Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

6 4 Kedd, 1976. november 30. adár felhívása Nem tudom, a magyar te- anyagfelhasználás és anyag- a megadott csekkszámlára levíziózás történetében elő- gazdálkodás megszervezése a kellett befizetni, megközelifordult-e, hogy a nézők tízez- Szegedi Kenderfonógyárban, tette az egymillió forintot, reinex szeme iattara es tuie , ... ,, , , hallatára jelentős ipari nagy- különös tekintettel az ertek- Ezen a penzen a harminc vállalatok üzletet kötnek? elemzés gyakorlati alkalma- versenyző Kubába vagy JaNem valószínű. Szombaton zására" meglehetősen speciá- pánba is eljuthat a jövő év délután, a Ki minek meste- n szakmai téma sokkalta tavaszán, újabb tapasztalatore? cimu sorozat FMKT-t . ... . , v , . . . . népszerűsítő (és az országot inkább az> mint a Kozepulet- kat szerezni. Kulon orom megmozgató) döntője igen tervező Vállalat egész ma- hogy a televízió által felercdmcnyes és drága műsnr gyar építőiparra alkalmazha- ajánlott serleget és a legjobb volt Már ami a résztvevők tó teljesítményt mérő & ér_ dolgozatért kiírt „Aranytoll"csekkszamlajat, illetve a ne- . ..." „ ,, „ , . , zők pénztárcáját illeti. Nyer- tékeI5 dolgozata. Volt is si- dijat a Szegedi Kenderfonótese viszont — ne fukarkod- kere, szinte minden megye gyár fiataljai nyerték. junk a jelzőkkel — a ma- építőiparának vezetője csön- A vetélkedősorozat nemnépgazdaság, s az gette a telefont... Még egy csak izgalmas és játékos volt, FMKT-mozgalomban aktívan . . , .. . , , , részt vevő fiatalok sokasága, megjegyzés: minden téma, hanem eredmenyes és haszmaga a mozgalom anyagilag minden probléma gazdasági nos is. Űj és reprezentatív és erkölcsileg egyaránt. Hogy életünk fontos, aktuális napi "eszközökkel népszerűsítette a "^Aladár *a sz^ech c a i kérdése- Megoldásuk, beve- fiatal műszakiak és közgazköksönadott robotemberemé zetésük haszn06' konkrét ás dászok egyre izmosodó or" noton-mély géphangján jól mérhető adalék feladataink szágos mozgalmát, szép péljellemezte a mozgalom ed- megoldásához. dákkal szolgált a kollektív digi történetének lényegét. A szegedi csapat (Gazdag tevékenységre, az együttdoltáSetbFinataT ™raöTkö[°rdés Andrásné' Ma™ar Hászlóné, gozásra, a csapatmunkára. S közgazdászt kellene találni!", Krista Géza, Farkas Ferenc arra, hogy szocialista építőkésőbb: „Fiatal műszakiak és és Simon Oszkár) végül is a munkánkban mind jobban közgazdászok tanácskozhat- negyedik helyen végzett egy számíthatunk a fiatal értelt?kJÚra.f6m 32 '.eSZ,' a7t.ti olyan versenyben, ahol min- miségre. Akik nemcsak taakartok)", s végül „Fiatal , , . . .. ' ' , , , , .1 műszakiak és közgazdászok, denkl győzött. Hiszen a dol- nácskoznak, hanem dolgoztanácskozzatok! (De csak ke- gozatokért megajánlott össze- nak tovább! veset!) Inkább dolgozzatok!" gek három százaléka, melyet T. L. A fiatalok (ezek a mai fiaErdei Ferenc emlékezete Szociográfiai konferencia Kecskeméten öt éve már annak, hogy Erdei Ferenc nincs közöttünk, gondolkodást és cselekvést Szigora, tekintete és tekintélye — mely egyszerre volt megtestesítő Erdei Ferenc mérték és érték — hiányzik, mondták többen is a múlt működését. heti, kecskeméti szociográfus találkozón. A nagy ember, a Az előbbiekben már szó zseni, ahogy a vitavezető Cseres Tibor nevezte Erdeit, volt