Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

Szerda, 1976. október 13. 5 A lengyel elméleti folyóirat főszerkesztő helyettese Szegeden ? Több nap óta hazánkban tartózkodik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elméleti és politikai folyóirata, a Társadalmi Szemle szerkesz­tőségének meghívására Lud­wig Krasucki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt elmé­leti és politikai folyóiratá­nak, a Nowe Drogi főszer­kesztő-helyettese. Kedden délelőtt Szegedre érkezett kétnapos látogatásra a len­gyel vendég, akit a megyei pártbizottság székházában dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára foga­dott és tájékoztatta Csongrád megye politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudo­mányos életérőL Tanácsko­zott vele időszerű elméleti és politikai kérdésekről. A lengye] főszerkesztő-helyet­tes nagy érdeklődést tanúsí­tott a Csongrád megyei párt­élet időszerű kérdései iránt. Tegnap a délutáni órákban Luwig Krasucki a szegedi Felszabadulás Tsz központ­jába látogatott, ahová elkí­sérte dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztály­vezetőié. A vendégeket a szövetkezet gazdasági, párt­ós társadalmi szervezeteinek vezetői fogadták és tájékoz­tatták őket a szövetkezet életérőL Ma délelőtt Szegeden a Sajtóházban találkozik a lengyel vendég a Csongrád megyei napilapok, folyóira­tok főszerkesztőivel, délután a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Kenderfo­nógyárát tekinti meg, majd az esti órákban utazik visz­sza Budapestre. Alapozás, talaj­mechanika A Magyar Tudományos Akadémián, az MTA műsza­ki tudományok osztálya szer­vezésében kedden négynapos konferencia kezdődött az alapozás és a talajmechani­ka legújabb kutatási ered­ményeiről és a gyakorlati feladatokról. A geotechnika tudománya az alapozásokkal járó építési feladatokkal, sta­tikai kérdésekkel s a talaj­vizsgálat módszereivel fog­lalkozik. Ennek a tudomány­ágnak a jelentősége az el­múlt évtizedekben megnöve­kedett, mert a szilárd, az építésre különösen alkal­mas talajok „elfogytak". J Vándorboltok a kistermelők ellátására A főépítés vezető Az AGROTRÖSZT háló­zata idén a tavalyinál mint­egy 10—15 százalékkal több árut hoz forgalomba a kis­termelők ellátására. A kis­üzemi gépekből tovább ja­vult az ellátás; 1976-ban ed­dig mintegy 130—150 millió forint értékű kisgépet érté­kesítettek. Az év hátralevő részében is folyamatos lesz az ellátás, a raktári készlet értéke hozzávetőleg 160—170 millió forint, s ebből kielé­gítik az igényeket. A háztáji termelők idén előnyösebb helyzetben vannak azért is, mert tovább javult a vegyi­anyag-ellátás. Az AGROTRÖSZT igyek­szik az eddiginél folyamato­sabbá tenni a kistermelők kiszolgálását. Miután kevés a bolt — különösen a szak­bolt — a jövőben, addig is, amíg elkészülnek az új üz­letek, bővítik a vándorbolt­hálózatot. A helyi piacokon és a nagyobb mezőgazdasági központokban az AGROKER vállalatok mozgóboltjai idő­ről időre megjelennek majd és nemcsak árukkal, hanem szaktanáccsal is ellátják a termelőket. Rendelet az egyetemet, főiskolát végzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedéséről . A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete ér­felméb.qa ,a jövő évtől csak pályázati* rendszer keretében létesíthetnek a vállalatok és szövetkezetek ' munkavi­szonyt, illetve szövetkezeti tagsági viszonyt felsőfokú végzettséget igénylő munka­körökben pályakezdő szak­emberekkel. Ezzel az intéz­kedéssel egyrészt azt segi­tik elő, hogy a munkaerő­hiánnyal. küzdő, népgazdasá­gikig fontos vállalatok, in­tézmények könnyebben fia­tal értelmiségiekhez jussanak, ugyanakkor a pályázat nyil­vánossága megakadályozza a protekciót s lehetővé teszi, hogy a pályakezdők lehető­leg a képességeiknek leg­megfelelőbb állásban helyez­kedhessenek el. A rendelet a felsőoktatási Intézmények nappali tagoza­tán 1977. január l-e után végzőkre vonatkozik, s pá­lyakezdőknek a végbizonyít­vány megszerzésének napjá­tól a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeken el­töltött hároméves munkavi­szony tartalmára számíta­nak. (Az orvosok, fogorvo­sok, gyógyszerészek és jogá­szok esetében a kezdő idő­pont a diploma megszerzé­sének napja.) A vállalatok pályázati fel­hívásukat minden év június 15-ig és december 31-ig közvetlenül a képzés szak­iránya szerinti egy vagy több felsőoktatási Intéz­ményhez küldhetik meg. A felsőoktatási intézmény a pá­lyázati felhívásokat minden évben, általában legkésőbb január 15-ig, illetve június 30-ig közzéteszi. Pályázatot az a hallgató nyújthat be, aki a felsőoktatási intéz­mény utolsó tanulmányi fél­évére beiratkozott és nem részesül társadalmi ösztön­díjban. A pályázó egy vagy több, de legfeljebb három pályá­zatot nyújthat be. Az utób­bi esetben külön iraton meg kell jelölnie, hogy melyik helyre pályázik első-, má­sod-, illetőleg harmadsor­ban. A pályázatot a pályá­zati felhívást kiíró vállalat vezetőjéhez címezve a fel­sőoktatási intézmény vezető­jénél kell benyújtani. A felsőoktatási intézmény vezetője a benyújtott pályá­zatot a hallgatóról készített jellemzés alapján vélemé­nyezi. Az ugyanazon mun­kahelyre beérkező több pá­lyázat esetén a pályázók között ajánlási sorrendet ál­lapít meg. E munkába az in­tézmény párt- és KISZ­szervezetét be kell vonni, s az illetékes szaktanszéket és a pályázókat meg kell hall­gatni. A pályázattal kapcso­latos véleményt és a felső­oktatási intézmény ajánlási sorrendjét a hallgatóval is­mertetni kelL A felsőokta­tási intézmény vezetője ál­tal véleményezett pályázatot minden év március 31-ig, il­letve szeptember 15-ig a pá­lyázatot kiíró vállalat ré­szére meg kell küldeni. Ha a vállalat a pályázat elbírálása szempontjából szükségesnek tartja, lehető­séget kell adni arra, hogy megbízottja a pályázó hall­gatókkal a közvetlen kapcso­latot felvehesse. Ennek meg­szervezéséhez a felsőoktatási intézmény köteles segítséget nyújtani. A vállalatnak a pályáza­tokról egy hónapion belül döntenie kell, és arról a pá­lyázókat haladéktalanul ér­tesíteni köteles. A pályázat elfogadása esetén a munka­szerződést két héten belül írásban kell megkötni. A munkába lépés időpont­ját úgy kell meghatározni, hogy az a tanév befejezé­sét, továbbá az azt közvet­lenül követő államvizsga le­tételét, illetve a diplomaterv megvédését lehetővé tegye. A vállalat a munkaszerző­dés megkötéséről tájékoz­tatja azokat a felsőoktatási intézményeket ahol a pá­lyázati felhívást közzétet­ték. Ha a pályakezdő szakem­ber állást akar változtatni, ezt csak újabb — a felső­oktatási intézményekben közzétett pályázati felhívás alapján, a pályázatot kiíró vállalathoz közvetlenül be­nyújtott — pályázat útján teheti. Pályakezdő pedagógus, or­vos, fogorvos, gyógyszerész vagy jogász alkalmazása esetén a pályázati felhívás kiírásához a felügyeletet gyakorló minisztérium, or­szágos hatáskörű szerv, il­letve a tanácsi.'szövetketeti ügyeleti szervek előzetes en­gedélye szükséges. Ha a pályakezdő szakem­ber — különösen méltány­landó okok miatt — pályá­zat útján nem tudott elhe­lyezkedni, a felügyeletet gyakorló miniszter a mun­káltatónak engedélyt adhat a pályázat nélküli alkalma­zásra. A munkaügyi miniszter rendelete nem vonatkozik a tanulmányi szerződés alapi­ján pályát kezdő szakembe­rekre, továbbá az iparművé­szeti, a képzőművészeti, a színház- és filmművészeti, valamint a zeneművészeti főiskolán nem pedagógus ké­pesítést szerzett pályakez­dőkre. (MTI) Friss Ismeretségnél a be­mutatkozáskor legtöbbször úgy van az ember, hogy nem érti meg tisztán a má­sik nevét. Én is így voltam Pálvögyi Mihálynéval, a Sze­gedi Építő Szövetkezet gene­rál főépítésvezetőjével, aki­vel Kőszó Józsefnek, az In­gatlankezelő Vállalat igazga­tójának irodájában találkoz­tam először. Beszélgetésükbe úgy toppiantam be. Az előz­ményekből semmit nem ér­tettem, így hát vártam so­romra Először azt hittem, hogy egy panaszos bérlő a sok közül, olyan hevesen magyarázott. Akkor fordul­tam feléje érdeklődéssel, amikor határozottan kijelen­tette, hogy a Marx téren, az Attila utcára is néző árkádos házról nem verik le a va­kolatot, csak kijavítják, mert máskülönben nem készülnek el vele határidőre. A Centenáriumi Szegedi Ipiari Vásár környezetéhez tartozott a kérdéses ház, amelynek felújítása sürgető­vé vált. — A régi vakolatra nem szabad festéket pazarolni, mert úgyis lehullik' — mond­ta az igazgató. — Az bizony nem mállik le, mert azt a homlokzatot éppien én vakoltam a ház új­korában, A munkáimért ma is felelek — állt ellen az asszony. Abban maradtak, hogy a témára másnap visz­sza térnek. — Festékünk azonban fogy­tán van, erre a homlokzatra külön -kérünk Önöktől — szólt vissza elmenőben. Ekkor érdeklődtem iránta, és tudtam meg, hogy kicsoda és szövetkezetét miért kép­viselte olyan makacsul a két cég partneri kapcsolatában. Másodszor akkor találkoztam vele, amikor ez év augusztus elején kint jártunk a Ma­dách utcai általános iskolá­ban, hogy meggyőződjünk: az ott végzett teljes külső és belső felújítással elkészül­nek-e a tanév kezdetére, vagy csak ígérgetnek. — Marad még annyi idő is, hogy kapkodás nélkül be­rendezkedhetnek a tanítás előtt — jelentette ki Pálvöl­gyiné, aki kalauzolt bennün­ket a szerintünk teljes fel­fordulásban. állványok alatt, és bent a feje tetején állt épületben. Zenei naptár Évadnyitó szimfonikus est A filharmóniai évad elsö zenekari hangversenyén a szép számú közönség ünnepi hangulatú, magas színvonalú koncert tanúja lehetett a színházban. A Szegedi Szim­fonikus Zenekar élén Vaszy Viktor nagy odaadással, fia­talos hévvel vezényelte a három művet. Bartók korai zenekari da­rabja a Két kép. Elsö tétele, mely a Virágzás címet vise­li, a zene jellegének megfe­lelő jmpresszionisztikus pasz­tellszínekkel szólalt meg. A második viszont — A falu tánca —, mintha előadási szempontból kevéssé összefo­gott lett volna. Az igazság­hoz tartozik azonban, hogy a tétel zeneszerzői szempont­ból sem éri el Barlpk nagy gyorstételeinek színvonalát. A koncert fényét a Brahms Kettősversenyében közremű­ködő Perényi Eszter és Pe­rényi Miklós szólója jelen­tette. A két testvér összjáté­ka szépen kidolgozott volt, bár Eszter hegedűhangja né­hol keményebben szólt a kelleténél. Az egyébként szuggesztív előadást némileg rontotta, hogy a szólisták és a karmester nem mindig ér­tettek egyet a tempókban. Szünet után Brahms: II. szimfóniája hangzott el. Az előadást a formai összefo­gásra való erős törekvés jel­lemezte. s ennek érdekében a tempók általában gyorsab­bak voltak a szokásosnál, ami a szimfóniának kissé felajzott, hajszolt jelleget kölcsönzött. A dinamikus ré­szek így rendkívüli vívóerőt kaptak, a líraibb témák vi­szont veszítettek jelentősé­gükből, különösen az első té­tel melléktémája. A zenekar kiegyensúlyozottan. tisztán játszott, a hangzási egyen­súlyt viszont ezúttal is a túl hangos trombiták és az üst­dob rontották néha. Szépek voltak Bodacz Győző kürt­szólói, és a harsonák Igen kulturált játéka. Huszár Lajos A külső homlokzat szép, de hogy bent mi van..; és közel a határidő.,, ugyan már... — kételkedtünk. Mi tagadás. Néki lett Igaza. Előtte megkérdeztem tőle, amit úgyis sejtettem, hogy nőies foglalkozás-e az övé. Nevetett és kijelentette, hogy egyáltalán nem az. Szövetke­zetében öt építésvezetőség, azaz mintegy 500 dolgozó el­vi és gyakorlati irányítása tartozik hatáskörébe, s emel­lett anya és feleség, és ott­hon is van munka, ami min­dennap reá vár. Lényegében szövetkezete az első munka­helye. Amikor 1957-ben vég­zett Szegeden az építőipari technikumban, Kecskeméten helyezkedett el. Két hónap múlva azonban állást kapott mai munkahelyén, ahol gond­dal-bajjal, sok munkával mégiscsak egyenes pályát fu­tott be. Mert hogyan is lesz valakiből generál főépítésve­zető? Különösen, ha nő. Alig­ha csak a statisztika kedvé­ért. — Amikor ide kerültem — nézett visszafelé az időben —, felmérő technikusnak lányként is egy szál magam/ voltam ilyen beosztásban. Szerencsém is volt, hogy ma­ga mellé vett egy öreg szaki, Tőke Jenő művezető, aki ma már nyugdíjas, de én máso­dik apámnak tekintem, any­nyira jó volt holzám, de szi­gorú is. „Sebaj, Mari — mondta —, majd én embert faragok belőled." Hát így kezdődött, azután önállósod­tam, és mind több munkát bíztak rám. Mindig is otthon éreztem magam a kőműve­sek, ácsok', betonszerelők, kubikosok, szakipari munká­sok között. Közbeszóltam, hogy 6 is rakott falat, vakolt az állvá­nyok tetején, cipielt malteros­ládát, és ma sem esne ki a kezéből a kalapács, a vako­lókanál, a simító, a vízszint­mérő. Hogy is volt annak idején az a bizonyos Marx téri árkádos ház vakolása? — Ügy, hogy az iskolából nyári gyakorlaton én is fenn dolgoztam az állványon tár­saimmal, zömmel lányokkaL Ott, aztán gyöngyösi, kazinc­barcikai gyakorlaton tanul­tam meg, hogy csak jó mun­kát adjak ki a kezemből. Pálvögyi Mihályné azóta is bizonyított. Igaz, annak idején, amikor a gyermeke még aprócska volt, kedvez­ményként megengedték neki, hogy fél műszakban dolgoz­zon. Könnyítettek neki, de annyi idő alatt is elvégezte, amit kiosztottak rá. Hét esz­tendeje már, hogy mai beosz­tásában dolgozik,' és éveken ét választott tisztséget is vi­selt. Szövetkezeti bizottsági tag volt és a munkaverseny felelőse. Szövetkezete mun­kája azonban mára annyira megnőtt, kiszélesült város­szerte, és benne az ő fel­adatköre, hogy szinte min­den perce foglalt. A napi munkára úgy kell készülnie, mint az órára a tanárnak. Az építési területek átvéte­létől a kész munka átadá­sáig széles a skála. Férje is szakmabeli, a Szegedi Beru­házási Vállalat műszaki, el­lenőre. Mondják, hogy esetenként a közös munkában nemcsak találkoznak, hanem szembe is kerülnek egymássaL Ez történt például a tápéi és az algyői óvoda esetében. Mind­két helyen meghiúsult elő­ször a kitűzött műszaki át­adás-átvétel. A generál fő­építésvezfető feleségtől nem vette át a munkát a műszaki ellenőr férj, mert a kivite­lező nem készült el teljesen a munkával. Arra számítot­tak, hogy amíg a műszaki átadás tart, jó egy hétig, ad­dig elkészülnek a pár méter csatorna megépítésével és a hátramaradt szakipari mun­kával. A kivitelező időtakart nyerni és mielőbb számlázni, a beruházó viszont csak kész munkát vesz át, csak azért fizethet. Hogy ebből otthon volt-e kettőjük • között konfliktus? Pálvölgyiné szerint nem Egymás munkáját inkább se­gítik. Ha a feleség hazaci­pel napi gondjaiból valamit, a műszaki ellenőr férj segít a probléma megoldásában. Persze, ha egy mód van rá, ki-ki odahaza ajtón kívül hagyja a munkájával kap­csolatos gondját, hogy az ott­hon, a család igazán az övé legyen. Lődi Ferenc Hasznosanyag-gyűjtési verseny Szegedi úttörőcsapatok sikere Az országos hasznosanyag­gyűjtési verseny III. kategó­riájában első helyezést ért el a szegedi Zalka Máté általá­nos iskola úttörőcsapata. A helyezéssel járó 11 ezer fo­rint jutalmat ünnepélyes csapatgyűlésen vették át az úttörők. Az ünnepi gyűlésen részt vettek a MEH Tröszt, a Dél-magyarországi MÉH Vállalat és a városi úttörőel­nökség képviselői. A gyűjtést irányító ' pedagógus, Oláh Károlyné is értékes jutalmat kapott Az iskola úttörői évek óta elsők között végeznek az or­szágos versenyben. Egy év alatt 106 ezer 416 forint ér­tékű hasznosanyagot gyűjtöt­tek, s így az egy tanulóra eső gyűjtött hulladék értéke 429 fru-'fitj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom