Diákkör), dolgozatokat tartalmazza: A kiadvány gondos elő­Farteas Szabina: A polgári állítása az egyetemi sok­'og alapelveinek érvényesü- szorosító és könyvkötő mű­lése a gazdaságirányításkor- hely jó munkáját dicsért, szerűsített rendjében CPoj,- (Szeged, 1976J l k

Next

/
Oldalképek
Tartalom