Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

UÉO A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S PÁRT L A P J A 66. évfolyam 252. szám 1976. október 24., vasárnap Ara: 1 forint VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK Szépségverseny I ElCHlZéS Frizurák és bálozó hölgyek, könyvek és kutyák szép­ségversenyéről mindenki hallott már, a házak vetélkedő­jéről azonban csak a szegediek tudnak. Szívügye lett a homlokzatfelújítási akció az egész városnak, jóleső érzéssel büszkélkedhetünk: íme, milyen szépek a mi házaink, utcá­ink. Az idegenforgalmi prospektusok visszatérő kifejezése volt, hogy Szeged a napfény városa, de erre a címre iga­zából csak most szolgált rá lakóhelyünk. Az ütött-kopottá szürkült, jellegtelenné vált házak a levéltárból kikeresett, eredeti terveket követő színeket kaptak. melyek kiemelik az épületek díszítőelemeit, építészeti érdekességeit. A múlt év elején indult és egyelőre három évre tervezett akció félidejénél hirdették meg a felújított házak szépségversenyét. S ahogy az már minden tisztességes vetélkedőben illik, a szakértők zsűrijén kívül szavazott a közönség is. A zsűri a házak eredeti állapotát rögzítő fényképfelvé­teleket hasonlította össze a mostani látvánnyal, figyelve természetesen a munka bonyolultságára, minőségére is. így került az első helyre az IKV dolgozóinak mesterműve, a Somogyi utca 6. számú ház, felújítói kapják a városi tanács pénzjutalommal is kifejezett elismerését. Dicsérő oklevél lesz a jutalma a Tanácsköztársaság útja 6. számú házat fel­újító IKV-brigádnak és a Sajtóház homlokzatának felfris­sítését végzőknek, a Szegedi Építő Szövetkezet dolgozóinak is. Gratulálunk! Dicsőségben és napfényben sütkérezik a győztes látogat Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Dzsemal Bijedicsnek. a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság szövetségi végrehajtó ta­nácsa elnökének meghívásá­ra a közeljövőben hivatalos baráti látogatásra .Jugoszlá­viába utazik. Kilőne hónapban Az építők 27 ezer lakást adtak át Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumban elkészített gyorsjelentés sze­rint az év első kilenc hó­napjában- a népgazdasági tervnek megfelelően hat szá­zalékkal több építési és sze­relési munkát végeztek el az ország kivitelező szervei, mint a múlt év azonos idő­szakában. A termelés növe­lését a termelékenység 6,1 százalékos javításával ala­pozták meg. Ebben a három­negyed évben 16 ÉVM-vál­lalat bővítette termelését tíz százaléknál nagyobb arány­ban. s végeredményben a minisztérium vállalatai együttvéve a népgazdasági tervben előirányzottnál na­gyobb ütemű. 7,7 százalékos növekedést értek el. A lakásépítők kilenc hó­nap alatt több mint 27 ezer új otthont adtak át. Ennek túlnyomó részét-, 21 865 la­kást az ÉVM-vállalatok dol­gozói építették fel; a tanácsi vállalatok 2383, az építőipari szövetkezetek 2513 lakást ad­tak át. a szolgáltatásokról A megyei tanács vb kijelölte a feladatokat Ha van téma, amelyre időről időre nemcsak hasz­nos, hanem szükséges is visszatérni, az alighanem- a szolgáltatások ügye. Mivel gyakran szerepel a napiren­den. feltehetően sokak szá­méra emlékezetes maradt az 1969-ben megszületett 11038-as kormányhatározat, amely kopmplex intézkedé­seket tartalmazott a szolgál­tatások fejlesztéséhez szük­séges feladatok végrehajtá­sáról. Azóta a kormány, az országos és megyei szervek, testületek számos alkalom­mal foglalkoztak a témával, ami érthető is. Igaz, az utóbbi években tekinté­lyeset léptünk előre a szolgáltatások fejlesztésé­ben, de még mindig akad bőven tennivaló, főként ha számot vetünk az ügy nagy társadalompolitikai jelentő­ségével. Ezért is tűzte napi­rendre nemrégiben a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága ismételten a javító­szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatokat, s fejlesztésük további fel­adatait az V. ötéves terv­ben. Egyelőre a lakosság fo­gyasztásában mintegy 3 szá­zalékkal részesednek az ipa­ri, építőipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatá­sok. Az arány kicsinek tű­nik, ám a szolgáltatások je­lentősége sokkal nagyobb annál, mint amit a 3 száza­lék tükröz. Fontos szerepe van ugyanis a szolgáltatá­soknak népgazdasági érté­kek megőrzésében, az élet­körülmények javításában. Ahogyan egyre több tartós fogyasztási cikket vásáro­lunk, úgy várunk egyre töb­bet a szolgáltató vállalatok­tól, szövetkezetektől és kis­iparosoktól. Az igények nö­vekedését — s egyúttal a lehetőségekét is — jól mu­tatják a számok: 1971 és 1975 között a szolgáltatások teljesítményértéke 40 száza­lékkal növekedett, ezen be­lül pedig több mint kétsze­resére emelkedett a szocia­lista szektor által nyújtott szolgáltatások volumene. Je­lentősen javult tehát az el­látás, hiszen amíg a megye egy lakója 1970-ben átlag 634 forintot költött szolgál­tatásokra, 1975-ben már 869 forintot. A negyedik ötéves tervben a megyében a központi és a tanácsi intézkedések ered­ményeként közel jutottunk ahhoz, hogy befejeződjék a textiltisztításban és a tartós fogyasztási cikkek javításá­ban a szolgáltató gerinchá­lózat kiépítése. A szolgálta­tásfejlesztési alap felosztásá­val a megyei tanács a helyi tanácsokat aktív szolgálta­tásfejlesztési politikára ösz­tönözte, arra, hogy saját be­látásuk szerint, a helyi igé­nyeknek leginkább megfele­lő módon támogassak a fej­lesztéséket. A negyedik öt­éves tervben 71,8 millió fo­rint szolgáltatásfejlesztési alap állt a tanácsok rendel­kezésére, amelynek 85 száza­lékát. 1975 végéig fel is hasz­nálták. Ha az építőipar meg­szünteti elmaradásait, a ma­radék. 10,7 millió forintot is felhasználják még az idén. A tanácsok tehát politikai és pénzügyi eszközökkel egy­aránt szorgalmazták a szol­gáltatások fejlesztését saját területükön. E munka ered­ményességét jól bizonyítják a fejlődés adatai. A támo. gatásra szánt összeget csu­pán egy esetben, a szegedi járási építőipari szövetkezet­től kellett visszavonni. Ám a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt is megállapí­totta, hogy o tanácsok nem mindig kötnek konkrét el­várásokat megfogalmazó szerződéseket a támogatás­ban részesülő vállalatokkal és szövetkezetekkel, s így nem mindig lehetséges a számonkérés és a felelősség­revonás. Mint ahogyan pél­dául azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a szentesi tanács a számára biztosított szolgáltatásfej­lesztési alapból egymillió fo­rintot a szolgáltatóház kör­nyékén térburkolat építésére kíván fölhasználni. Mivel ez nem minősíthető szolgálta­tásfejlesztési célnak, ezt az összeget vissza is vonják a várostól. 'összességében azonban a tanácsok jól gazdálkodnak a szolgáltatásfejlesztési alap­pal, a politikai céloknak és a lakosság érdekeinek meg­felelően. osztják el. Átgon­dolt munkájukra a mostani ötéves tervben is nagy szük­ség van, hiszen a lakossági szolgáltatások teljesítmény­értékét 30 százalékkal kell növelni öt esztendő alatt. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága kijelölte a szolgáltatásfejlesztés legfon­tosabb feladatait is. A nők háVi munkáját megkönnyí­tendő, fejleszteni kell a tex­tiltisztítást, Szegeden meg kell építeni az új, évente 200 ezer óra kapacitású autó­szervizt, további fogyasztási szolgáltató szervezetek létre­hozására kell törekedni, el­sősorban a lakáskarbantar­tásban, javítani kell a sze­mélyi szolgáltatások színvo­nalát és kulturáltságát, fej­leszteni a barkácsbolt-háló­zatot, gondoskodni a tartós fogyasztási cikkek javításá­hoz szükséges alkatrész­ellátás javításáról, s a ma­gánkisipar szükség szerinti fejlesztéséről. Határozatában a végrehajtó bizottság uta­sította a helyi tanácsok el­nökeit a .szolgáltatások fej­lesztését támogató munka javítására, a meglevő hiá­nyosságok megszüntetésére. Sz. I. A Hortobágy tízéves Jubileumot ünnepel Horto­bágy: tíz éve lett önálló köz­ség. Korábban először Deb­recenhez tartozott, jnajd Bal­mazújváros részé lett. Az önállóvá válás óta hatalma­sat fejlődött az ország leg­fiatalabb és területileg leg­nagyobb községe. Ma a köz­ség területe 28 ezer hektár, s ennek 98 százaléka — be­leérve a délibábos rónaság egy részét is — az állami gazdaságé. ! Szárítják és őrlik az új paprikát A tavalyinál ezer vagonnal több fűszerpaprikát várnak az idén a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalatnál. A Szeged környéki gazdaságok mostani átlagtermései alatta maradtak a múlt esztendei­nek, de a nagyobb területre, 4200 hektárra ültetett pa­lánták termése jobb minősé­gű. Ezen az őszön ebből a vitamintdús, háztartásokban nélkülözhetetlen növényből már átvéttek 15 ezer 800 ton­na terményt. Körülbelül fe­lét a várható mennyiségnek. A jó idő kedvez nemcsak' a mezőgazdaságnak, hanem a feldolgozó vállalatnak is. Gyorsabban szárad a begyűj­tött termés, lehet az udvaron is tárolni. Persze, ez kevés ideig segít a vállalat gond­ján, mert az időjárás szeszé­lyes. Megnyugtatóan hosszú Időre nem lehet állapotának hinni. Már egy hónapja teljes len­dülettel munkálkodnak a fel­dolgozó gépsorok. Naponta 20—22 vagon nyers árut eresztenek le a széles vas­garatokon. Szegeden nem győznék a munkát, ezért több gazdaságban, mint például Mihályt elekén is, az Üj Élet Tsz-ben, konzerválják a pap­rikát. Ugyanígy segítenek az őszi kampánymunka idején a röszkei, a szóvégi, a makói, az üllési és a mórahalmi kö­zösségek is. Egy bedolgozó, vagy más néven külső üzem­ben naponta átlagosan 35 mázsa szárított paprikát ké­szítenek. Jelentős könnyítés ez a feldolgozó vállalat köz­pontjának, hogy ott helyben lecsumázzák, megmossák, fel­hasogatják, megszárítják a terményt, és csak hatszoro­san könnyebb állapotban szállítják. Egy ilyen napi ra­komány nyersen közel 200 mázsáig lendítené a mérleg nyelvét. Nagy helyet foglal­na el, és növelné a feldolgo­zásból adódó gondokat. Mindezzel számolnak a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat szakemberei, és úgy lát­ják, aggodalomra egyáltalán nincs okuk Hiszen a külső üzemek segítségével és a munkaerő átcsoportosításává] sikerül elérniük, hogy a vár­ható 3 ezer vagon termést idejében feldolgozzák. Mind a tíz szárító üzemel. (Nyá­ron csak 3—4.) Ilyenkor a pap­rikaszezonban menteni kell minden megtermett csövet, mert a szárított termény — amelynek a nedvességtartal­ma 6—9 százalékra csökken a szedéskori 80-nal szemben — már sokáig eláll, egész évben alapanyaga a további munkának. Így évközben is, nemcsak ősz táján őrölhet­nek a malmok szép, piros paprikát. A rengeteg teli láda láttán elmondhatjuk, teljes a nagy­üzem a szárítókban is. Er­dei Ferenc termelés- és for­galomirányító mondja: — Többek között a szárí­tás a legfontosabb. Most az előkészületi munkákat is vég­zik az asszonyok. A gépek segítségével mossák, darabol­ják a már lecsumázott ter­ményeket. innen kerül aztán a szárítóba a paprika, ahol gépenként 25—30 mázsa ter­ményből párologtatjuk el a vizet. Különösebb fennaka­dás nincs, mert mindenki ér­zi és tudja, ez a munka je­lentős. Ha nem Irányítanánk ide embereket, sok paprika tönkremenne, megrothadna. A „szárítmány" huzamosabb ideig tárolható. Ha a kései érés miatt az átvétel körül voltak is prob­lémák, elmondhatjuk, a nagy munka idején jól haladnak a dolgok a Szegedi Paorika­feldolgozó Vállalatnál. Ha így mennek tovább, sikerül elérniük a kitűzött célt: az Idén 500—550 vagon őrölt paprikát csomagolnak zsá­kokba. amelyek hírül adják országnak, világnak a szege­di táj korábban kivívott jó hírnevét ÍM. T. Az egyik okleveles ház: kékben és fehérben virít somogyi Károlyné felvétele A Sajtóház kapta a legtöbb közönségszavazatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom