Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

5 Csütörtök, 1976. november lí; Péntektől ét vasárnaptól Változások a Lenin körúton Az aszfaltozók igyekezetéből, a lámparendezer szerelőinek, az útburkolati jelek festőinek megjelenéséből, az Anna-kútnál sétálók már napokkal ezelőtt következtethettek arra, hogy hamarosan elkészül a Lenin körútnak a sugárút és a Centrum Áruház közötti szakasza. Holnap, pénteken lesz a műszaki átadás, s mivel a DÉLÉP dolgozóinak munkája előreláthatólag megfelel a követelményeknek, a műszaki átadás után meg is indulhat a forgalom. A lehetséges haladási irányokat jelzőtáblák és útburkolati jelek is mutatják majd, röviden mégis összefoglaljuk az Anna-kútl kereszteződés és az átépített útszakasz új forgalmi rendjét. A Kossuth Lajos sugárúton a Széchenyi tér irányából csak egyenesen folytathatják útjukat a járművek, a Rákóczi tér felől jövők pedig egyenesen és Jobbra kis ívben, a körútra kanyarodva hagyhatják el a kereszteződést. Az áruház felől érkező járműveknek két forgalmi sáv áll rendelkezésükre, a belsőből balra, a szélsőből jobbra kanyarodva térhetnek rá a sugárútra. Haladásukat jelzőlámpa irányítja majd, mely egyúttal a villamosokat ls vezérli. A Centrum felől jövő járművek egyelőre nem haladhatnak tovább a Lenin körúton, hiszen a Takaréktár utcáig még tart az építkezés. A lámpa mutatta egyenes irány tehát most még csak a villamosoknak jelzi a szabad utat. A 2-es és a 4-es villamos egyébként pénteken déltől mór az új, dupla vágányon Jár. A Tarján felé utazók a MÁV igazgatóság melletti végleges megállóban, a Ságvári- és Petőfttelep felé utazók a fürPéter László dőépület előtti Ideiglenes megállóban' szállhatnak villamosra. A gyalogosok áthaladását is lámpa biztosítja az Annakútnál; ott, valamint a Mikszáth Kálmán utcánál különösen fontos, hogy csak a zöld jelzésben, és csak a zebrán keresztezzék az úttestet. A Centrum előtt ugyanis hozzászoktak a gyalogosok, hogy pirosban is átmehetnek az úton, mivel a zebra már az építési terület határán volt. Az űj forgalmi renddel összefüggésben „kinyitják" a Mérey utcát is, az irodaház építési területe mellett egy forgalmi sávon haladhatnak a járművek — a Püspök utca és a Rákóczi tér irányából — a Lenin körút felé. A Kiss Ernő utca—Mérey utca torkolatában a középen haladó villamos az út szélére kanyarodik, tehát keresztezi a járművek forgalmi sávját. A járművezetők számára tehát kérdéses lehet, kié itt az elsőbbség. A KRESZ szerint az egyenesen továbbhaladó járműveket illetné meg az elsőbbség, vagyis fékezésre, megállására a villamos kényszerülne. De talán nem teljesíthetetlen a forgalomszervezők kérése, hogy addig is, míg a villamos szabad útját fedezőjelzővel nem biztosítják, a járművezetők udvariasságból adjanak elsőbbséget a kanyarodó villamosnak. Szándékukat, hogy lemondanak elsőbbségükről, megállással jelezhetik egyértelműen. Itt hívjuk fel a gépjárművezetők figyelmét arra. hogy a Lenin körút átépített szakaszén két autóbuszmegálló is lesz. A Lenin körút új forgalmi rendje módosítja néhány autóbusz útvonalét, november 7-én, vasárnap reggeltől kezdve. A 10-es, 20-as járatok a Nagykörútról a Kossuth Lajos sugárútra, onnan pedig a Lenin körútra kanyarodnak a Honvéd téri végállomásuk felé haladva, a már meglevő megállókon kívül a Centrum Áruháznál, Tarján felé pedig a MÁV-kerti megállónál állnak meg. Ezen az útvonalon járnak vasárnaptól a 41-es autóbuszok is, végállomásuk a Kiss Ernő utcában lesz. A 10/Y-os buszok a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky utcai végállomás helyett a Honvéd térig mennek, megállójuk odafelé a Centrumnál, visszaútban a Kiss Ernő utcában lesz, és természetesen megállnak a Lenin körúton levő, többi megállóban is. A 73-as -s 76-0?, járatok végállomása a Mikszáth Kálmán utcából átkerül a Marx térre, a 73-asé a húsbolt előtt, a 76-osé pedig a 74/R jelzésű buszok kocsiállása előtt, tehát eredeti helyén lesz. A 12/R járat kocsijai a Zákány utca, illetve a Hétvezér utca helyett a Kossuth Lajos sugárúton járnak, tehát nem érintik az említett két utcában levő megállójukat, hanem a Nagykörúton a postagarázsnál állnak meg. A 42-es, 67-es, 75-ös és 75/Y Jelzésű autóbuszok a ruhagyártól a belvárosi irányító központok felé haladva ugyancsak a Kossuth Lajos sugárúton járnak majd, tehát Hétvezér utcai megállójuk megszűnik. A változásokról egyébként a megállókban kifüggesztett táblákon is tájékoztatják az utasokat Komszomolisták látogatása A Bajkál—Amúr vasútvonal építőinek Komszomolküldöttsége szerdán Székesfehérváron, a Vörösmarty Termelőszövetkezetbe látogatott. A vendégek megtekintették a mezőgazdasági nagyüzem baromfifarmját, állattartó telepét, és a fiatal tsz-tagok munkakörülményeivel, a termelőszövetkezet KISZ-szervezetének munkájával ismerkedtek. (MTI) Jelentés Szolnokról Mint már a sajtó, a rádió és a televízió közölte, kedden Szolnokon, a Tóth Ferenc utca 1—3. szám alatt gázrobbanás következtében a lakóépület harmadik és negyedik lépcsőháza összeomlott. 24 lakás megsemmisült, 16 lakás veszélyessé vált, amelyet szerdán a délutáni órákban lerobbantottak. A mentési és kárelhárítási munkálatok szerda délutánig folytak. A szerencsétlenség következtében Petőházi Imréné 37 éves házfelügyelő, Barhács Sándorné 34 éves kereskedelmi alkalmazott, Dobos Lászlóné 21 éves ktszdolgozó, Dobos Judit öthónapos csecsemő, Petőházi Imre 14 éves tanuló, Petőházi Sarolta 13 éves iskolai tanuló, Kocsis Gyuláné 70 éves nyugdíjas, Rigó Annamária 10 éves iskolai tanuló, özvegy Horváth Józsefné 91 éves nyugdíjas, Rimóczi János 65 éves nyugdíjas, Talmács Alajos 66 éves nyugdíjas és Csák Dezső 62 éves nyugdíjas meghaltak. egy eltűnt utcán MP ü wmm mm $ t . . r (8.) Mellettük a tízes évek második és a húszas évek első felében dr. Mezei Pál (7—1940) ügyvéd lakott. Kétéves korától, 1914-től a lebontásig itt nevelkedett Mezey Mária (1912—) színművésznő; innen Indult meghódítani a színpadot, a filmet, a közönséget. 1925 nyarán szépségversenyt rendeztek az újszegedi strandfürdőn. A bíráló bizottságnak Juhász Gyula is tagja volt, és erősen kardoskodott, hogy Ipar utcai földije, Mezey Matyi ka (így becézték akkor a későbbi művésznőt) legyen a győztes. Sikerre is vitte az ügyét. A csúnyasági versenyt ugyanakkor Juhász Gyula „nyerte". Később, 1926 januárjában, amikor a Kass (a mai Hungária) művészasztalának csúnyasági versenyén második lett, tréfás-önironikus cikkben adta hírül az eredményt a szegedi közvéleménynek. De nem ezért írta 1925-ben egyik aforizmájában: „Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban. Jóságversenyt még nem rendeztek soha," Ezt a házrészt a 18. számú házhoz támaszkodó földszintes, kisebb résztől téglaoszlopoktól tartott vasrács választotta el. Á hatalmas udvar közepén kis kert volt. orgonabokrokkal s2egélyezve. Juhász Endre pajtásaival sokat labdázott itt, kevés örömére a házbelieknek. A 17. számú Nagy István és Mészáros Amália tulajdona volt, s lakói közül 1911-ből csupán Fodor István férfiszabó nevét találtam följegyezve. Juhász Endre szerint a Szegfű utca felől volt csak kapuja, az Ipar utcáról csupán egy feketére mázolt deszkakerítés volt látható, kocsibejáróval. Fent az udvarban kisebb lakóház, Az Ipar utca páratlan oldala (13—21. szám), a Templom tér felől. A postaládás sarok az ipartestületi székházé. Back Manci fölvétele, 1926. augusztus benne többgyermekes házaspár lakott, de nevüket nem tudta. ® A 18. számú ház gazdája 1880-ban Gözsi Sándorné Borotvás Julianna. A Víz előtti házban 1881-ben bolthelyiséget csináltak, ajtót, ablakot nyitottak, falaztak. Juhász Endre szerint Papp Ferenc tűzoltó főparancsnok szüleinek volt a háza. (Maga Papp Ferenc a tűzoltó laktanya mellett, a Kossuth Lajos sugárút 15. szám alatt lakott.) 1910. június 26-án a Szegedi Naplóban Fejős Ferenc, a hírneves lakatosmester hirdette találmányát, a Vulkán takaréktűzhelyet, s lakáscímül ugyanez a ház szerepel. (1896-ban még a Tündér utcában volt a műhelye.) 1921-ben pedig Csipei Sándor cipészt találjuk a házban. Neki volt egyedül az utcában telefonja (15-31). © A 19. számú ház tulajdonosa 1880ban özv. Macher Franciska Klíma Erzsébet. Itt lakott a századfordulón Klima Ede mérnök nép*s családjával: feleségével és Ilona, Ede, Naca, Kató, Kornél nevű gyermekeivel. Közülük Ili vált híressé. A szépséges Klima Ili (1890—1922) századunk első éveiben „az Ipar utcai fiúknak", Juhász Gyulának és barátainak (Dettre János, Balázs Béla, Ocskay Kornél, Eisner Manó stb.) közös ideálja volt. A fiatal lány a piarista gimnázium magántanulója volt. Gyönyörűen korcsolyázott, táncolt, modernül öltözködött; ő viselt először Szegeden „bubifrizurát", s ez föltűnővé, az orosz anarchista amazonokra emlékeztetővé tette alakját. Pesten orvostanhallgató volt, amikor megmentette Juhász Gyula életét. 1907. október 3-án a költő hirtelen elhatározással otthagyta Lévát, tanári állását, Pestre ment, és a Lánchídról a Dunába akarta vetni magát. Csodás véletlenként ott Ilivel találta szembe magát; az okos fiatal lány rögtön fölismerte a helyzetet, Logodi utcai lakásukba vezette a búskomor ifjút, kezébe adta az éppen akkor kapott, itthon. Szegeden megjelent első verseskötetét, melyet még Juhász Gyula nem látott, és ezzel, meg lényének bájával visszaadta a fiatal költő életkedvét. (Folytatjuk^ 11 _ Ma érkezik Szegedre a szovjet filmkiildöttség A szovjet kultúra napjainak ma kezdődő, kéthetes eseménysorozatában rendezik meg a szovjet filmek fesztiválját országszerte. Ebből az alkalomból utazott hazánkba az a szovjet filmművészküldöttség, mely L. Sz. Moszinnak, a Szovjet Állami Filmbizottság elnökhelyettesének vezetésével ma, csütörtök délután érkezik Szegedre. A delegáció többek között részt vesz a Szabadság Mozi ünnepi premier vetítésén, ahol este 6 órától mutatják be a Premium című színes szovjet filmet. A program bevezetéseként Melis Gábor színművész köszönti a szovjet vendégeket, és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mond ünnepi megnyitót. A delegáció' pénteken délelőtt a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vendége, s délután utazik vissza Budapestre. Új film Prémium Színes, szinkronizált szovjet film. Irta: Alckszandr Gelman. Fényképezte: Via. gyimri Csumák. Rendezte: Szergej Mikaeljan. Főbb szereplők: Jevgenylj Leonov, Armen Dzslgarhanjan, Mihail Gluzszkij. Aki ma este ott lesz a Szabadság moziban, föltehetően nem első kézből értesül a Prémiumról. Gelman darabja (Egy pb-ülés jegyzőkönyve) megelőzően színházi siker volt a Szovjetunióban, nálunk a közelmúltban Jévéjátékról ismerte meg az ország, s most Budapesten színpadon is él — okkal a népszerűség. Friss hangot hozott, eredetit, olyán témában — a termelésből és a pártéletről —, ahonnan nem kényeztetik el a nézőt igazán művészi alkotásokkal! A sztori tehát ismerős: egy építkezési tröszt brigádja elutasítja a prémiumot, mivel az annak az elhibázott termelési tervmódosításnak következménye, mely értelmetlenül leszállította a normát, s az állásidők miatt egy esztendő során 400 rubel veszteséget okozott a munkásoknak. Akik ennek ellenértékeként erkölcstelennek, méltatlannak érzik a 40 rubelnyi prémiumot. Maga az eljárás meghökkentő, sokan nem is értik, szokatlan, furcsa és irritáló, kiváltképp mert a brigád vezető sem magyarázkodik, csak a tröszt pártbizottságán hajlandó színt vallani. Itt derül kí aztán, ezek a munkások használják a fejüket, s jóllehet a brigád tagjai nem konzekvensek mindahányan — az értekezlet elhúzódása miatt néhányan mégis fölveszik a pénzt —, az eseményeket mégsem lehet föltartóztatni. A pártbizottság tagjai szoros szavazataránnyal elfogadják a javaslatot: visszafizetni az államnak, amit igazságtalanul osztottak ki. Mitől remek a darab? Mert a megcsontosodott régi és a merészen új gondolkodásmód szembesítését emberi konfliktusok hordozzák, ilyen megvilágításból láttatja apa és fia nemzedéki vitáját, a vezetők és beosztottak, az egyéni és a kollektív érdek, a pártszervezet tekintélyének és a tagok erkölcsi hovatartozásának harmóniáját, illetve diszharmóniáját. A. Gelman a szocialista embertípust rendkívül vonzóan rajzolja ki, és a rendező sem tesz egyebet, puritán szűkszavúsággal portrékat teremt. lehetőségeket kínálva a nézőnek: ki-ki szabadon szavazzon a szimpátiájával. A történet (sajnos) ma még nem tipikus, de hogy általánossá kellene válnia, hogy az üzemi demokráciának, a vállalati pértmunkának ez lenne a „fazonja" — arról kételye sem támadhat senkinek. Most, írás közben veszem észre: önkéntelenül is a szocialista realizmus ismérveit sorolom. Amiről sokat vitatkoztak, vitáznak ma is — s egyetlen alkotás meggyőzőbb érv mellette, ha van. Gelman ezt az alkotást produkálta. N. I. Hofí „brigádvállalásai" Hofiból sohasem elég. Az elmúlt hét péntekjén láthatta a tévénézők sokasága Építem a csatornámat című, majd egyórás egyszemélyes színházát, szombaton pedig Szegeden, a Postás művelődési házban nagy sikerű műsorával igazolta: csakúgy, mint nagy elődje, Karinthy Frigyes, humorban ő sem ismer tréfát... Fellépését követően beszélgettünk a „Mószer Aranka brigád" népszerű vezetőjével. Éppen gépkocsiját tisztogatta. — Ez is brigádvállalás? — Természetesen, de csak egy része. Most ugyanis éppen kulturálódunk. Az öltözőkultúránkat csinosítjuk. Szabónál voltunk a múltkor Halásszal. Divatlapból néztünk magunknak fazonokat. Divat lapból, a Népszabadságból. Divatba jött. Mondom, megnézem, mi van benne? Hát a divat, az benne volt. — Es sikerült megfelelő ruhát csináltatniuk? — Nagyszerűt. Ügy megörültem a ruhának, hogy írtam a szabó tiszteletére egy munkadalt: „Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk, ha elszabtuk, hát szabhatjuk..." Ez a refrén. Ezt énekli mostanában az egész brigád, — Ruházkodáson kívül mivel foglalkozik? — Megvitattuk az aktuális kül- és belpolitikai kérdéseket. Itt van például a népesedéspolitika. Ösztönzünk mindenkit, hogy csak bátran, csak tessék, csak nyugodtan. Aztán annyira belejöttünk, hogy lassan már gyes-en lesz a fél ország. Hát amint mondom ezt a brigádkollégának, egyből rákezdte: „Én elszabtam, te elszabtad, ml elszabtuk ..." összetévesztette a politikát a szabás-varrással. Ki látott már ilyet? — Egy kérdés, ami nem a brigádvezetőnek, hanem a humoristának szól. Mi a véleménye a jó közönségről, van-e különbség fővárosi és vidéki publikum között? — Nincs külön fővárosi és külön vidéki közönség. Csak jó és rossz közönség van. A jó közönség figyel. Nemcsak beül a színház nézőterére, hanem lát is, hall is. Amit hall, azt megérti, együtt él a műsorral, követi azt. — Mit javasolna Hofi Géza, hogyan lehetne megoldani Szeged közlekedési gondjait? — Azt javaslom a szegedieknek, hogy a KRESZ-táblák helyett a lapátokat forgassák. Akkor hamarabb lesz út, s kevesebb táblára lesz szükség. Dezső László í j