Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

8 Szerda, 1976. október 20. aSHH ci Húszmillió forint — zajcsökkentésre Ebben az évben minden eddiginél többet tesznek a Di­ósgyőri Gépgyárban a zaj csökkentésére. Az épülő egyen­gető üzemrészben olyan berendezéseket szereltek fel, ame­lyek a meghatározott érték alatt tartják a hallöszervekre káros zörejeket. Az ártalmak kiküszöbölésére külön tervet készítenek, amely az előzetes orvosi és műszaki felméré­seken alapul. A zajártalom elleni védekezésre húszmillió lorintot költenek. Műsor — öregeknek Szépséghibám A múltkori nagy melegben, mikor a nap úgy tüzelt, mint valami túl­fűtött martinkemence, az uszodában, ahová hűsölni mentem, meglepett hangon rámszólt egy sebészorvos ba­rátom : — Béla bácsi, magának erős va­ricositása van. — Ma van nekem? — kérdeztem megijedve. A főorvos megismétli: — Varicositása, a combján. — Én azt hittem, hogy visszerem van — mondtam. — Persze, hogy az — így a főor­vos —, de én latinul mondtam. — Tudom — feleltem én —, mert legalább 30 éve élek együtt ezzel a bizonyos varicositással. De egy ki­csit, hogy úgy mondjam, már meg is szoktuk egymást. Főorvos barátom azonban nem nyugodott belp a dologba. — Ide hallgasson, Béla bátyám — szólt, majdnem parancsoló hangon. — Maga befekszik hozzám a kórház­ba, s három-négy napon belül úgy megszabadul tőle, mint a pinty! A magam részéről még sohasem láttam varicositástól megszabadult pintyet, de eszem ágában sincs a műtőkés alá feküdni. Főorvosom vi­szont erősködött, hogy sebészi sem­misig az egész. — Csak nem fél? — kérdezte gú­nyosan. — Nem félek — mondtam —, de ha egyszer nem fáj! — No, de szépséghiba! — erőskö­dött az én doktorom. — Az lehet, kérem — mondtam —, de én néha-néha végignézek ma­gamon, és rájöttem, hogy nem ez az egyedüli szépséghiba rajtam. Gon­dolom, egy szépséghibával több vagy kevesebb, nálam már nem számít. Meg aztán, hadd mondjak el magá­nak egy történetet ezzel a szépség­hibával kapcsolatosan, és meg fogja látni, főorvos uram, hogy igazam van. amiért nem akarok soha meg­válni tőle: » — 1944. október második felében plakátok jelentek meg a falakon, az­zal a barátságos felszólítással, hogy minden 60 éven aluli, sárga csillag viselésére kötelezett férfi háromna­pi élelemmel felszerelve jelentkez­zék a Tattersallban. Mindjárt sejtet­tem, hogy nem valami látványos lo­vas parádéról lesz szó, de minden­esetre összecsomagoltam a hátizsá­komat, és — nem mentem el a ran­devúra. Gondoltam, ha nagyon kel­lek nekik, majd értem jönnek. Jöt­tek is. — Egy szép napon (már szebbet is megértem), hajnali öt órakor be­csengetett hozzám egy rendőr, az emberséges házfelügyelőnő kíséreté­ben, és felszólított, hogy a szükséges felszereléssel csatlakozzam a kapu alatt összeterelt sorstársaimhoz, akik velem együtt arra hivatkoztak, hogy nem olvasták a plakátokat. Mit le­het tenni? Kimásztam az ágyból, és mint utolsó menekülési lehetőséget, fájdalmas képpel megmutattam a rendőrnek a lábamat. — Nézzen ide, biztos úr! Ilyen da­gadt lábbal tíz lépést se tudok ten­ni. Engedje meg, hogy itthon ma­radjak. — Majd ott megvizsgálják az or­vosok! — biztatott minden meggyő­ződés nélkül a rendőr. — Ha tény­leg úgy van, ahogyan maga mond­ja, úgyis hazaküldik (de akkor már tudtam, hogy a féllábúaknak se ke­gyelmeznek). Ekkor lépett közbe a kedves és minden tekintetben jó indulatú Oláh Ilus házfelügyelőnő, aki mamájával, Kasz nénivel ma is szerető gonddal ügyel a ház összes lakóira. De ő jobb diplomatának bizonyult, mint én. Egyből főtörzsőrmester úrnak nevezte ki a rendőrt. „Nézze, ara­nyos főtörzsőrmester úr, ez a Sala­mon Béla bácsi annyi embert meg­nevettetett az életben, annyi jó órát szerzett mindenkinek... hát igazán rászolgált, hogy itthon felejtsék!" A rendőr (azóta is éveken át si­kertelenül kutattam utána) engedett hivatalos mogorvaságából. — Mutassa csak még egyszer a lábát! Ekkor már tudtam, hogy nyert ügyem van. Kifeszítettem a lábam, hogy még jobban lássék. — No, nem bánom — mondta —, feküdjön csak vissza, és borogassa mentül szorgalmasabban. És csak az ajtóból szólt vissza, el­nyomott mosollyal a bajusza alatt: — Vagy talán ne is borogassa! Ezzel otthagyott. A többiek közül, akiket akkor a házba a Tattersallba hurcoltak, senki se tért többé vissza. — Hát látja, kedves főorvos uram — fejeztem be elbeszélésemet —, engem ez a szépséghiba mentett meg. Olyan hálátlan embernek ös­mer engem, hogy most én szabadul­jak meg tőle? Soha! Amíg élek, már csak ő is velem marad. Salamon Béla Somogyi KArolyné felvétele Több órás napsütés Várható időjárás péntek es­tig: Változóan felhős idő, több órás napsütés. Éjszaka gyenge légáramlás, napköz­ben mérsékelt délkeleti, ke­leti £zél. Reggel helyenként köd. A várható legmagasabb . . nappali hőmérséklet pénte­Minden héten eljönnek a gyerekek, a Hámán Kató általá- ken 7_i2 fok között — Tá nos Iskola negyedik osztályos tanulói hogy énekükkel, vi- volabbi kilátások' kedd regi rágcsokraikkal felvidítsak egy-ket órára a faradt öregeket. gelig: változóan felhős lesz A Vám téri öregek napközi otthonanak lakol nagyon var- az id5 helyenként kisebb egymással, agyerekek mártud- es3vel. A reggeli órákban jak. kinek van kozuluk banata, vagy kinek rossz a kedve, köd Legalacsonyabb hajnali s nem is nyugszanak addig, míg vidamsagukkal jókedvre . _ , ,f, „ . _ , , , nem derítik őket homérseklet 1—6 fok kőzött, A KUTATÁS MEGSZÉPÜLT ' STTS FNOKPSTOUMJT ETIKÁJA BADACSONY I,EKLET 9 14 TOK KX,ZOTT' JE Ankétot rendez ma, pénte- Befejeződött a Badacsony 'entős mennyiségű (legalább ken délután 5 órakor a Sze- természetes képének egy év- 5 milliméter) csapadék azor­gedi Akadémiai Bizottság tizeddel ezelőtt megkezdett szág területének 20 százaié­klubtanácsa a SZAB Somo- helyreállítása. Az e célt szol- kán v-rhnt, gyi utcai épületében. A téma: góló fatelepítéssel az egykori a tudományos kutatás etiká- kőbányák által okozott sérü- LENGYEL ja, a beszélgetést dr. Vene- léseket tüntették el együtte­tianer Pál, a biológiai tudo- sen 80 hektáron. Eddig több AUTÓGYÁRTÁS mányok doktora vezeti. mint 800 000 csemetét és A Bielsko-Biala-i és a IRÓ-OLVASÖ cserjét ültettek eL Tychy-i Autógyár 1976-ban TALÁLKOZOK BONCZ GÉZA ESTJE mintegy 120 000 gépkocsit Az őszi megyei könyvhe- A s/£gedi Ifjúsági Ház ma, bocsát ki, egyharmadával tek keretében baksi olvasói- pénteken este 7 órakor ren- többet, mint tavaly. Az autók val talalkozik ma, penteken dezi meg Boncz Géza humo- kétharmada FIAT—126, egy­delután öt órakor Tóth Béla rista onálló estjét A rádió harmada pedig Szirén típusú és Andrassy Lajos. Holnap tehetségkutató humorista lesz. A tervek szerint az öt­délutón Öt órakor ugyancsak vetélkedőjének egyik nyer- éves tervidőszak végéig egy­íro-olvasó találkozót rendez- tese legújabb humoreszkjeit, milliónál több gépkocsit állít nek a tiszaszigeti művelő- írasait mutatja be. elő a két üzem. dési házban Tóth Béla rész­vételével. PINTÉR JÓZSEF TARLATA VÁSÁRHELYEN Pintér József szegedi fes­tőművész alkotásaiból ren- .. . • ,„- „,„,. deznek kiállítást Hódmező- £ J™ vásárhelyen, a Medgyessy­teremben. (Lumumba u. 1.) A tárlatot holnap, szomba­ton délután 5 órakor nyitja meg Szelesi Zoltán művé- málló föld fogad. szettörténész. Kézitáskám ma­MUNKAKERÜLÖT gamhoz szorítom. TARTÓZTATTAK LE Tekintetemmel az A Szeged városi és járási enyészet otthoná­rendőrkapitányság közveszé- ban kutatok, s Jyes munkakerülés miatt le- meglelem a ket tartóztatta Dimovtcs Miklós kemény foldhan­34 éves, foglalkozásnélküli, Megállok büntetett előéletű, Szeged, előttük Kezemből Április 4. útja 55. szám alatti tórápo^ hullanak lakost, aki eddig szabálysér­tés miatt 110 napra volt bir­ságolva három alkalommal, veszélyes fenyegetésért, ve­rekedésért, rendőrségi fel­ügyelet szabálya megsérté­séért. Dimovics tartósan nem vállalt sem állandó, sem ideiglenes jellegű munkát, amelyből megélhetett volna. Ismerőseitől kért kölcsönök­ből tartotta fenn magát, csapódik a teme­Ügyét hamarosan átadják tökapu előtt. vádemelésre az ügyészség- szemben levő nek. házban villanyt KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Palló Imrének, az Állami Operaház örökös tagjának, Kossuth-díjas ki­váló művésznek 85. születés­napja alkalmából — a ma­gyar zenei életben évtizede­ken át végzett kiemelkedő művészi munkássága elisme­réséül — a Munka Érdem­rend arany fokozatát ado­mányozta. A Faipari Tudományos Egyesület negyedszázada Gyermekszáj Péter szívből utálja, ha a haját fésülik. Egy napon így szól testvéré­hez, Edithez: — Ha nagy leszek, olyan szép kopasz fe­jet szeretnék, amilyen apunak van. — Nem érsz vele semmit — mondja böl­csen a nagyobb testvér —, akkor több arcot kell mosnod! A magyar faföldolgozó ipar alágazattá szervezése nyo­mán. 1970-ben alakult meg a Faipari Tudományos Egye­sület. A jó negyedszázados munkát tegnap, csütörtökön Szegeden, a Technika Házá­ban megkezdődött jubileumi közgyűlésen összegezték a faipariak. Ünnepségükön részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának titkára, dr. Győrfy László, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Horváth Béla az SZMT képviseleté­ben, dr. Saly Emil, a MÉM főosztályvezetője, Botka Zol­tán, a Könnyűipari Miniszté­rium főosztályvezetője és dr. Kovács Sándor, az MTESZ főtitkára is. Somogyi László, a FATE főtitkára ismertette az egye­sület negyedszSzados tevé­kenységét és további felada­tait. A FATE segítette a mű­szaki haladást, pótolta a hi­ányzó műszaki ismereteket, nevelte a szakembereket az ipari rendszerű termelés meg­szervezésére. A 3680 tagot számláló szervezet kiemelke­dő munkát végzett a faipari mérnökképzés megszervezé­sében, a fejlett bútoripari technológiák elterjesztésében. Az ismertető után kitünte­tést és jutalmat adtak át az alapító tagoknak, a munká­ban élen járóknak. Ma, pénteken előadásokkal folytatódik a kétnapos ese­mény: A fafeldolgozó ipar műszaki-gazdasági tevékeny­ségének eredményei és a to­vábbi feladatok címmel dr. Dalocsa Gábor, a Faipari Mi­nőségellenőrző Intézet ta­nácsadója, Csongrád megye elsődleges faiparának ered­ménye és a további felada­tok címmel Schmal Ferenc, a DEFAG igazgatója, végül Csongrád megye bútoripará­ról Jósa Jenő, a Tisza Bú­toripari Vállalat főmérnöke tart előadást. Fekete salakkdl kapu, beszórt az élettelen anyag meg-megcsikordul. Balra fordulok. Itt már lágyan Gyertyák lángjait bámulom kőke­s csurgó viaszukból régmúlt évek kúsznak felém. Arcképek világí­tanak a gyertya­fényeknél: Apá­mé és Anyámé. Gépkocsi ajtaja Gyertyák... gyújtanak. Az ab­laknál serényen mozgó nőalak. Sokkal messzebb, villamos vonja súlyos kerekét za­josan. Aztán megint csend. Már újra itt va­gyok velük. S itt vagyunk mind; egy féltucat gye­rek. S velünk együtt a komisz, kemény évek. Tárgyak: varró­gép, tűk. cérnák és szögek, bőrök, padlók, falak, zsá­kok. Háború, éh­ség, félelem és öröm ... Anyám kérges tenyere puhán simul lá­zas homlokomra. Majd Apám von szelíden ölébe, ke­zével nyújtja a kettétört kenye­ret... Mellettem han­gok rezdülnek... A város zaja meg­üti a fülem ... Ott benn vállak, izmok feszülnek. S közülük van­nak, kik éppen összevesznek, gyű­lölnek és perle­kednek. Pénzért, vagyonért vad hajsZát űznek, be­csületet becstelen­séggel összeté­vesztenek. A gyerták las­san csonkig ég­nek. S míg állok a sírok mellett, a lét édes íze szét­csorog szájam üregében. Fáradtan elin­dulok. Villamos jön. Majd buszra vá­rok. Baktatok a lépcsőfokokon. Csengetek. Ajtó nyílik. Nyakamra fiam kulcsolja karjait. Szeméből Anyám szeme ne­vet reám. H. R. SZEDIK ÉS SZÁLLÍTJÁK A GESZTENYÉT Hazánk legnagyobb geszte­nyetermelő vidékén, Zala me­gyében javában tart a ter­més gyűjtése és értékesítése. Vagonszámra vásárolják az ÁFÉSZ-ek és az Erdei Ter­mékeket Feldolgozó és Érté­kesítő Vállalat a zalai er­dők és hegyvidékek termé­sét és szállítják az ország minden részébe. A bucsu­szentlászlói termelőszövetke­zet nemeshetési kerületében a százesztendős óriási gesz­tenyefák mellett 30 hektár telepített, termő liget is van. A termelőszövetkezetből ed­dig 500 mázsát szállítottak el a finom csemegéből. „VAROSKAPU­ZALAEGERSZEGEN Zalaegerszeg keleti város­részén megkezdődött a tíz­emeletes lakóházakból álló korszerű „városkapu" alapo­zása. Akik a főváros felől az új 76-os számú fő közleke­dési úton érkeznek Zala­egerszegre, előbb a frissen telepített 70 hektáros park­erdő mellett haladnak el, majd 10 emeletes házsor kö­zött jutnak a Belvárosba. A város bejárata közelében lesz a 2500 nézőt befogadó sportcsarnok és ot.t épül fel egy korszerű turistaszál­ló is. A prilepi márvány Jugoszlávia déli részén, a macedóniai Prilep közelében levő „Szivec" márványkőbá­nya egyike az ország legöre­gebb és leggazdagabb már­ványlelőhelyeinek. Már 32 századdal ezelőtt is ismeretes volt. A sziveci márvány bányá­szását, a megmaradt feljegy­zések szerint, időszámításunk előtt, 1300-ban kezdték el. A régészeti kutatások azt bizo­nyítják, hogy kezdetben e márványt síremlékekre hasz­nálták. később pedig, az idő­számítás előtti V. és IV. szá­zadban síremlékek mellett szobrokat is faragtak belőle. A márvány jelentősebb ki­termelése az időszámításunk utáni IV. és V. században kezdődött. Ekkor egész váro­sokat építettek ebből a már­ványból, sőt, távoli vidékek­re is elkerült, amit görögor­szági ásatások bizonyítanak. A középkorban a prilepi már­ványt templomok dekorálásá­ra, majd dzsámik, mohame­dán főtemplomok díszítésére használták. Jelenleg Prilepben úgyne­vezett márványkombinát mű­ködik. A bánya évi termés­hozama körülbelül 10 eacr köbméter tömbmárvány. SZARV ASTRÓFEAK A gemenci erdőben befe­jeződött a szarvasbőgés idő­szakának nagyvadászata. Eb­ben az idényben száztíz gím­szarvasbika került terítékre a Gerrienci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén Har­mincöt trófea kapott minősí­tést, köztük 12 arany-, 8 ezüst- és 15 bronzérmes lett. DÉímmORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN FOszerkesztő-belyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: (740 Szeged, Tanácsköztársaság útja lo - Telefon: 13-335. 13-003 Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLO A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca SS. Nyomdaigazgató: DOBÚ JÓZSEF Terieszti s Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban fes a kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 20 forint, a index: 25 051

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom