Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

2 Szombat, 1976. oktőlieT 2; Sikeresen fejlődnek a szovjet—kubai kapcsolatok L. Bressnyev fogadta Raúl Castrót Moszkva (MTI) nemzetközi problémát, is, amelyek összefüggenek a Leonyid Brezsnyev, az szocialista államoknak a SZKP KB főtitkára tegnap nemzetközi biztonság megszi­találkozott Raúl Castróval, a lárdítására irányuló erőfeszí­Kubai Kommunista Párt léseivel, az államok békés Politikai Bizottságának tag. együttműködésének fejle6zté­javal, a Központi Bizottság sével, a szocialista országok másodtitkárával. és a fejlődő országok kapcso. Leonyid Brezsnyev és latainak megszilárdításával. Raúl Castro megallapítot- A találkozót szívélyesség lak, hogy sikeresen fejlődik és teljes kölcsönös megértés a sokoldalú testvéri együtt- jellemezte. működés a Szovjetunió és Raúl Castro pénteken ha­Kuba között, és kicserélték zautazott Moszkvából. A re­nézeteiket e kapcsolatok to- pülötéren Dmitrij Usztyinov vabbi kiszélesítésének és el. marsall, az SZKP KB Poli­mélyítésének egyes kérdései- ti kai Bizottságának tagja, a röl. A találkozó során meg- Szovjetunió honvédelmi mi­vitattak több olyan időszerű nisztere búcsúztatta. Púja Frigyes megbeszélései New Yorkban Az ENSZ-közgyűlésen folytatódik a vita 9 New York (MTI) ENSZ közgyűlésén, az álta­„ . _ . ,..,.. . . lános politikai vitában íel­Puja Frigyes kulugyminisz- szdia]va ter pénteken Nvu> Yorkban _ Ha a nyugati hatalmak' találkozott Hamilton Shirley nem maradtak volna közö_ Ameraszinghe Sri-Lanka-i ösek Afrjka déu része né. nagykövettel az ENSZ-koz- ^einek szenvédéséi iránt, a gyűlés XXXI. ülésszakának váls6got el lehetett volna'ke. elnokevel majd Donald Ja- rüln, emberek ezreinek éle_ mieson kanadai kulugymi- tét , h tet yolna men mszterrel. A talalkozokon a teni _ mondotta. közgyűlés napirendjén sze­A tanzániai külügyminisz­replö kérdésekről valamint a ter rf t gyarmatosítás kétoldalú kapcsolatokrol tar- ég a fajüldözés elleni harc 9yauaK- döntő szakaszához érkezett * Afrikában. Amennyiben azok „Nem ,az a kérdés, hogy a hatalmak, amelyek a múlt­békés vagy fegyveres megöl- ban figyelmen kívül hagyták dás lesz-e Afrikában, mert a felhívásainkat, nem állnak a harc már folyik" — hangoz- szabadság, a többségi uralom tatta Ibrahim Kaduma, Tan- támogatói közé, úgy Zimbab­zánia külügyminisztere az we, Namíbia és Dél-Afrika ^^^^^^^^^^^^^^^^^ népeinek szenvedései folyta­Újítsák fel a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi békekonferenciát! vaslatot tett a közel-keleti rendezésre, és a genfi bé­kekonferencia felújítására. A szovjet dokumentum megállapítja: A népei bizonytalanságban, biztonságuk állandó veszé­lyeztetése közepette élnek. Nincs lehetőségük arra, hogy erejüket a békés építés, az életkörülmények megjavítá­sára fordítsák. A palesztinai Moszkva (TASZSZ) a konferencia munkáját. A szempontját, számításba ve­A Szovjetunió pénteken ja- Szovjetunió hajlandó lenne szí a konfliktusban közvetle­részt venni a konferencia núl érintett valamennyi fél munkájában 1976 október- — az arab államok, a palesz­novemberben. tin arab nép, Izrael állam — Attól a törekvéstől vezé- törvényes jogait és érdekeit, relve, hogy meggyorsítsa a A Szovjetunió bizonyos ab­közel-keletl országok közel-keleti rendezés elérését ban hogy a közel-kelet; e6 e célból hozzájáruljon a konfliktus alapvető okai genfi békekonferencia mun- megszüntetésének lehetősége kajának felújításához, a reális, és meg lehet álla­Szovjetunió a következő ja- podni az átfogó rendezésben, vaslatot terjeszti az érlekez- Ennek érdekében a Szovjet­lét résztvevői elé: unió kész továbbra is együtt­1 Az izraeli csapatok ki- működni a genfi békekon­arab népnek a földjéről el- vonása az 1967-ben megszállt ferencia összes többi részt­üzött nép sorsát szánják a összes arab területekről; vevojevel. jövőben is. 2. A palesztinai arab rtép Az utóbbi években a kö- elidegeníthetetlen jogainak zel-keleti események egész megvalósítása, beleértve az menete arról tanúskodik, önrendelkezéshez és saját hogyT,á szóban" forgó térség- állam létrehozásához váló jo­ben nem lehet és nem lesz gát; béke mindaddig, amíg meg 3. A konfliktusban közvet­nem szüntetik a közel-keleti lenül érintett államoknak konfliktus okait, meg nem — egyfelől Izrael arab szom­szüntetik az arab területek szédainak, másfelől pedig izraeli megszállását, meg Izrael államnak a független nem adják a palesztin arab letezéséhez és biztonságához népnek az elidegeníthetetlen való jogának szavatolása, jogait és meg nem szüntetik megfelelő nemzetközi garan­a háború állapotot. Nem le- ciák mellett; het abban bizakodni, hogy 4. Az érintett arab álla­elegendő, ha kioltják a ka- mok és Izrael közötti hábo­tonai összetűzések egyik vagy rús állapot megszüntetése. másik különálló tűzfészkét, A szovjet fél véleménye es a Közel-Keleten máris szerint a javasolt napirend helyreáll a beke. magában foglalja a rendezés A libanoni tragikus esemé- valamennyi kulcsfontosságú nyek mindezt teljes mérték­ben alátámasztják. A liba­noni válság nem keletkezett volna, ha a Közel-Keleten átfogó politikai rendezést hajtanak végre. Vitathatat­lan az is, hogy egy ilyen rendezés körülményéi között, vagy olyan helyzetben, ami­kor komoly erőfeszítéseket tesznek a rendezés elérésére, könnyebb lett volna elérni azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek ezt a kis közel-keleti országot sújtják. A széles körű politikai rendezés ellen csak azok til­takozhatnak, vagy csak azok helyezkedhetnek szem­be vele, akik szükkörű cél­jaik érdekében ragaszkod­nak a jelenlegi helyzet íenn­maradasához. A Szovjetunió meggyőző­dése szerint a Közel-kele­ten kialakult helyzet azon­nali, olyan erőfeszítéseket. követel, amelyek képesek biztosítani a háborúról a békére való fordulatot. , A Szovjetunió a múltban! mar javasolta, hogy e célból •újítsák fel a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi békekonfe­rencia munkáját. Ez az a fórum ugyanis, amely vala­mennyi érdekelt fél számá­ra politikailag elfogadható. A Szovjetunió, minthogy aggodalommal tölti el a kö­zel-keleti események vesze­delmes aiakijlasa, ezúttal iá­mét felhiv.ia a közel-keleti konfliktusban közvetlenül érintett feleket, a genfi bé­kekonferencia valamennvi tódni fognak — hangsúlyozta Kaduma szólt arról, hogy Dél-Afrika népének türelme végéhez ért. Ha a Vorster­rendszer továbbra sem érti meg, hogy a forradalom el­kerülhetetlen, pusztító tűz söpri majd el a fajüldözést, a faji megkülönböztetést — mondotta. George Macovescu román külügyminiszter felszólalásá­ban többek között további leszerelési intézkedésekért, az európai biztonsági konferen­cia záróokmányaiban foglal­tak megvalósításáért szállt síkra. Kijelentette, hogy Ro­mánia támogatja Namíbia és Rhodesia népeinek harcát a gyarmati rendszer maradvá­nyai ellen, majd javasolta: tűzzön ki az ENSZ határidőt a még meglevő gyarmatok függetlenségének megadására. Emlékezés egy nagy forradalmárra Jacques Duclos, a francia kommunisták egyik le­gendás hírű vezetője, aki tavaly tavasszal távozott az élők sorából, most lenne nyolcvanesztcndcís. Születés­napján nemcsak szűkebb pátriájában emlékeznek rá, hanem mindenütt a földön, ahol szcp, emberi eszmé­kért dobban a szív. „Bemutatkozásként — írta olyan emlékkel, mint Anatole emlékiratai budapesti kiadá- Francé és Jean Jaures. sához — el kell mondanom a A nyugat-európai forrada­magyar olvasóknak, hogy lom egyik legnagyobb iskola­munkás vagyok, szüleim sze- ját járta ki a fiatal munkás gények voltak... 13 éves ko- az elmaradt „igazi" iskola romban cukrászinasként kel- helyett. Miután felismerte: lett megkeresnem a kenyere- új rend születik Oroszország­met, majd 1912-ben, 16 éve- ban, az 1920-ban megalakult sen, elmentem Párizsba, a Francia Kommunista Párt­fény városába ..." nak Duclos alapító tagja lett. A fiatal munkás számára a Szónoki, politikai tehetsége fény városa jó ideig az ár- korán kitűnt. 1926-ban már nyak városa maradt. Szűkebb képviselő és pártja központi szlőföldjénél is jobban, tö- bizottságának tagja, a har­ményebben tárult fel kutató mlncas években a népfront­tekintete előtt a szegények, az ™?f£alon];_,? f^JT*?! elesettek mérhetetlen szen­vedése, kiszolgáltatottsága. szállás alatt az ellenállás egyik vezetője. 1959-ben a Olyan ' alkat volt, akit nem Francia Köztársaság szenáto­ra, tíz évvel később az FKP elnökjelöltje — az államfői tisztségre. Minden vonatkozásban gaz­elégítettek ki maguk' a je­lenségek, az okokra is szen­vedélyesen kíváncsi volt. \A sors jóvoltából hamar kielé-'dag, tartalmas élet jutott e githette ezt az érdeklődését nagyszerű harcos osztályré­_ ,. , , , széül. Azok közül való volt, is nagyon fiatalon talalko- , , •• ,,,, w akik nem egyszerűen élik, zott a szocialista munkás- hanem formálják is a törté­mozgalommal, általa pedig nelmet. (KS) Étfci Ml BADIOTIIEX íüBS RENDEZVÉNYEK NÉLKÜL szeptember 30-i parlamenti Peking a szokásos rendez- díszvacsora, nem rendeztek vények nélkül ünnepelte az „kerti ünnepségeket" a par­idéi október elsejét, Kína kokban. Helyette egy vi­nemzeti ünnepét. Elmaradt a szonylag kisszámú, 400 fős csoport gyűlt össze csütörtö­Szociálpolitikai intézkedések az NDK-ban O Berlin (MTI) zott, és az 1976—80-as idő- összegben különböző mérték­szakban megvalósítandó szo- ben növelték. Az intézkedés A Német Demokratikus Ciálpolitikai intézkedéseknek, mintegy 1 millió embert Köztársaságban pénteken ha- A most életbe lépett ren- érint. Az 1976—80-as időszak télyba lepett a Nemet Szo- delkezés értelmében a tel- küiönböző bér- és jövedelem­ciahsta Egységpart Kozponti jes munkaidőben foglalkozta- , Bizottságának, a szakszerve- tott munkások és alkalma- pohUkal rendelkezesei - be­zetek elnökségének' és az zottak minimális bruttó havi leértve a mostani lépést is NDK kormányának az idén jövedelmét október 1-től az összesen mintegy 2,5 millió május 27-én hozott közös ha- eddigi 350 márkáról 400 már- dolgozóra, a bérből és fize­tározata, amely egy része az kára emelték, az 500 márka tésből élő foglalkoztatottak­NSZEP tavasszal megtartott alatti bruttó jövedelmeket nak körülbelül egyharmadá­IX. kongresszusán kidolgo- pedig 15—50 márka közötti ra vonatkoznak. kön este a Mén'nyei Béke Ka­pujának tornyában, hogy a Pekingben élő és dolgozó ál­Idmi és pártvezetők vezérle­tével megünnepelje a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 27. évfordulójót. A LAOSZI KÜLDÖTTSÉG VARSÓBAN Kaysone Phomvihane. a Laoszi Forradalmi Néppórt főtitkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke vezetésével teg­nap délben laoszi párt- és kormányküldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Varsóba. A delegáció négy­napos lengyelországi tartóz-' kodósa során vidékre is el­látogat. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány' és technikatörténetből 190. Dr. Nagy László tüdőgyógyász Mosonon szüle­tett 1003. november 11-én. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd 1934-ben avatták orvosdoktorrá. A szegedi egyetem Bel­gyógyászati Klinikáján mint n tüdőgyógyászat jal egy évet dolgozott a londoni egyetemen, és örökléstani kérdésekkel foglalkozott Edinburgh­ban. Több tudományos társaságnak volt tagja, tisztségviselője. Tudományos munkássága az ál­talános és humán genetika különböző területeire terjedt ki. Szakkönyvein túlmenőieg. mintegy meghívott előadója működött 1953-tól, és 1964- száz tudományos publikációt jelentetett meg ha­bén címzetes docensi címet nyert. Munkahelyén, a Tüdőgondozó Intézetben a tbc korai felkuta­tásának és megelőzésének kérdéseivel foglalko­zott. Dr. Csik Lajos, az orvosbiológia kiemelkedő professzora Felsőnyárádon született, 1902. janu­ár 7-én. Gimnáziumi tanulmányainak befejezté­vel a debreceni egyetemre iratkozott be, és sze­rezte meg orvosi diplomáját 1928-ban. Ezután a tihanyi biológiai kutatóintézetben helyezkedett el, és közben a budapesti tudományegyetemen megszerezte a magántanári minősítést. 1940-ben a kolozsvári egyetemre kapott meghívást, és az örökléstani intézet vezető professzorává nevez­ték ki. A második világháborút befejezően is Ko­lozsvárott maradt, és az egyetemen, mint szerző­déses tanár tovább tanított. 1950-től ismét a ti­hanyi biológiai kutatóintézetben dolgozott, tudo­mányos osztályvezetői minőségben. Innen hívták meg a szegedi egyetemre 1955-ben, hogy vezes­se az orvosi biológiai tanszéket., és egyben vezető professzorává nevezték ki. Oelei József profesz­szor utódjakent az örökséget, újjászervezte, és mint. kimondottan orvosbiologiai intézetet mü­zai és külföldi szakfolyóiratokban. A Magyar Tudományos Akadémia 1947-ben Választotta meg belgyógyászati klinikáról került 1957-ben, és itt a II. számú Belgyógyászati Klinikát vezette, megbízottként. A kandidátusi fokozatot 1964-ben nyerte el. Szegedről 1960-ban Budapestre, a Baj­csy-Zsilinszky Kórházba távozott. A belső elválasztási mirigyek normális és kó­ros működésének legjobb kutatója és tudósa, dr. Julesz Miklós Kiskunfélegyházán született, 1904. május 12-én. Orvosi tanulmányait a fővá­rosban végezte, és ott szerzett orvosdoktori okle­velet 1927-ben. Diplomájának megszerzése után különböző budapesti kórházakban dolgozott, más­más beosztásban. A budapesti egyetem belkli­nikájára 1946-ban került, és ugyanoda nevezték ki egyetemi tanárnak 1956-ban. A szegedi egye­temről kapott meghívást 1958-ban elfogadta, és itt az I. számú Belgyógyászati Klinikát vezette' levelező tagjává. Szegeden, 1SJ62. április 12-cn professi70ri minőségben, haláláig. A modern en halt meg, 60 eves komban. dokrinológiai követelményeknek megfelelően az A hazai gyógyszertani kutatások kiváló felké- ittenl Klinikát átszervezte. és alkalmassá tette szültségú tudósa, dr. Pórspász Jqnos Budapes­ten született, 1923. június 11-én. Orvosi tanul­mányait a budapesti egyetemen végezte, és ott avatták orvosdoktorrá 1949-ben. A szegedi egye­tem élettani intézetébe ifj. Tssekutz professzor munkatársaként 1955-ben került., és itt vált iga­zán kutatóvá, a gyógyszertan jeles alkotó tudó­sává. Több új gyógyszer hatásmechanizmusát Ilyen vizsgálatok elvégzésére. Szaktudományában szinte egyedülálló tudós volt, és aránylag rövid szegedi munkássága alatt is jónevű Iskolát ala­pított. Tudományos munkásságát messzemenően támogatták és elismerték. A Magyar Tudomá­nj-os Akadémia 1967-ben levelező tagjává vá­lasztotta, és áHniftunk 1962-ben Kossqt|i-dijjal tüntette kJ. Több tudományos társaságnak és tisztázta, és foglalkozott gz idegrendszer bioké- szerVezetnek, köztük' a nemzetközi belgyógyász miai és elektrofiziológiai kérdéseivel. Az élelta ni intézetet megbízottként két éven át vezette. A város tudományos életében is uktívan szere­pet. játszott. Budó akadémikus mellett két évig volt a Szegedi Akadémiai Bizottság titkára. A tudományok doktora fokozatot 1960-ban nyerte el. Tanszékvezető egyetemi tanárrá a pécsi égye­tem gyógyszertani intézetébe 1970-ben nevezték ki. Nagy szenvedélye volt a fotózás, és művészi felvételeivel több kiállításon szép eredményeket ködtette. Országosán is kiemelkrdó intézményt ért el. Pécsett halt meg, 1974. jüpiús 10-en, 51 lereiVitett, és mint ilyent, az egyik első magyar- éves koraban. országi orvosbiológiai intézet megalapítójának Dr. Szigeti István belgyógyász Brodmoravicán tekinthetjük. Több jelentós tanulmányúton vett született. 1903. december 8-án. Orvosi tanulmá­részt, amelyek közül kiemelkedik a baseli élet­résztvevójét, hogy újítsák feli tani mtezetben töltött idő, ítockeíeliex-osztöndij­nyait Budapesten végezte, és 1928-ban kapott or­vosi oklevelet. A szegedi egyetemre a budapesti társaságnak, a nemzetközi endokrinológiai társa­ságnak, az angol orvos társaságnak volt tagia, tisztségviselője. Aktívan részt, vett szakmai fo­lyóiratok szerkeztő bizottságainak munkájában, sőt az egyiknek felelős szerkesztője volt. A halle-wittenbergi egyetem 1967-ben díszdoktor­rá avatta. Nagy értékű szakkönyvein túl, ^me-. Iveknek részben társszerzője volt, mintegy száz­ötven tudományos közleményt tett. közzé a hazai és külföldi szaklapokban. A Dávid-csillagos megkülönböztető őrjöngés ideje alatt ért meg­hurcoltatásait naplószerű regényében írta meg és adta ki. Szegeden, 1972. október 18-án halt meg, 68 éves korában. iFolt/tatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom