Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

e VttÁG proletárjai egyesüljetek! DÉLMAG ORSZAB 66. évfolyam 216. szám 1976. szeptember 10., péntek Ara: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Asszonyok, akik az otthonukra gondolnak Chilei szolidaritási találkozó Hogy milyen sok áldozat és szenvedés rejlik a Chiléből hozzánk eljutó hírek mögött, akkor érzi át igazán a magyar ember, ha a szemtanúk vagy a fasiszta rendszer áldozatai, a hozzátartozók vallanak erről. Asszonyok, akik hazagondolva, otthon maradt fiukra gondolva, könnyek között beszélnek az ottani terrorról. Három, jelenleg hazánkban élő chilei asszony érkezett tegnap, csütörtökön Szegedre, a népfront megyei nőbiaotisága és az SZMT nőbizottsága által rendezett chilei barátsági napra. Látogatásuk nyitotta meg a megyében a szolidaritási hónap chilei hetét. A vendégeket délelőtt Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, Ábrahám Illésné. a népfront megyei bízott: ának nőpolitikái munkatársa, Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, a népfront béke- és barátság bizottságának elnöke, valamint Szalma Gézáné, az SZMT nőfelelőse fogadta a szakszervezeti székházban, ahol megjelent Oláh Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa is. Dobóezy Károlyné bemutatta a megye fejlődését, beszélt eredményeinkről, gondjainkról, a nők helyzetéről. A baráti beszélgetés után a vendégek ellátogattak a 600-as számú Iparitanuló Intézetbe, ahol találkoztak az iskola pedagógusaival. Ebéd után a konzervgyárral ismerkedtek, majd szocialista brigádok képviselőivel találkoztak a gyár klubjában. Juhász Íjászióné, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte őket, majd Darázs Sándorné igazgató a gyár dolgozóinak a chilei néppel való együttérzését tolmácsolta. Szólt a sokat vállalt, sokat szenvedett nép harcáról. Ezután a vendégek vallotSomogyi Károlyné felvétele A chilei asszonyok szocialista brigádtagokkal beszélgetnek tak magukról a magyar aszszonyok érdeklődő kérdéseire válaszolva. Adela Moran magyar származású biokémikus jól beszéli anyanyelvét. Szülei nyolcéves korában kivánodoroltak, 40 éve él Chilében, ahonnan mint az orvosegyetem párttitkárának el kellett menekülnie. Három gyermek édesanyja, kettő Budapesten él velük két éve, egyetemisták. 0 maga eredeti hivatását gyakorolja fővárosunkban. Sora Munoz szintén háromgyermekes anya, laboránsként itt nem tud dolgozni, mert egyelőre csak töri nyelvünket. Mégis elhelyezkedett egy szabóságban. Elmondta, miként tartóztatták le őt és 24 éves fiát Chilében, haladó politikai nézeteiért, hogyan kínozták meg a vallatás során 15 éves kislányát is, aki most orvosi kezelésre szorul. Monica Fernandez a legszomorúbb asszony hármójuk közül: néhány napja kapta a hírt, hogy egyetlen, otthont maradt fia (kettő veié él Pesten) eltűnt. Á 23 éves egyetemistát kerestetni sem igen merik. 1 A Vörös csillag szocialista brigád tagjai, akik elnyerték az Országos Béketanács oklevelét, valamint a Hortensia Allende szocialista brigád tagjai együttérzéssel hallgatták a chilei asszonyokat, és ók is beszéltek saját, békés mindennapjaikról. Végül táviratot küldtek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi osztálya és az Országos Béketanács címére, melyben követelik a chilei terror megszüntetését és a most 60 éves Corvalan szabadon bocsátását. Torvényjavaslat készült a tanácstagok választásáról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Einar Augustssonnak, az Izlandi Köztársaság, Joaquim Alberto Chissanónak, a Mozambiki Népi Köztársaság és Knut Frydenlundnak, a Norvég Királyság külügyminisztereinek hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások, valamint a gyorsításra kijelölt beruházások kivitelezésének helyzetéről, s utasította sz illetékes minisztereket, hogy az egyes beruházások kivitelezésében mutatkozó késedelmek okait szüntessék meg. Az igazságügy-miniszter előterjesztésére o kormány megtárgyalta a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot, és , úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári betakarítási munkák végrehajtásáról, valamint az őszi munkákra és a felvásárlásra való felkészülésről. A kormány az előterjesztést elfogadta, és felhívta az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok maradéktalan végrehajtásához szükséges intézkedéseket időben tegyék meg. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a zöldségtermesztés helyzetéről készített előterjesztését, és ha. tározott a termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a balatoni központi fejlesztési program végrehajtásának helyzetéről. illetve az ötödik ötéves terv időszakára eső feladatok irányelveiről szóló előterjesztését. A Minisztertanács ugyancsak elfogadta a Velencei-tavi fejlesztési program első ütemének teljesítéséről szóló jelentést. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az űrkutatási kormánybizottság elnöke jelentést tett a kormánynak a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről kötött Interkozmosz egyezmény aláírásáról. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Jövőre nem lesz szükség gyufabehozatalra Üj gépek a szegedi gyárban Fontos feladat a gazdaság intenzív fejlesztése. Ezt úgy lehet elérni, ha fölújítják a technikát és a technológiát és ezáltal jobb minőségű, szebb kivitelű, gazdaságosabb gyártmányok kerülnek le a szalagokról. Mindezeket csak ugy tudják megvalósítani, ha felhasználják a tudomány vívmányait, valamint új üzem- és munkaszervezési módszereket vezetnek be. Mindennapi feladata a vállalatoknak. üzemeknek, hogy minél több exportra kerülő árut gyártsanak, és ahol lehet, az import anyagokat hazaival helyettesítsék, vagy legalábbis arra íörek ed jenek, hogy ne sokat kelljen külországból drága valutáért behozni. A szegedi gyufagyár már évek óta nem dicsekedhet olyan áruval, amelyet idegen ország piacán adnanak el. Jó néhány éve már annak, hogy az utolsó exportra induló szállítmányokat bevagoniroztak. Azóta történt egy s más. A gazdaságtalan termékek, jelen esetben kifogásolható minőségű könnyen széteső gyufásdobozokat, — gyártó gépsorokat fokozatosan kicserélték. Két éve tartanak már ezek a munkák. Nemsokára teljes lendülettel dolgozhatnak a külföldi gyártmányú gépsorok, amelyek naponta 1 millió 200 ezernél is több gyufásdobozt gyártanak. Igy jövőre már nem lesz szükség behozatalra. Az idén még 45 millió doboz gyufát vásároltunk különböző külföldi piacokról, Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Szovjetunióból. Tudnunk kell, hogy a nálunk forgalomban levő hazai gyártmányú gyufákat két nagy gyárrészlegben, a budafoki és a szegedi telepen készítik. Tavaly 630 millió doboz gyufa került a piacra a két üzemből . Fejlesztesükre 236 millió forintot adott az állam. A szegedi telep 80 millió forintból gazdálkodhatott. Az épületek felújitasára 15 millió forintot szántak. Már elkészült az új kazánház, szebb, ízlésesebb üzemcsarnokban dolgozhatnak az asszonyok, és nemsokára barátságosabb hangulatú üzemi étkezdében fogyaszthatják az ebédet is. A többi pénzen gépi berendezéseket vásároltak. Így például mártó- és dobozgyártó gépsorokat, amelyek egy óra alatt elvégzik azt a munkát, amit eddig a régieken egy műszak alatt készítettek. Legutóbb a gyufásdoboz külső keretét gyártó, az úgynevezett, küldobozoló gépet állították munkaba és az nyolc ember helyett dolgozik. Az öt szocialista brigádnak és a 270 dolgozó lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a nagy felfordulásban a rekonstrukció ideje alatt is a szegediek tudták teljesíteni az előírtakat, sőt úgy néz kl, hogy jóval túlszárnyalják a tavalyi eredményeket. Eddig 211 millió doboz gyufát gyártottak, és ez 5 millióval több a tervezettnél. Az új munkaügyi rendelet végrehajtása E hónap 23-án összeül a városi tanács Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott Papp Gyula tanácselnök vezetésével. A testület a szeptemberi tanácsülés napirendjét tárgyalta meg. Ügy döntött, hogy a tanácsot szeptember 23-án, csütörtökön délelőtt 9 órára összehívja. Az ülésen napirendre tűzik a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést; a megyeszékhely helyzete és fejlesztésének feladatai tárgyú megyei tanácsi értékelést; a DÉLÉPnek a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkajogi szabályok végrehajtásáról, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítéséről szóló beszámolóját; a megyei tanácstagok szegedi csoportjának tevékenységét és a városfejlesztési és műszaki bizottság munkáját; továbbá a helyi tanácsok működésének megyei értékeléséről szóló tájékozta tót A vb a tanácsülés előkészítése mellett más közérdekű ügyeket is targyalt, közöttük a munkaügyi osztály jelentését a július 1-től bevezetett kötelező munkaközvetítésről. Az osztály tapasztalatai szerint a vállalatok, Intézmények munkaerőigényüket nem reális számítások alapján közlik, hanem előre bekalkulálják a kilépők számát is :— így lényegesen nagyobb létszámszükségletet mutatnak ki. A jelenlegi igénylistán például 1600 szakmunkás, 1630 betanított. és segédmunkás, 258 műszaki es egy eb alkalmazott és 445 kisegítő dolgozó — együttesen közel 4 ezer munkáskéz szerepel. A korábbiakkal összehasonlítva megállapítható, hogy első helyen a szakmunkások iránti kereslet növekedett számottevően. A kereskedelem, az egészségügyi intézmények és a szabóságok pedig szakképzett nőket keresnek.' 1976. július í. óta — a rendelkezés hatására — lényegesen növekedett a munkaügyi osztályon jelentkező munkakeresők száma: 1334-re ugrott az egy évvel korábbi 659-ről. A munkába álltak száma azonban ennél magasabb: 2269 volt. Ez a szám más hónapokban átlagosan 2000—2200 szokott lenni. A kötelező közvetítés módszerével júliusban 938 dolgozót helyeztek el, elsősorban a munkaerő-ellátás gondjával rendszeresen küzdő vállalatoknál. A jelentkezők jó része kiválasztott munkaadónál kérte elhelyezését, de kérésüket csak abban az esetben teljesíthette az osztály, ha a munkaerő-ellátás népgazdasági megfontolásaival egybeesett kívánságuk. Előfordult természetesen olyan eset is, hogy a jelentkezők nem fogadták el a felajánlott munkahelyet. Azt gondolhatnánk, hogy az új munkaügyi rendelet lényegesen csökkentette a kilépők számát — a statisztika azonban nem igazolja ezeket a reményeket. Közel 1800 ember lépett ki munkahelyéről az idén júliusban, s ez majdnem „grammra" egyezik a tavalyi viszonyszámmal. Legföljebb az azonnali hatállyal kilépők száma kisebb. Az először munkába lépő fiatalok elhelyezése zökkenőmentes volt. A felsőfokon végzettek közül csupán a pedagógusok kopogtattak hiába Szegeden, így többen szakmájuktól Idegen munkaadónál helyezkedtek el. A szakközépiskolások ugyancsak munkába álltak szakmájukban, elhelyezési gond a mezőgazdasági, a vízügyi, a gépjárműszakmában és a művészeti végzettségűekkel adódott — végül azonban ők is választottak munkahelyet. Beilleszkedtek a végzős, tovább nem tanuló gimnazisták is, elsősorban egészségügyi intézményeknél, gyermekintézményekben, tervező vállalatoknál helyezkedtek el, * s egy töredékük fizikai munkán. Az egészségügy, a posta és a kereskedelem érdeklődne még irántuk, de egyelőre nem nagy vonzerőt gyakorol rájuk. Az alkalmazotti kategóriában lényegesen csökkent a munkaerőmozgás a létszámstop óta. Szegeden e munkakörökben a rendelet óta 200 személy felvételét engedélyezték, főleg a végzős fiatalok elhelyezése érdekében. A munkaügyi osztály jelentése szerint a kötelező közvetítésre vonatkozó rendelkezést a. vállalatok általaban tiszteletben tartják. A rendelet részleteinek értelmezésében azonban még nincs teljes egyöntetűség, főleg a bérmegállapításra vonatkozó munkajogi köyatkezmenyek alkalmazása bán. i