Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

2 SzomSaí, 1976. szeptember TÍ3 II revansista politika az NSZK-nak is károkat okoz # Berlin (MTI) nem vezethet jóra. és végső Ezért mindig a realitások­Albert Norden. az NSZEP "o™ ™gá,nak « „ NSZK- nak megfelelően cselek­PB tagja, a KB titkára pén- "ak IS károkat okoz". Albert szunk. Elvárjuk, hogy az tekén az NDK Nemzeti Norde" hangsúlyozta: NSZK-ban a az értelem és Frontja Nemzeti Tanácsá ugyunk a beke> az enyhülés ne a konyelmuseg hatarozza a népek boldogulása, meg a politikai tetteket". Budapestre érkezett a tanzániai külügyminiszter nak ülésén újból megerősí- 68 tette a Német Demokratikus Köztársaságnak arra irá­nyuló szándékút, hogy „az NDK és az^ NSZK közötti kapcsolatok, amelyek jelen­tős mértékben befolyásolják az enyhülési folyamatot Eu­rópában, a békés egymás mellett élés szellemében és a nemzetközi jog normáinak megfelelően tovább fejlődje­nek". Hozzáfűzte: „ismere­tes, hogy nemzetközi jogi szerződésekkel az NSZK is elismerte a két német állam létét, és kötelezte magát a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartására". A to­vábbiakban emlékeztetett az NSZK befolyásos köreinek revansista törekvéseire, „ami Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyml­Külügyminsztérium több vezető munkatársa. Jelen niszter meghívására tegnap a fogadásnál P J. C. hivatalos látogatásra hal Ndobho a Tanzania, Egye­zánkba érkezett Ibrahim sult Koztársasag budapesti Kaduma, a Tanzániai Egye- na|ykdyete is sült Köztársaság külügymi- va«orát nisztere adott Ibrahim Kaduma tisz­teletére. Fogadására a Ferihegyi A szívélyes, baráti hangu­repülótéren megjelent Púja latú vacsorán Púja Frigyes Frigyes, Garai Róbert kül- és Ibrahim Kaduma pohár­ügyminiszter-helyettes és a köszöntőt mondott. 99 Bízom Chile jövőjében 99 Hosszú út pora 11. Vad Part, szelíd örömök A Rarr pinna és a gástalan minőséghez Igényes Ruhájuk egyszerű voltj UfllLGlUllf) fran- munkát teremtő szakértelem Lábujjhegyen lépkedtek, sze, cia határ közötti tengerpart- kelL Az olcsóság előfeltétele műket lesütötték, mintha sáv egy részét Vad Partnak egy kisvállalkozás esetében állandóan takarításra váró (Costa Brava) nevezik, viszont a saját — és csa- foltokat keresnének a folyom Többféle indoklással. Egye- ládi — munkaerő mértéken sói kövezeten, sek szerint azért, mert bö- felüli kihasználása. Ez a velkedik zordon természeti munkaidő meghosszabbító- \7njjf] oromök — mond-í szépségekben. E magyarázat sával és az intenzitás növe­wtuiiu ja a cím. Az ÜZ­aligha állja meg a helyét, lésével érhető el. letekben rengeteg a filléres hiszen a Costa Brava igen- Az áru jelentős részét ki- aru- Igy meg a kispénzű csak szelíd helynek látszik rakják az utcára. Bazáros- turista is könnyűszerrel ta­pétádul a jugoszláviai ten- dinak tűnne mindez, ha élheti itt vásárlási duhet. gerpart erősen tagolt részei- nem változtatna rajta az Aki h fehér asztal örömei­hez képest is. S mint köz. itteni eladói magatartás. A nek kedvelője, annak orül­tudott, annál akadnak még spanyol ugyanis nem kínál- het- hogy 6zinte áevetsége­„brava"-bb természeti szép- Ja harsány kiáltozással áru- aen olcsó a kitűnő minőségű ségek, látnivalók a'világ ját. Inkább visszahúzódik, spanyol vörös bor, de meg sok má6 táján... Mentségül háttérben marad, engedi, a pezsgő is. maradna a másik értelme- hogy otthon érezze magát a zés: azért vad, mert homok- vendég, zavartalanul néz­pázsit helyett apró kődarab- gelödhessen. válogathasson, i^^utl'"'^'—^ kák alkotják a parti sávot S ha eldöntötte, mit akar, KeKUK mlg A nagyobb szállodák mel­lett mindenütt úszómedence •a keskeny utcákban egymást érik a — itt tehát minden' szúr, pillanatok alatt megkapja, "VT^, .^viVo^iT n-z „ „™u jobbnál Jobb discoklubok. S aki netán nem kedvelője Három esztendővel ezelőtt, 1973. szeptember 11-én a majd előre egy jobb társa­bei- és a külföldi reakció együttes támadást hajtott végre a dalom építése felé. chilei Népi Egyséo kormánya, a haladó demokratikus rend­szer ellen; fasiszta kormányzat lett élet és halál ura az ígéretesen haladó, a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődés útjára lépett dél-amerikai országban. Éljen' Chile, éljen a éljenek a dolgozók!" nép, júliusi—augusz- asszonyhoz, aki értünk dol­1973. délután szeptember 11-én a Moneda-palota Az 1973. tusi chilei események — dozott, az anyához, aki tud- elesett; dr. Salvador Allende szabotázscselekmények, ősz- ta, hogy féltő gonddal óv- rohamsisakban, géppisztoly­lyal a kezében vértócsában feküdt irodája szőnyegén. A fasiszta junta máig is azt állítja, hogy saját kezével vetett véget életének; az igazság: a palotába betört katonák gyilkolták- T8.<Rteg akárcsak mindazokat'-az ez­reket és tízezreket a véres szesküvési kísérletek előre- juk gyermekét. í^kö^tke Jf6.1^ tirtó Hazánk dolgozóihoz for­S VÍ !f A dúlok, a hazához hű munká­sötét napok árnyékát. A sokhoz ^ értelmiségiekhez, három évvel ezelőtti szép- akjk felvették a h|rcot ; HK" taSe^ése^V- Evésekkel szem­fejezesd- volt! a Moneda, az ,,, ; • • ' elnöki palota ostroma, az „ Az fjfkhoz fórdulok, akik _ „ utolsó mozdulásáig kitartó énekeltek és szerteárasztot- hatalomátvétel napján és nagyszerű ember, a 65 éves Ják örórhüket és harci szel- azóta _ iinlr)ár három esz­dr. Sálvador Allende állam- lemuket. A chilei emberhez tendeJe' _ akik £ légcseké­fő és a mellette a végsőkig fordulok, a munkáshoz, a lyebb eUenállást is tanúsít­állt hűséges munkatársainak paraszthoz, az értelmiségi- ják a terror> a vérengzés, tragédiája. Chilei haladó bez- azokhoz, akiket uldoznl az eTnbertelenség ellen. És gondolkodásúak, szocialisták, fognak, mert országunkban i]yen 6Qrsot szánnak azok­kommunisták. ezrek és tíz- f fasizmus mér jó ideje nak az ezreknek _ a többi ezrek tragédiája, a stadion- terrortamadasokat hajtott között Luls corvalánnak, a ba hurcoltaké, a megkínzot- YégreL'' A ,"ép u „ Chilei Kommunista Párt fó­také, meggyilkoltaké, meg- heti eltiporjak, hogy titkárának _ ^ aklk a jun. alázottaké. elpusztítsak, és megalázkod- u internálótáboraiban, bör­Ma Chilére emlékezünk, s nla sem szabad! töneiben sínylődnek. Ma, alighanem minden elemzés- Hazám munkásai! Bízom holnap — és mindaddig, nél, méltatásnál többet mond Chilében és Jövőjében. amíg a fasizmus rettenete mindnyájunknak az a drá- Üjak jönnek majd, akik vé- tartja elnyomásban Chilét mai rádiószózat, amelyet a get vetnek a sötét és keserű értük emeljük föl 6zavun­bombázott Moneda-palotából időszaknak, amelyben az j^t; szabadságot emberi intézett a chilei néphez Al- árulás kerekedik felül. Tud- jogokat, demokráciát Chilé­lende elnök: Játok meg, hogy előbb vagy ben, a chilei népnek! „Honfitársaim! Bizonyára utóbb ismét megnyílik az út. ez lesz az utolsó alkalom, ahol méltó emberek lépnek • hogy hozzátok fordulhatok. A légierő bombázza a Rá­dió Portales és a Radio Corporación adótornyait Szavaim nem keserűek, ha­nem csalódottak és erkölcsi bűnhődést hoznak majd azokra, akik megszegték eskü alatt adott szavukat. A chilei katonák, kinevezett parancsnokok, Merlno, az önjelölt tengernagy, Men­doza. a csúszómászó tábor­nok, aki tegnap még hűsé­géről, lojalitásáról biztosí­totta a kormányt, most a rendőrség vezető tábornoká­nak nevezte ki magát. Ilyen körülmények között csak ezt mondhatom a dol­gozóknak: nem mondok le! Egy történelmi pálya sod­rában életemmel fizetek a nép iránti hűségemért De biztos vagyok benne, a chilei ezrek lelkél»en fel­csillantott reménysugár nem hunyhat ki véglegesen. Erővel legázolhatnak ben­nünket, de a társadalmi fo­lyamatokat nem lehet bűn­nel és erőszakkal feltartóz­tatni. A történelem a miénk és • népet formálja. Hazám dolgozói! Köszöne­tet akarok mondani hűsége­tekért, a bizalomért, amelyet egy olyan emberbe helyez­tetek, aki csak tolmácsa volt igazságvágyatoknak... Földünk egyszerű asszo­nyához fordulok elsőként, a parasztasszonyhoz, aki bí­zott bennünk, & munkás­kissé megnehezítve a turis- amit szeretne. ták életét De hát még ez Hat-nyolc-tíz éves gyerekek az "itt produkált zenei dü­sem lenne indoka a hang- _ nyilván családtagok - is börgésnek, az is kellemes­^^f .„veV?z„r, ^l^tiZ. ma" be va"nak vonva a mun- 6éghez juthat azért. odaáll tó I nom ta »n7 kába" Ök P08*01"^ az ut- az aJtóba> és részesedhet az n ta d^Lf IZTJL n" cára kirakott árukészlet odabenti légkondicionálás nyira konkrét tényekre, in- mellett. Nyilván figyelik is jótékonyan kiáramló hűvö­kább ügyes idegenforgalmi a kisebb bűnökért netán kből, miközben a benti m ,« „át lelkiismeretfurdalást nem vaksötétben kék, zöld, piros, Természetesen Itt Is vál- érző vevőt — pillantásuk Bársa fénvek villannak rnásúc*ten^ernarti üSbe* ^ * akárha a tenére SS ,fldi„ Pillanatnyi megingástól. vágy rendezne kicsi és ma­Yá."k ®gylk t^J Ugyanakkor segítenek is a szek tűzijátékot a tapasztali H M- tórt vásárlásban- Odavezetik az siker ellenértékeképp, jelenleg Lloret de Mar tart- idegent a pénztárhoz, cso­ja a rekordot: ide látogat el magolnak. Lloret de Marban esaíl a legtöbb turista. Ennek A szállodat> éttermi kl- hajnal felé csöndesednek el megfelelően a varoska mint- Bzolgáió BZemélyzet még az utcák. Ilyenkorra meg­f«y t'zfzer lakosa (legalább- Bzemélytelenebbnek tűnC szűnik a hőség is. A Felipa ta a foldenyben) az itt nya- lmunkra. Egyszerű volna III. nevet viselő hatalmas raló turistákból éL e megnyilatkozást az ízlés szálloda ötödik emeletén Kétszáz szálloda és ren- és a jólneveltség javára el- lakunk. Az erkély a szem­geteg kisebb panzió műkő- könyvelni. Am aki csak "egy közti füves magaslattal néz dik a településen E tény kicsit ls foglalkozott maga- farkasszemet. Keleten mát már körülbelül jelzi a való- tartáslélektannal, tudja, kezd világosodni az ég, de m'nde" a tunr mindez jobbára dresszírozás azért még a sötétség uralja tákért van. S nincs szinte végeredménye szokott in- a vidéket. egyetlen olyan létesítmény kább lenni_ Indltékal: az ál. a úiühkáaffőtól lyen kapcsolatban ellátásuk- fok Még világítanak, a csilla­gok, még ott függ a. teli­való tokozott függés. Kissé -- ezí'wt tányérja a spa­+ Kh frivrfn Im nvichnn • n kai, kiszolgálásukkal. ' elvontabb fogaimázásban: a nvn| ,.,„„., V^P jjphánU nap szemlélődés kapitalfsla' mtihkaadóhoz nyül eben", ... nCllűllf _ és a szerzett fűző viszony kísérőjeleriSége P nLLnr megszőlalnak élmények feldolgozásához ez, olyan körülmények kö- O uHHUl a tücskök­kapcsolódó töprengés — ele- zött, amikor fenyegetően Cirpelésük visszhangozva gendő ahhoz, hogy megálla- fennáll a munkanélküliség száll az éjszaka díszletei plthassuk: ami itt az idegen- lehetősége. között. Hirtelen megpáráso­forgalom szolgálatában áll. Legjobban és legtöbbet d]k a levegő, és a szemközti az összességében közelít a talán azok az andalúziai füves magaslat, körvonalai túlkínálat mértékéhez. S ha parasztlányok tudtak volna homályossá oldódnak a hold­egyesek számára bizonyára erről beszélni, akik a vadre- sütésben, nagy üzletet jelent is az ide- gényes, ám gazdaságilag Állok kint az erkélyen­genforgalom, a sok klsvál- nagyon elmaradott 6zűkebb Mintha csak arra várnék, lalkozó azonban legföljebb pátriájukból ide érkezve ta- hogy ott túlnan feltűnjön a napi megélhetéshez szük- láltak végre munkaalkal- gebéjén jó Don Qujjote. és séges összeget tudja segftsé- mat Am ók hallgattak. Még csörögni kezdjen rozsdás pán­gével előteremteni, méghoz- jelenlétükkel sem akarták célja — feleselve a tücsök­zá megfeszített — nem nyolc zavarni a turistákat, akik cirpeléssel, óra időtartamú — munká- üdülni-pihenni jöttek oda, val. Versenyben ugyanis ahol számukra már a mun­akkor tud maradni, ha ol- kaalkalom is nagy örömet, ncflvetkezüct esón produkál: jót. A kifő- megkönnyebbülést jelent, KIBALYX DOLGOK) Papp Zoltán BÁTYÁI JENÓ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 174­gozott ki szaktudománya számára, amelyek nem­csak a nemzetközi szakirodalomban jelzik ne­vét. hanem a gyakorló szakember mindennapi eljárásai. Baselben halt meg, 1964-ben. A belgyógyászat terén kiemelkedő munkássá­got folytató dr. Hámori Artúr professzor Új­vidéken született. 1909-ben. Orvosi tanulmányait 1927-ben kezdte meg Szegeden, és itt nyerte el sitó munkát is végeztek a lakosság körében. A oklevelét is. Ezután mindjárt a Belgyógyászati Szeged orvoseüálottsága a húszas évek dere- város tiszti főorvosa ebben az időben dr. Wolf klinikára került, és magántanári minősítését kán már jónak mondható. Említettük már, hogy Ferenc volt. Kerületi tisztiorvosokként működ- 1943-ban szerezte meg a vesebajok kór- es - ---_ - — - -_ — - _ gyógytana tárgykorbol. Intézeti tanárrá 1950-ben nevezték kl még Szegeden, de még ebben az év­ben Pécsre távozott, ahol a belgyógyászati klini­dr. Boros József idekerülésével a Városi Köz- tek: dr. Berkes Dezső, dr. Léderer Dezső, dr. kórházba az európai értelemben vett modern Acs Sándor, dr. Oláh József, dr. Gáspár Ig­szellem vonult be, és a kor követelményeinek nác. dr. Mogán Béla. dr. Jung Sándor, dr. Buchho'z János. dr. Ábrahám Gyula, dr. Fröh­dr. ka vezetését kapta meg. Oktató, kutató munká­ján túl számos tudományos társaság és szervezet tevékenységéből részt vállal. A kandidátusi fo­kozatot addigi munkásságának elismeréséül még 1952-ben. az első között kapta meg. Tudományos - „„ aniii^i, „t- „ c^ulcc ,„,„,„.„„ „., „ to munkássága a belgyógyászat több jelentős terü­a főépületet modernizálták.*'A ^"sebé^zT'főo^osi'ai- a 'bu^pesü "egyeteme^ vlgezte" "ahol' l'Ö^'-ben ]e!7ed ki'AS, ^ több mint száz kutatási I avatták orvosdoktorrá. Diplomájának megszerzé- Publikációja mutatja be. megfelelően felszerelte. Üj osztályok megszer­vezése mellett megoldotta több szak ambulatív lich Jenő. dr. Wély Béla. dr. Havas Imre, rendelését, és már 1910-ben röntgenlaboratóriu- Murka István és dr. Mészáros Feren. mot rendezett be. Boros József tragikus repülő- A mikrobiológia egyik kimagasló kutatója, gép-szerencsétlensége után a kórház igazgatását dr. Tomcsik József professzor Aranyosgyéresen dr. Debre Péter vette át, akinek az ideje alatt született, 1898-ban. Tanulmányait a kolozsvári és lást dr. Máchánszky László, a belgyógyászati .„„„„...„..^ _ . . „ . . . _ . osztály vezetését pedig dr. Kovács Kálmán tői- se után előbb Priesz professzor mellett dolgozott, ^„^^ tötte be. Igaz. hogy nem szorosan vett és bakteriológiával foglalkozott. Ezután a Rocké- 8zület(ett- 1888"ban' ,9rv"si tanulmányait a bu­orvostörténeti feller-alapítvány támogatásával kétéves tanul- daPest" egyetemen kezdte de járt a genfi, a kérdés, de itt említjük meg. hogy a slketnémák mányúton vett részt, és közben a Harward- tT'j3 f 71'," egVetemekreAs. rníg Intézetét 1910-ben létesítették Szegeden, és első egyetemen, valamint több más amerikai és euró- végül Budapesten avatták orvosdoktorrá 1912­pai kutatóintézetekben dolgozott. Hazatérése után b<f?' Az e1®6 világháború befejeződése után az szintén kétéves meghívást kapott Kínába, ahol AlIaml Baktenolc^ai Intézetben helyezkedett el, P 1 a Rockefeller-egyetem kórbonctani intézetének ™aid a Vóroskereszt-korház laboratóriumában húszas évek derekára jelentős intézménnyé fej- bakteriológiai osztályát vezette. Ojabb hazaté- dolgozott, foorvosként, 1924-ig. Ekkor megszerez­lődött. Ugyancsak ó alapitotta meg a vakok új- rése után az 1927-ben megnyílt Országos Köz- a magántanári minősítését a budapesti egye­szegedi intézetét is. egészségügyi Intézet egyik osztályát vezette, tem*n' és négy évre rá nevezték ki a szegedi A múltban a hatósági közegészségügyi fel- majd a szegedi egyetem közegészségtan-profesz- egyetemre, a közegészségtan professzorává. Itt adatokat a tisztiorvosi hivatal látta el. Feladata szorává 1932-ben nevezték kl. Itt nem hosszú Fsak három évig maradt, ugyanis 1931-ben meg­volt a tudományosan kidolgozott közegészségügyi ideig maradt, ugyanis 1936-ban az Országos Köz- kapta a budabesti egyetemen a közegészségtani normák végrehajtása, annak ellenőrzése az élet egészségügyi Intézet igazgatói feladatainak ellá- katedrát.Kutatói munkassága során foglalkozott a minden területén. Ez a szerv vizsgálta a lakos- tásával bízták meg. Innen 1943-ban távozott, . 'ab'má8anak •jelentőségével, külőnbö­ság egészségét veszélyeztető, károsító ártalmakat, amikor a baseli egyetemen kapott katedrát, és f6. baktériumokkal és vírusokkal, és több fontos és intézkedett azok megszüntetéséről. A fertőző ebben a minőségében dolgozott haláláig. Kuta- közegészségügyi problemaval. Négy kötetben betegségek terjedését megakadályozó rendelkezé- tói munkássága a baktériumok finomabb szer- 4megííta a közegészségtan tankönyvét. Budapes­seket hajtott végre, megszervezte és irányította kezetének tisztázására, valamint a diftéria aktív halt meg- 1958-ban. & védőoltások rendszerék Egészségügyi felvilágo- immunizálására terjedt kL Számós módszert dol- (Folytatjuk.1 igazgatója, Klug Péter, aki már 1900-ban rész­letes tervezetet dolgozott kl a hazai siketnéma­oktatás fejlesztése érdekében, vezetése alatt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom