Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

5 Csütörtök, 1976. november lí; Péntektől ét vasárnaptól Változások a Lenin körúton Az aszfaltozók igyekezeté­ből, a lámparendezer szere­lőinek, az útburkolati jelek festőinek megjelenéséből, az Anna-kútnál sétálók már napokkal ezelőtt következtet­hettek arra, hogy hamarosan elkészül a Lenin körútnak a sugárút és a Centrum Áru­ház közötti szakasza. Holnap, pénteken lesz a műszaki át­adás, s mivel a DÉLÉP dol­gozóinak munkája előrelát­hatólag megfelel a követel­ményeknek, a műszaki át­adás után meg is indulhat a forgalom. A lehetséges ha­ladási irányokat jelzőtáblák és útburkolati jelek is mu­tatják majd, röviden mégis összefoglaljuk az Anna-kútl kereszteződés és az átépített útszakasz új forgalmi rend­jét. A Kossuth Lajos sugárúton a Széchenyi tér irányából csak egyenesen folytathatják útjukat a járművek, a Rá­kóczi tér felől jövők pedig egyenesen és Jobbra kis ív­ben, a körútra kanyarodva hagyhatják el a keresztező­dést. Az áruház felől érkező járműveknek két forgalmi sáv áll rendelkezésükre, a belsőből balra, a szélsőből jobbra kanyarodva térhetnek rá a sugárútra. Haladásukat jelzőlámpa irányítja majd, mely egyúttal a villamoso­kat ls vezérli. A Centrum fe­lől jövő járművek egyelőre nem haladhatnak tovább a Lenin körúton, hiszen a Ta­karéktár utcáig még tart az építkezés. A lámpa mutatta egyenes irány tehát most még csak a villamosoknak jelzi a szabad utat. A 2-es és a 4-es villamos egyébként pénteken déltől mór az új, dupla vágányon Jár. A Tar­ján felé utazók a MÁV igazgatóság melletti végleges megállóban, a Ságvári- és Petőfttelep felé utazók a für­Péter László dőépület előtti Ideiglenes megállóban' szállhatnak vil­lamosra. A gyalogosok áthaladását is lámpa biztosítja az Anna­kútnál; ott, valamint a Mikszáth Kálmán utcánál különösen fontos, hogy csak a zöld jelzésben, és csak a zebrán keresztezzék az úttes­tet. A Centrum előtt ugyan­is hozzászoktak a gyalogosok, hogy pirosban is átmehet­nek az úton, mivel a zebra már az építési terület hatá­rán volt. Az űj forgalmi renddel összefüggésben „ki­nyitják" a Mérey utcát is, az irodaház építési területe mel­lett egy forgalmi sávon haladhatnak a járművek — a Püspök utca és a Rákóczi tér irányából — a Lenin körút felé. A Kiss Ernő utca—Mérey utca torkolatában a közé­pen haladó villamos az út szélére kanyarodik, tehát keresztezi a járművek for­galmi sávját. A járműveze­tők számára tehát kérdéses lehet, kié itt az elsőbbség. A KRESZ szerint az egye­nesen továbbhaladó jármű­veket illetné meg az elsőbb­ség, vagyis fékezésre, meg­állására a villamos kénysze­rülne. De talán nem telje­síthetetlen a forgalomszer­vezők kérése, hogy addig is, míg a villamos szabad útját fedezőjelzővel nem biztosít­ják, a járművezetők udvari­asságból adjanak elsőbbsé­get a kanyarodó villamos­nak. Szándékukat, hogy le­mondanak elsőbbségükről, megállással jelezhetik egy­értelműen. Itt hívjuk fel a gépjárművezetők figyelmét arra. hogy a Lenin körút átépített szakaszén két au­tóbuszmegálló is lesz. A Lenin körút új forgal­mi rendje módosítja né­hány autóbusz útvonalét, november 7-én, vasárnap reggeltől kezdve. A 10-es, 20-as járatok a Nagykörútról a Kossuth Lajos sugárútra, onnan pedig a Lenin körút­ra kanyarodnak a Honvéd téri végállomásuk felé ha­ladva, a már meglevő meg­állókon kívül a Centrum Áruháznál, Tarján felé pe­dig a MÁV-kerti megálló­nál állnak meg. Ezen az útvonalon járnak vasárnap­tól a 41-es autóbuszok is, végállomásuk a Kiss Ernő utcában lesz. A 10/Y-os buszok a je­lenlegi Bajcsy-Zsilinszky ut­cai végállomás helyett a Honvéd térig mennek, meg­állójuk odafelé a Centrum­nál, visszaútban a Kiss Ernő utcában lesz, és természe­tesen megállnak a Lenin körúton levő, többi megálló­ban is. A 73-as -s 76-0?, jára­tok végállomása a Mikszáth Kálmán utcából átkerül a Marx térre, a 73-asé a hús­bolt előtt, a 76-osé pedig a 74/R jelzésű buszok kocsiál­lása előtt, tehát eredeti he­lyén lesz. A 12/R járat kocsijai a Zákány utca, illetve a Hét­vezér utca helyett a Kossuth Lajos sugárúton járnak, te­hát nem érintik az említett két utcában levő megálló­jukat, hanem a Nagykörúton a postagarázsnál állnak meg. A 42-es, 67-es, 75-ös és 75/Y Jelzésű autóbuszok a ruha­gyártól a belvárosi irányító központok felé haladva ugyancsak a Kossuth Lajos sugárúton járnak majd, te­hát Hétvezér utcai megálló­juk megszűnik. A változá­sokról egyébként a megál­lókban kifüggesztett táblá­kon is tájékoztatják az uta­sokat Komszomolisták látogatása A Bajkál—Amúr vasútvo­nal építőinek Komszomol­küldöttsége szerdán Székes­fehérváron, a Vörösmarty Termelőszövetkezetbe láto­gatott. A vendégek megte­kintették a mezőgazdasági nagyüzem baromfifarmját, állattartó telepét, és a fia­tal tsz-tagok munkakörül­ményeivel, a termelőszövet­kezet KISZ-szervezetének munkájával ismerkedtek. (MTI) Jelentés Szolnokról Mint már a sajtó, a rádió és a televízió közölte, ked­den Szolnokon, a Tóth Fe­renc utca 1—3. szám alatt gázrobbanás következtében a lakóépület harmadik és ne­gyedik lépcsőháza összeom­lott. 24 lakás megsemmisült, 16 lakás veszélyessé vált, amelyet szerdán a délutáni órákban lerobbantottak. A mentési és kárelhárítási munkálatok szerda délutánig folytak. A szerencsétlenség következtében Petőházi Im­réné 37 éves házfelügyelő, Barhács Sándorné 34 éves kereskedelmi alkalmazott, Dobos Lászlóné 21 éves ktsz­dolgozó, Dobos Judit öthóna­pos csecsemő, Petőházi Im­re 14 éves tanuló, Petőházi Sarolta 13 éves iskolai ta­nuló, Kocsis Gyuláné 70 éves nyugdíjas, Rigó Anna­mária 10 éves iskolai tanuló, özvegy Horváth Józsefné 91 éves nyugdíjas, Rimóczi Já­nos 65 éves nyugdíjas, Tal­mács Alajos 66 éves nyugdí­jas és Csák Dezső 62 éves nyugdíjas meghaltak. egy eltűnt utcán MP ü wmm mm $ t . . r ­(8.) Mellettük a tízes évek második és a húszas évek első felében dr. Mezei Pál (7—1940) ügyvéd lakott. Kétéves korától, 1914-től a lebontásig itt ne­velkedett Mezey Mária (1912—) szín­művésznő; innen Indult meghódítani a színpadot, a filmet, a közönséget. 1925 nyarán szépségversenyt ren­deztek az újszegedi strandfürdőn. A bíráló bizottságnak Juhász Gyula is tagja volt, és erősen kardoskodott, hogy Ipar utcai földije, Mezey Ma­tyi ka (így becézték akkor a későbbi művésznőt) legyen a győztes. Sikerre is vitte az ügyét. A csúnyasági ver­senyt ugyanakkor Juhász Gyula „nyerte". Később, 1926 januárjában, amikor a Kass (a mai Hungária) művészasztalának csúnyasági verse­nyén második lett, tréfás-önironikus cikkben adta hírül az eredményt a szegedi közvéleménynek. De nem ezért írta 1925-ben egyik aforizmá­jában: „Mennyi szépségversenyt ren­deznek ebben a csúnya világban. Jó­ságversenyt még nem rendeztek so­ha," Ezt a házrészt a 18. számú házhoz támaszkodó földszintes, kisebb résztől téglaoszlopoktól tartott vasrács vá­lasztotta el. Á hatalmas udvar köze­pén kis kert volt. orgonabokrokkal s2egélyezve. Juhász Endre pajtásaival sokat labdázott itt, kevés örömére a házbelieknek. A 17. számú Nagy István és Mé­száros Amália tulajdona volt, s lakói közül 1911-ből csupán Fodor István férfiszabó nevét találtam följegyezve. Juhász Endre szerint a Szegfű utca felől volt csak kapuja, az Ipar utcá­ról csupán egy feketére mázolt desz­kakerítés volt látható, kocsibejáróval. Fent az udvarban kisebb lakóház, Az Ipar utca páratlan oldala (13—21. szám), a Templom tér felől. A posta­ládás sarok az ipartestületi székházé. Back Manci fölvétele, 1926. augusztus benne többgyermekes házaspár lakott, de nevüket nem tudta. ® A 18. számú ház gazdája 1880-ban Gözsi Sándorné Borotvás Julianna. A Víz előtti házban 1881-ben bolthelyi­séget csináltak, ajtót, ablakot nyitot­tak, falaztak. Juhász Endre szerint Papp Ferenc tűzoltó főparancsnok szüleinek volt a háza. (Maga Papp Ferenc a tűzoltó laktanya mellett, a Kossuth Lajos sugárút 15. szám alatt lakott.) 1910. június 26-án a Szegedi Naplóban Fejős Ferenc, a hírneves lakatosmester hirdette találmányát, a Vulkán takaréktűzhelyet, s lakáscímül ugyanez a ház szerepel. (1896-ban még a Tündér utcában volt a mű­helye.) 1921-ben pedig Csipei Sándor cipészt találjuk a házban. Neki volt egyedül az utcában telefonja (15-31). © A 19. számú ház tulajdonosa 1880­ban özv. Macher Franciska Klíma Erzsébet. Itt lakott a századfordulón Klima Ede mérnök nép*s családjával: feleségével és Ilona, Ede, Naca, Kató, Kornél nevű gyermekeivel. Közülük Ili vált híressé. A szépséges Klima Ili (1890—1922) századunk első éveiben „az Ipar utcai fiúknak", Juhász Gyulának és barátai­nak (Dettre János, Balázs Béla, Ocs­kay Kornél, Eisner Manó stb.) közös ideálja volt. A fiatal lány a piarista gimnázium magántanulója volt. Gyö­nyörűen korcsolyázott, táncolt, mo­dernül öltözködött; ő viselt először Szegeden „bubifrizurát", s ez föltű­nővé, az orosz anarchista amazonok­ra emlékeztetővé tette alakját. Pesten orvostanhallgató volt, amikor meg­mentette Juhász Gyula életét. 1907. október 3-án a költő hirtelen elhatá­rozással otthagyta Lévát, tanári állá­sát, Pestre ment, és a Lánchídról a Dunába akarta vetni magát. Csodás véletlenként ott Ilivel találta szembe magát; az okos fiatal lány rögtön föl­ismerte a helyzetet, Logodi utcai la­kásukba vezette a búskomor ifjút, kezébe adta az éppen akkor kapott, itthon. Szegeden megjelent első ver­seskötetét, melyet még Juhász Gyula nem látott, és ezzel, meg lényének bájával visszaadta a fiatal költő élet­kedvét. (Folytatjuk^ 11 _ Ma érkezik Szegedre a szovjet filmkiildöttség A szovjet kultúra napjainak ma kezdődő, kéthetes ese­ménysorozatában rendezik meg a szovjet filmek fesztivál­ját országszerte. Ebből az alkalomból utazott hazánkba az a szovjet filmművészküldöttség, mely L. Sz. Moszinnak, a Szovjet Állami Filmbizottság elnökhelyettesének vezetésé­vel ma, csütörtök délután érkezik Szegedre. A delegáció többek között részt vesz a Szabadság Mozi ünnepi premier vetítésén, ahol este 6 órától mutatják be a Premium című színes szovjet filmet. A program bevezeté­seként Melis Gábor színművész köszönti a szovjet ven­dégeket, és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese mond ünnepi megnyitót. A delegáció' pénteken dél­előtt a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vendége, s délután utazik vissza Budapestre. Új film Prémium Színes, szinkronizált szov­jet film. Irta: Alckszandr Gelman. Fényképezte: Via. gyimri Csumák. Rendezte: Szergej Mikaeljan. Főbb szereplők: Jevgenylj Leo­nov, Armen Dzslgarhanjan, Mihail Gluzszkij. Aki ma este ott lesz a Sza­badság moziban, föltehetően nem első kézből értesül a Prémiumról. Gelman darab­ja (Egy pb-ülés jegyzőköny­ve) megelőzően színházi si­ker volt a Szovjetunióban, nálunk a közelmúltban Jévé­játékról ismerte meg az or­szág, s most Budapesten szín­padon is él — okkal a nép­szerűség. Friss hangot ho­zott, eredetit, olyán témában — a termelésből és a párt­életről —, ahonnan nem ké­nyeztetik el a nézőt igazán művészi alkotásokkal! A sztori tehát ismerős: egy építkezési tröszt brigád­ja elutasítja a prémiumot, mivel az annak az elhibá­zott termelési tervmódosítás­nak következménye, mely ér­telmetlenül leszállította a normát, s az állásidők miatt egy esztendő során 400 rubel veszteséget okozott a mun­kásoknak. Akik ennek ellen­értékeként erkölcstelennek, méltatlannak érzik a 40 ru­belnyi prémiumot. Maga az eljárás meghökkentő, sokan nem is értik, szokatlan, fur­csa és irritáló, kiváltképp mert a brigád vezető sem ma­gyarázkodik, csak a tröszt pártbizottságán hajlandó színt vallani. Itt derül kí az­tán, ezek a munkások hasz­nálják a fejüket, s jóllehet a brigád tagjai nem konzek­vensek mindahányan — az értekezlet elhúzódása miatt néhányan mégis fölveszik a pénzt —, az eseményeket mégsem lehet föltartóztatni. A pártbizottság tagjai szoros szavazataránnyal elfogadják a javaslatot: visszafizetni az államnak, amit igazságtala­nul osztottak ki. Mitől remek a darab? Mert a megcsontosodott régi és a merészen új gondolko­dásmód szembesítését emberi konfliktusok hordozzák, ilyen megvilágításból láttatja apa és fia nemzedéki vitáját, a vezetők és beosztottak, az egyéni és a kollektív érdek, a pártszervezet tekintélyének és a tagok erkölcsi hovatar­tozásának harmóniáját, illet­ve diszharmóniáját. A. Gel­man a szocialista embertí­pust rendkívül vonzóan raj­zolja ki, és a rendező sem tesz egyebet, puritán szűk­szavúsággal portrékat te­remt. lehetőségeket kínálva a nézőnek: ki-ki szabadon szavazzon a szimpátiájával. A történet (sajnos) ma még nem tipikus, de hogy általá­nossá kellene válnia, hogy az üzemi demokráciának, a vál­lalati pértmunkának ez len­ne a „fazonja" — arról ké­telye sem támadhat senki­nek. Most, írás közben ve­szem észre: önkéntelenül is a szocialista realizmus ismér­veit sorolom. Amiről sokat vitatkoztak, vitáznak ma is — s egyetlen alkotás meg­győzőbb érv mellette, ha van. Gelman ezt az alkotást pro­dukálta. N. I. Hofí „brigádvállalásai" Hofiból sohasem elég. Az elmúlt hét péntekjén láthat­ta a tévénézők sokasága Épí­tem a csatornámat című, majd egyórás egyszemélyes színházát, szombaton pedig Szegeden, a Postás művelő­dési házban nagy sikerű mű­sorával igazolta: csakúgy, mint nagy elődje, Karinthy Frigyes, humorban ő sem is­mer tréfát... Fellépését kö­vetően beszélgettünk a „Mó­szer Aranka brigád" népsze­rű vezetőjével. Éppen gép­kocsiját tisztogatta. — Ez is brigádvállalás? — Természetesen, de csak egy része. Most ugyanis ép­pen kulturálódunk. Az öltö­zőkultúránkat csinosítjuk. Szabónál voltunk a múltkor Halásszal. Divatlapból néz­tünk magunknak fazonokat. Divat lapból, a Népszabad­ságból. Divatba jött. Mon­dom, megnézem, mi van ben­ne? Hát a divat, az benne volt. — Es sikerült megfelelő ruhát csináltatniuk? — Nagyszerűt. Ügy meg­örültem a ruhának, hogy ír­tam a szabó tiszteletére egy munkadalt: „Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta, mi elszabtuk, ha elszabtuk, hát szabhatjuk..." Ez a refrén. Ezt énekli mostanában az egész brigád, — Ruházkodáson kívül mivel foglalkozik? — Megvitattuk az aktuális kül- és belpolitikai kérdése­ket. Itt van például a népe­sedéspolitika. Ösztönzünk mindenkit, hogy csak bátran, csak tessék, csak nyugodtan. Aztán annyira belejöttünk, hogy lassan már gyes-en lesz a fél ország. Hát amint mon­dom ezt a brigádkollégának, egyből rákezdte: „Én elszab­tam, te elszabtad, ml elszab­tuk ..." összetévesztette a politikát a szabás-varrással. Ki látott már ilyet? — Egy kérdés, ami nem a brigádvezetőnek, hanem a humoristának szól. Mi a vé­leménye a jó közönségről, van-e különbség fővárosi és vidéki publikum között? — Nincs külön fővárosi és külön vidéki közönség. Csak jó és rossz közönség van. A jó közönség figyel. Nemcsak beül a színház nézőterére, hanem lát is, hall is. Amit hall, azt megérti, együtt él a műsorral, követi azt. — Mit javasolna Hofi Gé­za, hogyan lehetne megolda­ni Szeged közlekedési gond­jait? — Azt javaslom a szege­dieknek, hogy a KRESZ-táb­lák helyett a lapátokat for­gassák. Akkor hamarabb lesz út, s kevesebb táblára lesz szükség. Dezső László í j

Next

/
Oldalképek
Tartalom