Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Csütörtök, 1976. október 28. Az utóbbi fél évtizedben gyorsan fejlődtek az ipari szövetkezetek Megkezdte munkáját a VII. kongresszus Csaknem ezer kollektíva több mint 300 000 dolgozójá­nak képviseletében 523 szövetkezeti küldött és mintegy 200 meghívott részvételével kezdte meg munkáját szerda reggel Budapesten, az Epitők Székházában az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az orszá­gos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társ­ágazatainak számos vezetője is. A kongresszus résztvevőit az elnöklő Ferenci Tibor, az országos tanács tagja köszöntötte. Javaslatára egyhangú határozattal megválasztották a kongresszus tisztségviselőit, munkabizottságainak tagjait, és elfogadták a napirendet, majd Rév Lajos, az OKISZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az országos tanácsnak az elmúlt öt év gazda­sági cs társadalmi munkájának eredményeit összegező, s az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos beszámoló­ját. Tervszerűen megvalósuló célkitűzések Rév Lajos bevezetőben hangsúlyozta: az előterjesz­tett dokumentumok megfe­lelnek a párt XI. kongresz­szusa határozatának, a kong­resszuson elfogadott prog. ramnyilatkozatnak, s össz­hangban vannak a párt iránymutató álláfoglalásal­val, s jól szolgálják az el­következő évek feladatainak sikeres megvalósítását. Az országos tanács beszá­molójából kitűnt, hogy szá­mottevőek a gazdasági ered­mények. Az 1975-ben elért, a tervezettet meghaladó mértékű, összesen 45 mil­liárd forintos termelési ér­ték, a termékek jobb minő­sége, a megnövekedett bel­kereskedelmi értékesítés, a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások javuló színvonala, az állami vállalatokkal fokozó­dó termelési együttműködés, valamint a különösen gyor­san fejlődő tőkés export a szövetkezeti dolgozók oda­adó munkája mellett egyút­tal Jelzi az ipari szövetke­zetek megelőző kongresszu­sán elfogadott tízéves fej­lesztési program első szaka­szának tervszerű megvalósí­tását is. Az elmúlt öt évben kétszer olyan gyorsan fej­lődtek a szövetkezetek, mint a megelőző húsz esztendőben összesen. Ma már 650 szö­vetkezet rendelkezik közpon­ti telephellyel és a lehető­ségeihez mért korszerűbb technikával, a termelőhelye­ket az előbbieknél kedve­zőbb munka- és életkörülmé­nyek, Jo"bb szociális ellátott­ság jellemzi. A közeljövő gazdasági fel­adatokról szólva a beszá­moló megállapította: a szö­vetkezetek rendkívüli köz­gyűlésein . olyan ötéves ter­veket fogadtak el. amelyek főbb összefüggéseikben, a népgazdaság és a lakosság igényeit figyelembe véve még az országos tanács irányelveiben foglaltaknál ls magasabb követelményeket fogalmaztak meg, többek között éppen az olyan ki­emelt tennivalók terén, mint a lakásépítés és a lakossági szolgáltatás. Ezek után Rév Lajos a szövetkezetek szocialista jel. legének erősödéséről szólt. Az oszthatatlan szövetkezeti vagyon már megközelíti a 98 százalékot. E szocialista tulajdonnal a szövetkezetek általában szocialista módon gazdálkodnak, e vagyont a szocializmus érdekében mű­ködtetik. A szocialista jel­leghez tartozik — folytatta — hogy egyre nagyobb mér­tékben vesznek részt szö­vetkezeteink a társadalmi munkamegosztásban, részt vesznek a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. Kor­szerűsödött szövetkezeti üze­meinkben Javult a munka társadalmasításának foka, a termelés szervezettsége, a munka hatékonysága. A továbbiakban beszélt ar­ról, hogy a korábbinál gyor­sabb ütemben folyik a szö­vetkezetek között a speciali­záció. E célt Jól szolgálják a tevékenységek koncentrá­lására kidolgozott elképzelé­sek, amelyek egv része már megvalósult. 