Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 231. szám 1976. szeptember 30.i csütörtök Ara: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP) A Vetik a gabonát Őszi munkák a szegedi tsz-ekben Kalászai a rizs A szegedi termelőszövetke­zetekben hozzákezdtek az őszi árpa vetéséhez. A Tisza— Maros-szög Tsz-ben 300 hek­táron végezték el eddig ezt a munkát. A kiskundorozs­mai József Attila Tsz és a szegedi Móra Ferenc Tsz 60— 60 hektáron vetette el eddig az őszi árpát. Jól haladnak az őszi talajelőkészitő mun­kákkal is ezekben a terme­lőszövetkezetekben. Jelenleg a legfőbb munka a fűszerpaprika szedese és a napraforgó betakarítása. A fűszerpaprika-szüret szep­tember közepén kezdődött el. Az első szedéssel mindenütt végeztek már. Ha az időjárás továbbra is ilyen derűs ma­rad, gyorsan pirosodnak majd a zöldebb csövek. A szakemberek véleménye sze­rint fűszerpaprikából az idén a tavalyihoz hasonló, közepes termés várható. A naprafor­gót a múlt héten kezdték be­takarítani. A szegedi Felsza­badulás Termelőszövetkezet­ben eddig 60 hektáron vé­gezték el ezt a munkát, a Tisza—Maros-szög Tsz-ben pedig 80 hektáron. A két ter­melőszövetkezetben összesen 600 hektár a betakarítandó terület Végeztek a burgo­nyaszedéssel a tápéi Tiszatáj es a kiskundorozsma! József Attila Tsz-ben. A nyári aszá­lyos idő miatt a burgonya terméshozama az idén a várt­nál alacsonyabb. A kukorica szedése még mindig nem indult meg a környező téeszek'ben. A szá­mitások szerint csak október közepén, körülbelül 2—3 hét múlva kezdhetik el a mun­kát a gazdaságok. Még min­dig magas a szemek víztar­talma, ezért a szárítóüzemek sem fogadják. Jól halad vi­szont a silótakarmány beta­karítása. Hatvanöt százalék­ban már biztos helyen van e fontos téli takarmány. A szer­ves trágyázással is jól halad­nak a mezőgazdasági üze­mek. Az idei őszön még egy­szer akkora területen szórják ki a szegedi téeszek a szer­ves trágyát, mint tavaly. Ed­dig valamivel több mint 1500 hekátron fejezték be ezt a munkát- A szegedi Felsza­badulás Termelőszövetkezet próbaként robbantásos trá­gyaterítési módszer alkalma­zását is tervezi, 50—100 hek­táron. A Tisza—Maros-szög Ter­melőszövetkezet jelezte, hogy az őszi búza vetését a hét végén elkezdi. A járás közös gazdaságaiban is szorgosan végzik az őszi munkákat. Aratásra készülnek hazánk hagyományos rizs termő tá­ján: Csongrád és Békés me­gyében. A két megye állami gazdaságainak területi főosz­tályán arról tájékoztattak, hogy mindenütt megkezdték az árasztó víz lecsapolását, mert a kalászokban már ki­fejlődtek a termésszemek. A hódmezővásárhelyi, a panko­tai, a szarvasi, a körösi és a hidasháti gazdaságok minden korábbinál nagyobb terüle­ten, négy és fél ezer hektá­ron termesztenek az idén vizi­gabonát. A betakarítás tehát több feladatot jelent, mint más esztendőkben, nem is annyira a területnövekedés miatt, hanem azért, mert megkésett az érés. Az ara­A szegedi Mora Tsz-ben vetik az árpát Az ásotthalmi Felszabadulás Tsz-ben bő almatermést takarítanak be tás idejét úgy kívánják le- tak. Egy-egy kombájn vonult rövidíteni és ütemét gyorssá ki a Tisza és a Körös menti tenni, hogy egymást segítik telepekre „megkóstolni" az majd gépekkel a nagyüze- új termést. Ezek után a szak­mek. Ahol a talajviszonyok emberek megvizsgálták a megengedik, ott a speciális, rizsszemeket, s megállapítot­lánctalpas riTSkombájnok táfc, hogy egyelőre magas a mellett gumikerekes gabona- nedvességtartalom. További kombájnokat is munkába ál- kedvező időjárás esetén a lítanak. jövő hét elején indítják az A napokban néhány gazda- aratógépezetet a korai fajták ságban próbacséplést tartót- termésének betakarításával. Október 1-től Múzeumi és műemléki hónap A dunaújvárosi Intercisa Iák és a múzeumok kapcso­Múzeumban október 1-én laténak elmélyítésére — nyitják meg az idei orszá- hangsúlyozta a fÖ0sztályve­gos muzeumt és muemleki ' ' hónap rendezvénysorozatát, ^t®- A v1^1 muzeumok is» Az ünnepség „Dunaújváros főleg az ifjúság és a mun­torténete az ókortól napjain- kásművelődést segítik elő kíg" a 1P™anovszky programjaikkal. (MTI) Endre-emlekkiallitas meg­nyitója is — tájékoztatta a sajtó képviselőit szerdán, a Fészek-klubban Gönyei An­tal, a Kulturális Miniszté­rium múzeumi főosztályá­nak vezetője. Elmondta: a 15. múzeumi és műemléki hónap mintegy 180 új kiállí­tást, több mint 200 előadást, 40 hangversenyt ígér. A múzeumi hónap külö­nösen jó alkalom az isko­Szovjet szerződéstervezet az erőszakról való lemondásról Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere le­velet intézett Kurt Wald­heimhez, az ENSZ főtitká­rához, és ebben azt javasol­ta, hogy az ENSZ-közgyű­lése 31.. ülésszakának napi­rendjére fontos és sürgős témaként vegyék fel az erőszakról a nemzetközi kapcsolatokban történő le­mondásra vonatkozó világ­szerződés megkötésének kérdését. Andrej Gromiko felkérte Kurt Waldheimet, hogy a levelet az ENSZ-közgyűlésé­nek hivatalos dokumentu­maként köröztesse. A szovjet külügyminiszter leveléhez mellékelte a szer­ződés tervezetét. A szerződéstervezet sze­rint a szerződő felek szigo­rúan betartják azt a kötele­zettségüket, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban nem alkalmaznak erőszakot, il­letve nem fenyegetőznek erőszakkal. Megerősítik azt a kötelezettség-vállalásukat, hogy egymás közti vitáikat békés eszközökkel rendezik, oly módon, hogy ezzel ne veszélyeztessék a nemzet­közi békét és biztonságot. Ebből a célból — az ENSZ alapokmánya értelmében — olyan eszközökhöz folya­modnak, mint amilyenek a tárgyalások, a közvetítés, a kibékítés, a döntőbíráskodás, a bírósági eljárás, vagy más békés eszközök. A szerződés határidő nél­küli lenne, a világ bárm^y állama bármikor aláírhatná. (MTI) KGST-tanácskozás A KGST rádiótechnikai meg a gyártási szakosítás állandó bizottsága első szek- különböző kérdéseit, vala­ciójának 26. ülésszaka meg- mint egyezteti a tudomá­kezdte munkáját Beszterce- nyos-müszaki együttműkö­bányán. Hét KGST-tagor- dés és fejlesztés tervét az szágból és Jugoszláviából 1990-ig terjedő időszakra, több mint 60 küldött vitatja (MTI) Áz Ikarus szegedi gyárában Korszerűsítették a termékszerkezetet Idén január elsején a volt gyár sajtolóüzemének mun- azonban figyelemmel kísér­Szegedi Fémipari Vállalat kájából is. ni azoknak a gyártmányok­egyesült az Ikarus Karosszé- Az említett gyártmánykor- nak a sorsát, amelyek ko­ria- és Járműgyárral. Az szerűsítés természetesen nem rabban készültek a gyárban, okok ismertek: növelni kell képzelhető el a gyártás, il- s amelyek szintén nélkülöz­a külkereskedelemből szár- letve a technológia fejlesz- hetetlenek. Ilyenek például a mazó bevételeinket, nyere- tese nélkül. Az ajtókat pél- teherautóra való tükrök, ségünket, s ehhez elenged- dául két gyártósoron, folya- Előállításuk az Ikarusnál hetetlen az exportképes ter- matosan készítik. E gyártó- már nem kívánatos, kisebb mékekst gyártó vállalatok sorok tervezéséhez és össze- üzemnek viszont még kifize­fejlesztése, termékszerkeze- szereléséhez' nem kellett kül- tődő. A gyártást átvette a tének korszerűsítése. Ennek ső segítség, a szegedi szak- Szegedi .Tömegcikk-készítő egyik' módja, hogy e nagy- emberek maguk oldották Szövetkezet, s ezzel utóbbi vállalatok bizonyos alkat- meg a feladatokat. A kisebb . korszerűsítette termék­részcsoportokat a velük alkatreszek korszerű tarola­egyesülő kisebb cégekkel sa és szállítása megkövetel- szerkezetet. Ugyancsak a gyártatnak. Szegeden több te, hogy darupályás konté- szövetkezetben készítik már vállalat képviselője is ér- nertároló* raktárt alakítsanak ^ háztartásokban, üzemek­deklődött, a fémipariak ki.-A raktárt is az Ikarus ben és intézményekben nél­azonban az Ikarus partnerei szegedi gyaranak a merno­lettek. Mégpedig azért, mert kei tervezték meg. Korsze- kulozhetetlen szemétlapato­korábban is együttműköd- nősítették a festőtechnológi- kat, ősztől pedig az ő fel­tek az alkatrészek gyártásá- át, lehetőséget teremtettek adatuk lesz az ország vala­ban. Csaknem másfél évtize- az alacsony feszültségű, mennyi járművéhez szüksé­de született a kooperációs magas frekvenciájú — tehát , ...., * . ,. kapcsolat, s tavaly már a a munkások számára ve- ges rendszámtáblák gyarta­szegedi gyár termékeinek fe- szélytélen — kézi szerelőgé- sa­le a járműprogram megváló- pek alkalmazására. Ezzel lé- Továbbra is az Ikarus sze­sítását szolgálta. De ez még nyegesen hatékonyabbá vá- .. ,.,...,, kevésnek bizonyult, különö- lik az aprólékos kézi munka. gedl gyaraDan allltJak elo a sen akkor, amikor a koráb- Több változatot dolgoztak nyomdában használatos sze­ban Ikarusnak dolgozó egyik ki a szegedi gyár V. ötéves dőtermi bútorokat, noha szí­szombathelyi vállalat a Ma- tervidőszakban való fejlesz- Vesen szabadulnának már gyar Vagon- és Gépgyárhoz tésére. Valamennyi változat „ , „ pártolt. A megfelelő számú tartalmazza a szűkössé vált l ' Jelentkező azonban alkatrészek elkészíttetésén gyárterület bővítését, új egyelőre nincs. Mint ahogy kívül más is indokolta az üzemcsarnok építését, a kor- nincs gazdája az élelmiszer­egyesülést: a vállalat saját szerű felületvédelmi és a ipari rozsdamentes csőveze­gyáregységétől jobban meg- megfelelő raktározási tech- ,- k arm„túráknak tfra F kívánhatja, illetve megköve- nológia bevezetését. leK a a uraKna sem" telheti a megfelelő minősé- Alaposan megtervezték és szerelvények nagy tömegű gű munkát és a határidőre megszervezték tehát Szege- gyártása — KGST-szakosítás való szállításokat, mint egy den a buszgyártásra való alapján — az NDK felada­vele kooperáló partnertől. teljes átállást, s a termelés ta Magyarországon az úgy­tovabbi bővítését. Ehhez az . . , Ikarus központjától minden nevezett szorvunyigenyeket segítséget megkapnak. Igaz, elégítik ki. A termék gaz­ezt diktálják az érdekek is. daságos, jól jövedelmező, Az alapvető technikai fel- mégsem vállalták eddig, txxscuci Oí amouui.í.-ai- tetelek így adottak, am igen T . . katrészek gyártására való sok gondot okozott a dolgo- 1Rd/" özegeare es kornyéke­teljes átállás feltétlenül zók felkészítése a részben re nem ls adna szívesen az egyet jelent a termékszerke- megváltozott Munkára Je- Ikarus. mert félö, hogy a zet korszerűsítésével. Im- tö módosultak a tech megszokás miatt a dolgozók már jórészt középsorozat- lemo'sen moaosuitak a tech- ' , gyártásra rendezkedtek be. nológiai arányok: a korábbi- ,s tovabb allnanak a ter­Karosszéria pótalkatrészeket nál lényegesen több a he- mekkel együtt. Márpedig az az első negyedévtől, lépcső- gesztés. Ebből adódott a fel- autóbuszgyáriaknak így is 52 aitokLT'keszTtenefio^o: adat: hegesztőket kellett ke- kevés embertik va" a meg' zatoan a szegediek Osztói P-n,. Megváltozott a mun- növekedett feladatok megöl­már valamennyi autóbusz- ka tempója is, mivel a köz- • hoz ők gyártanak hannoni- ponti gyár gyors és pontos Nem ketséges: szerencsés k*„ U_taS?it°L/!°ka.t munkát kér a szegediektől, megoldás volt autóbuszgyar­Az eddiginél nagyobb hang- ra alakítani az egykori fém­súlyt kap tehát a termelés ipari vállalatot. Elsősorban megszervezése, a szállítások azért, mert népgazdasági ér­ütemezése. dek diktálta. Emellett az új feladatok serényebb, frissebb Ki gyártsa ? munkára serkentik a mun­kásokat, a vezetőket. Végül Egyértelműen megállapít- pedig: az átadott* termék ható, hogy az Ikarus sze- gyártásával más üzemrészek gedi gyára korszerűsítette is jól járnak, termékszerkezetét. Érdemes Szirák József Ajtók, lépcsők buszokhoz Szegeden az autóbusz-al­tak a szegediek a központi

Next

/
Oldalképek
Tartalom