róla, hQgy ez a páratazonban művei, politikai harcostársai, életútjának tanúi és janul sokrétű, szenvedélyes értő kutatói által, tehát közvetett módon, mégis jelenvaló tettvágytól és alkotókedvtől és hatást gyakorol. Mit jelent ma nekünk Erdei öröksége, feszített pálya nem volt tanítása? Ez volt a konferencia egyik központi kérdése, konfliktusmentes. A kecskeméti konferencia nyomatékA magyar társadalom fél és helyettese az általa ala- kaj mutatott rá, hogy itt évszázadával kell szembe- pított Agrárgazdasági Kuta- nem a tudós-politikus-szépnézni annak, aki róla beszél tó Intézetben elmondotta, író valamifajta szokványos — hangsúlyozta az Erdei-ku- hogy még a legkisebb funk- munkamegosztási zavaráról tatás néhány új eredményét cióban sem volt soha felü- van 3zd> ;iancm ennél sokis felvonultató referátumé- letes, mindennel érdemben kal mélyebb, fundamentáliban Huszár Tibor. Széche- foglalkozott, és mindenben sabb problémáról, nevezetenyi István méreteiben .kell útmutatást is adott. sen egy eltorzult szövetségi gondolkodnunk ahhoz, hogy Romány Pál az agrárköz- politika, egy szektariánus társadalomtörténetileg, poli- gazdász, Czine Mihály pe- politika és egy megszenvedtlkaiag es szellemileg befog- dlg a SZOciográfus Erdeit ve kiküzdött politikai meghassuk mindazt, amit Erdei idézte elénk, s a referátu- győződés közötti konfliktusFerenc véghezvitt. Szép, de mok nyomán kialakuló vitá- ról. S Erdeinek megint csak konfliktusoktól sem mentes ban egy sokoldalúan ár- volt ereje és hite ahhoz, eletut az öve. Mindvégig nyalt Erdei-kép körvonalai hogy élete egyik döntő kérszemelyes sorsként, egyéni bontakoztak ki. Egy történei- désfeltevésének — hogy migondként elte, tapasztalta mi léptékben mérve is em- lyen széles szövetségi kommeg a torténeimet, és szinte berül) élni akaró osztály és binációval kell a kommuniskezdettől fogva a f Ácsapás nép nagy fióé, akinek min- ta mozgalomnak belevágni a sodrában. Állítólag egyszer den cselekedetét szigorú er_ feladatok elvégzésébe — újvalaki összeszámolta több kölcsi tisztesség és követke- bóli, most mér a lenini normint ötszázféle tisztséget talok!) megfogadták Aladár tanácsait, s az országos vetélkedősorozat legjobb hat csapatának televíziós műsorai nagyszerű bizonyítékai voltak annak, hogy a pálya elején álló műszaki értelmiségiek, közgazdászok igenis megtalálhatják helyüket, feladataikat az üzemek, gyárak és vállalatok dinamikus mechanizmusában. Fiatalos lelkesedésük, tenni akarásuk, problémaérzékenységük hegyeket (s néha szemléletet!) mozdító erő. A szombati döntőn hat csapat vett részt, az ágazati versenyek 200 és az elődöntő 10 csapatának hat legjobbika: a Középülettervező Vállalatnak, a Csepel Művek Szerszámgépgyárának, a VITUKI-nak, a KSZV Szegedi Kenderfonógyárának, a Csepel Művek Fémmű Gyárának és a Magyar Vagon- és Gépgyárnak FMKT-kollektívája. A döntő előtt a szegediek álltak az élen, s bár tudtuk, hogy ennek a versenynek csak nyertesei vannak, mégis várakozással szemléltük az eseményeket. Ki vásárolja meg, s mennyiért a fiatalok dolgozatait? Kinek mennyit ér a munkája? Kinek hányszor csörren a telefon? Természetesen az ajánlatok iránti változó érdeklődés gazdasági életünk kis tükre is volt, s kifejezte azt is, ki dolgozott általánosabb témán, s ki koncentrált saját szakterületére? A kenderfonósok szakdolgozata „A takarékos Epilógus a bolgár zenei napokhoz Adósságunk tetemes a ba- leminov, Dimitar Szagajev, tartjuk Ivajlo című történelráti országok, így Bulgária Hja Iljev. Szombaton a ze- mi operáját, amit a napokzenei kultúrájával. Amit, ha neakadémiai tagozat taná- ban Pesten turnézó Szófiai egyszerre pótolni reményte- raival és a helyi szövetségi Opera mutatott be még len vállalkozás is bármely csoport tagjaival találkoztak, évekkel ezelőtt, első magyarrendezvénysorozattal, azért kicserélve tapasztalataikat a országi útján, a fővárosban, törleszteni sürgető feladat, kortárs zenéről, országaink Goleminov Mikrokvartettjét Eme törlesztés szándékával hangversenyéletéről és zene- a főiskolai tagozat hallgatói szervezték meg a bolgár zene oktatási rendszeréről, s ter- (Horti Viktória, Gabnai Sanapjainak ma Debrecenben mészetesen részt vettek a rolta, Kádár Jolán, Wilhelm lezáruló egyhetes program- népzenei előadáson, a kon- Ildikó) szólaltatták meg sorozatát. certeken is. Jelenlétük va- szombaton, vasárnap pedig Kivette részét (oroszlán- rázsa tette meghitté, benső- fúvóstriója hangzott el Meszrészét) belőle Csongrád me- ségessé, ünnepivé az esemé- lényi László, Kraszna László gye: a múlt hét közepén nyeket, mert hiszen az ér- és Mojzer Antal tolmácsoláHód'mezővásárhelyen, vasár- deklődés szerényebb volt, sában. Ilja Iljev merészebb nap este Szegeden hangzott nem utolsósorban a fentlek hangvételű gordonka-zongora el ünnepi hangverseny a ze- °kán: a publikum lassan szonátáját Kedves Tamás és neművész-szövetség dél- m°zdul az ismeretlenre. A Delley József, Ljubomir Pipmagyarországi csoportjának tanulság pedig kézenfekvő, kot? zongorára írt Tavaszi szervezésében; a zeneakadé- a jövőben hangversenyéle- ajánlások című ciklusát DeL mia szegedi tagozatának nö- tünk mindennapjain hulljon ley József játszotta. Az ünvendékei kamaraesten léptek több figyelem a szocialista nepi est bepillantást engeföl Makón és Szegeden, s va- országok alkotóművészetére, dett a bolgár vokális kultúsárnap délelőtt a szegedi in- így az ".ven bemutatkozó jel- rába is: csokorra' való hantézetben tartott előadást az le8ű. különleges alkalmakon gulatos dalt énekelt Vámossy ismert zenetudós dr Vikár kevesebb a kockázat, ha az Éva — Bódás Péter zongoraLászló: Nénzenei' tanasztala- él° zene terrénumain is tá- kíséretével —, Rozgonyi Éva tok Bulgáriában címmel. Az jékozottabb közönség. kitűnő együttese, az eszméalkalomra hazánkba érkezett Azért Goleminov neve nyien szép basszusokat énekholoár zeneművészek kül Pé,dául nem csen8 ismeret- lő Bartók Kamarakórus peooigar zenemuveszex .KUI- lenüJ Szimfonikus-, kamara- dig Dimitar Hrisztov és döttségéből Szeged vendége és versenyművei mellett Petko Sztajnov művelt muvolt a hét végén Marin Go. színpadi alkotásaiból számon tatta be. A diákok kamarakoncertjén — melyet Weninl ger Richárd készített elő — fölhangzott még Hrisztov rézzetesség jellemezte, aki mák alapján történő napimindig tudta: mit, miért rená.i kerülését megvárja, töltött be eközben. Márton váfl^ aki döntéseiben min- és megtalálja a neki megfeJános, egykori munkatársa dig mellőzte a véletleneket lelő helyet az új időszak új és a konjunkturális 6zem- tennivalói sorában. Eközben pontokat. Erdei Ferenc tud- csak önmagára nem maradt ta és gyakorolta, mert volt elég ideje. Annyi mindent hozzá jellemereje és intellek- kezdeményezett, elindított, tuális bátorsága, bármilyen megszervezett, hogy önmaga posztot is töltött be a kor- megszervezésére már nem mányban vagy azon kívül, futotta. Ez ls feladatvállaláhogy „a történelem szaka- sal szolgálatjellegét és szedatlan pótvizsgáinak is alá rénységét példázza. Talán kell vetnünk magunkat: ezért is, munkássága belfölszüntelenül szembesíteni kell dön sem eléggé, a nagyvilág eszméket és valót, elméletet számára pedig még kevésbé és gyakorlatot". ismert. Holott a kelet-, köErdei volt az, aki . a mező- zép-európai társadalmi fejgazdaság kérdéseiben, kezd- ljdés megértéséhez nélküve a földosztástól a háztá- iözhetetlen, amit tanulmájiig, sorra kimondta a tör- nyaiban, előadásaiban, könyténelmi helyzethez és annak veiben kifejtett és összefog, fordulópontjaihoz illő sza- lovakat azzal a meggyőződés- Közös kötelességünk, hogy sel és úgy, ahogy Lenintől ezt a tudományos opust istanulta: aki tudja a további m«rtté tegyük — fogalmazta teendőket és úgy indul el, meS a III. országos szociogannak hinni lehet. Innen az ráfiai konferencia résztvea bizalom és megbecsülés, vőinek közös gondolatát és amely haláláig növekvő szándékát Huszár Tibor, mértékben övezte országszer- A „nyitány" már elhangte a Veres Péter fogalmazta, zott Kecskeméten, követelte guvernementális Pálréti Ágoston Kilenc hónap Új film Színes magyar film. ír- rendkívül qagy az elmara- kodásából megalkuvásokkal ta: Hernádi Gyula és Kó- dás. Ha igaz az egyenjogú- érkező könnyebb, összkomródy Ildikó. Rendezte: ság, akkor a férfi-nő kap- fortos élet lehetőségét is Mészáros Márta. Kép: csolatot a családon belül elhárítja, akár az új szereKende János. Főszereplők: kell vizsgálni. Filmjeimben lem új gyümölcse, a másoMonorl Lili, Jan Nowicki. a nők — őszintén szólva — dik gyerek árán. Mert a Szenvedélyes filmet készí- egy kicsit idealizáltak, fel kérdés ott feszül Kovács tett (megint) Mészáros Már- vannak emelve, hogy jobban Juli történetében: vajon ta, szenvedélyesen vitatták közelítsék azt, amit mondani nincs-e benne felelőtlenség is. Hosszú hetekkel ezelőtt, akarok." Azt hiszem, a film gyermekeivel szemben? hogy a szegedi és csepeli ellentmondásos szakmai fo- Meddig mehet el az egyenmunkásfilm-napokon elő- gadtatását ez a rendezői jogúságát társadalmi szinten vetítésben láthatták a meg- szándék magyarázza. Mészá- még ki nem küzdött nő a hívottak, többségükben ros Márta úgy Idealizálja a bármiszép eszményeinek, romunkások, szocialista bri- nőt, hogy egy ideális típus konszenves konoksággal kigádtagok. Az egyik szegedi magatartásbeli és jellemje- rajzolt elveinek követésében? vitáról még szeptember ele- gyeit sűríti olyasfajta kon- Ameddig a filmben, aligha jén beszámoltunk, most, centrációba, amely már-már az életben. Egyszerűen azért, hogy a Kilenc hónapot két elszakítja a típust az élet- mert a szocialista társadamozi is játssza ezekben a szerűtől. Kovács Juli az a lom az emancipáció ügyében napokban, valamint a film- fiatal munkáslány, aki perbe is átmeneti társadalom, ahol ről is. száll a prűd erkölcsi nor- a régi gondolkodásmód „Ügy gondolom — nyilat- mákkal, lényanya, vállalja gyakorlati konzekvenciái kozott Mészáros Márta akko- az önálló életvitel megannyi sokkal szívósabb torlaszokat riban —, hogy a női egyen- terhét, kétkezi munkás, aki állítanak, mintsem valaki ji .