Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

• Vasárnap, 1976. november 21. 90 A Központi Sajtószolgálat a közelmúltban hirdetett ered­ményt egy országos cikk pályázaton. Mint arról beszámol­tunk. Slndulár Anna (Kisalföld) első, Hódi T. József (Csongrád megyei Hírlap) második, Szőke Mária (Délmagyaror­sság) harmadik dijat nyert. A díjnyertes riportokat összeállí­tásban közöljük a 6—1. oldalon. Maroknyi történelem B ocsásson meg; nem írha­tom alá. A törvé­nyek... — Miféle tör­vények?! Mulassa meg nekem azt a törvényt, amelyik belebe­azél abba, hogy én, a saját pén­zemmel mit csináljak, hpgy én a saját házamat nem építhetem olyanra, amilyenre azt az én ked­vem tartja?! A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke elővette a törvényerejű rendeletet és mond­ta: — Tessék, Itt van. Az építkező hirtelen hátralé­pett, mintha már nem is akarna látni a magándolgokba beleszóló törvényt, éa olyan szemeket me­resztett az elnökre, mintha ölni készülne. Belenyúlt a táskájába, alőkapta az építésí engedélyt, és az asztalra csapva kiáltotta: — Mit törődik a törvénnyel?! írja alá! Adjon rá pecsétet! — Nem tehetem —- mondta Is­mét az elnök. — Fürdőszoba nél­kül ma már nem épülhet csalá­di ház. Az őgyMl átváltott cinkosán Susogta: —. Ha megkenem a kereket akkor sem megy a szekér? — Akkor sem. —. Maga nem normális! Meg­őrült! Látott már víz nélküli für­dőszobát? A fürdőszobához ugyebár csaptelep kell, a csapba meg víg, de as Itt nincs Máid teazek én róla. hegy aláírja! Ma­ga.., Maga jöttment! ™ szi­szegte. aztán bevágta az ajtót Tenyérnyi vakolat puffant a parkettra. Az elnök eltűnődött KI is 6 valójában? Igaza van a dühös embernek. Nem más, csak jött­ment. P.-ről került ide. Az is igaz, hogy abban az időben lett tanácsi ember, amikor sok üzemi munkás pártmegbízatásként kap­ta a feladatot: „...menjen falura, íniézze a közügyeket. Legyen talpon éjjel, nappal. Mindenért ő felel..." A fizetésük gyakran csak a fele volt annak, amit az üzemben megkerestek. A felsza­badulás óta párttag... A mellén nyomást, a torkában gombócot érzett Egy pillanat alatt felhalmozta magában a si­kertelenségek sorát: a lakosság művelődési házat szeretne, de ahhoz nincs pénz. Jó termést nagy bevételt remél, de a terme­lőszövetkezt említésére befogja a fülét. Betonjárdára van igénye, nem akarja bokáig járni a sarat de társadalmi munkát nem vál­lal. Azt akarja, hogy a község városi rangot kapjon, de mind­ezt páholyban ülve, karba tett kézzel szeretné megérni...? Csu­pa ellentmondás! Hogyan lehet ez? Hiszen a lakók szeretik a községüket Jószándékúak, szor­galmasak ... Egy hiba van: a tu­dat mozdul nehezen. Telt az Idő. Megalakult a téesz; épült a művelődési ház, megnyílt a felnőttek általános iskolája, ké­szültek a beton gyalogjárók, a sportpálya. Apró lépésekkel ugyan, de közeledett a várossá válá6. Ehhez azonban üzemek, OzJetek, korszerű lakóházak kel­lenek még. Mindezek alapja: a központi vízszolgáltatás. — Vízmű kellene! — mondta a tanács elnöke az egyik párt­bizottsági ülésen, majd húsz év­vel ezelőtt — A vízmű az alap­ja mindennek. Gondoljátok csak magi Már as ősember is ismer? te a jó víz fontosságát. Ott ver­te fel a tanyáját, ahol jó vizű forrásra talált. Az éhséget bírta. A szomjúságot nem. — Igaza van! Vízmű kell! — segített lelkesedni a pártbizott­ság titkára. Az ügybuzgó, vizet követelő embereket a pártalapszervezeti taggyűléseken érte az első meg­lepetés: nem akart mindenki vízművet: „Minek az? — Túl sokba kerül! — Aki flancolni akar, az költözzön el városra!" — mondták idegesen. — Előbb cjpőt vegyél magad­nak! — kiáltott az