Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

2 Kedd, 1976. október 5. Szovjet kormánynyilatkozat i. • New York (MTI) lógszerta mintegy 300 milliAndrej Gromlko, a Szovjetunió külügyminisztere, az ard dollárt emésztenek' fel ENSZ közgyűlésének 31. ülésszakán részt vevó szovjet kül- évente. Nem nehéz meglátni, döttseg vezetője azzal a kéréssel fordult Kurt Waldheim- hogy korunk legidőszerűbb hez, az ENSZ főtitkárához, hogy a világszervezet hivatalos gazdasági problémáinak megdokumentuinaként köröztesse a Szovjetunió kormányának oldásához milyen távlatokat nyilatkozatát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakí- nyitna a katonai kiadások tásának kérdéseiről. lényeges csökkentése, kezA nyilatkozat megállapítja: Mint a nyilatkozat a to- gjf sLvfetónlf iavLmltó a probléma lényege az, hogy vábbiakban hangsúlyozza, a ^ ensI hen ^vasolta a nemzetközi gazdasági kap- Szovjetunió és a többi szociacsolatok mostani jellege, lista országok érdekeltek ab- A Szovjetunió szüntelenül amely teljesen más erőviszo- ban, hogy a külső gazdasági szem előtt tartja ezt a kölnyok közepette alakult ki a kapcsolatok a teljes egyen- csönös kapcsolatot, és számol világon, és csupán az impe- jogúság és a kölcsönös elő- vele külpolitikai tevékenysérialista monopóliumok önző nyök alapján bővüljenek és gében. Mindkét vonatkozásérdekeinek felel meg, ellent- mélyüljenek. ban kész együttműködni minmondásba került az orszá- . „ .... , denkivel, aki érdekelt a nemgok hatalmas többsége leg- . A Szovjetunió, amely vál- zetközi béke és biztonság erő- , fontosabb érdekeivel és a tozatlanul a beke erősitesére, sítésébeni az emberiség gaz- rj nemzetközi helyzet általános a ne^fhKozi gazdásági kap- dasági ^ szociális haladésáíejlődésével. Az összhangban fo atok egész rendszerének kormány ez a hiány különösen azutan gJ-J* tgeta*. követ- ^ A kormány kezdett élessé válni, hogy a f^m^ hogy ha80nló jóakaratot ta.' VSTS&éiSt nak megfelelően, pontosan előfeltételeket az időszerű ^Tt^J*^*1"***™ alapon ténehni jtíentőségű"" nemzet- érával hajtottam előre gazdasági problémáknak a alaklteak a«- ^d ereámérTegyütt^ el ldomerom k'smutatójat, s a világ összes nepei érdekében Az ENSZ adatai szerint a érése iránt — állapítja meg történő megoldásához. katonai kiadások Jelenlegvi- a nyilatkozat.' A napfényes Kirgízia Hatezer kilométer repülőn Tücsökciripelésre ébredni a Szegedtől több mint hatezer kilométerre levő Kirgízia félmilliós fővárosában, nem mindennapi élmény. S miközben a függöny résén élesen tűző napfénytől káprázik a puha pamlagon nyújtózkodó magyar szeme, arra gondolni, hogy augusztus 20. van otthon, ünnepel az ország ap'raja-nagyja. Holott dehogyis ünnepelnek még odahaza! vK-iíS, * i műm SLu^hül^nekV hogy a nemzetközi gazT hogy hasonló jóakaratot ta. íyamiu8 m«e"ue t fiatokat demok- ^^együS^Tför" időszerű allküsák^at'8 06 " """ Venezuela flz olajparadicsom Ez év tavaszán, amikor' adta".) A caracasi kormány vei. Az elnök hangsúlyozta: Henry Kissinger amerikai kezdeményezője és aktív „Rendkívül előnyös lenne külügyminiszter rövid látó- támogatója volt az USA számunkra is az olajipar, a gatást tett Caracasban, ke- kizárásával létrejött Latin- bányászat, a mezőgazdaság serű szájízzel, de a tőle amerikai Gazdasági Rend- területén szerzett tapasztalamegszokott diplomáciai mo- szernek, valamint a közös tok közös hasznosítása. Szipollyal volt kénytelen tudo- Karib-tengeri flottának. vesen küldünk szakemberemásul venni: Venezuela ket tanulni a szocialista már nem a régi. Nemcsak A Ford-kormányzat az ún. országokba." azt kellett „lenyelnie", hogy kereskedelmi törvénnyel (az az őt ábrázoló bábukat éget- olajexportáló tagországok Ezek a kijelentések, a veellen szankciókat léptétett lük összefüggő lépések jogéletbe) próbálta jobb belá- gal okoznak gondot Watásra bírni a caracasi kor- shingtennak. Már.-esafc ©zérti mányt és igyekezett szembe- is, mert-az USA--külföldről állítani a kontinens más or- beszerzett olajának a -fele szagaival. De a puska visz- Venezuelából ' . szárprazik. te és nagy zsarolónak nevezte a sokezres tüntető tömeg, hanem az volt fájdalmasabb, hogy egyre több ponton ütközik a washingtoni, valamint a venezuelai szafelé sült el. A térség Másrészt: a venezuelai-:.,pél szükséges kormányainak többsége szo- da — a többi között a közeutóbbi lidáris Venezuelával és nem ledés a KGST-hez — „vevolt hajlandó részt venni a szélyes példa" lehet az új latin-amerikai külügymi- áramlatra fogékony Latinniszteri csúcstalálkozón. így Amerikában. Az sem elhakudarcot vallott a kissin- nyagolható, hogy a sokat geri „nagy párbeszéd". utazó Andres Perez elnök A hatalmon levő Accion szívesen látja vendégül a _ Demokratica párt vezetője a más társadalmi berendezkeév alatt megtérült. Ez pedig balra nyitási politika jegyé- désű államok vezetőit is. busás jövedelmet kínált az ben rendezte a diplomáciai 'Sen hasznosnak tartja a amerikai monopóliumoknak, kapcsolatot a szocialista or- személyes kapcsolatokat az A századforduló után felfe- szágokkal, köztük Kubával. barátokat kereső, a fügdezett olajlelőhelyek kiak- Nemrég jelentették be, hogy getlenségre, a kölcsönösségre názásával egy időben áramlott a caracasi kormány — Me- épülő venezuelai politikáa töke északról. A 60-as évek xikó után — megállapodás- . n— TTC A latin , , 1,1 J1. rÖgZÍteül nefhzeti érdek. Mindezt azért elmondani, mert az évekig a 13 milliós Venezuela az USA talán legfontosabb, zavartalan dél-amerikai bázisa volt. A térség olyan országa, ahol a tőkebefektetés a világon egyedülálló hasznot hozott: öt végére az USA összes latinamerikai tőkebefektetéseinek egynegyede venezuelai talajba hullott. S innen származott a kontinensből kiszipolyozott profit fele. Washigtonban nem véletlenül nevezik Venezuelát olajparadicsomnak. Csakhogy az Idők változnak, és sok igét múlt időbe kell tenni. Különösen azután, hogy tavaly a venezuelai kormány állami kézbe vette az olajipart. Azt az iparágat, amely a múlt évben tízmilliárd dollár bevételt adott az országnak. Az 1974 márciusában hatalomra került Carlos Andres Perez kormánya néhány hónappal később az acélipart i6 államosította. Mindez, sok más ténnyel együtt a nemzeti kincsek védelmét, az amerikai ölelés lazítását szolgálja. A Miraflores-palotában, ahol 17 éve nem volt katonai puccs, a kidolgozás alatt levő tervek most arra irányulnak, hogy az olaj bevétel dollármillióit igazságosan elosszák. A nemzeti jövedelemnek ugyanis több mint fele az ország lakossága 4 százalékának jut. A venezuelai belpolitika változásai jóval lassúbbak, mint a kormány külpolitikája pozitív vonásainak erősödése. Lépései, intézkedései határozottan imperialistaellenesek, Washington ellen irányulnak. (Találóan írta a panamai Crttica című lap „az USA—Latin-Amerika politikai ringben a legtöbb ütést Kuba után, Venezuela ban szándékozik együttműködését a KGSTKlrály Ferenc .......... Sí/.;-'* §; A főváros repülőterén tücsökzenés, fényes reggelen e szerint látok kilenc órát, ami otthon hajnali négyet óránként indulnak a belföl- A negyvenöt éves Kalih jelent. Ezért is van az, hogy di járatok. így aztán még a Moldó Szuhumiból, a Fekevelem érkezett családtag- külföldről érkezett utasok te-tengeri Grúz üdülőhely jaim még az igazak álmát számára fenntartott interna- szanatóriumából volt hazaalusszák, de a másfél hó- tional hall is zsúfolásig telt térőben a kirgiz hegyek könappal előttünk jött kisuno- éjszakára japánokkal, svájkám már kint csivitel a ciakkal, bolgárokkal, némekonyhában a vendéglátó lekkel, angolokkal, araboknagymamával. kai, s velünk Kirgiziába, ilNos, az európai beideg- letve Üzbegisztánba tartó zettségű hajnali lustálkodás néhány magyarral, közben arra gondolok, hogy Mé más détó6tt ls a Ferihegyen másfél nappal blzonytalan várakozással telt barom "os előbb meg a lezuhant fran- el vé ülis _ mór tisz_ — r»lO rfón tvorti riico™ frinc hinn —'J ° zé. öt heti távollét után érthető büszkeséggel mutatta tizenegy tagú családja fény. képét elsorolva öt unokájának jellemző csínytevéseit, orvostanhallgató lányának tanulmányi eredményeit és fiának a vele ugyanazon kolhozban végcia gép tragikusan friss híre éebolt alatt - felszállt zett munkáját. (5 maga izsatnit MfK7.kA7óhnn nsHis la. ..e*.DUU aiau ieiszaui . mondotta — ..neewenizgatott, Moszkvában pedig ^^k "*a"z "lL-18-as. S az már a sűrű kód miátti egész e,6zö este nem ,nduK re_ éjszakán való kényszerű és tétlen várakozás bosszantott pülőgép feletti bosszankodásért pazarul kárpótolt így mondotta — „negyvenezer juhnak a parancsnoka". Na, nem a juhásza e tengernyi nyájnak, haném bennünket. Igaz. fel sem pa™ Sent láG felnőtt fe"el végzett technl ocsúdtunk a tíz kilométer nappaU utazas mindent lat i-z magasból, napsütésben csodált ukrán és orosz tájak térképszerűségéből. Seremetyevón landoltunk a szemerkélő esőtől fénylő betonpályán. Aztán Moszktató élménye. Moszkvától J™"} "l^Sí* dél keletre tartva a mée nyító sz«kembere a gazdaaei-Keieire tartva a meg „í<5 juhtenyésztö ágazatáhetelenült saR juhtenyeszto agazataf„f7P("„ nak. És dehogyis betegségét aránylag sűrű . Volga-mentén túl Kazahsztán cvóevi)aatni volt 6 a erúz ritkán lakott területei fölött " a Turáni-alföld közepén Lf^vfóf kéklő r-silloeó Arai tő az hanem jutalomból pihenni, vának errő. a repülőteréről S&SHLlíSfc it g*? ^„fioS^ffi a másikra, a domogyedovól- ,yó. az űrhajó történelem- ,á^ara fdtt gondoskodásával ra. ahonnan tovább indul- mel ismertté vélt Bajkonur a gyaPJunozam. .hajunk Közép-Ázsiába — a közelsége elfeledtetett min- Kalih Moldó nem-trunzei. Vörös tec és a Kreml, meg- den fáradtságot. de amikor gépünk- a- késő tekintésévei együtt — több A gépen, már ezen a gé- estén lémpafényben csillogó mint száz kilométert taxiz- pen csak mi hárman voltunk főváros fölé ért, a nevezetetunk. Talán első injekció külföldiek. Az utasok több- sebb épületek kivilágításait volt ez a két repülőtér kö- sége Moszkvából, néhányan úgy sorolta, mintha világos zötti távolságélmény, a mik- a Szovjetunió egyéb terüle- nappal az utcákat járnánk, ró szemléletről a makró téről a fővároson át Kirgi- S mielőtt a hatalmas repülőszemléletre való áttéréshez. ztába hazatérő, vagy oda lá- tér kijáratánál ránk várako. Domogyedovón — ahová togató, hivatalosan kiküldött zó vendéglátóink karjai köa szovjet filmekből oly is- utas. A több mint négyezer zött kötöttünk volna ki, a merős vastag nyírfa és fe- kilométeres utat öt és félóra hadseregnyi juhnyáj panyőerdők övezte széles út alatt tettük meg: az öt éven rancsnoka — címét megadvezet — már a szokottnak aluli gyerekek a nekik ké- va, hogy látogassuk meg, sokszorosára szaporodott szített speciális függőágyban, nem messze, a hegyek köutastömeg türelmetlenkedett, a három fejkendős idős asz- zött háromezer méter mahiszen az egyre sűrűbb köd szony a hátrahajtható ülő- gasságban — régi ismerőmiatt sehová nem indulha- helyen szunyókálva, a töb- sünkkenl köszönt el tőlünk, tott repülőgép. Onnan, ahon- biek olvasással, beszélgetésnan egyébként átlag negyed- sel töltve az időt. Kondoros! János BÁTYAI JEHÖ: Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből T92. Dr. Szontágh Ferenc nőgyógyász professzor Budapesten született, 1919. augusztus 18-án. Egyetemi tanulmányait Pécsett végezte, és orvosi oklevelét 1943-ban kapta meg. Ezután az ottani gyógyszertani és kórélettani intézetben dolgozott, majd 1946-ban átkerült Lajos László professzorhoz, a nőgyógyászati klinikára, ahol egyetemi docensi minőségben dolgozott egészen szegedi meghívásáig, 1960-ig, amikor az itteni Nőgyógyászati Klinika igazgatójává nevezték ki, tanszékvezető egyetemi tanárként. Itt, a Batizfalvy-örökségen, hamarosan megkülönböztetett megbecsülést kiérdemelt intézményt hozott létre fáradhatatlan szorgalmú munkával. Szakmai tekintélyének köszönhette, hogy neve nemzetközileg is közismertté vált. és öregbítette a magyar orvostudomány hírnevét. Tudományos munkássága főként a reprodukciós endokrinológiára, valamint a terhesség élettani és kórtani kérdéseinek megoldására terjedtek ki, de ezek mellett foglalkozott a nőgyógyászat sok más területeivel. Közel kétszáz tudományos szakközleményt jelentetett meg, hat könyve és öt könyvrészlete látott napvilágot. Szontágh Ferenc nem volt a környezetébe zárkózó tudós típusa, sőt rendkívüli lelkesedéssel, fáradtságot nem ismerő munkabírással jelent meg mindig szaktudományága jelentősebb kongresszusain, konferenciáin itthon és külföldön. A Magyar Nőorvosok Társaságának elnöke volt, és több minisztériumi, akadémiai bizottságban, nemzetközi tudományos társaságokban volt tag, tisztségviselő. A szaklapok szerkesztő bizottsági munkáiban is mindig nagy lelkesedéssel vett részt, mert azt vallotta, hogy a leírt betű dupla igazsag. Az Egészségügyi Világszervezete (WHO) egyik klinikai csoportjában tanácsadó igazgatóként működött 1973-tól. Az egyetem vezetéséből is aktivan vette ki részét, dékáni és rektori posztokon. E megbízatásainak teljesítése közben is mindig azon volt. hogy tovább növelje az egyetem és ezen keresztül a város hírnevét. A tudományok doktora fokozatot 1969-ben nyerte el. Alkotó munkássága delén hunyt el váratlanul Szegeden, 1975. április 15-én, 56 éves korában. Dr. Kiszely György orvosprofesszor Szatmárnémetiben született, 1909.' október 11-én. Orvosi tanulmányait Debrecenben végezte, majd Budapesten avatták orvosdoktorrá 1934-ben. Diplomájának megszerzése után a budapesti egyetem orvoskarának szövettani intézetében dolgozott, közel harminc évig. Itt szerezte meg magántanári minősítését, a fejlődés szövettana tárgykörből. A szegedi orvostudományi egyetem Orvosi Biológiai Intézetébe, Csík professzor halálát követően, 1963-ban nevezték ki egyetemi tanárrá, az intézet igazgatójává. Vezetése alatt az intézet újjászerveződött, és új otthont is kapott a klinikák sorában, a Tisza-parton. Kutatási területe az általános biológiára, s ezen belül a humángenetikára, ötven éve itt működő egyetem (egyetemek) advalamint a szövettanra terjed ki. Ugyanakkor ják meg. Szeged már az 1700-as évek végén arfoglalkozik gyakorlati mikrotechnikai és hiszto- ra törekedett, hogy kulturális fejlődését egyetem kémiai kérdésekkel. Több értékes szakkönyvnek felállításával tetőzze be, azonban a többszörös társszerzője, és kutatási eredményeit eddig több ígérgetés ellenére sem valósult meg a nagy mint ötvén közleményben tette közzé. Számos álom, csak másfél évszázad eltelte után, amikor tudományos társaságnak, szervezetnek, szerkesz- az első világháborút követően a kolozsvári egyető bizottságnak tagja, tisztségviselője. Addigi tu- 1em a város falain belül kapott otthont. A város dományos munkásságának elismeréseképpen a akkori polgármestere. Somogyi Szilveszter nagy kandidátusi fokozatot 1952-ben nyerte el. aktivitással járt el az egyetem minden ügyében, Dr. Berencsi György közegészségtan-professzor hogy az új felsőoktatási intézmény mihamarabb Budapesten született, 1913. június 3-án. Orvosi otthon érezze magát Szegeden, tanulmányait a fővárosban végezte, és 1837-ben (Folytaljuk.) avatták kitüntetéses doktorrá. Ezután a budapesti orvosegyetem kórtani és bakteriológiai intézetében dolgozott, közel tíz évet, és közben magántanárrá minősítette magát a népbetegségek patológiája (kórtana) tárgykörből. A második világháború befejeződése után a debreceni tüdőgyógyintézetben dolgozott, ahonnan 1951-ben az egyetem tbc-klinikájára ment. A szegedi orvostudományi egyetem Közegészségtani Intézetének élére 1966-ban került, amikor egyetemi tanárrá nevezték ki, Kanyó Béla professzor utódjaként. Széles körű tapasztalatait mind az itthoni több irányú munkájában, mint a nagy számú külföldi tanulmányútján, a világ tizennyolc országában szerezte meg. Tudományos munkássága a közegészségtan, a járványtan, a népegészségügy, a kórtan és a mikrobiológia egy-egy területén felvetődő kérdések megoldására terjed ki. Foglalkozik a falu egészségügyének kérdésével, a gümőkór egyes szakkérdéseivel, az élelmiszeregészségügyi problémák megoldásával, az ivóvizek tisztaságával, a peszticidkérdés higiéniai jelentőségével. Kutatási területeiről mintegy kétszáz szakmai publikációban számolt be hazai és külföldi szaklapokban. Több tudományos társaságban és szervezetben tölt be tagságot, tisztséget, és az egyetem vezetéséből is aktívan kiveszi részét. A kandidátusi fokozatot 1958-ban nyerte el. Szeged természettudományos múltjának, benne orvostörténetének igazi rangját a több mint