Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

G 0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 275. szám 1976. november 20., szombat Ara: 80 fillér M AGYA R S Z O C I A L IS TA M UN* Á S PÁR T LAPJ A Caúszta az algyői h Urho Kekkonen Székesfehérváron Látogatás a 7 sz-foen Somogyi Károlyraé felvétele Még néhány méter, és az új híd elfoglalja a régi szerkezet helyét Elöregedett vasúti hidak megújítását gyorsan es a for­galom lényeges korlátozása nélkül vállaljuk — hirdet­hetné mostantól kezdve az UVATERV, a Ganz-MÁVAG Hidgyára és a Hídépítő . Vál­lalat szerzői hármasa. Befe­jezéséhez közeledik ugyanis az algyői hídmatuzsálem fia­talítása, mely — a tervezés és előkészítés időszakát nem számítva — 1974 őszétől ép­pen két évig tartott. A híd­építők szocialista szerződés­ben vállalták, hogy szomba­ton, vasárnap is folyamato­san dolgoznak, s így a kitű­zött határidő — november 30. — a tényleges befejezés időpontja lesz. Magyarországon először próbáit „recept" szerint ké­szül az új híd: a régiből meg­őrizték az 1962-ben cserélt, meder felett vasszerkezetet, csak hajózási magasságát mó­dosították. Hogy a meglevő és a később épülő vízlép­csőknél felduzzasztott folyón a nagyobb hajók is zavarta­lanul átbújhassanak a híd alatt, 82 centiméterrel fel­jebb emelték a középső híd­elemet. Ehhez kapcsolják hozzá a jobb parton három-, a vásárhelyi oldalon négy­nyílású ártéri szerkezetet, összesen 350 méter hosszú­ságúak az új elemek, melye­ket „feldarabolva", közúton hoztak el Algyőre a lágy­mányosi gyáregységből. A. hfdépftés technikai érdekes­sége, hogy a régi hfd közvet­len közelében szerelték ösz­sze a két. állványokkal alá­támasztott ártéri hídszerke­zetet. s ezeket az úgyneve­zett behúzópályán csúsztatják a rte5, e'^ntan-tó hídeleme'­helyére. A he'vcse-e szemm*" is követhető: már a bontó. támaszt'o alá a köz­úti járművezetők számár? o'v bceszant^an em1 ékezete­rtírt vasét? hMat s az a'z"5: oldalon tegnap, pénteken dél­előtt megkezdődött a vado­natúj, világosszürkére festett elemek helyére csúsztatása Óránként 4—5 métert mozdul a hid a csőrlők segítségével a behúzópályán. Űtja végez­tével hozzáillesztik a meder­hídhoz, a jövő hét elején pe­dig a túlparti vasszerkezetet teszik végleges helyére a híd­építők. Ki gondolná, hogy alig hatvan ember képes né­hány nap alatt elcsúsztatni egy ilyen tekintélyes súlyú vasóriást, a külföldön már' bevált módszer átvételével. Egyébként is bővélkedik az algyői hídépítés említésre méltó újdonságokban és ér­dekességekben. Teherbírása és stabilitása akár 120 kilo­méteres óránkénti utazási se­bességet tesz lehetővé, s ha a kapcsolódó vasúti pálya átépítése is befejeződik, a vonatok menetideje jelentő­sen csökken majd Szeged és Békéscsaba között. Százezer köbméter föld ke­rült a megemelt és kiszélesí­tett vasúti töltésekbe, a fel­es lefutópólyákat 1900 méter hosszúságban építették át. És figyelemre méltó még két adat: a hídtartó cölöpök ösz­szesített hossza húsz kilo­méternél is több, s az öt fes­tékréteg együttes súlya 24 mázsa. A számoknál azonban soltkai szemléletesebben mu­tatja a hídépítők erőfeszíté­sét, jól szervezett munkáját, hogy az árteret elöntő vízre sem hivatkoztak, a lemara­dást behozták. Pénteken, amikor a csőr­lők már javában dolgoztak — ekkor készült felvételünk — találkoztunk a híd terve­zőjével, dr. Darvas Endré­vel is. Ö mondta el. hogy a tervezéskor a régi és új szer­kezeti elemek esztétikai ösz­szehangolása is célja volt, hiszen a hidat még a követ­kező vasutas-generáció is használja majd, tehát az utódok ízlésének is meg kell felelnie. A 170 millió forintos épít­kezés oroszlánrészét a Ganz­MÁVAG 15 tagú Tisza szo­cialista brigádja vállalta, ve­szélyes munkahelyen, nehéz­ségek, váratlan helyzetek kö­zepette övék volt a „minde­nes" szerep, és az idén övék lett a hídgyár brigádverse­nyének első helye is. Az al­győi hídépítés végén sem bú­csúznak Szegedtől, a Ganz­MAVAG és a Hídépítő Vál­lalat dolgozói beköltöznek Al­győről a Nagykörútra. P. K. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísé­rete pénteken ellátogatott a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetbe. A finn vendégeket vidéki útjára el­kísérte Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Matusek Tivadar, a Ma­gyar Népköztársaság helsin­ki nagykövete. A finn állam­fő tiszteletére zászlódíszbe öltözött gazdaság bejáratánál piros nyakkendős úttörők virágokkal köszöntötték Kek­konen elnököt, akit dr. Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Zá­vodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke és a téesz ve­zetői fogadtak. Tőke Ferenc, a termelő­szövetkezet elnöke tájékoz­tatta a vendégeket a mint­egy 3300 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet mun­kájáról. Elmondotta, hogy terméseredményeik megha­ladják az országos átlagot. Fő mezőgazdasági terményük­a búza és a kukorica,' s je­lentős zöldségkertészettel is rendelkeznek. Tehenészetük évi .tejhozama tehenenként eléri a 3500 litert. Az idén 500 ezer broylercsirkét és pecsenyekacsát nevelnek, s évente 5000 hízott sertést ér­tékesítenek. A téeszhez 140 hektáros halastó is tartozik, ebben az idén 27 vagonnyi halat termeltek. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a baromfikeltetőt, s az egyik tehenészetet, közben számos kérdést tettek fel; érdeklőd­tek a termelőszövetkezet te­vékenységéről, a dolgozók é'et- és munkakörülményei­ről. A közvetlen hangulatú ta­lálkozón a termelőszövetke­zet elnöke Kovács Margit keramikusművész öreg ha­lász-t ábrázoló alkotását nyújtotta át a finn állam­főnek, aki viszonzásul finn acéltállal kedveskedett ven­déglátóinak. Szegeddel és Vásárhellyel ismerkedett a Jugoszláv nagykövet Dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság magyaror­szági nagykövete Broz Fran­jónak, a nagykövetség taná­csosának kíséretében tegnap, Csongrád megyei látogatásá­nak második napján először Szegeddel ismerkedett. A msgyeszékhe'y nevere'essé­•einek, új városnegyedeinek megiek'ntése után — dr. Varga Dezsőnek, a Szeged városi pártbizottság titkárá­nak és dr. Horváth Károly­nénak, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjének kísé­retében — a Csongrád me­gyei Adatforgalmi és Hús­ipari Vállalatot kereste fel. A vállalatnál dr. Piros László igazgató fogadta a vendégeket, Tajekoztatta. őket a közelmúltban lezajlott nagyarányú rekonstrukcióról, a vállalat jugoszláv kapcso­latairól. A nagykövet az üzem megtekintése után el­ismeréssel szólt az új léte­sítmény technikai színvona­láról, szervezettségéről. Délután dr. Vitomir Gas­parovics Vásárhelyre látoga­tott, ahol a városi pártbi­zottságon dr. Szalontai Jó­zsef első titkár és dr. Csa­tordai Antal, a városi tanács elnöke fogadta. A Vásárhely­ről szóló rövid tájékoztatás után a vendégek a METRI­POND Márleggyárba men­tek. Itt Fótos József igazga­tó mutatta be az üzemrésze­ket, a gyártási folyamatot. Szó esett a gyár jugoszláv kapcsolatairól is. A látogatás következő ál­lomása a FIM Alföldi Por­celángyára volt, ahol a prog­ram befejezéseként zárómeg­beszélésre került sor. A meg­beszélésen részt vett dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára é: dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, valamint Vá­sárhely párt- és állami ve­zetői A gyár fejlődéséről, eredményeiről és jugoszláv kapcsolatairól tíigi László gyárigazgató adott tájékozta­tást. A tájékoztatót kővetően a nagykövet megtekintette a gyár szaniter- és edénygyár­egységét. * Dr. Vitomir Gasparovics az esti órákban visszautazott Budapestre. Urho Kekkonen örömét fe- ért eredményeiről, s továb­jezte ki, hogy ellátogatha- bi sikereket kívánt sokoldalú tott az ősi Székesfehérvár munkájához. Elismerését, egyik mezőgazdasági terme, köszönetét szocialista brigád­lőszövetkezetébe. Elismerés- naplóba írt sorokkal is kife­sel szólt tevékenységéről, el- jezte. Intézkedések a vasút tehermentesítésére Pénteken dr. Ábrahám Kál­mán közlekedés- és postaügyi államtitkár elnökletével a minisztériumban ülést tartott a Központi Szállítási Ta­nács, amely a vasút fuvaro­zási gondjainak enyhítéséről, az év végi csúcsforgalom za­vartalan lebonyolításához szükséges intézkedésekről tárgyalt. Az államtitkár megállapí­totta, hogy az utóbbi hetekben, főleg az export feladatok növe­kedése miatt a vasút nem tudta kielégíteni a fuva­rozási igényeket. A nehéz helyzettel számol­tak ugyan, a korábbi szállí­tási elmaradásokat azonban egyhónap alatt nem tudják pótolni, hiszen kapacitá­suk nem növekedett. A MÁV jelenleg naponta 2—3 ezer vagonnal kevesebbet tud kiállítani a szükségesnél. Hangsúlyozta az államtitkár azt is, hogy még a jelenlegi helyzetben sem látszik indo­koltnak, célszerűnek valami­lyen vasúti szállítási korlá­tozás bevezetése. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy a torlódó felada­tok is megoldhatók, a fe­szültségek enyhíthetők a közúti közlekedés — a Volán és a közületi gépkocsik — fokozottabb bevonásával Ezért a minisztérium — a KSZT javaslata alapján — köte­lezte a Volánt, hogy a vas­útról közútra terelhető áruk fuvarozását soron kívül vállalja el. S felajánlották a lehetősé­get, hogy egyebek között cukrot, lisztet, papírt, zsá­kolt műtrágyát és a köny­nyűipari üzemek napi 1—5 vagonnyi áruját a következő hetekben elsősorban közúton továbbítsák rendeltetési he­lyére. A cukorrépa fuvaro­zással kapcsolatos feladatait a vasút eddig rendben vég­rehajtotta. A tervek szerint naponta mintegy 25 ezer ton­na répát fuvarozott a gyá­rakba. Az igény azonban az utóbbi időben 30 ezer ton­nában állandósult A több­letigény kielégftésére ugyan­csak a Vo'ánt kérték fel. Az ülésen a Volán képvi­selője beszámolt arról, hogy a Volán vállalatok október végéig hatmillió tonnával több árut továbbítottak, mint egy évvel korábban. A Volán a következő hetek­ben még énnél többre is ké­pes, hiszen kocsiállományát a a fuvaroztatók rpegbizásai alapján kétműszak helyett még most is csak 11 órán át foglalkoztatják. Kapacitás­tartalék tehát van, megfele­lő kihasználáshoz, viszont határozottan kérték a mi­nisztériumok képviselőin ke­resztül -az ipari vállalatokat, fuvaroztatókat az érvényes határozatoknak megfelelően, a folyamatos éjjel-nappali, hétvégi rakodásra, árufoga­dásra. A KSZT, annak érdeké­ben:, hogy a közületi gépjár­művek kapacitását is a kö­vetelményeknek megfelelően használhassák ki, kérte a tárcákat, hogy szigorítsák meg a rende­letben előírt bejelentkezési kötelezettséget, és hassanak oda, hogy a közületi gépjárművek a fel­ajánlott szállítmányt kötele­zően továbbítsák is. A KSZT összegezésül meg­állapította, hogy a népgazda­ság jelenlegi szállítási igé­nyei nagyobbak, mint amfeny­nyi kielégítésére a vasút ké­pes. A KPM viszont biztosí­tani kívánja, hogy minden áru rendeltetési helyére ke­rüljön. A tanácsülés tudo­másul vette, hogy a közúti közlekedés területén van le­hetőség a feszültségek felol­dására. Ezért felajánlotta a fuvaroztatóknak a Volán sza­bad kapacitását. Kérte a tárcákat, hogy gyakorlati, hatá?ozolt, s le­hetőleg megelőző intézke­désekkel szerezzenek ér­vényt a hatályos rendelke­zéseknek. Vegyék igénybe a közúti szállításból adódó lehetősége­ket, és — miután csak né­hány hétről van szó —, a cél érdekében térjenek el a meglevő megkötöttségektói is, hiszen a zavartalan szállítás­ból adódó előnyök népgazda­sági szinten többszörösen megtérülnek. A KSZT állásfoglalt abban is. hogy a tárcák szigorúbb ellenőr­zéssel lépjenek fel a feles­leges szállítások ellen. A minisztérium szükség ese­tén hozzájárul az olyan szál­lítási szerződések időleges felbontásához, amely a je­lenlegi nehéz helyzetben fe­leslegesen terheli a fuvaro­zókat,, elsősorban a vasutat. A tanácsülés végül felhív­ta a megyei szállítási bizott­ságokat, hogy területükön — amennyiben megfe'eiő Vo­lán-kapacitás nem áll ren­delkezésre — a közületi te­hergépkocsik esetenkénti igénybevételéve! gondoskod­janak a szállítási feladatok­hoz megfelelő fuvarozási ka­pacitásról. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom