Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
4 Kedd, 1976. október 19. Mi a hiba? Építési tanácsadó: homlokzatburkolás, vakolás Ma már a családi és hétvégi (vfltend) házak homlokzatburkolatához is egyre nagyobb mértékben használnak különböző burkoló anyagokat. Ezúttal elsősorban a viszonylag újnak számító kerámia, pirogránit és kismozaik lapok felhasználásával kapcsolatban adunk némi felvilágosítást. A színre is jól megválasztott burkolólap kedvező esztétikai hatása mellett a külső védőréteg szerepét is be kell, hogy töltse. Ebből következik, hogy a külső burkolólapnak fagyállónak kell lennie. (A vonatkozó szabványok szerint akkor fagyálló az anyag, ha a mínusz 20 Celsius fokra lehűtött, majd plusz 20 Celsius fokra felmelegített ciklust legalább 25-ször károsodás nélkül kibírja). A nem fagyálló anyag idő előtt megrepedezik, leválik a falról. Fagy. álló anyag leválása ls bekövetkezhet az alábbi hibák miatt. L Ha a burkolás előtt a felületet (tégla, vagy beton) nem készítettük megfelelőképpen elő. A falfelület hézagainak kikaparása, a betonfelület feldurvítása, nedvesítés, cementtejjel való bevonás. 2. Ha nem megfelelő minőségű habarcsot használunk a felrakáshoz. Pirogránit és kismozaik lapok leierősítésére általában Hvh10 jelű, különleges homlokzati vakoló hézagoló habarcsot kell alkalmazni (kötőanyag összetétele 1 köbméter adalékanyaghoz -homokhoz: 0,33 köbméter mészpép, 125 kg porráoltott mészhidrát cs 100 kg 500-as, vagy 125 kg 400-as cement). 3. Kerámia és pirogránit lapoknál az elemeket közvetlen egymáshoz illeszteni nem szabad. Általában hálósán kell felhelyezni és legfeljebb 3 mm hézagot kell közöttük hagyni. (A papírra ragasztott kismozaiknál a hézagok eleve biztosítva vannak.) 4. HézagoIásra szintén a Hvh-10 jelű (összetételű) habarcsot alkalmazzuk általában. Sok esetben a hézagoló habarcsot színezik is. Akkor viszont lényeges, hogy csalt olyan színező anyagot használjunk, amelynek jelenléte a cement kötését neift befolyásolja, mész, cement, lúg és fényálló (ilyenek a szabványosított, különböző színű oxid porfestékek). 5. Esetenként számolni kell azzal is, hogy a burkolóanyag páradiffúziós ellenállása nagyobb, mint a hátfalé. Ezért megeshet — igaz ez elsősorban csak nagyobb összefüggő felületek esetében és akkor, ha a belső helyiség páratartalma nagy, pl. üzemi fürdőknél, bizonyos esetekben családi és üdülő házaknál is kialakulhat ilyen helyzet —, hogy a falon keresztül kifelé igyekvő pára a burkolólap belső felületén összetorlódik, majd „ledobja" a lapot. Rendszerint ez azért következükbe, mert télen a pára lecsapódik, majd megfagy és így a fagy mintegy belülről lazítja meg a lapokat 6. Sok esetben a burkolandó felület nem sík, hanem hullámos, görbe. Ez azt eredményezheti, hogy helyenként a felerősítő habarcs —, ha a lapokat síkban akarjuk rakni — túl vastag lesz. Az egyszerre felhordott túl vastag habarcsréteg nem köt megfelelően a hátfalhoz. Ilyen esetben előbb a fal egyenetlenségeit kell habarccsal megszüntetni és a kiegyenlítő habarcs megkötése után lehet a lapfelrakást megkezdeni. A vakolás (habarcs-felhordás) előtt a vakolandó felületet elő kell készíteni. Az előkészítést az alábbi alapvető követelmények szem előtt tartásával kell végezni: L a vakolásra kerülő alapot a portól és egyéb szenynyeződéstől (olajfolt, bitumen stb.) meg kell tisztítani. Különösen ügyelni kell erre a régebben — hónapokkal, esetleg évekkel előbb — készült falak vakolásánál, 2. a felületet megfelelően be kell nedvesíteni; mészhabarcs felhordása esetén gyengébben, cementhabarcsnál erősebben, 3. a téglafelületeket habarcsfröcsköléssel (gázolással) kell kellősfteni. A kellősítéshez az egyébként használandó habarccsal azonos összetételű, de vízzel hígított, kötőanyagban némileg javított habarcsot kell használni, 4. a túlságosan sima betonfelületeket fel kell pikkelyezni és minden esetben híg cementhabarcs fröcsköléssel kell kellösíteni, 5. a tömöttebb szövetű kövek felületét is híg cementhabarcs fröcsköléssel kell kellösíteni. Attól függően, hogy a habarcsot hová, milyen célra kívánjuk alkalmazni, különböző elnevezésű és összetételű habarcsról beszélünk: belső vakoló habarcsok különböző összetételben, homlokzatvakoló habarcsok (szintén lehetnek többfélék, pl. kőporos habarcs fröcsköléshez, dörzsöléshez), nemes vakolóhabarcs, 6imító cementhabarcs stb. Helyszűke miatt az összetételre vonatkozóan csak a javított homlokzatvakoló mészhabarcsra adunk tájékoztatást. Ezt a habarcsot alapvakolatként kőporos vakolóréteg alá, alap- és simítórétegként homlokzatvakolatoknál, nagyobb méretű falazóelemeken, vagy betonfelületen cementes fröccsre lehet alkalmazni, összetétele: (kötőanyag 1 köbméter adalékanyaghoz, homokhoz): mészpép 0,25— 0,33 köbméter, vagy 12í kg porráoltott mész (mészhidrát) i 60 kg 500-as, vagy75 kg 400-as cement. A két mészfajta — megfelelő arányú — együttes felhasználása is megengedett. A porráoltott mész (mészhidrát) 125 kg-os adagolása csak akkor elegendő, ha az adalékanyag (a homok) 0,1 mm-nél kisebb szemnagyságú része legalább 10 százalék. Ellenkező esetben a mészadagolást növelni kell, illetve konzisztenciajavító anyagokat (pernyét, bentonitot, kerasolt) kell adagolni. Fentiekből az ls kiderül, hogy adalékanyagként nem minden homok felel meg. A homok különböző rendeltetésű habarcshoz történő felhasználhatóságát elsősorban a szemszerkezeti (szemcseméret) összetétele és agyagiszap szennyezettsége határozza meg. Célszerű tehát a homokot felhasználás előtt megvizsgálni. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szegedi állomásának munkatársai minden páros hét szombatján, 8—12 óráig Ingyenes szaktanácsadással állnak a magánépítkezők rendelkezésére. Cím: Szeged, Deák Ferenc u. 5. Szeged a Rovnostban Szerkesztőségünk sok esztendeje baráti kapcsolatokat tart fenn brnoi testvérlapunkkal, a Rovnosttal. A kapcsolatok eredményeképpen mindkét város lakói megismerkedhettek már kölcsönösen a két lap múltjával és jelenével, Brno és Szeged életével. E kapcsolatunk újabb állomása, hogy brnoi testvérlapunk szeptember 17-1 számában — amely a napokban érkezett meg szerkesztőségünkbe — egész oldalas összeállítást szentelt Szegednek, az Ablak a baráti országokra című rovata. Ha a teljességre nem ís törekedhettek, az egész oldalas, színes, képes összeállítás mégis átfogó képet nyújt a brnoi olvasóknak Szeged életéről, a szegedi nyár eseményeiről. A lap egy kis írásában bemutatja Csongrád megyét is, számokat, adatokat idézve. Beszámol többek között a szegedi öntöde fejlődéséről, arról, hogy az általában még vasöntödének emlegetett üzem egyre inkább könnyű. fém-megmunkálással foglalkozik, s a szerszámgépéi az autóiparnak szállítja (WWWWWMMWWKl HA POB"** 2AHJÜÉH WUSEBNf PR0V02 V NO u szegedeké sí >ára» v SttKSdti dodoH foltb -h<Ur« V •jiei podniku pomáfoji pH. rum-. CMy a sholovtiji sUle FÍpf ;tfúr vé x lobalo Jahkéhn kora IrcnskjcU «• •ulDpioW]ii»$ch« •4 totemfeh odtitM* lí ruku 1073 pdT jent'o "pofot pod Tákd miMjístvl <:)>»•* «sitf*jsou kovfch VjrobkjJí v tóin fis- inét o 1 prof*•rdíl 1 kvolttnl práco V prvníc* *c(U CproU 11 procentöm hoto rokr DÉLMAMRORSZÁB Jubilejní Dny mV NMI UM.'ktfk p,(|.U ri.aa.Ml >i ívtea M— Mm, do S.dg.du, Ml,T,«,U '. p.id„AM k fadf knlturntch. ap* aan.daU iradlCnlck Ukd* Cl,Pl diw putriin alt ÍM. S'-Itifl )*ko v ptfP ileiKh IdlBCh Splth H"* Vaui 11,w: MaCaltermékel javát. Tájékoztatták olvasóikat * az ifjúsági napok színes rendezvénysorozatáról, a szegedi karneválról, s arról is, hogyan szerepelt Szegeden a csehszlovák Safari cirkusz. Nagy teret szentelt aRovnost Szeged kulturális életének, elsősorban a nyári fesztiválnak, a szabadtéri játéLapnnknak, a Délmagyarországnak a címfeje hívta fel az olvasók figyelmét a lapban közölt szegcdi összeállításra koknak. írásukban beszámoltak a játékok hagyományairól. újjáélesztéséről és jelenéről. Fényképes írásban mutatták be a Móra Ferenc núzeumot is A régmúlt nyomában címmel. Az írás a múzeum kiállításairól, kincseiről és kutatási témáiról tájékoztatta a brnoi olvasókat, _ A Luna—24 sikeres útja Augusztus 9-én startolt a Szovjetunióból a Lima—24, Hold-szonda. Elődje, a Luna—23 1974 novemberében hasonló feladatokkal indult, de a leszállás végső fázisában megsérült, így nem teljesíthette feladatait. A Luna—24-et erősebb és módosított talajmintavevő felszerelései látták el, így elődeinél nagyobb mélységből vehetett mintát A Luna—16 1970-ben 100 g anyagot vett 40 cm mélységből, a Luna—20 1972-beji hasonló mennyiséget 15 cm mélységbőL A Lima—24-et most egy mélyebb medence felé irányították, ahol remélhető volt, hogy igen régi kőzetanyagot talál. A leszállás után a mintavevő berendezés 2 m mélyre fúrt le, és egy 30 cm hoszszú szegmens kőzetanyagot emelt ki, amelyet továbbított a visszatérő konténerbe. A mintavétel után a visszatérő egység hajtóművei működésbe léptek és a szonda felszálló része viszszaindult a Földre. Augusztus 22-én a tartály ejtőernyőn leereszkedett a Földre, s Moszkvába szállították. Az eteő megállapítások szerint a kőzet életkora kb. 4,5—5 milliárd év, bamás színezetű, eltérő külsejű a Luna—16 által hozott mintától. A semleges gázzal töltött vizsgálókamrában megmérik súlyát, fajsúlyát, öszszetetelét. röntgen sugárzásra való reagálását; mágneses hatásait Fogalmak — közelről Deviza — valuta A valuta egy-egy ország pénzneme, fizetési eszköze. A deviza ezzel szemben nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valutára) szóló követelés. A deviza lehet váltó, csekk, hitellevél, de megjelenhet könyvkövetelés formájában is, vagyis nem feltétlenül ölt értékpapír alakot. Az a magyar turista, akinek a Nemzeti Bank külföldre való kiutazása előtt valamilyen külföldi pénznemre szóló csekket ad, amelyet az adott külföldi országban valamelyik banknál lehet fizetőeszközre beváltani, a beváltásig devizaköveteléssel rendelkezik. A nemzetközi pénzforgalmat túlnyomórészt nem konkrét külföldi pénznemek küldésével, hanem a követelések jóváírásával, vagy e követeléseket megtes. tesítő értékpapírokkal, tehát devizákkal bonyolítják le. Automatizálás, automatizáció Az automatizálás a modern gépi nagyüzemi termelés legfejlettebb formája. A termelési folyamat automatizálásakor .a fizikai munka teljes gépesítése mellett a gyártási folyamat irányítását és ellenőrzését is gépesitik. Az automatizálásnak három fokozata különböztethető meg. A „kis automatizálás" csak egyes munkafolyamatokra terjed ki és a vezérlés egy részét ember végzi. A részleges automatizálás azt jelenti. hogy a munkafolyamat vezérlését is gép végzi, de még emberi munkával történik az anyag egy részének adagolása, valamint a késztermék elszállítása. A teljes, a komplex automatizálás esetében az adott üzem valamennyi munkafolyamatát gépek végzik és az emberi tevékenység a gépek működésének felügyeletére, karbantartására korlátozódik. Az automatizálás a műszaki fejlettség legmagasabb színvonalát testesíti meg, s a társadalmi munka termelékenységét ugrásszerűen növeli. A komplex automatizálásnak — ami rendkívül költséges — a termelés tömegmérete nélkülözhetetlen feltétele. Bizonyos esetekben az alkalmazott technológia — legfőképpen a vegyiparban — a termelés méreteitől függetlenül megköveteli az automatizálást. Családi események HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Szabó Gellért Koméi és dr. Karsay Eleonóra, Borbás Kálmán és Varga Gabriella Etelka, Csáki István Imre és Tóth Mária, Gaál Taimás Mihály és Sebestyén Magdolna. Szórád Ferenc és Szabó Erzsébet Magdolna, Balog István és Nacsa Mária Aranka, Csámyl János és Eszterhad Terézia, Maiamvízi Zsolt és Szíjártó Judit, Gyarmati Gyula és Börczt Mária, Horváth Sándor és Majoros Ágota Katalin, Tóth Tibor és Kari Mária, BaJog László János és Ménesi Dana, Szécsl Antal és Vargyasd Erzsébet. Dobcsányi Péter és Lukács Györgyi, dr. Altorjay Mihály és Csóty Erzsébet, Sándor János és Zftllel Mária házasságot kötöttek. Szöreg: Dékány Antal és Kéri Erzsébet Mária, Molnár Attila és Trescsula Edit Julianna házasságot kötötték. n. kerület Szeged: Varga István és Szűcs Mária, Fodor László és Szabó Katalin, Barna József Sándor és Albert Márta, Zsurka Sándor József és Török Rozália Erzsébet, Csejtel Sándor és Dímovits Aranka, Igaz György és Tóth Veronika házasságot kötöttek. SZÜLETfiS I. kerület Szeged: Katona Istvánnak és Czéfcus Máriának Móndka, Nagy Károlyinak és Czabal Katalin Piroskának Gábor, Papp Jánosnak és Szabó Piroska Idának ridikó Ida, Gyovai-Döme Ferencnek és Zsivin Klára Annának Zsuzsanna, Somodi Gyulának és Remete Máriának Konstantin Norbert. Vőnekl Istvánnak és Vasa Ida Máriának Edina Mária, Bodó Lajosnak és Bodó Veronikának Győző Mihály, Kiss Márton Bélának és Volkovits Rozáliának Béla Csaba, Révész András Jánosnak és Csonka Katalinnak Judit, Tanára Györgynek és Korádi Etelkának Attila, Bórna Péternek és Kónya Máriának Ramóna Mária, Péter Györgynek és Vass Erzsébet Hajnalkának Kinga, Horváth Jánosnak és Szász Mártának Tünde, Neducza Szvetiszlávnak és Molnár non árnak Ladiszlav, Deák Sándornak és Miklós Rozáliának Krisztián, Bába Jánosnak és Kovács Máriának János, Szabó Istvánnak és Romhányl Annának Lajos, Ropott Endre Józsefnek és Szálkai Ida Sárának Renáta Brigitta, Bozőld Józsefnek és Csöke Ilonának Tamás. Mérfalvi Nándor Tamásnak és Tóth Évának Nándor. Kecskés Mihálynak és Kiss-Horváth Mártának Mónika Zsuzsanna, Pördi Lászlónak és Mihalik Rozáliának Erilka. Szabó-Bozsó József Istvánnak és Tar Erzsébet Eszternek Tamás, Egedi Józsefnek és Papp Violetta Piroskának Anita Violetta, Nacsa István Lajosnak és Papp Erzsébet Katalinnak Andrea, Szitás József Györgynek és Seres Évának Eszter, Molnár Sándornak és Ligeti Eva Máriának Zsolt, Szécsl Géza Tibornak és PáM Margit Erzsébetnek Hajnalka, Kiss Lajosnak és Berta Máriának Attila, Ugray Zoltán Antalnak és Tömörkényi Zsuzsannának Zoltán Attila, Papdl József Sándornak és Veress Emma Zsuzsannának Eszter, Marosi Csaba Györgynek és Major Annának Andrea, Kovács Lászlónak és Domonkos Irénnek Attila, Sztankovics Sándornak és Újvári Ilonának Judit, Nagy Ferencnek és Mikla5s Erzsébetnek Attila, Kiss Sándornak és Bartók Juditnak Eva, Mómus Károly Ferencnek és Török Máriának Izabella, dr. Havára Zoltán ödönnek és dr. Tekulics Györgyi Máriának Tamás Márk, Dudás-Szabó Istvánnak és Kis Zsófiának Zsófia, Födi Lászlónak és Juhász Évának Judit, Fairkas Antal Józsefnek és Nagy Mártának Bernadett, Fekete Gábornak és Burján Zsuzsanna Mártának Gábor Tamás, Maira Vilmosnak és Maróti Évának Krisztián, Gera Antalnak és Fiser Juliannának Attila, Igaz. Istvánnak és Bóra Mártának István Attila, Gémes Nándor Józsefnek és Harkat Katalinnak Zsuzsanna, Madarász Mihálynak és Zaszlavik Márta Erikának László, Kovács Péter Istvánnak és Farkas Juliannának Zita. Jakab Csaba Mátyásnak és László Erzsébetnek Boma Mária, Szilágyi Bélának és Császár Mária Ágnesnek Béla, Palraó Jánosnak és Bene Juditnak János, Ráchlmger Lajos Jánosnak és Szemerédi Ilonának László, Palotás Miklós Istvánnak és Malik Terézia Annának András Levente, Kispál Mihálynak és Turzai Katalinnak Attila, Varga Lászlónak és Huszta Ida Ilonának Edit Henriett, Négyökrű Józsefnek és Jakab Katalin Franciskának Gábor. Négyökrű Józsefnek és Jakab Katalin Franciskának Edit, Temesvári György Imrének és Pastyik Éva Máriának György, Tóth Imre Györgynek és Volford Ilonának Szilveszter, Hódi Gyulának és Fövényes Judit Máriának Tímea Judit, Csókási Béla Józsefnek és Orosz Jolánnak Róbert, Kallckn László Jánosnak és Varga Máriának Melinda Tünde, Paluska Vilmosnak és Kriván Margitnak Tamás, Verebély István Aladárnak és Gombos Mária Rozáliának Balázs, Kónya Sándornak és Paragl Ilonának Csaba, Bürgés Ferencnek és Samu Mária Magdolnának Tibor Endre, Vőnekl Lajosnak és Makra Máriának Tamás, Révész Kálmánnak és Hrecska Juliannának Melinda, Csongrádi Istvánnak és Békevári Irén Ildikónak Emese, Kreisel Jánosnak ás Balogh Arankának Amarllla, Csécsi Lajosnak és Nagy Katalin Erzsébetnek Katalin, Csécsi Lajosnak és Nagy Katalin Erzsébetnek Eszter. Tóth Jánosnak és Szél Máriának Helga, dr. Donauer Elemérnek és Polecsák Mártának Márk, Márki Istvánnak és Ven,kel Ágnes Teréziának István, Lakatos Jánosnak és Béres Etelkának Attila nevű gyermekük született. HL. kerület Szeged: Csorba Csaba Miklósnak és Korhencz Ilonának Csaba Levente, Godó Jánosnak és Nyári Piroskának Szilvia Erika, Kónya Antal Józsefnek és Guba Mária Annának Ágnes Mária, Ádám Józsefnek és Szabó Eva Editnek Krisztina Eva, Kis Istvánnak és Hódi Máriának Gábor, Rácz Zoltánnak és Bajnai Margitnak Andrea, Farkas Józsefnek és Raflat Katalinnak József, Kovára József Sándornak és Zubek Annának József, Magyar Józsefnek ós Tordai Gyöngyinek Csaba, Szolcsányl Tamásnak és Kiss Ilonának Andrea, Tiszai Zoltán Lászlainak és Kiss Katalinnak Katalin Éva, Tóth Mihály Ferencnek és Szabó Eszternek Szilvia, Wentzel Ágoston Boldizsárnak és Tóth Ilonának Ágoston Attila, Barát Istvánnak és Somogyi Margitnak Attila István, Baráth Antalnak és Vér Honának Antal László, Kádár Tamásnak és Kasza Ilonának Tamás Krisztián, Király Pálnak és Juhász Erzsébetnek Erzsébet, Székely Lajos Bélának és Szilágyi Eva Zsuzsannának Tamás Lajos, Gyuris Péter Pálnak és Szögi Honának Melinda, Mika Jánosnak és Juhász Máriának Ildikó, Nagy Istvánnak és Kása Editnek Edit, Nagy Kálmánnak és Kovács Ida Etelkának Frigyes, Németh Istvánnak és Szabó Irénnek Zsuzsanna, Szigeti Györgynek és Erdei Zsuzsanna Katalinnak Péter Gábor nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Pap Ferenoié Lázár Anma, Kóczlán Ágnes, Juhász Sándor, Gyovai-Döme Ferencné Zsivin Klára Anna, Tóth Istvánná Bankó Rozália, Szűcs Vince Pál, Apjok Istvánná Forral Anna, Ma kai Tivadarné Hável Teréz, Mityók Tibor, Balaton Károly, Bodonczy Imréné Szabó Julianna, Csikós Józsefné Palotás Mária, dr. Csapó Istvánná Marton Karolina, Molnár István, Rostás József István, dr. Csaba Sándor, Nacsa Ferencné Bezdán Julianna, Kakuszi Mlhályné Horváth Hona, Farkas István, Szamosi Jenő, Diós István. Pataki Mlhályné Kovács Mária, Béni SAndorné Héger Gabriella, Meleg József, Kéri Margit Jusztina, Rácz Imréné Szálkái Piroska. Lipthai Sándor Györgyné Danka Mária. Engi Benjáminná Huszta Rozália, Szűcs Julianna, Klement Józsefné Nagy Dana, Sziámiid Istvánná Ágoston noná, Kovács Dezsőmé Fehér Róza meghalt. II. kerület Szeged: Gál József. Eszteró Lalosné Markuc Margit, Klimák György, Csiszér Sándor Józsefi Tódor Mihály meghalt. III. kerület Szeged: Budai Lnjosné Simony Ilona, Hallal Mihály, Rajer Szflveszterné Argyelán Terézia, újlaki János, Konti Sarolta, dr. Prónafalvy Kálmán István, Mérel Dezsőné Rothauser Anna, Koczkás Imréné Simon Ilona, Erdélyi Istvánná Bozsó Julianna, Popecz Simon. Gémes Antal, Rusznák Jánosnó Kekuk Eízsébet meghalt. I