Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

8 Szombat, 1976. október 16. Dr. Simon Pál beszámolója Joratovics Aladár felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) tonna PVC-t fogunk termelni, ami a hazai igények, az Székesfehérvárott. A beru, ...... •"> —" —. házások értéke meghaladja ban alkalmazott gáztüzelés export-kötelezettségek kielé- a 9 milliárd forintot, előnye. Megkíméli a fogy asz- gítésén, iUetve teljesítésén Az alumíniumfeldolgozás tokát a tuzelo szállításától,,felül körülbelül 25 millió már az elmúlt időszakokban felhordásától és a tutessel dollár értékű tőké& exportot is gyorsan fejlődött, és a jaro egyéb fizikai mun.ia.i- ^ lehetővé tesz. növekedés üteme töretlen Á firí rrf íh i Ugyancsak a szocialista az V. ötéves tervben is. A A foldgazfelhasznalas gaz- gazdasági integráció alapján feldolgozás bővítése lehetődasagi hatekonysaga kulono- fejlesztettük és fejlesztjük vé teszi sen jo a vegyiparban, ahol a vegyiszál-termelésünket. A intenzív felhasználását, gaz nemcsak tüzelőanyag, magyar viscosagyárban az hanem nyersanyag is, az ara- előző ötéves tervidőszakban moniat es a nitrogénműtrá- kezdtük meg a crumeron gyat teljes egészében a föld- szái gyártását, most pedig gazból állítjuk elő. az üzem kapacitását bővítA földgázprogram beruhá- jük tovább. A fejlesztés ebzásaira az V. ötéves tervben bői a szálféleségből biztosi'ttöbb mint 20 milliárd forint ja a hazai szükséglet teljes áll rendelkezésre. kielégítését, és megteremti A népgazdaság teherbíró- az árualapot a nemzetközi képessége még nem teszi le- együttműködésre. ... , Az V. ötéves tervben 20 hetove ebben az oteves terv- mimárd forintot fordltunk időszakban minden igény ki- a programra. Fontos feladaelégítését. Éppen ezért az tunk a már megkezdett előirányzott beruházásokkal pvc- polipropilén és vegyi,„, ,, , , , , ,, szál-üzemek beruházásának takarékoskodnunk kell. Meg határidőre történő befejezekell keresnünk a legjobb se, továbbá a műanyagfelmegoldást, amellyel a lakos- dolgozóipar fejlesztése. Erre •agi igényeket^ a lehető leg- a célra 7 milliárd forintot nagyobb mértékben, s a le- ^^Ltos feladaheto legkisebb költséggel ki- tunk, hogy az V. ötéves elégíthetjük. Az is nyilván- tervben az 1980. utáni idővaló, hogy csak annyi új szak fejlesztését előkészitpropán-bután tót tudunk amennyit a Juratovics Aladár az energiagazdálkodásnak a népgazdasági igényekkel való öszszehangolásáról, s ezzel öszszefüggő főbb intézkedésekről szólva a következőket hangsúlyozta: arra kell törekedni, hogy az egyes energiafajtákat a legmegfelelőbb bauxitvagyonunk helyen használjuk fel, majd Komplex program Tisztelt Országgyűlés! A programok végrehajtásának első szakaszát befejeztük. Mindannyiunk előtt ismertek a IV. ötéves terv eredményei. A következő szakasz végrehajtására kormányzati döntések vannak, az V. ötéves terv feladatai ismertek, A maradéktalan, hatékony végrehajtás mindígy folytatta: a földgázprogram megvalósításában — a hazai termelésben — Csongrád megyének döntő szerepe van. Az V. 5 éves tervben e terület 8 millió tonna kőolajat, 17—18 milliárd köbméter földgázt, 800 ezer tonna propán-butángázt, 140 ezer tonna izopentánt, és 760 ezer tonna stabilgazolint ad a népgazdaságnak, s így 1980ban a hazai összes energiaforrás 30 százalékát ebből a megyéből termeljük ki. E terület szénhidrogén-bányágázfogyaszsük. A petrolkémia szerteágazó családfájából azt a bekapcsolni, néhányat kell kiválasztarendelkezésre nunk, amely legjobban megálló töltőberendezések, palac- felel a hazai adottságoknak kok szállítóberendezések le 65 'ehetőségeknek, a nemkok. szalhtoberendezesek le- zetközi együttműködés igéhetővé tesznek. Dr. Simon Pál ezután a petrolkémiai központi fejlesztési programról szólt. Mint mondotta, a cél: a kemizálás fokozása. Közismert, hogy a vegyi folyamatok és a vegyipari termékek elterjedése növeli a hatékonyságot- a termelésben és felhasználásban egyaránt. Ez A legnagyobb gondot mégis az anyagellátás okozza, illetve az import műszerek és szerelvények kései beérkezése. Fölvázolta ezek után azt, hogy a megyei és a szegedi letve a földgáztermelés 60 százalékát. E kiemelt fontosságú iparág helyzetét, illetve a földgáz és propán-butángáz felhasználását a két megye képviselőcsoportja együttes ülésen tárgyalta meg 1975 végén. A tanácskozáson jelen voltak az iparág vezetői is, s tartalmas vita bontakozott ki, melynek alapján ajánlásokat fogalmaztak meg, s azt elküldték az illetékes országos hatáskörű szervekhez, illetve a megyei tanácsokhoz. A javaslatok közül néhányat felsorolt Juratovics Aladár: Javasoljuk az e térségben található kisebb földgázmezők helyi hasznosításának vizsgálatát mezőgazdasági, (például szárítók, üvegházak, palántanevelők), illetve ipari üzemek számára. Ez országos méretekre is kiterjeszthető, hiszen mintegy 34 kisebb készletű feltárt földgázmező található hazánkban. A javaslat másik része nyeinek. Ügy ítéljük meg, hogy a fejlesztésnek az eddiginél jobban kell szolgálnia gyógyszeriparunk és növényvédőszer-iparunk alapanyagigényének kielégítését is. Alumíniumipar annyiunk közős érdeke. De szatának fejlesztésére a neaz is fontos feladata az V. gyedik 5 éves tervben 3,4 ötéves tervnek, hogy meg- milliárd forintot fordítottunk alapozza a VI. és VII. ötéves és az V. 5 éves terv során tervek fejlesztési céljait, pedig 2,5 milliárd forintot az igényeknek megfelelő au Ehhez pedig szerteágazó tervezünk felhasználni. műszaki-gazdasági tevékenység, elmélyült közgazdasági elemző munka, széles körű nemzetközi együttműködés szükséges. A célok meghatározását illetően az Országos A szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények 6,5 milliárd forintos beruházásai 1977-ben befejeződnek, de tervszerűen halad Szeged— Móraváros, Ferencszállás, Tervhivatal által kidolgozott Relebia, Ásotthalom kőolaj és földgázmezőinek termelésbe állítása is. Dr. Simon Pál ezután arz . , . alumíniumipar központi fejmagyarazza, hogy a vegyipar lesztési programjár£ adott hazánkban már hosszú ideje áttekintést. Ez a program a legdinamikusabban fejlő- magában foglalja a bauxitdő iparág Integráció A miniszter a továbiakban azt fejtegette, hogy népgazdaságunkban a műanyagokat és a vegyiszálakat minden ágazat alkalmazza. Az élelmiszergazdaságban a fóliasátrak és az öntözőcsövek, a csomagoló anyagok, a gépiparban a szigetelő anyagok és szakipari szerkezeti anyagok, az építő- és szerelőiparban csövek és burkoló anyagok, a könnyűiparban a cipő és textilipari anyagok felhasználásának széles skálájával találkozunk. A hazai fejlesztésnek nem volt és nem is lehetett célja az. hogy mindezeket az anyagokat teljes választékban gvártsuk. Ezért a petrolkémia területén következetesen szelektív iparpolitikát alakítottunk ki, és valósítottunk meg. Az olefinművet a IV. ötéves tervben megépítettük, és sikerrel üzembe helyeztük. Az olefinműben a benbányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohászat és az alumíniumfeldolgozás összehangólt, komplex fejlesztését. A programot kedvező hazai adottságaink, a hatékony nemzetközi együttműködés valamint a bővülő hazai felhasználás alapozta meg. Bauxit vagyonunk — amely európai viszonylatban is számottevő, valamint a timföldipar eredményes fejlesztő tevékenysége biztosítják céljaink elérését. Ismeretes, hogy a hazai adottságok az alumíniumgyártás egyik középső fázisára, az alumíniumkohászatra nem voltak kedvezőek. Nem rendelkeztünk olcsó villamos energiával. A szovjet—magyar alumíniumegyezmény megoldotta ezt a problémát: lehetővé tette, hogy timföldünkért kohóalumíniumot kapjunk. A program a bauxitbányászat, timföldgyártás és az alumíniumfeldolgozás olyan mértékű fejlesztését irányozza elő. amely a hazai igények kielégítésén felül lehetővé teszi nemzetközi kötelezetthosszútávú fejlesztési koncepció, a nemzetközi együttműködést illetően pedig a KGST komplex programja az irányadó. A miniszter a továbbiakban a dolgozók munkakörülményeiről, az egészségvédelemről és a környezetvédelemről szólt, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik a program megvalósítását dolgoztak és dolgoznak. A tervezők, a kivitelezők, az építők és szerelők, üzembehelyezők, munkásak és mérnökök áldozatkész, jó munkája elismerést érdemel. Végül kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja eL pártbizottság megfelelő segít- az aiacsony-nyomású gáz helyi hasznosításának vizsgálatát kéri, hiszen 1975-ben Algyőn 245 millió köbméter földgázt komprimáltunk, 16 —56 attmoszférára, és ennek költsége 18,8 millió forint volt. Ez ezer köbméterenként 76 forint többletköltséget jelent. Közeli h sznosítás esetén e költségek elmaradhatnának. Többek között növelni kellene a helyi felhasználást is, megyei és központi segítséggel, amely- az energiagazdálkodás mellett környezetvédelmi szempont is. Ilyen terület például a szegedi Textilművek, a klinikák átállítása gázfűtésre. séget adott a nehézségek leküzdéséhez, főként a beruházások meggyorsításához. Kedvező körülmény az — folytatta —, hogy a Szovjetunióból és más szocialista országokból vásárolt gépek, készülékek üzembeállításával korszerűek a hazai gyártású gázüzemek* Ugyanakkor az is tény, hogy a korszerű, — A fejlesztések megváltoztatták az algyői—tápéi táj jellegét, a vidék arculatát. tomatizált — technológiát túlméretezett kezelői létszámmal üzemeltetjük. Ez felveti a hatósági előírások korszerűsítését, jobb alkalmazkodását a magasabb műszaki színvonalhoz. Csökkenteni kell a túlbiztosítást az előírásoknál, a különböző nyomástartó edények szerkezeti vizsgálatainál is, amely feleslegesen köt le munkaerőt, Sokszor felvetődik a megye vezetése és lakossága éppen akkor, amikor népgazrészéről, hogy a kiemelt népgazdasági jelentőségen túl e térség kapjon nagyobb részesedést az eredményekből. Vagyis: legyen szorosabb az iparág és a megye vezetésének együttműködése a szociális-kulturális fejlesztésekben, a dolgozók életkörülményeinek javításában. A beruházási gondokról, problémákról is szólt ezt követően. Megemlítette: akadozik az igénynek megfelelő tervellátottság, von tátották az engedélyezési eljárások. daságunk létszámhiánnyal küzd. Ki kell használnunk a műszaki fejlesztéssel, a gépesítéssel együtt járó létszámcsökkentési lehetőségeket, ötödik "ötéves terv során is és ehhez szükséges az egyes nagy erőíeszítéseket kíván. szabványok, hatósági elő- Mi akik a kőolaj_ föld. Az alacsony-nyomású gáztermelés növekedésével tovább vizsgálható, hogy c térségben milyen célú és rendeltetésű feldolgozó üzem létesíthető, a földgáz vegyipari alapanyagként való hasznosítására. Befejezésül Juratovics Aladár megfogalmazta: a földgázprogram megvalósítása az írások módosítását is! gázbányászatban dolgozunk Délalföldön nagyon jelen- — köztük négyezren Csongtős szerepe van a kőolaj- és rád megyéből — megtiszteföldgáztermelésnek. Csöng- lőnek tartjuk a reánk eső rád és Bács megye adja a feladatokat és mindent meghazai kőolajtermelés 76, il- teszünk teljesítésükért. zin pirolizisnél 5—6 féle ségeink teljesítését és a gazolefin egymás mellett ke- daságos áruexportot. letkezik. Ezekből mintegv 35—40 féle közbenső terméket lehet előállítani, amelyek azután mintegv 250—300 féle vegyi termék, műanyag, vegviszál gyártását teszik lehetővé. A szelektív inaroolitika elvének megfelelően az olefineknek ezt az elágazó „családfáját" alaposán megnyirbáltuk, hazailag mindössze két alapanyagot, az etilént és a pronilént dolA IV. ötéves tervben foglalt célokat teljesítettük. Eleget tettünk szállítási kötelezettségeinknek, ahogy azokat partnereink is maradéktalanul teljesítették. Megépült az új ajkai timföldgyár, üzembe helyeztük, sőt, kismértékben bővítettük is Székesfehérvárott a könnyűfémmű szélesszalag hengerművét. Növekedett a présgozzuk fel. Ezekből az ai»n- műkapacitás, ennek eredméanvagokból csupán kétféle közbenső terméket és három készterméket gyártunk az V. ötéves terv végéig. Ezekből az anyagokból viszont olyan nagy mennyiséget állítunk elő. hogy hosszúlejáratú egyezményekben foglalt kötelezettségeinket teljesíteni nyeképpen a csövek és a különböző profilok, gyártmányok mennyisége is. A kormány jóváhagyta a központi fejlesztési program V. ötéves tervidőszakra szóló feladatait. Üj bauxitbátudiuk. A program keretében nyák nyílnak meg a Dunánépül meg az V. ötéves terv- túlon. évi 80 ezer tonnás új timföldgyártó kapacitás épül ben a Borsodi Vegvi Kombinát nagykapacitású PVC- ... . ... ... gvára. lgv az ötéves terv AJkan- t°vabb MvuI a fel" utolsó éveiben már 190 ezer termékgyártás is, elsosorban A miniszter expozéja okosan érvelő, világosan és pontosan elemző, logikusan bizonyító. A Központi Bizottság titkára a legfontosabb politikai feladatokat, a törvényből kicsengő legjelentősebb célokat is érzelmi töltéssel, emberi melegséggel telíti. A hozzászóló művész leteszi előre megírt beszédét, s szabadon, nagy belső fűtöttséggel. szinte vallomást tesz a Tisztelt Ház előtt. Az általános iskolai igazgató helyi példákkal erősíti az általános megfogalmazást, a munkás adatokkal, tényekkel gazdagítja a közös gondolkodás bölcsességét. Együtt teljes hát a kép: a törvényjavaslat, miniszteri expozé, hozzászólások, folyosói beszélgetések. Nem véletlenül. Olyan törvényt fogadott el az országgyűlés, mely átfogja valamennyiünk mindennapját, mely egyetemes jellegű, a teljes személyiség fejlesztését, az egész emberi életet, az egyén és a közösség boldogulását szolgálja. Társadalmunk közművelődése, az ország műveltségi színvonala, a tudatban is csatát nyert szocializmus volt a mostani ülésszak központi témája. A közművelődésről hozctt törvényt az országgyűlés. Dr. Antalffy György, megyénk országgyűlési képviselője, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora több vonatkozásban is érdekelt. Részint mint az országgyűlés jogi bizottságának titkára részt vett a megalkotás nem könnyű munkájában. Az egyetem rektoraként olyan intézményt vezet, melynek hallgatói már eddig is példamutatóan vették ki részüket közművelődési feladataink megoldásából. S mint jogászprofesszor. a közművelődés egy speciális területének, az állampolgári isParlamenti beszélgetés meretek, a jogi műveltség terjesztésének és bővítésének aktív munkása. — Az utóbbi években a társadalmi érdeklődés középpontjába került a közművelődés. Nem véletlenül. Elérkezett az idő, amikor központi kérdéssé vált társadalmunk műveltségi színvonalának emelése, a teljes emberi élet kibontakoztatása, a szocialista életmód erősítése, a közízlés fejlesztése, művészet és közönség közötti szakadék megszüntetése. Olyan dinamikusan fejlődő társadalomban élünk, melyben a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődés alapot nyújtott ahhoz, hogy törvényt alkossunk a közművelődésről. Ez a tágan értelmezett közművelődés egyetemes jellegű, sokszínű, összetett. Nem tiszta lappal kezdünk, hanem egy folyamat mai fokán foglaljuk törvénybe azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a közművelődés terén intézményekre, iskolákra, minden emberre vonatkoznak. Az első ilyen jellegű törvény ez népünk évezredes történetében. Nemcsak hazánkban első, az 1969-es csehszlovák népművelési törvény mellett a szocialista országokban is egyedülálló. — Ez a törvény kijelentő módban fogalmazódott. Nem tartalmaz szankciókat. Gondolom, mégsem volt egyszerű megalkotása. — E törvény megszületésének alkotmányos alapja adott. Sok-sok tárgyalás, vita után az országgyűlés több bizottsága együttes ülésén fogadta el a törvénytervezetet. Általában nem vagyok híve a kerettörvényeknek, de ebben az esetben nem tudunk jobb megoldást. Nagyszerű dolog, hogy a Minisztertanács a törvényalkotással egyidőben elkészítette a végrehajtás rendelettervezetét, melyek az egyes minisztériumok, intézmények feladatait konkretizálják. — A szegedi egyetem hallgatói eddig is sokat tettek közművelődésünkért. Vajon, kikerülve az egyetemről, folytatják-e ezt a munkát? — A törvény is megfogalmazza, hogy az egyetemeken és főiskolákon a hivatástudattal együtt és párhuzamosan fejleszteni kell a közművelődési munkára való felkészítést. Hiszen minden értelmiségi rétegnek — pedagógusoknak, mérnököknek, közgazdászoknak, mezőgazdasági értelmiségieknek, jogászoknak — feladatai vannak e törvény végrehajtásában. Itt szeretném fehívni a figyelmet az állampolgári ismeretek és jogi ismeretek bővítésére, szélesítésére. Egy párthatározat törvénnyé emelése, a jögok és kötelességek törvénybe foglalása elgondolkodtat, az eddigi munka felmérésére és a következő feladatok meghatározására késztet. Ugyanakkor új lendületet ad, pezsdítést jelent a már megkezdett folyamatban. Külön értéke ennek a törvénynek, hogy egy láncolat része, kapcsolódik több korábbi törvényünkhöz, így az ifjúsági, a családjogi és honvédelmi törvényhez. Tandi Lajos L