1975-ben és 1976 első felében Jól átgon­dolt szövetkezeti egyesülések mentek végbe. Az országos tanács a szó­beli kiegészítésben külön ls szeretné kiemelni azt a ránk nézve nagyon fontos meg­állapítást. hogy a párt szö­vetkezetpolitikája bevált, alapvető változtatásra nincs szükség. Ez maga is mintegy biztatás számunkra, hogy eddig végzett munkánkat magasabb színvonalon, a fej. lett szocialista társadalom építésének változott körül­ményeit figyelembe véve folytassuk — mondotta töb­bek között Rév Lajos. Az elnöklő Ferenci Tibor javaslatára a kongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy valamennyi napirendre kiterjedően nyitják meg a vitát, amelyben elsőként Lá­zár György emelkedett szó­lásra. A legközelebbi évek egyik fontos feladata, előrehaladá­sunk nélkülözhetetlen felté­tele, hogy mind az állami, mlno a szövetkezeti tulajdont erősítsük, és magasabb szín­vonalra emeljük. Fejlődé­sünk későbbi szakaszában — mint ezt pártunk program­nyilatkozata is kimondja — a két szocialista tulajdonfor­ma fejlesztésének eredmé­nyeként létrejön, kialakul a termelési eszközök magasabb szintű, össznépi, kommunista tulajdona. E cél felé haladva a jövőben is fontos feladat a szocialista tulajdon mind­két formájának egyidejű tö­kéletesítése, fejlesztése, az egymás közötti kapcsolatok sokol alú erősítése, a jó ta­pasztalatok kölcsönös megho­nosítása. Érthető tehát, ha az elkövetkezendő Időben a szö­vetkezeti mozgalomban is megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a szocia­lista ismérvek fejlesztésére. Meggyőződésünk, hogy a szocialista jegyek erősítése nem áll ellentétben a szö­vetkezeti jelleg megőrzésé­vel, sőt ezek egymásra ha­tása kölcsönösen pozitív. Közős érdekünk tehát, hogy erősítsük a szövetkezetek gazdálkodásában is a terv­szerűséget, a munka szerinti elosztás gyakorlatát, és a szövetkezeti demokráciát. Ezután arról szólt, hogy az eredményes gazdálkodással összhangban fejlődött a kö­zöss'-l élet, erősödött a ta gok kötődése a szövetkeze tekhez. A szövetkezetek szé­les körű felhatalmazást és lehetőséget kaptak arra hogy sajátos viszonyaikat — a Jogszabályok keretei kö­zött belső szabályzataikban — maguk rendezzék. Ezzel egyidejűleg erősödött az ága­zr'' Irányítás, a gazdálkodás hatósági eszközökkel való tímogatása, az állami szer­vek magasabb színvonalon és nagyobb hatékonysággá látták el a törvényességi és az ágazati felügyeletet. Az elért eredményekben elismerésre méltó és nagy szerepe van a szövetkezeti dolgozók odaadó munkájá­nak, a kommunisták áldozat­kész tevékenységének, a te­rületi, ágazati szöveteégek az országos tanács és appa­rátusa hozzáértőén Irányító segítő munkájának. — A kormány álláspontja szer.nt általában kialakult­nak vehetjük a szövetkeze tek — mai viszonyoknak megfelelő — nagyságát, ezért csak nyomós érdekek esetén indokolt tovább növelni az egyes szövetkezetek mére­tett. vagy újabb összevonáso kat elhatározni. Továbbra is meg kell tartani és ki kell aknázni azokat az előnyöket, amelyek a szövetkezeti for ma sajátjai, s amelyekkel hasznosan tölthetik be tár­sadalmilag hasznos szerepü­ket. Kedvezőek idei eredményeink Lázár György: Tovább folytatjuk \6! bevált szövetkezeti politikánkat Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a kormány és személyesen Kádár János nevében köszöntötte a kong­resszus résztvevőit, majd a következőket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek, fon­tos és nélkülözhetetlen sze­repet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. Megelégedéssel nyugtázhat­juk, hogy a mozgalom a párt iránymutatásai alapján immár húsz év óta töretle­li dl fejlődik. Különösen szembetűnő az utóbbi évek­ben végbement fejlődés. A szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette és leszögezte, hogy tovább f.'.ytatjuk jól bevált szövet­kezetpolitikánkat. Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos eltérés a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában. az állami és a szövetkezeti tulaídon egyaránt szocialista tulajdon. Pártunk Központi Bizott­sága kellő időben értékelte az V. ötéves terv indulásá­nak tapasztalatait. Igen ala­pos elemzés után arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a felkészülés tervszerűen meg­történt, a végrehajtás jó lendülettel folyik. A kormány időbe.i közreadta a végrehaj­tás megszervezéséhez szük­séges határozatokat, a párt­szervezetek aktív közremű­ködésével elkészültek a helyi tervek és a végrehajtási programok. S bár még több mint két hónap hátra van az esztendőből, az eddigiek alapján jó érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy a sok ne­hezítő külső és belső, rész­ben munkánktól független tényező ellenére az indulás sikeres volt. Kibontakozóban vannak azok a tartós gazda­sági folyamatok, amelyek öt­éves tervünk legfőbb gazda­sági céljainak elérését biz­tosíthatják. Az ez évi tervhez közel­állóan alakulnak a termelés és elosztás arányai, javul a termelékenység, az ipari ter­melés szerkezete, a haté­konyság, a gazdaság egyen­súlyi helyzete. A korábbinál szervezettebb, fegyelmezet­tebb munka folyik a gazda­ság minden területén. Tud­juk, hogy gondjaink nehezén még nem jutottunk túl, de az első év alapjában kedve­ző tapasztalatai biztatást ad­nak a jövőre is. A párt és a kormány ha­tározatainak szellemében erőinket továbbra is arra kell összpontosítanunk, hogy meggyorsítsuk a nép­gazdasági tartalékok hasz­nosítását, többet termeljünk a minden piacon jól értéke­síthető, versenyképes áruk­ból, hogy optimálisan hasz­náljuk ki a munkaidőt, a gépek és berendezések kapa­citásait, takarékosabban bánjunk az anyaggal, ener­giával és idővel egyaránt. Társadalmi fejlődésünk olyan szakaszába léptünk, amikor a jól meggondolt, a fő cé­lokra összpontosított, terv­szerű fejlesztéssel egyidö­ben a korábbiaknál is fon­tosabbá válik, meghatározó jelentőséget kap a hozzáértő irányító munka. Ezért szün­telenül munkálkodnunk kell a vezetés színvonalának emelésén is. Időben megkezdődtek és a közeljövőben befejeződnek az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidol­gozásának munkálatai. A fel­készülést megkönnyíti, a ter­vező munka számára bizton­ságod ad gazdaságpolitikánk világos irányvonala — ame­lyen nincs okunk változtatni —, továbbá, hogy a szabá­lyozók is betöltik funkciól­kat, ezért csak részleges mó­dosításokra van szükség. A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaságpolitikai célokból következnek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg, és amelyeket népgazdasági terveink tar­talmaznak. A megnövekedett felada­tok teljesítése a szövetkeze­tektől is megköveteli a mű­szaki fejlődés meggyorsítá­sát, a munka termelékeny­ségének nagyobb fokú növe­lését, a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, a több mű­szakos munkarend szervezé­sével az álló- és forgóeszkö­zök Jobb kihasználását, és a termelés minőségi színvona­lénak emelését. Erősíteni, ja­vítani kell az ellenőrző te­vékenységet is, mind az ál­lami szervek, mind az ér­dekképviseletek részéről. A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosít­hatom önöket, hogy az ipari szövetkezetek tagsága és vá' lasztott vezetőségei, az orszá­gos tanács, a területi és szak­mai szövetségek testületei a jövőben is számíthatnak a párt és a kormány segítő­készségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök. A kormány elnökének nagy tetszéssel fogadott beszéde után valamennyi napirendi pontra kiterjedően megkez­dődött a vita. A nap folya­mán csaknem harmincan szólaltak fel, mondották el a beszámolókhoz és az elő­terjesztett dokumentumokhoz kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat. A kongresszus ma, csütör­tök reggel folytatja munká­ját. Rőzseszőnyeg fóliával Újra a partvédelem emberei dolgoznak a Tisza klinikák előtti szakaszán, a víz fölötti „asztalon". Rőzsével borítják a folyó sodrának kitett partszakaszt. Eddig csupán fűzfa­vesszőből kötött rőzsekötegekből szőttek „pokrócot", és azt terhelték meg kövekkel, most egyszerűsítették a munkát. Hatalmas műanyag szövetekre csupán a bordákat kötik ro­zséból. Gyorsabban halad így a munka, és olcsóbb is. Igaz, az ártér ingyen termi a fűzfavesszőt, metszése, összegyűjté­se, kévébe kötése és szállítása azonban együtt többe kerül, mint a műanyag szövet Jövőra Harmincezer személyautó érkezik a Szovjetunióból Több mint 6 ezer Ikarus busz exportra egymagában is meghaladja számos fejlett tőkés ország teljes évi autóbuszgyártását. Az Avtoexport — a meg­állapodás alapján — 28 500 Lada, 1000 Zaporozsec és 1000 Volga gépkocsit szállít Magyarországra 1977-ben, A Lada gépkocsikból 15 ezret a magyar—szovjet autóipari kooperációs szerződés kere­tében, magyar gyártmányú részegységek ellenében ex­portálja a volgai autógyár hazánkba. Ugyancsak a most aláírt szerződésben rögzítették a szovjet tehergépkocsi-szállí­tásokat is. Jövőre 5000, kü­lönböző típusú tehergépkocsi jut el az AUTOKER-en ke­resztül a magyar közleke­dési-szállítási vállalatokhoz. Megállapodtak a kooperá­ciós szállítások bővítésében is. A magvar hátsóhíd- és személygépkocsi-részegység kivitelre már korábban alá­írták a szerződéseket. Jövőre több mint 30 ezer személygépkocsi érkezik ha­zánkba a Szovjetunióból, és 6211 Ikarus autóbuszt szállí­tunk szovjet megrendelésre annak a megállapodásnak a keretében, amelyet szerdán írt alá a MOGÜRT szék­házában Arányt Sándor ve­zérigazgató és lvan A. Pank­ratov, az Avtoexport Kül­kereskedelmi Egyesülés el­nökhelyettese. A mintegy 320 millió ru­bel értékű szerződés ma­gánjogi megállapodás, része a korábban megkötött hosz­szú lejáratú egyezménynek. A magyar kivitel legnagyobb tétele az Ikarus autóbuszok exportja, amely több mint 180 millió rubelt tesz ki. Ehhez kapcsolódik körülbe­lül 60 millió rubeles pótal­katrész-szállítás is, amely az autóbuszok zavartalan üze­meltetését biztosítja, össze, hasonlításképpen, a most le­kötött autóbuszmennyiség Honvédelmi kabinet a főiskolán Az 1976. július 1-én ha­tályba lépett Honvédelmi Tőrvény szellemében, 1976. október 26-án 18 órakor, a szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán megnyílt Csongrád megye első hon­védelmi kabinetje, az intéz­ményes. tantervi honvédelmi oktatás és nevelés iskolai otthona. Ebből az alkalom­ból, az átadást megelőző órákban az intézet MHSZ­szervezete ünnepi közgyű­lést rendezett, amelynek elő­adója dr. Moholi Károly, a főiskola igazgatója volt. Kifejtette, hogy a honvé­delem egész népünk alkot­mányban rögzített kötelessé­ge, amelynek érzelmi és ér­telmi Indítékait nagymér­tékben az iskolai oktatás és képzés, különösen a honvé­delem tantárgyi oktatása ke­retében. elméleti és gyakor­lati foglalkozásokon és az iskolák egyéb tantárgyainak oktatása során kell az ifjú­ság tudatában megalapozni. A főiskolának tehát a majd kikerülő pedagógusokat Itt, az intézet keretei között kell felkészíteni erre a nemes, de nehéz, sokoldalú feladat­ra: képesek legyenek az if­júságot ennek megfelelően oktatni, nevelni. A főiskola keretei között ez a feladat kettős. Egyrészt, mint a jö­vő pedagógusait alkalmassá kell képezni erre a nevelői­oktatói állami feladatra, másrészt nevelni, képezni a főiskolai hallgatókat, mint fiatalokat, akiknek hazájuk iránti kötelezettsége a ma­gyar ifjúságéval azonos. Ezt a kettős feladatot hivatott segíteni, szolgálni a honvé­delmi kabinet. Előadását l efejezve, a fő­igazgató a következőket mondotta még: — örömmel vettük, hogy főiskolánkat érte az a meg­tisztelő feladat, hogv Csong­rád megyében az elsők kö­zött állíthatja fel a honvé­delmi kabinetet, a honvé­delmi nevelés és képzés egyik alapbázisát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom