Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

5 Péntek. 1976. október 8. Jubileumi diplomák — pedagógusoknak A Pedagógusok Szakszervezetének városi bizottsága rendezi azokat a Szegeden mar hagyományos, bensőséges hangulatú ünnepségeket, amelyeken jubileumi diplomákat adtak át nyugdíjas pedagógusoknak. Az idén heten kaptak diplomát. A tegnap, csütörtökön délelőtt rendezett ünnepségen, amelyen ott volt Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Borsos László, a szakszervezet városi bizottsága nevében üdvözölte az idős tanítókat, tanárokat, Csanádi Géza, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője mondott köszönetet sok évtizedes munkájukért, és átadta a diplomákat. László Andrásne vasdiplomat kapott, a két gyémántdiplomás: Matusik István cs Peterdi Pál. Az aranydiplomés pedagógusok: Barcsi Antalné, Pethö Klára, Szalma Jánosné és Hodermárszky Tihamér. Ökrös János, a szakszervezet megyei bizottságának titkára a diplomához járó jelvényeket adta át. Az ünnepségen a Tömörkény gimnázium Mihálka György vezette kamarakórusa adott műsort, és a rókusi iskola tanulói virággal köszöntötték az ünnepelteket. Oktatástechnikai szeminárium Nemzetközi oktatástechnikai szemináriumot rendez Budapesten, az Országos Oktatástechnikai Központ. Az UNESCO és az Egyesült Nemzetek fejlesztési alapja (UNDP) támogatásával. Október 3-a és 9-e között 11 ország szakértői vitatják meg az oktatástechnológia fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Különös figyelmet fordítanak a jövőben kialakítandó nemzetközi együttműködés lehetőségeire. A többi között elemzik az audiovizuális eszközök bevezetését hátráltató tényezőket, az eszközök alkalmazásának kü'önböző módozatait a kötelező oktatásban, felhasználásukat a munkástovábbképzésben, a felsőoktatásban, valamint a pedagógusok kép;• ésében és továbbképzésében. A szeminárium részvevői ajánlásokat fogalmaznak meg az illetékes nemzetközi szervezetek számára. Javasolják egy. a nemzetközi és a nemzeti könyvtárhálózatokhoz hasonló nyilvántartási és kölcsönzési rendszer létrehozását és a szorosabb nemzetközi együttműködést az audio-vizuális oktatáSi anyagok tervezésében, gyártásában és forgalmazásában. A szeminárium ideje alatt korszerű oktatástechnikai eszközöket és anyagokat bemutató kiállítás tart nyitva. A zárónapon a részvevők megtekintik az országos oktatástechnikai központot, Veszprémben. Október: múzeumi hónap Gazdag program — Előadóülés Mától, egy hónapon át ismét az érdeklődés fókuszába kerül a „múzsáknak szentelt liget". Tizenötödik alkalommal rendezik meg hazánkban a múzeumi és műemléki hónapot. Októberben a szokásosnál is gazdagabb programok várják a múzeumok látogatóit. A hajdani éremgyűjtemények, régiségtárak és ritkaságraktárak ma újabb funkcióval, megnövekedett feladatokkal szolgálják a leletmentő munkát, a tudományos tevékenységet, és a közművelődés elősegítését. Évek óta emelkedő grafikonok bizonyítják, hogy a múzeumok reneszánszukat élik. Mi sem fényesebb bizonyítéka ennek, mint az, hogy évente tízmillióan látogatják az ország múzeumait, annyian, ahányan élünk Magyarországon, s a látogatók 90 százaléka belföldi érdeklődő. Ez azért is értékes és nagyszerű eredmény, mert például Olaszországban, ahol messze földön híres múzeumok csodálatos kincsei várják az érdeklődőket. a hazai múzeumlátogatók arányszáma messze alul marad a miénkhez képest. Sokszor elhangzik mostanában, hogy a leletmentő munka huszonnegyedik órájánál tartunk. Vonatkozik ez a régészeti leletmentésre éppúgy, mint az életformaváltással mindinkább ritkuló néprajzi tárgyak gyűjtésére, vagy az intenzíven folyó rovargyűjtésre. A feldolgozó munka kétirányú tevékenység, részint a feltárt és öszszegyűjtött leletek rendszerezését, leltározását, mentését és restaurálását jelenti, részint a tudományos feldolgozást, a publikálást, a kiállításrendezést. Ezek mellett a múzeumok mind nagyobb részt kérnek közművelődési feladataink megoldásából. Mind több a kiállítás, ismeretterjesztő előadás, tárlatvezetés, múzeumban megtartott iskolai óra, vagy éppen szocialista brigádtagoknak szervezett múzeumi hangverseny. A Csongrád megyei múzeumok országos viszonylatban is valamennyi területen élenjárnak. A megye múzeumrendszere országos példa. Múzeumaink nem „kis nemzeti múzeumok", hanem e tájegység legjellemzőbb gyűjtő, rendszerező és bemutató műhelyei. Ezen múzeumokat, ezeknek kiállításait évente több százezren keresik fel a hazai és külföldi érdeklődők. Az idei múzeumi és műemléki hónapra is gazdag programmal készültek a megye múzeumai. Holnap, szombaton délután a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában két nagyszabasú és izgalmasnak ígérkező kiállítás nyílik. Németalföldi festményekel mutatnak a Szépművészeti Múzeum anyagából és kiállítást rendeznek Czóbel Bélának. a nemrég elhunyt kiváló festőnek magángyűjtőknél levő alkotásaiból. E két kiállítás megnyitása egyúttal az országos múzeumi és műemléki hónap Csongrád megyei rendezvényének nyitó eseménye. Ünnepi beszédet Csorba Géza, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője mond. E két jelentős kiállítás mellett a múzeum őslénytani anyagából kiállítást rendezett, mely ebben a hónapban tekinthető meg. A Szovjet Kultúra rendezésében október 11-től szovjet iparművészeti kiállítás , várja az érdeklődőket a Közművelődési Palota kupolájában. A múzeumi hónap keretében előadássorozaton számolnak be a szegedi múzeum munkatársai legújabb kutatásaik eredményeiről. A hónap végén a hagyományokhoz híven múzeumi tudományos előadóülést rendeznek. Minden pénteken délután 5 órától a múzeum épületében néprajzi, régészeti, természettudományi és képzőművészeti ismeretterjesztő filmeket vetítenek. A program keretében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának hallgatói szocialista brigádok tagjai részére . múzeumi hangversenyeket adnak. Huszonharmadik alkalommal nyílik meg október 10én délben Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban a Vásárhelyi öszi Tárlat. Szentesen Miháltz Pál gyűjteményes kiállítását rendezik meg, a makói József Attila Könyvtárban pedig Fery Antal ex libriseit láthatják az érdeklődők. Tandi Lajos Idén ünnepelné 70. születésnapját a világhírű szovjet komponista, Dmltrij Sosztakovics. Jelképesnek is tekinthető, ha a nagy humanista, szocialista művész utolsó írása, halála előtt közvetlenül, éppen a tavaly október l-re először meghirdetett zenei világnapot köszönti. Az alábbiakban ebből közlünk részletet (a Zeneműkiadó idén megjelentetett In memóriám Dmitri) Sosztakovics című kötetéből) ma, a második zenei világnapon. Kedves Barátaim! Nekünk, muzsikusoknak, nagy ünnepünk ez a mai nap, a Zenei Világnap, amelyet a világ sok országa velünk együtt ül meg. Természetes, hogy e napnak a muzsika „névnapjává" kell válnia; a névnapjává ama művészetnek, amely jelentős társadalmi hatékonysággal bír, amelynek nincs szüksége vízumra, és amely fordítás nélkül is érthető szerte a világon. Ügy gondolom, e napon kedves író, festő és filmes kollégáink is méltatni fogják művészetünket, szólnak róla néhány jó szót rádióban és televízióban. A zene új világokat nyit meg; Róbert Schumann mondotta, hogy a zene „szellemi életünk mélységes folyamatainak" reflexiója. A muzsika élete végéig, születésétől a sírig elkíséri az embert. Észrevétlenül is sok zenei terminust használunk a köznapi beszédben: a német a jó modort „jó hang"-, nak mondja (guter Ton); a tapintatos viselkedést „ütemérzékkel megáldottnak" (taktvoll). Beszélünk harmonikusan fejlett személyiségnevelésről, szilárd, jó ritmusban végzett munkáról stb. Nem meggyőző bizonyítéka ez annak, milyen széles alapot ád a muzsika egész életünknek? Napjainkban a zene, akárcsak a többi művészet, bonyolultkorszakát éli: új eszközöket keres, hogy kifejezhesse nyugtalanító, izgalmas, ám dicsőséggel teli jelenünket. A mi országunkban kiváltképp — de másutt is — szocialista ideálok élnek, az emberek várakozással tekintenek az új társadalomra. A zenében, akár az alkotó munka bármely területén, feltétlenül szükséges az új utak keresése. A művészet alkonyát jelentené, ha fejlődése megrekedne. Ezért helyes és örvendetes is, hogy korunkban a művészet megújulásának sok útja ismeretes, különböző országokban különböző alkotó egyéniségek más-más módon lépnek ezekre az új utakra. Mégis az érzelmeknek milyen egyetemes nyelvét ismerjük a zenén kívül? Tiszatáj Októberi folyóiratok Szakszervezeti tanácskozás pedagógusok lakáshelyzetéről A pedagógusok lakáshelyzetének rendszeres figyelemmel kísérése az egyik legfontosabb érdekvédelmi feladata a szakszervezetnek — hangsúlyozták a Pedagógusok Szakszervezete elnökségének csütörtök délelőtti ülésén. Az elmúlt öt évben mintegy 5000 családi ház épült fel kedvezményes pedagógus lakásépítési kölcsönnel ., j. Az építkezők évente 100— 120 jó állapotban levő szolgálati lakást szabadítanak fel. A tanácsok költségvetésből 700 pedagógus szolgálati lakást építettek vagy vásároltak öt év alatt. Figyelemre méltó, hogy az ország sok városaban megkülönböztetetten foglalkoznak a pedagógusok kérelmeivel az állami, illetve a tanácsi vevőkijelólésű lakások elosztásánál Sarkadi Imre két kiadatlan, az életműsorozat köteteiben sem található írását közli a Tiszátáj. Mindkét írós — a bevezető szavaival szólva — „egy alakuló-változó műhely" izgalmas dokumentuma. Az 1953-as kormányprogram idején játszódó történet, valamint A gyáva című kisregény Éváját előrevetítő filmforgatókönyv bizonyítja, hogy Sarkadi „1953 és 1956 között egyszerre nézett szembe magán- és közéleti problémáival, egyszerre kellett föltennie a kérdést: vajon jó úton halad-e ő maga, s jó úton-e a társadalom". A folyóiratban olvasható versek közül Zelk Zoltán és Kányádi Sándor műveit emeljük ki. Zelk két versében (Eljő, És eljő) a szürrealisztikus képeket teremtőköltői látomásók mellett a vallomásos-meditatív jelleg a líraiság legfőbb összetevője. A szelíd harmóniát a létezés elégikus szomorúsága egészíti ki. — „minden más táj csak óceán / ez itt a föld / a föld nekem." — olvashatjuk Kányádi Sándor egyik versében (Mikor szülőföldje határát megpillantja). A Volna még című versből is ez a nehéz hűség útját választó lírai karakter bontakozik ki. A Tiszátáj új számában Horgas Béla, Kalász Márton és Tandori Dezső új verseit is olvashatjuk. Az őseink a Duna—Tisza táján izgalmas, a szakma és a .múltunk iránt érdeklődő olvasóközönség igényét egyaránt kielégítő régészeti öszszeá!lilásban találjuk László Gyula professzor sorozatának (Levelek a régészetről) harmadik részét — a honfoglalás kori faluról, a nagyszentmiklósi kincsről, valamint a sámán-táltos kérdésről. A honfoglalás „előestéjéről" ír Bálint Csanád A Dél-Alföld a IX—X. szazadban c. tanulmányában, Kovács László pedig egy elfelejtett magyar királyi jelvény jelentése után nyomoz. Mándoky Kangur István cikke a baskír—magyar történeti kapcsolatokat világítja meg. Az örökség rovatban Kernétm G. Gábor a LáO eve született nagy nemzetiségi politikusra, Mocsáry Lajosra emlékezik. „Mocsáry nemzeti értékrendjében nem lehet az embereket, a nemzetiségeket nemzetiségük szerint felsőbb és alsóbb kategóriákba sorolni. Ezért nincsenek nagy és kis nemzetek, csak egyenjogúságra érett és hivatott nemzetek vannak" — olvashatjuk a tanulmányban. — Az 1801-ben Grünn Orbán által alapított könyvnyomtató műhelytől a mai nemzetközi tekintélyű nyomdáig nagy utat tett meg a 175 éves szegedi nyomdászat. „A lélek betűkkel való megzengetőit" köszönti Tóth Béla írása. A Kelet-európai Nézőben Páskándiné Sebők Anna Ady hatása Mihai Baniuc ifjúkori költészetére című tanulmánya olvasható. — A nagy marxista filozófus és esztéta, Lukács György két könyvéről (A társadalmi lét ontológiájáról, A fiatal Hegel) Szerdahelyi István és Hermann István írt bírálatot A. Sajti Enikő Arató Endre kötetét (A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig), Fábián Ernő Gáli Ernő tanulmánygyűjteményét (Tegnapi és mai önismeret) ismerteti. Takács Imre új verseskönyvét Grezsa Ferenc értékeli. Az idei szegedi szabadtéri játékok bemutatói közül a Szinetár Miklós által színpadra állított Tragédia-előadásról Nikolényi István ír — képet adva a korábbi, Hont Ferenc, Bánffy Miklós. Major Tamás, Vámos László rendezte produkciókról. A Szegedi Ünnepi Hetek képzőművészeti eseményeit Tandi Lajos foglalja össze. A Tiszatáj új számát jelentős — részben a régészeti tanulmányokhoz, részben a szegedi nyomdászátot méltató íráshoz kapcsolódó — illusztrációs anyag gazdagítja. Mi más rendelkezik ama képességgel, hogy könnyedén áthidalja ama szakadékot, amely máskülönben kul kot, amely máskülönben kultúrákat és embereket elválaszt? Manapság sokan mondják: a modern művészet bonyolultságát az magyarázza, hogy eszközeik újak, anyaga újonnan szervezett. De igazunk van-e vajon, ha „teljes elvakultsága" okán kikapcsoljuk a művészetet, és az embereket — ha csak átmenetileg is — valódi szellemi segítség nélkül hagyjuk élni? Természetesen nincs — nem lenne — igazunk, ezért anélkül, hogy abbahagynánk alkotói kutatásaink intenzív folytatását, a legfontosabbról soha nem feledkezhetünk meg: a művészetnek a népet kell szolgálnia; miközben különféle területeken kísérletezünk, s folytatjuk új kifejezőeszközök felkutatását, emlékeznünk kell a művészet fejlődésének fővonalára, s e vonulat történelmi folyamatosságára. Miközben a jövőbe verünk hidat, ne romboljuk le hát azokat a kötelékeket, amelyek mai művészetünket a nagy múlthoz kapcsolják. A kortársi művészetnek, a zenének stafétaként méltóképpen tovább kell vinnie az emberiség nagy alkotói felfedezéseit. Ma, a Zenei Világnapon, a muzsika hangja színházak és hangversenytermek százaiban, szabadtéri színpadokon és rádióban, képernyőn és előadótermekben szól. A zene eme ünnepén, amelyet az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának kezdeményezésére és határozata nyomán rendeztek meg, szilárdan hisszük, hogy a muzsika korunkban is teljesíti nemes hivatását, az embereket korunk leghaladóbb és legnagyobb eszméinek, elsősorban a békének és a népek barátsága gondolaiának jegyében közelhozza és egyesíti Bár sokszorozódnának meg a zeneművészek és zenebarátok sorai. Hozzon a muzsika boldogságot az emberiségnek, gazdagítsa szellemi életét, segítsen az emberiségnek a szenvedés könynyebb elviselésében s a földi élet örömének aktívabb és teljesebb átérzésében. Kincskereső Izgalmas nyomozásra hívja a Kincskereső októberi számának olvasóit 'Örsi Ferenc. „A haláleset ügyében folyik a vizsgálat..." című írásában azt boncolja, valóban vadkan okozta-e Zrínyi Miklós halálát. írását így kezdi: „Ha 312 évvel ezelőtt rádió és televízió lett volna, valószínűleg a következő hírt sugározzák 1664. november 19én: Tegnap, a Csáktornyához közel eső Kursaneczi-erdőben, a kora esti órákban vaddisznóvadászat közben halálos baleset érte gróf Zrínyi Miklós horvát bánt (itt bizonyára felsorolnák egyéb címeit, rangjait, kitüntetéseit), egy szemtanú szerint hatalmas vadkan támadásának áldozata lett. A haláleset ügyében a vizsgálat tovább folytatódik ..." A versek kedvelői ezúttal Szabó Lőrinc, Csanádi Imre, Agh István és Veress Miklós költeményeit olvashatjak. Mai gyerekek világába kalauzol Kántor Zsuzsa és StmonEtnil írása. A múltat idézi Kosztolányi Dezső Daliás nagyapám című novellája, s a tudományos-fantasztikus irodalom képviselője, Ján Lenco A kísérlet című írása. Folytatódik Janikovszky Éva és Réber László humoros-rajzos sorozata: Az úgy volt... A Testvérmúzsák rovatban László Gyula régészprofeszszor, egyetemi tanár, festő és művészeti író nagy magyar írókról, kortársairól készített rajzait láthatják és vallomását olvashatják. Versek és prózai írások debréceni sétára invitálják a fiatal olvasókat. A Könyvek között rovatban Krúdy Gyula Rákóczi harangja című könyvéről olvashatunk. A rejtvénykedvelők Kun Erzsébet feladványán törhetik a fejüket. Az ősz beköszöntét jelzi a hátsó borítón Petőfi Sándor költeménye. A Kincskereső októberi számának illusztrációit Bállá Margit grafikusművész késaátettfi. . Korszerűsítik a viharjelzést A Balatoni Intéző Bizottság javaslatára az Országos Meteorológiai szolgálat szakemberei tervet dolgoztak ki a balatoni viharjelző rendszer korszerűsítésére, mert a Jelenlegi jelzési rendszer lassú, elavult, nem biztonságos. A szolgálat korszerűsítésére kidolgozott terv a világítórakéták helyett fényjelzőrendszer kiépítését javasolja a tó körül. Eszerint nagy teljesítményű villogó berendezéseket, narancssárga színű fényforrásokat kívánnak elhelyezni a vízről és a partról egyaránt jól látható helyeken. Ezzel négy állapotot lehet jelezni: a közvetlen veszélyt, a közelgő veszélyre való figyelmeztetést, a vihar, állapot, feloldását, illetve a veszély nélküli időszakot. A viharjelző szolgálat tökéletesítéséhez a helyi lehetőségeket is ki akarják használni: a strandokon, az üdülőkben, a nagyobb hotelekben és a kempingekben a hangszórók segítségével szóban is tájékoztatnák a közönséget. A közforgalmú helyeken az üdülők kívánságára — a terv szerint — olyan készülékeket is elhelyeznek, amelyekről leolvashatják a levegő és a víz hőmérsékletét, a légnyomás értékeit, a IAGGL SEBESSÉGÉT EG ÜÁFIYÁL J