ósággal kapcsolatos mo- ráadásul egyetemen tanul, egyedül áthághatná. Persze rális etikai kérdésekben, ha di lomót szerez s az üj is_ a példa Kovács Juli példája, elméletileg tisztázottak is, ' valójában az élet hétköznap- meretségből, a konzervatív nincs hiába... jaiban- az elvekhez képest, szemléletű művezető ragasz- h N. f fúvós négyese, Pipkov triója, Szagajev oboa-zongora Szonátája és több népdalfeldolgozás mellett Bartók műve, a Táncok bolgár ritmusban is — Papp Katalin, Németh Rozália, Németh Ágota, Bánfi Zsuzsa, Kemény Judit, Tóth Mária, Nátor Éva, Molnár Kornélia, Bicskei Gábor, Filus István, Monostori István és Kiss László előadásában. A bolgár zene napjain Szegedre utazott küldöttség tegnap visszatért Budapestre. N. I. MSZBT-tanácskozás az együttműködésről Hétfőn Nagy Mária fótit- Magyar Baráti Társasággal kár vezetésével ülést tartott 1977-re megkötendő együtta Magyar—Szovjet Baráti működési jegyzőkönyvet. Társaság újjáválasztott ügy- Ezután megválasztották az vezető elnöksége. Az ülésen „ . , ... . ,, megvitatták és elfogadták orszagos elnökség mellett a Szovjet Baráti Társaságok mukodő munkabizottságok Szövetségével és a Szovjet— vezetőit. Családés egészségvédelem Egy vöröskeresztes bizottság tevékenységéről Hogy miként őrizheti meg családi élet iskolájának és a az ember egészségét, hogyan csecsemőgondozás gyakorlati tisztálkodjék, táplálkozzék, tudnivalóit ismertető szakmit kell tennie lelki-testi körnek. Az előadások, tanegyensúlya érdekében, mind- folyamok színvonaláról a ezt meg kell tanulnunk, SZOTE 24 orvosból álló gárakár a betűvetést, az olva- dája önként segíti az ifjúsást. Csakhogy ennél is ko- ság családi életre nevelését rábban, egészen kisgyerek- és a felnőttek egészséges korban kell kezdeni a szok- életmódjának kialakítását, tatást, hogy a felnőttnek fejlesztését. A védőnőképző már sajátja legyen az egész- főiskola hallgatói is — mintséges életmód. egy százan — jelentős részt A Vöröskereszt Szeged vállalnak ebből a munkából, városi szervezetének család- Az Orvostudományi Egyevédelmi munkabizottsága is tem hallgatói közép- és fő feladatának tartja az szakmunkásképző iskolákA legutóbbi ülésen értékel- ban tartanak előadásokat, a ték eddigi munkájukat. Ha- tanárképző főiskola leendő tásos módszernek bizonyul- pedagógusai pedig a fiaténak még mindig a különbö- labbak helyes szemléletének ző tanfolyamok. A szegedi kialakításában segédkeztek, üzemekben, intézményekben Hogy az egészségügy szakcsaknem kilencvenet szer- embereinek tudatformáló tévézték az idén. Sok hallga- vékenysége mennyire hatátója akadt az anyák és a sos, nehéz lenne lemérni. De nagylányok iskolájának, a álljon itt néhány számadat, amelynek alakulását bizonyára kedvezően befolyásolta a Vöröskereszt munkája is. Míg 1973-ban Szegeden ezer terhes nő közül 48.2 százalék. 1974-ben 35,8 százalék, 1979-ben 31,3 százalék szakította meg terhességét Az utóbbi három évben jelentősen csökkent a koraszülöttek száma is. Mindez bizonyéra nemcsak a nevelés eredménye, mégis azt bizonyítják a számok. szükséges a folyamatos, rendszeres tudatformálás egészségünk védelme érdekében. T 4