Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

6 4 Kedd, 1976. november 30. Avatás és első műsor: november 24-én Megkezdi munkáját a szegedi és a pécsi körzeti tévéstúdié Amikor tavaly decemberben — éppen a rekonstrukció befejezése előtt — tűz pusztított a szentesi adótornyon, még a budapesti l-es csatorna műsorának sugárzása is veszélybe került. A szentesi adó 1960. február 20-a óta továbbítja a budapesti televízió műsorát a dél-alföldi előfizetőknek, s bár az emlékezetes tűzeset visszavetette az állomás korszerűsítésének munkálatait, október 12. óta ismét jó minőségben jut el az l-es műsor a nézőkhöz. Még azokban a hetekben, amikor a szakemberek, szerelők erejüket megfeszítve dolgoztak azon, hogy a műsorszórás ismét biztonságos legyen, született meg a megállapodás arról, hogy Szegeden még 1976 folyamán megkezdi működését az ország első körzeti tévéstúdiója. A stúdió az érdekelt három megye közös anyagi áldozatvállalásával Jött létre, és — az időközben szintén megszervezett pécsi körzeti stúdióval együtt — a november 24-i, szerdai ünnepélyes felavatás után még aznap este bemutatkozik első műsorával. Már készül a második műsor is, melyet karácsony egyik napján mutat be a televízió. A stúdió most ideiglenes otthonában, az újszegedi Sportcsarnokban kezdte meg munkáját Ezt és a végleges stúdió helyét is a szegedi tanács bocsátotta rendelkezésre. Ugyanis már a tervezők asztalán vannak a végleges stúdió műszaki rajzai is. Az ideiglenes stúdióra azért volt szükség, hogy — a megállapodásnak megfelelően — mielőbb megkezdődhessék a rendszeres munka. A Sportcsarnok egyik nagy edzőterméből kialakított stúdió ideiglenessége abból a szempontból nem is lényeges, hogy milyen jellegű műsorok elkészítését teszi lehetővé. A Magyar Televízió olyan technikai berendezésekkel szerelte fel, hogy máris éppúgy alkalmas különféle politikai műsorok. kulturális é6 szórakoztató műsorok, tévéjátékok, kisfilmek felvételére, mint majd az Úttörő téren épülő végleges stúdió, mely a tervek szerint 1978-ban készül el. Az sem lényegtelen, hogy a Magyar Televízió részeként működő körzeti stúdió indulásától kezdve rendelkezik a műsorainak elkészítéséhez és sugárzásához szükséges önállósággal. Egyelőre a budapesti l-es programban jelentkezik saját műsoraival a stúdió, eleinte ritkábban, majd — miután a stúdió munkatársai mindinkább belejönnek munkájukba, megtanulják a technikai felszerelések használatát, és megismerik működési területüket — egyre sűrűbb időközökben. Az illetékesek később döntik el, hogy a szegedi stúdió milyen arányban ad műsorokat a központi adókon és — a szentesi adóállomás felhasználásával — helyi sugárzással. Helyi műsorsugárzásra minden valószínűség szerint csak akkor kerülhet sor, amikor a végleges stúdió elkészül. Akkor tehát egyrészt úgynevezett körzeti műsorok készülnek majd, melyeket csak a szentesi adó sugároz, de mivel ennek hatósugara túlterjed a stú diót létrehozó három megye határain, a műsorokat a Szolnok megyei tévéelőfizetők is láthatják. Másrészt — megrendelésre — továbbra is készülnek felvételek a központi adók számára. A végleges stúdióban" szinkronstúdió is működik majd, ahol az MTV által megvásárolt külföldi filmé kei, valamint a* Újvidéki Televízió megrendelésére, szerbhorvát nyelvű filmeket szinkronizálnak magyarra. A külföldi filmek szinkronizálásában, s egyáltalán, a körzeti stúdió valamennyi művészeti jellegű műsorában természetszerűleg elsősorban a három megye színházainak, a békéscsabai, a kecskeméti és a szegedi színházaknak a művészei kapnak lehetőséget munkára. A műsorok megtervezésében és megvalósításában feltétlenül támaszkodni kíván a stúdió a Dél-Alföldön működő tudományos és kutatóintézetekre, egyetemekre, főiskolákra; a különféle művészeti együttesekre, nemzetiségi együttesekre, népművészekre; a képzőművészekre, és minden művészéti ág alkotóira. Támaszkodni kíván a stúdió az itt megjelenő folyóiratok és napilapok munkatársaira, az írókra és újságírókra, közülük kerülnek majd ki a műsorok egy részének szerzői, társszerzői, szerkesztői is. A körzeti stúdió munkájának helyzeti előnye, hogy szoro6, szinte családias kapcsolat, párbeszéd alakulhat ki a nézők és a televízió között, Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a műsorok közel férkőzzenek az itt élő emberekhez, mélyére ássanak azoknak az örömöknek és gondoknak, melyek a lakosságot naponta foglalkoztatják a munkahelyükön és otthonukban. A párt, a kormány és az MTV vezetőit is az ösztönözte a körzeti tévéstúdiók létrehozásának elha tározásában, hogy még közelebb kerüljenek ily módon egymáshoz a tévé műsorai és befogadói. Ezért azután a szegedi stúdió mindenkire számít, aki sajátjának érzi, segíteni, támogatni kívánja munkáját A két körzeti stúdió fel avatása, 1976. november 24-e jelentős dátumává válhat a hazai televíziónézés történetének. F. K. 1

A nemzetközi kommu• nista mozgalom a veterán jelzővel tiszteli mindazokat, akik egész életük során részesei, vezetői vagy közkatonái a marxizmus—leninizmus eszméinek valóra váltásáért folyó önfeláldozó küzdelemnek. Nehéz lenne megmondani: hányan álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban a proletariátus hatalmáról, amely először és végérvényesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban öltött testet Az Októberi Forradalomban, a polgárháború, a honvédő háború harcaiban az orosz néppel vállvetve küzdöttek a többi népek fiai is. Köztük sok magyar hős áldozta életét, a forradalomért. Idézzük fel emléküket. Mindenekelőtt Ligeti Károly emlékét, aki 1918. májusjúniusában az Omszkot védő internacionalista osztag parancsnoka volt, aki sebesülten fogságba esett és Kolcsak fehérgárdistái kivégezték. Ligeti Károlyt, a költőt és lánglelkű agitátort, aki a munka és a forradalom vörös zászlaja alá ilyen szavakkal tömörítette magyarok és más nemzetiségűek ezreit: „A mi jövendőnk, gyermekeink, unokáink egyetlen November 24-én ünnepeljük pártunk megalakulásának 58. évfordulóját. Majd hat évtized telt cl e történelmi dátum óta, s az alapítók többségének neve már mindörökre bevonult a magyar nép forradalmi történetébe. Köztünk cinek, dolgoznak, figyelnek még jó néhányan az első évek harcosai közül. Rájuk emlékezünk ezekkel a sorokkal. Az árapály jelenség Mégiscsak életrevaló ez a nagyüzem! Amikor éppen belenyugodnánk, hogy házi utánjátszó mozink van — gazdaságról, társadalomról, művészetről, nagyvilágról hivatásának megfelelően közvetítő televízió helyett, váratlanul kiblllentetünk nehezen szerzett, lemondó nyugalmunkból. A „doboz" ugyanis újfent szárnyakat kap, és gyors egymásutánban produkálja a semmilyen moziban fel nem lelhető látnivalókat. A nézők pesszimistább része az ilyen felfelé ívelő periódusokban is — eléggé el nem ítélhető módon — csak legylntget, mondván: lesz még mozi, importgiccs és hazai férc, kár örülni. De még ha igazuk is van, a műsorminőségek előre nem látható, meglepetésszerű váltakozásai akkor is rendszeresen képernyő előtti ülésekre késztetik őket A javíthatatlan bizakodókat meg pláne. A közönség tehát egyáltalán nem fogy, legfeljebb vérnyomáskülönbségekben észlelhető némi nyoma a megrögzötten rabszodikus műsorszerkezet- és minőségváltozásoknak. Itt van például az elmúlt pár hét. Alig történt valami említésre méltó, talán csak az egyetlen — „hozott anyagból" készült — libanoni tudósítás a Hétben. De aztán jött a kifejezetten tévének íródott Hajdufy-film, a Sakk, Kempelen úr! Igaz, hogy előrelátó gazda módjára — aki tudja: amiből kevés van, azt porciózni kell — rendesen elosztották három adásnapra. Mindegy már, hogy egyszer sem „laktunk jól", fő, hogy „megetettek". A folytatás pedig következett a múlt héten: Palotai Boris forgatókönyvéből bemutatták A szürkezakós és a mama című tévéjátékot; a Nyitott könyvben kellő műsoridőt szántak Karinthy Ferenc kötetére, amelyet szokatlan műgonddal dolgoztak fel; szombaton a szemfényvesztő kívánságműsor, az importfilm, vagy a széteső darabokból fabrikált Szombat este helyett a Zenés tv-szinház egyik legjobb előadását láthattuk. Mi lenne, ha most az egyszer kimaradna az apály? Ha erre a hétre is jutna egy-két „finom falat" meg a következőre is? Ha ki-ki folyamatosan juthatna hozzá végre a saját kis porciójához, nem kellene hallgatni ezt az állandó éhes morgást! Nemcsak az unja, aki hallgatja, az is, aki morog. Hogy miért szeretnénk több olyanfajta műsort, mint Palotai Boris tévéjátéka? Mert élvezettel nézzük az aktuális témájú, jól megrendezett és kiemelkedő színészi teljesítményeket felmutató tévéműveket. Kezdjük az utóbbiakkal: Dayka Margit sokadik anyaszerepében egyszeri élményt adott Legjobb pillanatai voltak, amelyekben arcára ült a döbbenet: ki ez a szürkezakós? A színésznő vonásain valami utánozhatatlan elegyét lehetett olvasni a hétköznapi, majdnem komikusan naiv csodálkozásnak, és a szíven ütő bánatnak, a fiától való elszakítottság tragédiájának. Sikerült így közvetítenie írói és rendezői felfogásból azt a lényegi szándékot hogy tudniillik ezen a hétköznapian valóságos történetben felmutatni némely személyiségsérüléseink mibenlétét és okait Kállai Ferenc a szürkezakós szerepében maga a megtestesült tétovaság, a szerepjátszó-kényszer örökös rabja. Idegen, nemcsak a mamának és nemcsak azért, mert folyton szerencsétlenül nősült. Iglódi István rendezése új „színeket" hozott a képernyőre. Ha megoldásain ér/ zík is az újat keresés igyekezete, ezzel együtt üditő és örvendetes a megjelenése a tévés rendezőgárdában. További újítások szemtanúi lehettünk a két különböző műfajú, de egyformán jól szórakoztató műsorban: a Karinthy-mű, a Kentaur Gaál Albert rendezte feldolgozásában és a Jékely Zoltán átköltésében, Ránki György zenéjével, Vámos László rendezésében látott Csendháborítóban. Az előbbi színlapjából nem derült ki ugyan, hogy kik, de a Csendháborítóban a Fővárosi Operettszínház tánckara produkálta a háremhangulatot — a lehető legminimálisabb kosztümökben lejtett táncokkal. Mi ebben az újítás? Talán az, hogy a sokáig rendíthetetlen televíziós prüdériának mostanában gyakrabban hadat üzenő produkciók között ebben a kettőben volt némi dramaturgiai funkciója a bi-, illetve monokiniben felvonuló hölgykarnak. A harsányabb, a látványosságot alapvető célul tűző Csendháborítóban talán több, mint a Kentaurban. Az utóbbi sikere mégis nagyobbrészt Sinkó László érdeme. Harsányi Gábor és Oszvald Marika pompás kettőse pedig a Nászreddin Hodzsa kalandjalt sok ötlettel, invencióval feldolgozó vígjátékban érvényesült jóL Igaz, ők Márkus László, Csákányi László, Garas Dezsö, Békés Itala, a mesteri portréfestők társaságában énekelhettek. Sulyok Erzsébet Szénbányászok kommunista műszakja Kommunista vasárnapot tartottak a Borsodi Szénbányák üzemeiben: önként vállalt műszakba fogtak többek között á Szuhavölgyi Szénbányák Fekete völgyi „széngyárában", a teljesen automatizált frontfejtésen és a szállításnál, csakúgy, mint az onnosi bányaüzem valamennyi aknájában, és valamennyi bányász munkába indult a szuhavölgyi bányaüzem Szeles aknáján is. A kommunista műszakban az előzetes becslések szerint mintegy ezernyolcszáz vagon szenet szállítottak a felszínre. (MTI) öröksége: a forradalom! Készek vagyunk arra, hogy az orosz forradalmat, amely az egész világnak békét és testvériséget hoz, az életünkkel is védelmezzük... az orosz forradalom, mint a dolgozó népek fölszabadításának forradalma, egyúttal a mi forradalmunk is. magyar dolgozóké." Ma Omszk városában emlékmű őrzi emlékét, hirdeti a hős magyar internacionalista dicsőségét. 1918. május 22-én Szamuely Tibor így lelkesítette a hazatérő és a SzovjetOroszországban maradó hadifoglyokat: „A forradalom útjai tiszták, világosak és egyenesek. A proletariátust a forradalom útjára sodorta osztályhelyzete. Proletárérdekeink eléréséhez, a tőkés kizsákmányolástól való teljes felszabaduláshoz, a kommunizmus első grádicsáig csakis ez az út vezet Akik pedig ezt az utat járják, nem tévelyeghetnek rajta sem jobbra, sem balra: az ingadozás, a sötétben tapogatózás nem a forradalmár tulajdonságai közé tartoznak. (...) ... Menjetek haza, de nem azzal a céllal, hogy újból az imperializmus jármába hajtsátok fejeteket, újból fegyvert fogva kezetekbe, újabb testvérgyilkosságra induljatok. A fegyverekkel zsarnokaitok kezetekbe adják egyúttal a hatalmat is; ne felejtsétek el soha, hogy a hatalommal élni is lehet, sőt élni is kell. A példa előttetek áll, az orosz forradalomból sok mindent megtanulhattatok!" Szamuely Tibor lelkesítő és útmutató szavai a bizalmat és győzelembe vetett hitet plántálták el ezrekben és tízezrekben, amely nem maradt nyomtalan. A világtörténelem nagy fordulópontján a magyar munkásmozgalom történetében is új fejezet kezdődött. Hazánkban is kibontották a szocializmus zászlaját, megalakult és elindult útjára a magyar munkásosztály forradalmi, marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja, majd négy hónappal később 1919. március 21-én — a magyar proletárok orosz testvéreik példáját követve — kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság kivívásában nagy szerepük volt a hazatérő hadifoglyoknak, akik az orosz proletariátus forradalmi harcában ismerték meg a győzelemhez vezető utat, s hazai osztálytestvéreikkel összefogva, a magíyar proletariátus és minden kizsákmányolt harcának eredményeként teremtették meg a világ második tanácshatalmát, a magyar proletariátus első diktatúráját A nemzetközi imperializmus minden erejét latba vetve összefogott a magyar proletariátus forradalma ellen. A fiatal Vörös Hadsereg hősiesen védte szocialista hazáját, harcai — különösen a dicsőséges északi hadjárat — egyike legszebb nemzeti hagyományainknak. Az ellenség túlereje győzött 1919 augusztusában, vérbefojtották a Tanácsköztársaságot Az orosz proletariátus még nem volt olyan helyzetben, hogy katonai segítséget is tudott volna adni. De az a tudat, hogy a proletárforradalom a világ egyhatodán győzött, s ezzel a szocializmus győzelmes útjára indult, erőt és bátorságot adott a magyar internacionalistáknak és forradalmi erőknek ahhoz, hogy a harcot — ha ideiglenesen más módszerrel is — folytassák, s ha később is, de eljön a végső győzelem. Kőszegi Frigyes (Folytatjuk.) Ady-jutalmakat adtak át Dénes Zsófia Ady-jutalmat alapított a nagy költő munkásságának kutatásában jeleskedő, életművét legérzékletesebben, legigazabban tolmácsoló irodalomtörténészek, műfordítók és színészek számára. A jutalmat hétfőn Ady születésének 99. évfordiílója alkalmából — az Írószövetség székházában adták át a kitüntetetteknek, akik valamennyien irodalomtörténeti munkásságukkal érdemelték ki a bíráló bizottság — az adományozó, továbbá Király István akadémikus és Tóth Gyula, a Kulturális Minisztérium irodalmi osztályának vezetője — elismerését. A jutalomátadási ünnepségen Király István méltatta a jutalom jelentőségét, az adományozó gesztusát. Kovalovszky Miklós. Gál István, Láng József és Schweitzer Pál személyében olyan irodalomtörténészeket ért a kitüntetés, akik — megfelelve a kiírás szempontjainak — sokat tettek az Ady-hagyomány élővé tételéért, s hű kommentátorai művészetének. Kovalovszky Miklós tudományos munkássága elválaszthatatlan Adytól, Gál István is több könyvvel tette ismertté nevét, Láng József és Schweit. zer Pál pedig, a fiatal nemzedékhez tartozó két kutató, különösen Ady kritikai kiadásainak munkálatai során vált ismertté. (MTI) Emlékezés Jászai Marira Komárom megyében vasárnap rendezték meg harmadízben — 'a megye szülöttének, Jászai Mari emlékére — a megyei vers- és prózámon, dó versenyt. Az esztergomi Petőfi művelődési központban egész nap tartott a műsor: