Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

5 Péntek. 1976. október 8. fsáért!" Kora őszi csapadékbőség Szeptember időjárási mérlege Szegeden A KISZ KB Intéző Bizott­ságának döntése értelmében a Központi Bizottság tagjai csoportos ülésen vitatják meg az országos KlSZ-érte­kezlet és a területi küldött­gyűlések összehívásának, képviseletének, valamint a KISZ-bizottságok, -vezetősé­gek tisztségviselői megvá­lasztásának rendjére kidol­gozott javaslatot Tegnap, csütörtökön dél­előtt Szegeden került sör az egyik csoportos ülésre. Ezen Bács-Kiskun, Békés, Csong­rád és Szolnok megyei bi­zottságainak első titkárai, szervező titkárai, illetve KB tagjai vettek részt , A tanácskozást Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára ve­zette. Az ősz első hónapjának időjárását az átlagosnál ala­csonyabb hőmérséklet és az ország jelentős részén szo­katlanul bőséges csapadék jellemezték. Szeptember első dekádjában sarki légtöme­gek tartós beáramlása miatt kellemetlenül hűvös időjárás alakult ki hazánkban, így 4—7-e között 5—7 C°-kal maradt a hőmérséklet napi középértéke az évszaknak megfelelő szint alatt. A szo­katlanul hideg időre jellem­ző, hogy 7-én hajnalban az ország északkeleti területein, Borsodnádasd és Lőrinci körzetében talajmenti fagy lépett fel, ami éghajlatun­kon szeptember elején rend­kívül ritka eseménynek szá­mít Ezt a szokatlanul hideg szakaszt 12—15 között rövid, átmeneti felmelegedés kö­vette. Ennek során 13-án és 14-én még 29—31 fokos nyá­rias melegben részesültünk. A hónap második felét mér­sékelten hűvös időjárás jel­lemezte, csak az utolsó két napon emelkedett ismét a hőmérséklet az évszaknak megfeleld érték fölé. . A hőmérséklet havi közép­értékei különösen a nyugati és a déli országrészeken ma­radtak jelentősen, mintegy másfél-két fokkal a sokévi átlag alatt. Az ország északi és keleti területein a meleg­hiány kisebb mértékűnek mutatkozott, ott csak mint­egy 0,5—1 C°-kal maradt el a havi középhőmérséklet az évszaknak megfelelő szint­től. A lehullott csapadék mennyisége szokatlanul bő­séges volt. Az ország terüle­tének közel a felén 100—150 mm közötti havi összegeket mértek, s a nyugati és dél­keleti határszél kivételével, ahol mindössze az átlagos Miseruhák, textiltöredékek Beszélgetés Tésikné Knotik Márta textilrestaurátorral A Móra. Ferenc-emlék- állítást, mely a múzeum lönbség éppen elég ahhoz, érem oklevelének indoklása restaurátorainak munkáját, hogy elkülönüljön az eredeti szűk szavú: „Tésik József ne- nagyfokú hozzáértését pél- és restaurált rész. Mások az nek, a magyar múzeumügy dázta. Ott láthatták a kül- anyagok, a festések, tehát érdekeben kifejtett kiemel- földi szakemberek a pályá- tökéletes úgysem lehet a kedő munkássága elismeré- zati anyagok jő részét is. restaurálás. séül." A muzeológusok leg- Egyöntetű volt a vélemé- — A szegedi múzeum nagy magasabb szakmai kitünte- nyük, hogy a bútor-, ötvös- kiállítással szerepel jelenleg tése elismeri Tésikné Kno- és textilrestaurálás hazánk- Milánóban, a magyar hetek tik Mártának, a szegedi Mó- ban nagyon magas színvona- eseményein. ra Ferenc Múzeum textil- lú. — Valóban, az Olaszor­restaurátorának közel két — Egy üyen sikere* pá- szágban, Milánóban szép­évtizedes munkásságát, azt lyázat után mivel foglalko- tember végén megnyílt ma­a magas szintű manuális te- zik most, milyen munkák gyar hetekre a szegedi Móra vékenységet, mellyel jóné- kerülnek ki kezei közül? Ferenc Múzeumot kérték fel hány felbecsülhetetlen érté- — Két területtel foglal- reprezentatív kiállítás ren­kű textilemléket mentett kozom intenziven. A hatva- dezésére. Ezen a kiállításon meg a pusztulástól, értékeli nas évektől foglalkoztat, a festett népi bútorokat, tápéi, e munka tudományos feldől- nyomott anyagok restaura- apátfalvi és Szeged környé­gozását a publikációikat, a lásának problémája. A sze- j^j viseleteket népi kerámié­fiatal múzeológusok neveié- gedi múzeumnak nemrég kat és az általam restaurált sében kifejtett érdemeit So- birtokába jutott egy első vi- vásárhelyi szőrhímzéseket ha 6enki sincs olyan közvet- lágháborús időkből való mutatjuk be Ennek a ki­len kapcsolatban egy-egy úgynevezett „oktatasi kendő állításnak előkészítése volt tárggyal, mint éppen a res- cs. fc. gyalogság részére" a közelmúlt legjelentősebb Tandi Lajos taurátor. A kitüntetés át- E kendő segítségével kato- feladata, adásáról híreinkben már be. nákat oktattak, s ábrái, szö- Tésikné Knotik Márta régi számoltunk. Most, az orsza- vegei tartalmaztak szinte a ruhákat gyógyít száz- meg gos múzeumi és műemléki kiképzés minden területét, a százéves textíliáknak ad új hónap keretében jó alkalom fegyverektől a lövedékeken szépséget, ezeréves textil­kínálkozik arra. hogy Té- át az öltözködésig, rajta van- töredékeket vallat textil­sikné Knotik Mártával el- nak a korabeli rangjelzések restaurátor, muzeológus. A beszélgessünk a textilrestau- és kitüntetések, sőt a kato- legkiválóbbak közül való. rátör munkájáról. nadalok kottái és szövegei. — Ügy tűnik, az utóbbi A folthiányokat anyagpót­időben a nagyon összetett és lássál, a rajzos részeket bonyolult múzeumi tevé- vissza rajzolással lehet res­kenység egészében előtérbe taurálni. Másik nagy témám került a restaurátori munka, a régészeti textiliák és tex­A megmentett leleteket, az tiltöredékek vizsgálata. Tíz összegyűjtött és őrzött érté- éve rendezgetjük, gyűjtjük keket a restaurátor javítja, ezeket a textil marad ványo­konzerválja, őrzi meg a hol- kat. és egy évtized távlatá­napnak. ból látszik, hogy érdemes — Valóban az elmúlt évek- volt A 30—40 darab textil­ben megmozdult a hosszú töredéket három kis doboz­évekig tartó álló víz. A Mü- ban, üvegtégelyekben őriz­zeumi Restaurátor és Mód- zük. Nemrégiben is Horváth szertani Központ ez évben Ferenc régész két rikta da­először restaurátorpályázatot rabbal, a XIII—XIV. szá­hirdetett képzőművészei al- zadból való övtöredékkel le­kotások kategóriájában, nép- pett meg. Izgalmas és érde­rajzi, ipartörténeti, iparmű- kes feladat kideríteni, mi­vészeti tárgyak, régészéti le- lyen anyagból, milyen szö­letek és természettudomány- véssél készültek ezek a tex-, gyűjtemények ' kategóriája- tíliák, az eredményekből sok ban. Ez jelentősen inspirálta mindenre következtethetünk, az ország restaurátorait, Ezeknek vizsgálata komp­hogy legszebb, legsikerültebb lex feladat, a régész, a res­munkáikat a közönség és a taurátor és az anyagvizsgá­szakma is megismerje. A be- - lók közös tevékenysége. Az érkezett pályamunkákból a anyagvizsgálatokat a JATE veszprémi Bakony Múzeum állatrendszertani intézetének rendezett kiállitást összekap- munkatársai végzik. Ezek a csolva a harmadik restaurá- textilmaradványok veszen. torkonferenciával és az első dők, ezért eredményeinket ízben megrendezett Nemzet- sorban publikáljuk, mert a közi Les taurátor Szeminá- raktárakban, dobozokban ez riummal. A pályázatra én az holt tőke. Iparművészeti Múzeum res- — Restaurátorok körében taurált gótikus miseruháit mi a vélemény: tökéletes hű­küldtem be, s ezzel második ségre kell törekedni, vagy díjat nyertem. Első díjat ka- még inkább elkülöníteni az pott az Eszterházi-arany- eredetit és a restaurált ré­kincs restaurálója. Ez a pá- szeket? lyázat megkövetelte a fel- — Ez ma sem eldöntött, adat leírását, dekumentálá- ma is vitatott kérdés ré­sát. A nemzetközi szeminá- gészkörökben. Az én véle­rium résztvevői megtekin- ményem. hogy maximálisan tették a budapesti Iparmű- törekedni kell a tökéletes­vészeti Múzeumban A meg- ségre, ami természetesen so­körüli mennyiségek estek, a szokásos szeptemberi csapa­déknak országszerte a más­fél—háromszorosa hullott le. Különösen sok esőt kapott az ország északi és északke­leti területe, ahol helyenként a sokévi átlag négyszerese is leesett. Heves zivatarok­tól kísért kiadós országos esőlf 3-án és 4-én, valamint 15—18-a között hullottak: ekkor több helyütt 30—50 mm-es napi összegeket is mértek. Az esőzéseket 17-én és 18-án a Dunántúlon több helyütt pusztító szélviharok kísérték. A Dél-Alföld havi csapa­déka a gyakori zivataros-zá­poros esők miatt eléggé sze­szélyes területi eloszlást mu­tat, s Makó körzetének ki­vételével mindenütt jelentő­sen felülmúlta a sokévi át­lagot, amint azt a következő adatok igazolják: Bácsalmás 54 mm (129%), Kiskunhalas 68 mm (170%), Kiskunfél­egyháza 85 mm (218%), Kecskemét 89 mm (254%), Szentes 64 mm (157%), Sze­ged 55 mm (134%). Makó 43 mm (95%), Mezőhegyes 62 mm (148%), Orosháza 133 mm (302%). Területün­kön a legnagyobb esők 15-én és 16-án hullottak, így pél­dául Orosházán 15-én 37 mm-t, Kecskeméten 16-án 33 mm-t mértek. Szegeden 13 csapadékos nap fordult elő, a legnagyobb 24 órai csapadékot, 15 millimétert 1-én jegyezték fel. Városunkban a havi kö­zéphőmérséklet 15,9 C° volt, ez 1,6 C°-kal alacsonyabb a sokévi átlagnál. A legna­gyobb felmelegedés 30 C°-ot ért el, ezt 14-én jegyezték fel, legalacsonyabbra 7-én süllyedt a hőmérséklet, amikor hajnalban mindösz­sze 6 C°-ot mértek. A gyak­ran csapadékos, borult idő­járás miatt a napsütés na­gyon mostohán alakult. Sze­geden mindössze 152 óra volt a havi napfénytartam, ami a sokévi átlagnak (211 óra) csupán 72 százaléka. A napfényszegénységre jellem­ző hogy az elmúlt hónapban 8 napon egyáltalán nem ka­pott Szeged napsütést, holott a sokévi meteorológiai meg­figyelések tanúsága szerint szeptemberben csupán 1—2 napsütés nélküli napra szá­mithatunk. Dr. Péezely György egyetemi tanár Higiénlkusok vándorgyűlése Pest megye szentendrei Az ország minden tájáról művelődési központjában érkezett szakembereket dr. csütörtökön megkezdődött a Bakács Tibor professzor, a Magyar Higiénikusok Tár- társaság elnöke köszöntötte, saságának 21. vándorgyűlése. Elmondotta, hogy a vándor . A háromnapos tanácskozás gyűlés többek között az megnyitóján megjelent dr. agglomeráció higiénés kér­Zsögön Éva egészségügyi ál- déseit, a műanyagok általá­lamtitkár. Barinkai Oszkár- nos közegészségügyi problé­né, a Pest megyei pártbizott- máit, a gyermek- és ifjúság­ság titkára, dr. Mondok Pál, higiéné feladatait vitatja a Pest megyei tanács el- meg. Ezután dr. Zsögön Éva nöke. tartott előadást. A könyvtártudományi és módszertani központban Nemzetközi adatbank kezdi működését Nemzetközi adatbank kezdi rezi, tárolja és a tagországok, működését hamarosan a az érdeklődők rendelkezé­könyvtártudományi és mód- sére bocsátja, szertani központban, a nem- A bázisszerv a későbbiek­zetközi tudományos műszaki ben prognózistanulmányokat információsrendszer egyik is készít, tanácsot, felvüágo­alszolgálataként. Az új szol- sitést nyújt a- berendezések gálát összegyűjti a KGST- kiválasztásában. Évente vár­országokból és más orszá- hatóan 1500—2000 informá­gokból is a könyvtári és ciót fogad és dolgoz fel, át­tájékoztatási Intézmények tekintést nyújt a választék­felszereléseire, technikai be- ról s megszünteti a párhu­rendezéseire vonatkozó in- zamos tájékozódást, tájékoz­mentett műkincsek című ki- ha sem sikerülhet, Es a kü- formációkat, azokat rendsze- tatást. (MTI) A műszaki könyv - termelőeszköz Az idén 15. alkalommal rendezik meg, október 8. és 31. között a műszakikönyv­napokat. Az ünnepélyes megnyitóra ma Szegeden, a Technika Házában rende­zett kiállításon és az ehhez kapcsolódó műszakikönyv­fórumon kerül sor. Ez, a már hagyományosnak számí­tó országos seregszemle az egész ország műszaki tár­sadalmát megmozgatja, de nekünk, szegedieknek kü­lönösen figyelmet igénylő, hiszen abban a megtisztelő szerepkörben is bemutat­kozhatunk, hogy az orszá­gos megnyitónak városunk ad otthont. A kiállításon 55 újdon­ság és 400. a közeli években kiadott műszaki könyv mu­tatkozik be. Az idei köny­vek közül 12 alapfokú, 18 középfokú és 25 felsőfokú kiadvány. A műszakikönyv-napok idejében nemcsak reprezen­tatív kiállításra kerül sor, hanem a város, de az egész ország számos üzemében, gyárában, intézményében, a termelőmunka közvetlen életközelségében kiállításo­kon, ankétokon, szakíró-ol­vasó találkozókon, könyv­vásárokon kerül a műszaki könyv az érdeklődés közép­pontjába, igazolva azt a tényt, hogy a műszaki szak­irodalom ma már szerszám, termelőeszköz, valódi anya­gi erő a népgazdaság, s ezen belül önmagunk szol­gálatában. Ezért is tartja fontosnak a szervező bizott­ság mindama rendezvénye­ket, amelyeken szocialista brigádok tagjai, irányító, alkotó, gyakorló műszaki értelmiségünk, szakmunkás­tanulóink, továbbtanuló dol­gozóink a műszaki kultúra alapvető hordozóival, a műszaki-tudományos iroda­lommal ismerkednek. Az idei műszakikönyv­napok kiadványainak tema­tikáját a XI. pártkongresz­szus szellemében, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit szolgálva úgy állították ösz­sze nyolc fontosabb téma­körben, hogy a lehető leg­jobban szolgálja a műszaki haladást, a tudományok újabb eredményeinek hasz­nosítását a termelés minden posztján. Az idén megje­lent szakkönyvek előállítá­sában a Szegedi Nyomda is aktívan közreműködött. A kiadványok közül tizenket­tő rangos munka Szegeden készült, igazolva az itteni nyomdászok jó felkészült­ségét. Az itt készült köny­vek között szép számmal találunk matematikai mun­kákat, jelezve a Szegedi Nyomda e területen Euró­pa-hírű felkészültségét. Csak a címeket ismertetve, ezek önmagukban is beszélnek az itteni nyomdászok szé­les körű, egy kicsit az adott szakmák ismereteivel is pá­rosult kiváló nyomdatech­nikai felkészültségéről: Mé­résadatok kiértékelése — programozás és elektronika sorozat —, Elektronikai alapáramkörök, Házgyári épületek épületgépészeti szerelése, CAMAC perifé­riarendszer, Lineáris szabá­lyozási rendszerek analízise, Oszcilloszkóp méréstechni­ka, Gépipari meo-sok zseb­könyve, Bevezetés a véges­elemanalízisbe. Operációku­tatás a gyakorlatban, A köz­igazgatás kutatásának tu­dományos irányzatai. Li­neáris algebra, Atomok, ionok, molekulák. Az idei könyvtermés egyik legérté­kesebb darabja az angol­ból fordított, Martin, H„ C. és Garey, G., F.: Bevezetés a végeselemanalízisbe című kiadvány, amely felsőfokon műszaki és fizikai felada­tokon keresztül vezeti be az olvasót ebbe, már az ókor­ban is tanulmányozott ma­tematikai tudományágba, a jelenkorban reneszánszát élve. A műszaki-tudományos forradalom korát éljük, amikor kortársai és szem­tanúi vagyunk az atomok világa megismerésének, a világűr meghódításának, az atomerőművek építésének, a radioaktív anyagok alkal­mazásának, a híradástech­nikai szenzációknak, újabb és újabb műanyagok alkal­mazásának, házgyárak ter­melésének. Ebben a csodá­latos folyamatban élmény részt venni, de egyben nagy felelőség is ma mérnök­nek, technikusnak lenni, hi­szen a bonyolult műszaki­tudományos kérdések kö­zött eligazodni nem könnyű. Mindennapi munkánkban legjobb segítőtársul és iránytűül a műszaki könyv, a szakirodalom szolgálhat, hogy megnyugtatóan figye­lemmel kísérhessük a gyors fejlődést, a forradalmi át­alakulásokat, hogy lépést tarthassunk az egyre maga­sabb szakmai követelmé­ny ekkeL Az idei müszaklkönyv-na­pokra közreadott szakköny­vekkel is a cél, hogy sok­oldalú segítséget nyújtsa­nak a szakmunkás, a tech­nikus, a mérnök és a ku­tató mindennapi munkájá­hoz, a jobb és tökéletesebb technológiák alkalmazásá­hoz, a műszaki alkotókész­ség kibontakoztatásához, to­vább javítva munkánk ered­ményességét magunk és az egész társadalom javára. B. J. . Ma Szagodén A mííszakikönyv-napok országos megnyitója A műszakikőnyv-napok országos szervező bizottsága ma, pénteken délután 2 óra­kor tartja a megnyitó ün­nepséget Szegeden, a Tech­nika Háza nagytermében. Beszédet mond dr. Simon Pál nehézipari miniszter. Ugyancsak ma nyílik meg a műszaki könyvkiállítás is, amely a Technika Háza ki­állítótermében naponta 10— 20 óra között tekinthető meg október 14-ig. Pénteken dél­után 3 órakor műszaki könyvförumra kerül sor, ahol dr. Kovács Sándor, az MTESZ főtitkára elnököl. Régészeti lelet Pécs belvárosában. a sett dominikánus kolostor Munkácsy utca 8. számú maradványai kerültek nap­ház udvarán, egy eddig is- világra. Mint az utóbbi időben meretlen középkori épület romjaira bukkantak a régé­szek. Nagy a valószínűsége annyiszor, most is a pincéls annak, hogy, a régóta kere-. vezettek a nyomra, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom