Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

4 Kedd, 1976. október 19. Mi a hiba? Építési tanácsadó: homlokzatburkolás, vakolás Ma már a családi és hét­végi (vfltend) házak hom­lokzatburkolatához is egyre nagyobb mértékben hasz­nálnak különböző burkoló anyagokat. Ezúttal elsősor­ban a viszonylag újnak szá­mító kerámia, pirogránit és kismozaik lapok felhasználá­sával kapcsolatban adunk némi felvilágosítást. A színre is jól megválasz­tott burkolólap kedvező esz­tétikai hatása mellett a kül­ső védőréteg szerepét is be kell, hogy töltse. Ebből kö­vetkezik, hogy a külső bur­kolólapnak fagyállónak kell lennie. (A vonatkozó szab­ványok szerint akkor fagy­álló az anyag, ha a mínusz 20 Celsius fokra lehűtött, majd plusz 20 Celsius fokra felmelegített ciklust lega­lább 25-ször károsodás nél­kül kibírja). A nem fagy­álló anyag idő előtt megre­pedezik, leválik a falról. Fagy. álló anyag leválása ls be­következhet az alábbi hi­bák miatt. L Ha a burkolás előtt a felületet (tégla, vagy beton) nem készítettük megfelelő­képpen elő. A falfelület hé­zagainak kikaparása, a be­tonfelület feldurvítása, ned­vesítés, cementtejjel való bevonás. 2. Ha nem megfelelő mi­nőségű habarcsot haszná­lunk a felrakáshoz. Piro­gránit és kismozaik lapok leierősítésére általában Hvh­10 jelű, különleges homlok­zati vakoló hézagoló habar­csot kell alkalmazni (kötő­anyag összetétele 1 köbmé­ter adalékanyaghoz -homok­hoz: 0,33 köbméter mészpép, 125 kg porráoltott mészhid­rát cs 100 kg 500-as, vagy 125 kg 400-as cement). 3. Kerámia és pirogránit lapoknál az elemeket köz­vetlen egymáshoz illeszteni nem szabad. Általában háló­sán kell felhelyezni és leg­feljebb 3 mm hézagot kell közöttük hagyni. (A papírra ragasztott kismozaiknál a hézagok eleve biztosítva vannak.) 4. HézagoIásra szintén a Hvh-10 jelű (összetételű) habarcsot alkalmazzuk álta­lában. Sok esetben a hézagoló habarcsot színezik is. Ak­kor viszont lényeges, hogy csalt olyan színező anyagot használjunk, amelynek je­lenléte a cement kötését neift befolyásolja, mész, ce­ment, lúg és fényálló (ilye­nek a szabványosított, kü­lönböző színű oxid porfes­tékek). 5. Esetenként számolni kell azzal is, hogy a bur­kolóanyag páradiffúziós el­lenállása nagyobb, mint a hátfalé. Ezért megeshet — igaz ez elsősorban csak na­gyobb összefüggő felületek esetében és akkor, ha a bel­ső helyiség páratartalma nagy, pl. üzemi fürdőknél, bizonyos esetekben családi és üdülő házaknál is kiala­kulhat ilyen helyzet —, hogy a falon keresztül kifelé igyek­vő pára a burkolólap belső felületén összetorlódik, majd „ledobja" a lapot. Rendsze­rint ez azért következükbe, mert télen a pára lecsapó­dik, majd megfagy és így a fagy mintegy belülről la­zítja meg a lapokat 6. Sok esetben a burko­landó felület nem sík, ha­nem hullámos, görbe. Ez azt eredményezheti, hogy helyenként a felerősítő ha­barcs —, ha a lapokat sík­ban akarjuk rakni — túl vastag lesz. Az egyszerre felhordott túl vastag ha­barcsréteg nem köt megfe­lelően a hátfalhoz. Ilyen esetben előbb a fal egyenetlenségeit kell ha­barccsal megszüntetni és a kiegyenlítő habarcs megkö­tése után lehet a lapfelra­kást megkezdeni. A vakolás (habarcs-felhor­dás) előtt a vakolandó felü­letet elő kell készíteni. Az előkészítést az alábbi alap­vető követelmények szem előtt tartásával kell végez­ni: L a vakolásra kerülő ala­pot a portól és egyéb szeny­nyeződéstől (olajfolt, bitu­men stb.) meg kell tisztíta­ni. Különösen ügyelni kell erre a régebben — hóna­pokkal, esetleg évekkel előbb — készült falak va­kolásánál, 2. a felületet megfelelően be kell nedvesíteni; mész­habarcs felhordása esetén gyengébben, cementhabarcs­nál erősebben, 3. a téglafelületeket ha­barcsfröcsköléssel (gázo­lással) kell kellősfteni. A kellősítéshez az egyébként használandó habarccsal azo­nos összetételű, de vízzel hígított, kötőanyagban né­mileg javított habarcsot kell használni, 4. a túlságosan sima betonfe­lületeket fel kell pikkelyez­ni és minden esetben híg cementhabarcs fröcskölés­sel kell kellösíteni, 5. a tömöttebb szövetű kövek felületét is híg ce­menthabarcs fröcskölés­sel kell kellösíteni. Attól függően, hogy a ha­barcsot hová, milyen célra kívánjuk alkalmazni, kü­lönböző elnevezésű és össze­tételű habarcsról beszélünk: belső vakoló habarcsok kü­lönböző összetételben, hom­lokzatvakoló habarcsok (szintén lehetnek többfélék, pl. kőporos habarcs fröcs­köléshez, dörzsöléshez), ne­mes vakolóhabarcs, 6imító cementhabarcs stb. Helyszűke miatt az össze­tételre vonatkozóan csak a javított homlokzatvakoló mészhabarcsra adunk tájé­koztatást. Ezt a habarcsot alapvakolatként kőporos va­kolóréteg alá, alap- és si­mítórétegként homlokzat­vakolatoknál, nagyobb mé­retű falazóelemeken, vagy betonfelületen cementes fröccsre lehet alkalmazni, összetétele: (kötőanyag 1 köbméter adalékanyaghoz, homokhoz): mészpép 0,25— 0,33 köbméter, vagy 12í kg porráoltott mész (mészhid­rát) i 60 kg 500-as, vagy75 kg 400-as cement. A két mész­fajta — megfelelő arányú — együttes felhasználása is megengedett. A porráoltott mész (mész­hidrát) 125 kg-os adagolása csak akkor elegendő, ha az adalékanyag (a homok) 0,1 mm-nél kisebb szem­nagyságú része legalább 10 százalék. Ellenkező esetben a mészadagolást növelni kell, illetve konzisztencia­javító anyagokat (pernyét, bentonitot, kerasolt) kell adagolni. Fentiekből az ls kiderül, hogy adalékanyagként nem min­den homok felel meg. A ho­mok különböző rendeltetésű habarcshoz történő felhasz­nálhatóságát elsősorban a szemszerkezeti (szemcse­méret) összetétele és agyag­iszap szennyezettsége hatá­rozza meg. Célszerű tehát a homokot felhasználás előtt megvizsgálni. Az Építésügyi Minőségel­lenőrző Intézet szegedi ál­lomásának munkatársai min­den páros hét szombatján, 8—12 óráig Ingyenes szak­tanácsadással állnak a ma­gánépítkezők rendelkezésére. Cím: Szeged, Deák Ferenc u. 5. Szeged a Rovnostban Szerkesztőségünk sok esz­tendeje baráti kapcsolato­kat tart fenn brnoi testvér­lapunkkal, a Rovnosttal. A kapcsolatok eredményekép­pen mindkét város lakói megismerkedhettek már köl­csönösen a két lap múltjá­val és jelenével, Brno és Szeged életével. E kapcsola­tunk újabb állomása, hogy brnoi testvérlapunk szep­tember 17-1 számában — amely a napokban érkezett meg szerkesztőségünkbe — egész oldalas összeállítást szentelt Szegednek, az Ablak a baráti országokra című ro­vata. Ha a teljességre nem ís törekedhettek, az egész ol­dalas, színes, képes összeál­lítás mégis átfogó képet nyújt a brnoi olvasóknak Szeged életéről, a szegedi nyár eseményeiről. A lap egy kis írásában be­mutatja Csongrád megyét is, számokat, adatokat idézve. Beszámol többek között a szegedi öntöde fejlődéséről, arról, hogy az általában még vasöntödének emlegetett üzem egyre inkább könnyű­. fém-megmunkálással fog­lalkozik, s a szerszámgép­éi az autóiparnak szállítja (WWWWWMMWWKl HA POB"** 2AHJÜÉH WUSEBNf PR0V02 V NO u szegedeké sí >ára» v SttKSdti dodoH foltb -h<Ur« V •jiei podniku pomáfoji pH. rum-. CM­y a sholovtiji sUle FÍpf ;tfúr vé x lobalo Jahkéhn kora IrcnskjcU «• •ulDpioW]ii»$ch« •4 totemfeh odtitM* lí ruku 1073 pdT jent'o "pofot pod Tákd miMjístvl <:)>»•* «sitf*jsou kovfch VjrobkjJí v tóin fis- inét o 1 prof*­•rdíl 1 kvolttnl práco V prvníc* *c(U CproU 11 procentöm hoto rokr DÉLMAMRORSZÁB Jubilejní Dny mV NMI UM.'ktfk p,(|.U ri.aa.Ml >i ívtea M— Mm, do S.dg.du, Ml,T,«,U '. p.id„AM k fadf knlturntch. ap* aan.daU iradlCnlck Ukd* Cl,Pl diw putriin alt ÍM. S'-Itifl )*ko v ptfP ileiKh IdlBCh Splth H"* Vaui 11,w: MaCal­termékel javát. Tájékoztat­ták olvasóikat * az ifjúsági napok színes rendezvényso­rozatáról, a szegedi karne­válról, s arról is, hogyan szerepelt Szegeden a cseh­szlovák Safari cirkusz. Nagy teret szentelt aRov­nost Szeged kulturális életé­nek, elsősorban a nyári fesz­tiválnak, a szabadtéri játé­Lapnnknak, a Délmagyaror­szágnak a címfeje hívta fel az olvasók figyelmét a lap­ban közölt szegcdi összeállí­tásra koknak. írásukban beszá­moltak a játékok hagyomá­nyairól. újjáélesztéséről és jelenéről. Fényképes írásban mutatták be a Móra Ferenc núzeumot is A régmúlt nyomában címmel. Az írás a múzeum kiállításairól, kin­cseiről és kutatási témáiról tájékoztatta a brnoi olvasó­kat, _ A Luna—24 sikeres útja Augusztus 9-én startolt a Szovjetunióból a Lima—24, Hold-szonda. Elődje, a Lu­na—23 1974 novemberében hasonló feladatokkal indult, de a leszállás végső fázisá­ban megsérült, így nem tel­jesíthette feladatait. A Luna—24-et erősebb és módosított talajmintavevő felszerelései látták el, így elődeinél nagyobb mélység­ből vehetett mintát A Lu­na—16 1970-ben 100 g anya­got vett 40 cm mélységből, a Luna—20 1972-beji ha­sonló mennyiséget 15 cm mélységbőL A Lima—24-et most egy mélyebb medence felé irányították, ahol re­mélhető volt, hogy igen ré­gi kőzetanyagot talál. A le­szállás után a mintavevő berendezés 2 m mélyre fúrt le, és egy 30 cm hosz­szú szegmens kőzetanyagot emelt ki, amelyet továbbí­tott a visszatérő konténer­be. A mintavétel után a visszatérő egység hajtómű­vei működésbe léptek és a szonda felszálló része visz­szaindult a Földre. Augusztus 22-én a tar­tály ejtőernyőn leereszke­dett a Földre, s Moszkvába szállították. Az eteő megállapítások szerint a kőzet életkora kb. 4,5—5 milliárd év, bamás színezetű, eltérő külsejű a Luna—16 által hozott min­tától. A semleges gázzal töl­tött vizsgálókamrában meg­mérik súlyát, fajsúlyát, ösz­szetetelét. röntgen sugár­zásra való reagálását; mág­neses hatásait Fogalmak — közelről Deviza — valuta A valuta egy-egy ország pénzneme, fizetési eszköze. A deviza ezzel szemben nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valutá­ra) szóló követelés. A deviza lehet váltó, csekk, hi­tellevél, de megjelenhet könyvkövetelés formájában is, vagyis nem feltétlenül ölt értékpapír alakot. Az a magyar turista, akinek a Nemzeti Bank kül­földre való kiutazása előtt valamilyen külföldi pénz­nemre szóló csekket ad, amelyet az adott külföldi or­szágban valamelyik banknál lehet fizetőeszközre be­váltani, a beváltásig devizaköveteléssel rendelkezik. A nemzetközi pénzforgalmat túlnyomórészt nem konkrét külföldi pénznemek küldésével, hanem a kö­vetelések jóváírásával, vagy e követeléseket megtes. tesítő értékpapírokkal, tehát devizákkal bonyolítják le. Automatizálás, automatizáció Az automatizálás a modern gépi nagyüzemi terme­lés legfejlettebb formája. A termelési folyamat auto­matizálásakor .a fizikai munka teljes gépesítése mel­lett a gyártási folyamat irányítását és ellenőrzését is gépesitik. Az automatizálásnak három fokozata kü­lönböztethető meg. A „kis automatizálás" csak egyes munkafolyamatokra terjed ki és a vezérlés egy ré­szét ember végzi. A részleges automatizálás azt je­lenti. hogy a munkafolyamat vezérlését is gép végzi, de még emberi munkával történik az anyag egy ré­szének adagolása, valamint a késztermék elszállítása. A teljes, a komplex automatizálás esetében az adott üzem valamennyi munkafolyamatát gépek végzik és az emberi tevékenység a gépek működésének fel­ügyeletére, karbantartására korlátozódik. Az automatizálás a műszaki fejlettség legmagasabb színvonalát testesíti meg, s a társadalmi munka ter­melékenységét ugrásszerűen növeli. A komplex auto­matizálásnak — ami rendkívül költséges — a terme­lés tömegmérete nélkülözhetetlen feltétele. Bizonyos esetekben az alkalmazott technológia — legfőképpen a vegyiparban — a termelés méreteitől függetlenül megköveteli az automatizálást. Családi események HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Szabó Gellért Koméi és dr. Karsay Eleonóra, Borbás Kálmán és Varga Gabriella Etel­ka, Csáki István Imre és Tóth Mária, Gaál Taimás Mihály és Sebestyén Magdolna. Szórád Fe­renc és Szabó Erzsébet Magdol­na, Balog István és Nacsa Má­ria Aranka, Csámyl János és Eszterhad Terézia, Maiamvízi Zsolt és Szíjártó Judit, Gyarma­ti Gyula és Börczt Mária, Hor­váth Sándor és Majoros Ágota Katalin, Tóth Tibor és Kari Má­ria, BaJog László János és Mé­nesi Dana, Szécsl Antal és Var­gyasd Erzsébet. Dobcsányi Péter és Lukács Györgyi, dr. Altorjay Mihály és Csóty Erzsébet, Sán­dor János és Zftllel Mária há­zasságot kötöttek. Szöreg: Dékány Antal és Kéri Erzsébet Mária, Molnár Attila és Trescsula Edit Julianna há­zasságot kötötték. n. kerület Szeged: Varga István és Szűcs Mária, Fodor László és Szabó Katalin, Barna József Sándor és Albert Márta, Zsurka Sándor József és Török Rozália Erzsé­bet, Csejtel Sándor és Dímovits Aranka, Igaz György és Tóth Veronika házasságot kötöttek. SZÜLETfiS I. kerület Szeged: Katona Istvánnak és Czéfcus Máriának Móndka, Nagy Károlyinak és Czabal Katalin Piroskának Gábor, Papp János­nak és Szabó Piroska Idának ridikó Ida, Gyovai-Döme Fe­rencnek és Zsivin Klára Anná­nak Zsuzsanna, Somodi Gyulá­nak és Remete Máriának Kons­tantin Norbert. Vőnekl István­nak és Vasa Ida Máriának Edi­na Mária, Bodó Lajosnak és Bodó Veronikának Győző Mi­hály, Kiss Márton Bélának és Volkovits Rozáliának Béla Csa­ba, Révész András Jánosnak és Csonka Katalinnak Judit, Ta­nára Györgynek és Korádi Etel­kának Attila, Bórna Péternek és Kónya Máriának Ramóna Má­ria, Péter Györgynek és Vass Erzsébet Hajnalkának Kinga, Horváth Jánosnak és Szász Má­rtának Tünde, Neducza Szve­tiszlávnak és Molnár non árnak Ladiszlav, Deák Sándornak és Miklós Rozáliának Krisztián, Bába Jánosnak és Kovács Má­riának János, Szabó Istvánnak és Romhányl Annának Lajos, Ropott Endre Józsefnek és Szál­kai Ida Sárának Renáta Brigit­ta, Bozőld Józsefnek és Csöke Ilonának Tamás. Mérfalvi Nán­dor Tamásnak és Tóth Évának Nándor. Kecskés Mihálynak és Kiss-Horváth Mártának Mónika Zsuzsanna, Pördi Lászlónak és Mihalik Rozáliának Erilka. Sza­bó-Bozsó József Istvánnak és Tar Erzsébet Eszternek Tamás, Egedi Józsefnek és Papp Violet­ta Piroskának Anita Violetta, Nacsa István Lajosnak és Papp Erzsébet Katalinnak Andrea, Szitás József Györgynek és Se­res Évának Eszter, Molnár Sán­dornak és Ligeti Eva Máriának Zsolt, Szécsl Géza Tibornak és PáM Margit Erzsébetnek Haj­nalka, Kiss Lajosnak és Berta Máriának Attila, Ugray Zoltán Antalnak és Tömörkényi Zsu­zsannának Zoltán Attila, Papdl József Sándornak és Veress Em­ma Zsuzsannának Eszter, Maro­si Csaba Györgynek és Major Annának Andrea, Kovács Lászlónak és Domonkos Irén­nek Attila, Sztankovics Sándor­nak és Újvári Ilonának Judit, Nagy Ferencnek és Mikla5s Er­zsébetnek Attila, Kiss Sándor­nak és Bartók Juditnak Eva, Mómus Károly Ferencnek és Tö­rök Máriának Izabella, dr. Ha­vára Zoltán ödönnek és dr. Te­kulics Györgyi Máriának Tamás Márk, Dudás-Szabó Istvánnak és Kis Zsófiának Zsófia, Födi Lászlónak és Juhász Évának Ju­dit, Fairkas Antal Józsefnek és Nagy Mártának Bernadett, Fe­kete Gábornak és Burján Zsu­zsanna Mártának Gábor Tamás, Maira Vilmosnak és Maróti Évá­nak Krisztián, Gera Antalnak és Fiser Juliannának Attila, Igaz. Istvánnak és Bóra Mártának István Attila, Gémes Nándor Jó­zsefnek és Harkat Katalinnak Zsuzsanna, Madarász Mihálynak és Zaszlavik Márta Erikának László, Kovács Péter Istvánnak és Farkas Juliannának Zita. Ja­kab Csaba Mátyásnak és László Erzsébetnek Boma Mária, Szilá­gyi Bélának és Császár Mária Ágnesnek Béla, Palraó János­nak és Bene Juditnak János, Ráchlmger Lajos Jánosnak és Szemerédi Ilonának László, Pa­lotás Miklós Istvánnak és Ma­lik Terézia Annának András Levente, Kispál Mihálynak és Turzai Katalinnak Attila, Var­ga Lászlónak és Huszta Ida Ilo­nának Edit Henriett, Négyökrű Józsefnek és Jakab Katalin Franciskának Gábor. Négyökrű Józsefnek és Jakab Katalin Franciskának Edit, Temesvári György Imrének és Pastyik Éva Máriának György, Tóth Imre Györgynek és Volford Ilonának Szilveszter, Hódi Gyulának és Fövényes Judit Máriának Tí­mea Judit, Csókási Béla József­nek és Orosz Jolánnak Róbert, Kallckn László Jánosnak és Var­ga Máriának Melinda Tünde, Paluska Vilmosnak és Kriván Margitnak Tamás, Verebély Ist­ván Aladárnak és Gombos Má­ria Rozáliának Balázs, Kónya Sándornak és Paragl Ilonának Csaba, Bürgés Ferencnek és Sa­mu Mária Magdolnának Tibor Endre, Vőnekl Lajosnak és Makra Máriának Tamás, Révész Kálmánnak és Hrecska Julian­nának Melinda, Csongrádi Ist­vánnak és Békevári Irén Ildikó­nak Emese, Kreisel Jánosnak ás Balogh Arankának Amarllla, Csécsi Lajosnak és Nagy Kata­lin Erzsébetnek Katalin, Csécsi Lajosnak és Nagy Katalin Er­zsébetnek Eszter. Tóth János­nak és Szél Máriának Helga, dr. Donauer Elemérnek és Polecsák Mártának Márk, Márki István­nak és Ven,kel Ágnes Teréziá­nak István, Lakatos Jánosnak és Béres Etelkának Attila nevű gyermekük született. HL. kerület Szeged: Csorba Csaba Miklósnak és Korhencz Ilonának Csaba Le­vente, Godó Jánosnak és Nyári Piroskának Szilvia Erika, Kó­nya Antal Józsefnek és Guba Mária Annának Ágnes Mária, Ádám Józsefnek és Szabó Eva Editnek Krisztina Eva, Kis Ist­vánnak és Hódi Máriának Gá­bor, Rácz Zoltánnak és Bajnai Margitnak Andrea, Farkas Jó­zsefnek és Raflat Katalinnak József, Kovára József Sándor­nak és Zubek Annának József, Magyar Józsefnek ós Tordai Gyöngyinek Csaba, Szolcsányl Tamásnak és Kiss Ilonának Andrea, Tiszai Zoltán Lászlainak és Kiss Katalinnak Katalin Éva, Tóth Mihály Ferencnek és Sza­bó Eszternek Szilvia, Wentzel Ágoston Boldizsárnak és Tóth Ilonának Ágoston Attila, Barát Istvánnak és Somogyi Margit­nak Attila István, Baráth Antal­nak és Vér Honának Antal László, Kádár Tamásnak és Ka­sza Ilonának Tamás Krisztián, Király Pálnak és Juhász Erzsé­betnek Erzsébet, Székely Lajos Bélának és Szilágyi Eva Zsu­zsannának Tamás Lajos, Gyu­ris Péter Pálnak és Szögi Ho­nának Melinda, Mika Jánosnak és Juhász Máriának Ildikó, Nagy Istvánnak és Kása Edit­nek Edit, Nagy Kálmánnak és Kovács Ida Etelkának Frigyes, Németh Istvánnak és Szabó Irénnek Zsuzsanna, Szigeti Györgynek és Erdei Zsuzsanna Katalinnak Péter Gábor nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Pap Ferenoié Lázár Anma, Kóczlán Ágnes, Juhász Sándor, Gyovai-Döme Ferencné Zsivin Klára Anna, Tóth István­ná Bankó Rozália, Szűcs Vince Pál, Apjok Istvánná Forral An­na, Ma kai Tivadarné Hável Te­réz, Mityók Tibor, Balaton Ká­roly, Bodonczy Imréné Szabó Julianna, Csikós Józsefné Palotás Mária, dr. Csapó Istvánná Mar­ton Karolina, Molnár István, Rostás József István, dr. Csaba Sándor, Nacsa Ferencné Bezdán Julianna, Kakuszi Mlhályné Horváth Hona, Farkas István, Szamosi Jenő, Diós István. Pa­taki Mlhályné Kovács Mária, Béni SAndorné Héger Gabriella, Meleg József, Kéri Margit Jusz­tina, Rácz Imréné Szálkái Pi­roska. Lipthai Sándor György­né Danka Mária. Engi Benjámin­ná Huszta Rozália, Szűcs Juli­anna, Klement Józsefné Nagy Dana, Sziámiid Istvánná Ágos­ton noná, Kovács Dezsőmé Fe­hér Róza meghalt. II. kerület Szeged: Gál József. Eszteró Lalosné Markuc Margit, Klimák György, Csiszér Sándor Józsefi Tódor Mihály meghalt. III. kerület Szeged: Budai Lnjosné Si­mony Ilona, Hallal Mihály, Ra­jer Szflveszterné Argyelán Te­rézia, újlaki János, Konti Sa­rolta, dr. Prónafalvy Kálmán István, Mérel Dezsőné Rothau­ser Anna, Koczkás Imréné Si­mon Ilona, Erdélyi Istvánná Bozsó Julianna, Popecz Simon. Gémes Antal, Rusznák Jánosnó Kekuk Eízsébet meghalt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom