Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

Kedd, 1976. november 16. 7 Cseresznyéskert Csehov-bemutató a színházban Az átlagnéző már csengő­szó előtt szitálja a közhelye­ket Csehovról és művéről: a Cseresznyéskert jelképisé­géről, a „felszín alatti áram­lásokról, a csehovi komédiá­v ról, a „már nem" és a „még nem" konfliktusáról, az író szomorkás, elvágyódó figu­ráiról ... A nézőnek termé­szetesen jogos igénye, hogy ezeknek a félmondat-igazsá­goknak művészi megjeleníté­sét keresse a színházi elő­adáson. Többek között ezért is nehéz és nagyszerű mű­vészi feladat klasszikus mű színpadra állítása. Különö­sen nehéz és különösen nagyszerű olyan drámatörté­neti vízválasztó esetében, mint Csehov utolsó remeke, a Cseresznyéskert. A dráma e századi megújulásának je­les darabja hatványozottan magában hordozza a mai ér­telmezés tisztaságának, bo­nyolultságának, a színpadra állítás differenciáltságának igényét, s kiemelten utal a mának szóló művészi üze­netre (Csehovra és a szín­padra állítókéra egyaránt!). Már az átlagnéző előadás előtti félmondataiból is sejt­hető, hogy Csehov olvasva is népszerű, hiszen Szegeden Lopahin (Szabó Kálmán) és Bartha Mária (Ranyevszkaja) régen láthatták darabjait. jelenete Népszerűségének egyik oka Kisipari szolgáltatások a lakosságnak Ülést tartott a KIOSZ Csongrád megyei választmánya l'egndp Szegeden, a Hor- rád megyében a szentesi lombiztosítási Igazgatóság váth Mihály utcai székházá- körzeti csoport esélyes lehet osztályvezető-helyettese; ban ülést tartott a KIOSZ a helyezésre, ha a korábban Baumann Ferenc, Patócs Jó­Csongrád megyei választmá- jelentkezett kisiparosok vál- zsef, Kovács Ferenc, Kőmű­nya. A tanácskozáson részt lalják a részvételi összeg be- ves Sándor, Borda Sándor vett az MSZMP Csongrád fizetését, illetve, ha a kör- körzeti csoporltitkár és Se. megyei bizottsága képvisele- zeti csoport biztosítja, hogy bestyén Gyula, Orcsik Sán­tében Tömösvári András, to- az építkezés 1977-ben mag- dor, Márkus Imre, Nagy vábbá Molnár József, a Kis- valósul. András, Csizmár Andrásné, iparosok Országos Szövetsé- . hp,7árrir(1xf követően Bihar sándor kisiparos, gének elnöke, dr. Dankó Já- A beszámolót követően A választmányi ülésen ad„ nos, a Könnyűipari Minisz- felszólalt Tömösvári András, ta át a KIOSZ képviseleté­térium főosztályvezetője, Va- Molnár József. A Hazafias ben Molnár József a Köny­szócsik Győzőné, a Csongrád Népfront Csongrád megyei nyűipar Kiváló Dolgozója ki­megyei tanács vb ipari osz- ]rik- kAnvi,elpfAhen Hó tüntetést H. Kovács István tályának vezetője is. elnöksége képviseletében ho- szeftedi kőművesnek, a Tíz. Az ülés elnöke, Gyulai De- dl Istvánne, továbbá Vaszó- éves szervezeti munkáért el­zső üveges kisiparos megnyi- esik Győzőné; Budai Antal- ismerést Kosár Béla szoba­tó szavai után Sass Ferenc- né, a megyei adóközösség festő és mázolómesternek. né, a KIOSZ megyei titkára vezetője, dr. Gál Mihály, a Jó munkájáért kapott elis­a kisiparosok helyzetéről, Csongrád megyei tanács vb merést Márkus Imre bőr­eredményeikről, a lakosság- pénzügyi osztályának képvi- díszműves. A tanácskozás selője, Gyulai Andrásné, a Gyulai Dezső zárszavával ért Csongrád megyei Társada- véget. Hernádi Oszlcáx felvetcae minden bizonnyal az, hogy Oroszországából, s az orvos pontos és tévedhe- abbbI » bizonyos egy lap színnel járult hozzá a pro­jelképes dukcióhoz. zárjában. Tandi Lajos tetlen diagnózisát a költészet emlékalbumból. (Ezt az em. Az előadás legemlékezete­alázatával és igényességével lékező-jelleget erősítik a ha- sebb része, s egyben a ren­szólaltatja meg. A másik ok talmas méretű, régi, kopot- dezői-tervezői szándék leg­összetettebb: Csehov realitást tas fotográfiák.) Ebben az tisztább megvalósulása a és jelképiséget egyszerre egységes térben együtt van második felvonás első jele­hordozó darabjai nemhogy a benti és a kinti vilá& en" netsora. A tehetetlen, újra­kínálják, de követelik az teriőr és természet, s ez a kezdéshez erőtlen család tág­értelmezést a mondandó faita megoldás a színészek- jai, miközben a városba tisztázását a ma számára is tő1 fokozott fegyelmet, gaz- dobraverik a cseresznyésker­fontos mondanivaló kibon- dagabb fantáziát igényel. Ide tet, estélyt rendeznek az ősi tását. (Jelen esetben az át- érkezik Párizsból, múltjából fészekben. A szereplők ki­meneti kor általános gondl Ranyevszkaja, a hatalmas és győző tánca között ott ül a jait — az új már elkerülhe- messzeföldön híres cseresz- tehetetlen, erőtlen földbirto­tetlenül meghatározóan és nyéskert birtokosa. Ide érke- kosnő, akinek már összetö­visszavónhatatlanul munkál bold°g és k«erű szerel- rött a hőmérője! Ez a har­a társadalomban és az egyé- mek- csalodasok, operettes- sany, fektelen es groteszk nek életében de az erős sok szirupos évek és sanyargató haláltánc előlegezi a végső esetben eltéphetetlen szálak- tragédiák után - ahol min- tragédiát, közben - nagy­kai múlthoz kötő régi konf- den rokon> ismerős bútor- szerű rendezői ntmusvalta­liktushelyzeteket okoz.) darab és cseresznyefa nosz- sokkal - pereg a cselek­éi talgiákra, de ugyanakkor ke- mény. Ezt a ritmust, a sti­A özegMi wemzeti í>an- serű íróniára és tehetetlen lusoknak, hangulatoknak ezt ház művészi kollektívája öniróniára is készteti. S itt a valóban bonyolult egysé­Cseresznyeskert-előadasaban ütközne (ha lenne ereje hoz, gét az előadás többi része a lehetosegek kozul a leg- ^ az üj vlIág szeiévei. Ta- nélkülözte. Pedig Csehov nehezebbet választotta. Lé- lán iu van M elöadás egyik korSzerű előadásának ez a J j r.ende,zése (a Cf!r kulcskérdése. Már annak kulcsa. A kulcs megvan, csak resznyeskert Léner szegedi idején az 1904.es Sztanyisz- még nem forog olajozottan bemutatkozása) a legkorsze- lavszk'i} által rendezett ős_ rűbb szemlelettél kötelezte bemutaJtón Csehov vitába el magat Nem kaPcsolódik keveredett a rendezés me­sem a korábbi eloadasok , , ,,„ ,, ., realista vonalához, ahol ko- kmkólikus, elégikus, szomo­rabeli enteriőrökben, kora- rú hangszerelése miatt, beli hús—vér orosz figurák Barta Mária, Ranyevszkaja ^tsszák el a forradalom megformálója is ez utóbbi előtti évtizedek fanyarul mo- , * , , solyogtató tragédiáit, és nem vonásokat helyezte előtérbe, is szimbolista darabot ját- adós maradt a figura iróniá­szik jelzésszerű környezet- jávai, összetettebb színeivel, ben, általános érvényű tehát A csehovi komédia összetett­féligazsagokkal. Alkoto tar- ... . , . saival, efiősorban Gyarmathy egéhez a színészi játék nem Ágnes tervezővel arra válal- tudott felnőni, .koztak, hogy Csehov bonyo- A ^ nem» aiakjainak lult, összetett, tobbarcu vi- sorában Kátay Endre vér­iagat bonyolultan, ósszetet- tolulásos földbirtokos figu­ten, korszerű modon szólal- rája és Kovács János kor­tatjak meg. Arra vallalkoz- rekt szerepformálása gazdag tak> alakítás, de ők is adósak — hogy a realitás és jel- maradtak szerepeik kettőssé­képiség ötvözetét egyszerre gének pregnánsabb érzékei­jelenítik meg, át- meg át- tetésével. A majdani új tár­szőve az előadást; sadalom előfutárai, a „még — hogy e két sík'egységét nem" figurái közül Szabó keresik színpadi térben, a Kálmán talált rá legponto­múlt és jelen konfliktusé- sabban a Cseresznyéskert ban, a gondolatok és érzések itteni előadásának stílusára, ütköztetésében; Lopahin ja összetett alakítás, — hogy igyekeznek kibon- jól érzékeltette az egykori tani « csehovi komédia jobbágyivadék emberségét, a komplexitásában rejlő színes feltörekvő kereskedő tudatos, összetevők gazdagságát, a számító alakját és a kapita­fcurleszkelemektől a szomor- lizmus ragadozó-voltát. Petya kás-nosztalgikus líráig, a Trifomov, a haladó eszmé­groteszk iróniától a tragi- kért lelkesedő „öreg diók" kumig; szögletes-félszeg alakját em­— hogy didaktikus eszkö- lékezetessé alakította ifj. Üj­zök mellőzésével döbbentik laky László. Kellemes meg­ró a nézőket a darab aktua- lepetés a Varját megformáló litásaira. főiskolás, Nagy Anikó érett, Hófehér tüllfüggönyök lib- pontos, sallagmentes játéka, benő-áttetsző erdeje osztja- Mellettük Király Levente bontja-lengi be a színpadot, három nemzedéket kiszol­(Múltat takaró emlékfátylak, gáló öreg komornyikja és virágzó cseresznyefa-meny- Egerváry Klára nevelőnője asszonyok, gyolcsba bugyo- szerzett szép pillanatokat. A Iáit, elhagyott, árvaságra többi szereplő — Faluhelyi kárhoztatott világ.) Ez a fe- Magda, Nagy Mari, Nagy hér-áttetsző emlék-világ Zoltán, Szendrő Iván. Gyür­Ljubov Andrejevna birtoka, ki István, Fekete Alajos és egy darab a századforduló Mezey Károly — egy-egy nak nyújtott szolgáltatások színvonaláról tartott beszá­molót. A többi között hang­súlyozta, hogy az elmúlt fél­év alatt több mint százzal emelkedett Csongrád megyé­ben a kisiparosok létszáma. Az utánpótlásnak azonban vannak még forrásai, első­sorban a jogosulatlan ipar­űzők soraiból. A jövőben Csongrád megyében is mun­kaszervezési hálózatot hoz­nak létre a KIOSZ irányítá­sával. Ennek célja, hogy a kisiparosok részére nagyobb támogatóst tudjanak nyújta­ni, folyamatosan biztosítani anyagot, alkatrészt, kölcsö­nözni kisgépeket. Az utóbbi­hoz a szövetkezeti kereske­delmi hálózatot javasolják bevonni. A munkaszervezési hálózaton keresztül valósul Képernyő História A Sakk, Kempelen úri cl- Lasker professzor emelt han­mű tévéjáték alkotóit már gú párbeszéde a harmadik pusztán a kérdésfeltevés — rész „magyarázata" nélkül ki volt Kempelen? — miatt meglehetősen értelmetlennek is elismerés illeti. Mert bór- tűnt. Mindazonáltal érthető mennyire „tévére szabott" az alkotók igyekezete: igenis feladatnak tartjuk az elmúlt meg kellett mondani, ki volt századok kevéssé ismert, pe- és mit csinált Kempelen dig megismerésre méltó alak- (akár hivatkozhatunk Békés jainak, vagy történéseinek József dramaturg műsorúj­bemutatását, igencsak szűké- ságbeli cikkére, amelyben majd meg a lakáskarbantar- J ben vagyunk az ilyenféle közvéleménykutatása siral­tást végző kisiparosok na­gyobb állami támogatása. A kisipari tevékenység fejlesz­tése ugyanakkor megkövete­li a törvénysértő kontárok hatékonyabb visszaszorítását, illetve, hogy tevékenységü­ket legalizálják. A KIOSZ országos veze­tősége pályázatot hirdetett olyan kisipari szolgáltató há­zak létrehozására, amelyek a legkedvezőbb gazdasági feltételek között valósíthatók meg. A szolgáltató ház pá­lyázatra a kedvező tanácsi se­gítség — közművesített telek biztosítása — révén Csopg­fl határőrök és a lakosság példás együttműködése Ünnepség Mórahalmon Mórahalom dolgozóit Ki- József, Ördög István több váló Határőr jelvénnyel tün- bűnöző tiltott határátlépési tette ki a BM Határőrség kísérletét akadályozta meg. országos parancsnoka. A ki- A községi tanács rendsze­tüntetést dr. Abel László ve- resen értékeli a lakosság ál­zérőrnagy, politikai csoport- tal vállalt követelmények főnök adta át vasárnap, falu- teljesítését, a dolgozók és a gyűlésen. A bensőséges han- határőrök kapcsolatának gulatú ünnepségen — ame- helyzetét, ami minden vo­lyet a nagyközség művelő- natkozásban gazdagodó. A dési házában rendeztek — szövetkezetek • kulturális vo­megjelentek a szegedi járás natkozásban is együttmű­párt-, állami- és tömegszer- ködnek a határőrökkel; or­vezeteinek, valamint a ha- szágosan is rangot vívott ki tárörkerület parancsnokságá- a pávakör és a citerazene­nak vezető képviselői is. Mórahalom 1969. június 29-én nyerte el a Határőr­község megtisztelő címet. kar. A nagyközség dolgozói ne­vében a kitüntetést Aítird­nyi György tanácselnök vet­ítlt te át. A BM. Határőrség or zói vállalták, hogy a végek szágos parancsnoka kitünte­őrzőivel továbbra is folya- ^ a ornban dicséret­matosan együttműködnek, s tesDen> JUtaiomDan, aicsere. konkrét tevékenységet vé­ben részesítette: Ocskó ... , , .. ... , Lászlót, Kiss Sándort, Illa geznek a szilárdl határomét, Józsefe'ty Szerencsés F. Sán­b határrend, a közrend es a Gárgyán Pált, Szűcs közbiztonság érdekeben. S a ' hatezer, lakosú na k , f^SíJÍ^X gg^J J± iost, Bőr csök Imrét Babócz jesítették ígéretüket, szép példáját adva a cselekvő ha- Komócsik Vincét. zaszeretetnek, hazafisagnak. Amióta a települést Határ­őrközséggé avatták, a lakos­ság a környéken mozgó ti­zennyolc bűnöző leleplezésé­hez nyújtott segítséget. Szé­csi IstvánSzécsi János, llia Ferencet, Kántor Jánost és Az ünnepség után a BM. Határőrség központi zeneka­ra a falugyűlésen részt ve­vőket ajándékműsorral kö­szöntötte. G. B. műsoroknak. Aki emiékeze- mas eredményét közli), tében fel tudja eleveníteni a Hajdufy Miklós rendező nálunk bemutatott hasonló azonban érezhetően szuverén témakörökben mozgó külföl- drámát kívánt formálni Kar­di televíziós filmeket, tévé- páthy Gyula forgatókönyvé­játékokat és dokumentum- bői. Amennyit a három műsorokat, konstatálhatja részre szakitottság és a ki „lemaradásunkat". A törté- volt?-ra kötelező válasz meg­nelmi eseményekről, vagy engedett, annyi megvalósult személyiségekről szóló len- a jozefinista értelmiség di­gyel, vagy szovjet feldolgo- lemmájának ábrázolásából zások közül például valószí- is. Sinkovits Imre (Kempe­nűleg többet látott a ma- len) és Darvas Iván (Las­gyar közönség, mint a saját ker professzor) drámai izzá­nemzeti históriai emlékeket sú jeleneteiben kétféle ma­megelevenítő filmekből. gatartás és erkölcs ütközött Miért hisszük, hogy a té- — a legkisebb erőltetettség vé tehetne róla: ne így le- nélkül „nekünk való" üzene­gyen? Amikor a népszerű teket is közvetítve. Ksr jsras sunutsts: ^Vr^-KK vaPVÜtg0^ lé a megfelelő felismerések­ben hiányt szenvedő embe­gondozásában, értő szakem­berek és jó írók tollából? És számtalan más módja van a történelmi ismeretszerzés­nek? Ráadásul a tévés fel­dolgozások históriai hűsége korántsem garantált? Mégis: ^eí^roMt mindnyájan tudjuk, hogy talán az. amit többen es foleg tobb helyen e^ljáróban emlegettünk: a (az olvasas-muvelodes fehér dra^atizált betéti ebben a rekről és korukról adott na­gyon eleven képet a Száza­dunk sorozat új öt filmje közül az első. A korábban is népszerű dokumentummű­sor minden jel szerint újabb elé néz. Az foltjait jelentő települések családi házaiban is) nézik a tévét, mint ahányan veszik a legolvasmányosabb stílusbarf írt könyvet, vagy elmennek előadást hallgatni. Visszaterve a háromrészes műsorban is a legfőbb kö­kézbe 7-önségvonzók. A négy drá­mai nap — 1944. március 14—19. — eseményeit és szereplőit tiszteletre méltó gazdag felhasz­tévéiátékhoz- igazán kime- d°kumentumanyag tévéjátékhoz, igazan Kime nálásával járja körür a rítő választ adott a ki yoltl kérdésre, kissé a dráma ki­bontakozásának rovására is. A három rész középsője jó­formán kizárólag arra szo­rítkozott, hogy gyorsan per­getett dialógusokban lexi­tervezett öt film, az első rész tanulsága szerint: a té­vés szórakoztató ismeretter­jesztés mintapéldájaként. Az író és rendező Bokor Péter, a szerkesztő Hanák Gábor, a dramaturg Major Anna. A konszerű felsorolást adjon - r " , aiv.,,a műsor azonban félreérthetet­Kempel«i gazdag életműve- áruikodik az ^ « többl alkotd és közreműkö. Sa t Tmegmut"^- a mi- dő felelősségteljes solik és a ha^adik 2z munkájának példás összhang­meg6zakítottsága hatást rom­bolt, hiszen Kempelen és járóL S.E. M u n ká ssz ín já tszó k Vasárnap befejeződött Tatabányán a munkásszfnjátszók III. országos találkozója, melyen' tizenkét együttes vett részt. A fesztiváli csoportok 25 jól szervezett előadással szerepeltek Tatán, Tatabányán és Oroszlányban, mindenütt zsúfolt nézőtér előtt. A négynapos fesztivál egész program­ja a muakásmüveiődés ügyét szolgálta, t v

Next

/
Oldalképek
Tartalom