egyik. — Lá­tom, lyukas a talpa. Csak azután járjon az eszed ilyen uras-vizes dolgokon. Jó víz, meg fürdő­szoba! A tanács végrehajtó bizottsági ülésén sem volt teljes az egyet­értés. A tanácsülésen még Úgy sem. Mi leuz a lakókkal? Az előrelátó párttagok, pártbi­notteági tagok, tanácstagok, nép­frontaktívák, KISZ-fiatalok fá­radhatatlanul, akár a megszál­lottak járták a község utcáit, házalt, agitáltak, gyűléseket szer­veztek és magyarázták: El kell menekülnie minden embernek, ha kenyéradót akar találni. Hajnalban ülnek vonatra, és csak késő este szállnak le ró­la. Itt, helyben nincs munkale­hetőség. Hogyan ia lenne?! Ki épít üzemet egy olyan települé­sen, ahol még jó Ivóvíz sincs. Vizsgáltuk a kutakat. Fertőzöt­tek. Megvizsgáltuk másik terüle­ten. Ott is fertőzöttek. Jó ivóvíz kelL Vezetékvíz! Vízmű! Grafikai kistáriat Az okos érveket csend fogadta. Néhányan ezt kiabálták: — Az en öregapám a kerék­csapásból is metil la a vizet, jó lesz nekem is onnan! A többség nem kiabált ugyan, de hogy egyetértett a kiaua.ók­kal, kiderült abból, hogy szótlanul emagj ta a termei. — Ne menj el a holnap esti ülésre, Feri, mert megvernek — nioiitiia mzaunasajá a mnács el­nökének az egyik tanácstag. Mégis elment Nem verték meg, de úgy kifáradt a hetekig tartó széimaloniharctól, hogy napokon át aiig evett. Azt kiabal­ták neki: „Maga jöttmenti Maga apaija leuuratni a laiu szent földjét azokért a rohadt csöve­kért?! Maga akarja elhitetni ve­lünk, hogy családonként 2400 fo­rint a csövekre kell? 1 Tudjuk mi, hogy mire kell a pénz! Szobrot akar csináltatni magának meg a társainak!" — Ferikém, ne idegeskedj csitította a felesége. — Tönkre­teszed magadat — hiába. Ez az utolsó szó volt az, amit soha, senki sem tudott volna el­hitetni vele. Szentül hitte, hogy nem veszett kárba a szó, nem találhat Időtlen Időkig bedugott fülekre az okos érv. Társaival együtt csaknem nyolc évig hada­kozott azért, hogy meggyőzze a lakókat Buzgólkodtak éjjel-nap­pal azért, hogy egészséges, jó ivóvíz kerüljön a poharakba. Akik vizet akartak: győztek! Néhány ember mélyen leütötte a fejét, és vált paprikavörössé a vízműtársulást feloszlató gyűlé­sen azért, mert találva érezte magát. Mert azok közül való volt akik ellenezték egykoron a falu szent földjének fel túrását. Az elnök, aki közben a vfzmű­társulás elnöke Jett — ma már boldog nyugdíjas —, derűsen mesélte a feloszlatást kimondó közgyűlésen: — Nemrég sétálgattam, és ta­lálkoztam néhány olyan ember­rel, akik annak idejón semmikép­pen nem akartak vízművet. Gon­doltam, megtréfálom ókat: tud­ják. ml újság7 — kérdeztem tő­lük, mire ők meglepődve érdek­lődtek: — ugyan mi, elnök elv­társ? Kikapcsoltatjuk a vizet!.,. Értették a eélzóst, nevetve vála­szoltak: Majd megverjük, csak azt próbálja meg!... Lám, válto­zik a világ, változik benne az emberek gondo'kodása. SINDULAR ANNA Lépéskényszer P árttaggyűlés a 17 tagú pártalapszervezetben. Első napirendi pont: az elbe­szélgetések tapasztalatai. Máso­dik: a szövetkezet elnökének tá­jékoztatója a féléves gazdasági eredményekről. A titkár hét gé­pelt oldalt olvas fel.. — Az elbeszélgetések során ta­pasztalatunk szerint a légkör olyan volt, hogy minden egyes elvtárs szabadon kifejthette, és ki Í6 fejtette véleményét.,. Az elbeszélgetést végző csoport több olyan javaslatot fogadott el, amelyek a párttagság soraiban vetődtek fel... Párttagjaink kommunistához méltóan mérle­gelték munkájukat, számot adtak a párt politikájának ismeretéről, és főképpen arról, hogy azzal egyetértve végzik pértmegbízatá­saikat, tanúsítanak kommunista magatartást.., Jelentős súlya volt azoknak az értékeléseknek, amelyeknek lényege a megválto­zott körülmények miatt bekövet­kezett gazdasági jellegű problé­mákra vonatkozott... Már a hatodik oldalon jár. A kívülállónak, ha nem ismeri a helyzetet, az lehet az érzése: nincs, nem lehet itt különösebb baj. Legfeljebb a semmitmondá­son bosszankodik. Következnek az elbeszélgetések alapján kidol­gozott javaslatok. — Eszmel-ldeológial fejlődé­sünk érdekében az alapszervezet vezetősége szervezze meg, hogy az induló oktatási évben kom­munistáinak 80 százaléka ve­gyen részt ^-szövetkezetben fo­lyó politikai tanfolyamokon... a második féléves munkaprogram­ban szerepeljen a pártmegbízatá­si javaslat... a KlSZ-munka megjavítása érdekében a vezető­ség jelöljön ki petronálót.,. a szocialista brigádmozgalojTi haté­konysága érdekében a bilgádve­zetők teljes létszámban járjanak politikai tanfolyamra.., Ennyi. Csak ennyi? Ennyi szaporodott fél év alatt. Belépett 1800, távozott 81 dolgozó. Fegyel­mezetlenségből súlyos üzemi bal­eset és nagy anyagi kár követke­zett be náluk a nyáron. Üzemi lopást fedeztek föl néhány he­te... Hírtelen, váratlan megtorpanás ez? Egyáltalán nem. Hozzászólás — nincs. A terem­ben mintha köd lenne. Vagy csak a dohányzók eregette füst teszi? Az elnök — aki két esztendeje több évtizedes tapasztalatú párt­munkásként került a szövetkezet élére — elkezdi tájékoztatóját az első félévről. Amikor Idekerült, tarthatatlan állapotok felszámo­lása várt rá, és vezetőtársaira. A régi vezetés öröksége azonban még ma is hat. Az iparágban ti­pikus problémák itt különösen élesen vetődnek fel, mert a tech­nikai felszereltség elmaradottsá­ga kis hatékonyságot konzervélt, emellé a város építőipari egysé­gei közül legrosszabb szociális körülmények ós — tipikusan ipa­ri szövetkezeti „betegség" — az alacsony bérszínvonal — maxi­mális nyereségrészesedés sziszté­mája társult. Egyszóval, ez a szö­vetkezet az „állatorvosi Iához1' volt hason'atos. A pártszervezet akkori morális színvonalénak jellemzésére talán elég annyi: a régi elnök tagdíját egy ideig a szövetkezet finanszírozta ,., fn­nen kellett elindulni. De nem Ju­tottak messzire. Miért? Szinte nem akad ma olyan munkája a szövetkezetnek, ame­lyet határidőre, jó minőségben végezne el. Több, egyszer már elvállalt feladatat lemondtak az idén- A helybeli Mezőén felszá­molás* 36 százaiékas létszám­emelkedést hozott számukra, en­nek ellenére termelésük csak 17 százalékkal nőtt idén, az első félévben. Minden hatékonysági mutatójuk romlott, ugyanakkor több mint ötszázalékos béreme­lést hajtottak végre. Az igazolt hiányzás tavalyhoz képest meg­kétszereződött, az igazolatlan — 240 dolgozójuk van — 360 napra Az elnök keserűen, hangját olykor megemelve mondja a tá­jékoztatót. • A párttagok most is füatölnek, mégis, mintha jobban lehetne már látni... — A Mezőép beolvadásának kettős Célja volt; Ütőképes ter­melőegység létrehozása lakás­építésre ép szolgáltatásra, vala­mint a fejlesztés és a jobb mun­kakörülmények feltételeit éssze­rűen összpontosítva megteremte­ni. Az első cél csak részben va­lósult meg. A második elérése érdekében több történt, de rövid távon ennek is még csak a ne­hézségeit, nem eredményeit érezzük.,, Míg ai elnök beetól, tegyük gyorsan hozzá: * beolvadás poli­tikai előkészítése gyatra volt. Miközben a gazdasági vezetea egyetlen lépést sem tett azért, hogy a jó szakmunkások é» ve­zetők is átjöjjenek a szövetkezet­hez, máshová csábításuk nagy erővel ós sajnos, sikeresen folyt. A szövetkezet jelentős hitelt vett föl az átvett eszközökre, ame­t­XOTU RÓZSA: GYÁSZ LOTAI TAMÁS: SZÜLETÉS t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom