Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

/himo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? •J. fH1 £ a ^ W s DELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 241. szám 1976. október 12 kedd Ara: 80 fillér Befejeződfitt a fejlődési béke-világkonferencia Zárónyilatkozatot adtak kl — Elnöki Tanáos fogadása az Országházban Nagygyűlés Szegeden a város felszabadulásának évfordulóján Hétfőn Budapesten, az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában tartották meg a fej­lődési béke-világkonferencia záró, plenáris ülését. Az el­nökségben helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára is. A plenáris ülésen Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára elnökölt. Néhány küldöttség felszó­lalása után a négy munka­bizottság képviselői ismertet­ték az egyes témákban a bi­zottságok elemző eszmecseré­je alapján megszületett elvi és gyakorlati útmutatásokat, állásfoglalást és cselekvési programot is tartalmazó do­kumentumokat. ke-világkonferencia plénuma nyilatkozatot fogadott el. A világkonferencia ezzel befejezte tanácskozását. * Délután 4 órakor a buda­pesti Sportcsarnokban a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, az Országos Béketa­nács, a SZOT és a KISZ KB közös rendezésében nagygyű­lést tartottak, melyen a kon­ferencia résztvevői, főváro­sunk képviselőivel talalkoz­tak. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a fejlődési béke-vi­lágkonferencia alkalmából hétfőn este fogadást adott az Országházban a tanácskozás résztvevői tiszteletére. Ezt követően a fejlődési bé- A fogadáson megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz ­ponti Bizottságának első tit­kára, Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke és Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Je­len volt társadalmi, politikai, kulturális életünk számos is­mert vezető személyisége. Megjelent a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. A vendégeket az Elnöki Tanács nevében Gáspár Sán­dor, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, a Politikai Bi­zottság tagja köszöntötte. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (A kórferencia nyilatkoza­táról, valamint a békegyülés­ról részletes ismertetés a 2. oldalon.) Csongrád megyében Megkezdődött magyar szovjet barátsági hét Somogyi Károlyné felvétele A nagygyűlés elnöksége — Balogh József beszédét mondja A már hagyományos ma­gyar—szovjet barátsági hét, amelyet a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza, a Hazafias Népfront Csongrád megyei, Szeged városi bizottsága, az MSZBT-tagcsoportokkal együttműködve rendezett, tegnap, hétfőn megkezdődött Szegeden. Ebből az alkalom­ból a városba érkezett I. V. Szalimon, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek tanácsosa és G. V. Szer­gejev, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazga­tója. A vendégeket tegnap dél­előtt a népfront városi szék­házában Csongrád megye és Szeged politikai és társadal­mi életének képviselői fogad­ták, a megyei pártbizottság képviseletében dr. Tamasi Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osz­tályvezetője, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Bányainé dr. Birkás Maria, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese, dr. Berencsi György, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke. Molnár Sán­dor. a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára mondott köszöntőt. Szólt ar­ról, hogy a megye lakossága körében nagy hagyománya és mély gyökere van a magyar —szovjet barátságnak. A népfront, az MSZBT-tag­csoportokkal együtt sokat tesz a barátság ápolásáért. Az a körülmény, hogy Sze­ged és Csongrád megye ezek­ben a napokban ünnepli fel­szabadulásának 32. évfordu­lóját, különös jelentőséget ad az október 16-ig tartó rendezvénysorozatnak. A ba­ráti találkozók, kiállítások elősegítik, hogy a megyében még többet tudjanak meg a Szovjetunió eredményeiről, a szovjet emberek életéről. A rendezvények lehetőséget nyújtanak ahhoz is. hogy a megye lakossága mélyebb be­jekintést kapjon a Szovjet­unió X. ötéves tervének cél­kitűzéseiről és az SZKP XXV. kongresszusának határozatai­ról. A szovjet vendégek pe­dig itt-tartózkodásuk alatt Csongrád megye fejlődésével, eredményeivel ismerkedhet­nek. Kulcsáráé Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára tájékoz­tatót adott Szeged történeté­ről, a város politikai, gazda­sági, kulturális életéről. 1. V. Szalimon megköszön­te a fogadtatást, majd el­mondta, hogy 1944-ben kato­naként itt járt, részt vett Szeged felszabadításában. Ezért is kíváncsi, hogy Sze­ged miként fejlődött. A Juhász Gyula Művelő­dési Házban bélyeg- és nép­művészeti kiállítás nyílt. A bélyegek felvillantják ha­zánk felszabadulásának moz­zanatait, a felszabadítás té­mája mellett a szovjet bé­lyegek a hősi harcokra is em­lékeztetnek. Hofgesang Pé­ter, a városi népfront alel­nöke köszöntötte itt a ven­dégeket, a megye és a város társadalmi életének vezető képviselőit, a látogatókat, majd G. V. Szergejev meg­nyitotta a kiállítást Hangsú­lyozta, különös öröm számá­ra, hogy együtt ünnepelhet Szeged lakosságával felsza­badulásának 32. évforduló­ján. Megköszönte a kiállítás rendezőinek, a szegedi bé­lyegkörnek a munkáját A szovjet vendégeket dél­után dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára hi­vatalában fogadta. A beszel­getésen részt vett dr. Tama­si Mihály és Molnár Sándor is. A szívélyes, baráti eszme­cserén szó esett az MSZBT­tagcsoportok munkájáról, a testvérvárosi, megyei kap­csolatokról, ezek továbbszé­lesítéséről, amelyhez olyan területek is tartoznak, mint a képzőművészet, irodalom, színház. A szovjet vendégek elmondták, hogy szívesen lát­nák a budapesti Szovjet Tu­domány és Kultúra Házában a testvérmegyék kapcsolatát bemutató kiállítást. Ugyan­akkor szóltak arról is, hogy a jövőben a kultúra házának értékes kiállítási anyagát Szegeden is bemutatják, és segítik jövőre a Csongrád megyében megrendezésre ke­rülő felszabadulási és novem­ber 7-i ünnepségsorozatot. A magyar—szovjet barát­sági hét ünnepélyes megnyi­tóját Szeged felszabadulásá­nak 32. évfordulója alkalmá­ból rendezett nagygyűléssel egybekötve tartották a MAV Petőfi Sándor Művelődési Házban. Este a Szabadság filmszínházban G. V. Szev­gejev megnyitója után meg. kezdődött a Szovjet Filmhét,\ és bemutatták az Emlékezz a nevedre című műalkotást. A magyar—szovjet barát­sági hét mai, keddi program­ja: a szovjet vendégek ellá­togatnak a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Ku­tató Központjába, a Juhász Gyula Művelődési Házban, a szocialista brigádvezetők klubjában előadást tartanak a Szovjetunió X. ötéves ter­vének célkitűzéseiről, s az SZPK XXV. kongresszusáról. Délután Hódmezővásárhe­lyen. a Petőfi Sándor Műve­lődési Házban barátsági gyű­lésen vesznek részt. Szeged felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából nagygyűlést rendezett teg­nap, hétfőn az MSZMP Sze­ged városi bizottsága, a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bi­zottsága, valamint a MAV Szegedi Igazgatóságának pártbizottsága a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az elnökségben helyet fog­lalt többek között I. V. Sza­limon, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője, a Szovjetunió nagykövetségé­nek tanácsosa, valamint G. V. Szergejev, a Szovjet Tu­domány és Kultúra Háza igazgatója, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak képviseletében Gyárfás Mihály osztályvezető, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának képviseletében Deák Béla titkár, továbbá Szabó G. László, a Csong­rád megyei tanács elnökhe­lyettese, Prágai Tibor, a Szeged városi tanács elnök­helyettese, Molnár Sándor, a népfront megyei bizottsá­gának titkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Berencsi György, a népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Ünnepi beszédet Balogh Jó­zsef, a MAV Szegedi Igaz­gatósága pártbizottságának titkára mondott. A szónok visszatekintett a magyar nép történelmi har­cára, amelyben 1919 mér­földkövet jelentett. A Ta­nácsköztársaság napjaiban szövetségre lépett a magyar munkásosztály szovjet osz­tálytestvéreivel; 32 évvel ez­előtt pedig a Vörös Hadse­reg katonái űzték ki Szeged­ről, majd hazánk egész te­rületéről a megszálló fasisz­ta erőket. A városnak törté­nelmi szerep jutott 1944 utolsó hónapjaiban. Az új élet megindításának biztosí­téka volt, hogy október 17­én a demokratikus pártok közül elsőként alakult meg a 'kommunisták pártjának le­gális szervezete. A szegedi kommunisták az időszerű 'féladatok ' megfogalmazásá­ban az újjáépítésben kezde­ményezők voltak. A Szegedi Kenderfonógyárban életre hívták az első szakszervezeti üzemi bizottságot. A város­ban született meg a demok­ratikus ifjúsági mozgalom és a nőmozgalom is; itt jöttek létre — a szakszervezetek javaslataként — az első népbiróságok, itt kezdtek működni a dolgozók első is­kolái. December 3-án pedig megalakult a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front, majd megjelent az első de­mokratikus napilap, s itt hívták életre a Nemzeti Se­gélyt. Ilyen előzmények után láttunk hozzá az építőmun­kához, amelynek sikere 32 év eredményeiből lemérhe­tő. S ha végigtekintünk a megtett úton, nem feledke­zünk meg arról a segítésről sem, amelyet a politikai, kulturális, tudományos és gazdasági együttműködés ré­vén kaptunk a Szovjetunió­tól. Ezután I. V. Szalimon kö­szöntötte a nagygyűlés részt­vevőit. Elmondta, hogy 1944 után — amikor katonaként részt vett a város felszaba­dításában — az idén járt először Szegeden. Szereti ezt a várost, amit bizonyított is a szegedi költők szavainak idézetével. Hozzászólását is Juhász Gyula egy sorával zárta: „Itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás." Dr. Berencsi György zár­szava után elhangzott ai Internacionálé, majd t nagygyűlés résztvevői Reeg­tekintették a Szovjet ftéli Hadsereg Művészegyüttesé­nek gazdag műsorát. Losonczi Pál Limába érkezett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke venezuelai hivatalos, baráti látogatásának befejeztével vasárnap magyar idő szerint délután 5 órakor Caracasból Peruba utazott. Losonczi Pál és kísérete négy­órás repülőút után érkezett meg dél-amerikai útjának újabb állomásara, Limába. Beszámolónk a 2. oldalon. Budapesten a Fővárosi Üt­és Közműépítő Vállalat az idén 300 millió forint értékű munkát végez, amelyből 80 millió forint a közműépítés — gázvezeték- és csatorna­építés — és 220 millió forint értékű az útépítés. A főútvonalakon végzett teljes szerkezetű útépítések közül a legjelentősebb az E5-ös főközlekedési út sorok­sári Marx Károly út, MAV­felüljáró—Hősök tere közötti szakasza. A munka az út alatti teljes közműcseréből és útépítésből áll. A 42 ezer négyzetméteres útfelületnek több mint a fele már elké­szült. Ugyancsak befejezték a közműépítések nagyobbik részét. Az eredeti elképzelé­seknek megfelelően ez év végéig az utat átadják 'a forgalomnak. Kőbányán a Gyömrői út átépítését még 1375-hen kezdték meg. Az idén 18 ezer négyzetméternyi felüle­ten készítik el az utat, amely­nek már csak kis része van hátra. A Kerepesi út koráb­ban megkezdett korszerűsí­tési • munkáihoz kapcsolódó­an, tavaly láttak hozzá Zug­lóban a Kerepesi út és Ke­resztúri út csomópontjának átépítéséhez. Az idén itt 4 millió forint értékben 4 ezer -négyzetméter útfelületet ké­szítettek el. ' Évente 35 millió forint ér­tékben, mintegy 150 ezer négyzetméteren újítják fel az elkopott, széttöredezett bur­kolatot. A legjelentősebb karbantartási munkákat a IV. kerületben a Váci úton — a Fóti úttól a Szilas­patakig —. a XI. kerületben a Törökbálinti úton, a XVL kerületben a Vidámvásár úton és a XI. kerületben az . £cdí úton végak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom