Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

Csütörtök, 1976. szeptember 9. 3 Erik a szőlő, hajlik a vessző Mi várható idei szürettől ? az Csongrád megye szőlőtermelő gazdaságaiban is egyre nagyobb a szüreti előkészület. A termelő gazdaságok, valamint az átvevő vállalatok igyekeznek biztosítani a szőlő zavartalan átvételét és felvásárlását. Az idei év rendkívül változatos Időjárásával többször megtréfálta a termelőket es feldolgozókat egyaránt. Különösen az alföldi borvidék, pontosabban Csongrád és Bács-Kiskun megye bortermő vidékén okozott sok gondot a kora tavaszi fagy és a rendkívüli júliusi aszály. Sajnos, augusztusban sem volt kedvező idő a szőlő érésére, a csapadék mellett az átlagosnál alacsonyabban alakult a napi hőmérséklet is. A szőlőtermelő gazdaságok, valamint a borászati üzemek legjelentősebb ószi munkái előtt Rohonczt Lajos, a borgazdasági vállalatok trösztjének vezérigazgató-helyettese tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek tegnap, szerdán Budapesten. Tájékoztatójában elmondta, hogy a hegyvidéki szőlőterületeken jó termés ígérkezik, de az Alföldön a fagyok miatt sajnos kevesebb várható az elmúlt évivel szemben. Az alföldi területen előfordult tavaszi fagykárok miatt nagymértékben csökken a terméseredmény. A szüret, mégis a több év átlagának megtelelő időpontban kezdődik mindenütt. Előreláthatólag szeptember 12—15 körül kezdik meg a gazdaságok és termelőszövetkezetek a szőlő szedését. A pincegazdaságok igyekeztek felkészülni a szállítíagykárral sújtott alföldi területeken megtermelt borszőlőre, mustra és borra további 5 százalékos ideiglenes felár lép érvénybe. Az alföldi borvidéken, de országosan is elmondható ugyanez, a szőlőtermelés költsége mintegy 8—9 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az átvételi ármódosítással a pincegazdaság azt szeretné elérni, hogy a szőlőtermelő gazdaságoknak kifizetődő legyen a szőlő művelése. A borgazdasági vállalatok műszakilag minden tekintetben felkészültek az idei mányok fogadására, és sze- szüretre. A szőlőfeldolgozási retnék a zavartalan átvételt mindenkor biztosítani. Kü. kapacitásuk elegendő a szüreti átvétel zavartalan lebolön ütemezési tervet készí. nyolítátóra. Természetesen tettek a pincészetek vala- nagyon fontos szempont, mennyi szőlőtermelő gazda- hoR-v a szüret ideje alatt a sággaL Amennyiben a szeptermelőüzemek és felvásárló tember, valamint október vállalatok között mindenkor hónapokban az időjárás kedvező, úgy semmilyen fennakadás nem lehet. Az esetleges újabb esőzések, melyeknek következtében a szőlő rothadásnak Indulhat, meggyorsíthatja a szüretet, ilyenkor a pincegazdaságok igyekeznek a partnerüzemeket mindenben segíteni. Kádakat és hordókat adnak át úgy, ahogy azt a hosszú lejáratú szerződésben vállalt kötelezettségük előírja. A boripar és a termelők kapcsolata jelenleg jó. Sok hosszú lejáratú szerződés van érvényben, amelyek a partnerek számára kölcsönös előnyöket biztosítanak. Elmondható, hogy az idei felvásárlásnál az átvett szőlő és must 90 százaléka ilyen szerződésekből tevődik öszsze. Együttműködési szerződés jött létre a tröszt és az Állami Gazdaságok Országos Központja között is, melyben szabályozzák a SZÖVOSZ-szal való együttműködést és a kisgazdaságok termelésének fejlesztését. Az idei szüretben új átvételi árak lesznek érvényben. A tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság javaslata alapján 1976. és 1077. évi borszőlő, must és bor felvásárlási ára emelkedni fog. Országosan a felvásárlási árak 7 százalékkal emelkednek, de a jelentős meglegyen az összhang. Az áruszállítás könnyítése és gyorsítása céljából a pincegazdaság díjmentesen szállító edényzetet — tarcali kádakat és hordókat — ad majd kölcsön az igénylő téeszeknek. A tröszt szeretné, ha a pincegazdaságok szakemberei aktívan vennének részt a szüreti időszak munkáinak irányításában. Céljuk továbbá az is, hogy a kisüzemektől zömmel szőlőként vásárolják fel a termést, mivel így a korszerűbb borkezelési eljárások folytán egyöntetűbb és jobb minőségű bor készíthető. Munkatársunk kérdésére a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a Dél-Alföld szőlőtelepítési gondjain a közeljövőben hathatós intézkedésekkel kívánnak segíteni. Megállapodást kötöttek a forráskúti Haladás Termelőszövetkezettel, hogy új és elegendő mennyiségű szaporító anyagot biztosítsanak a környező téeszek számára. Elmondta továbbá, hogy a borgazdasági vállalatok trösztje javasolni fogja a telepítési támogatás növelését. Szeretnék, ha a közeljövőben nem 20 százalékos lenne az állami támogatás, hanem esetleg 40—50, s ugyanakkor a másik fennmaradó 50 százalék hosszú lejáratú hitel formájában állna rendelkezésre a termelőüzemeknek. A visszatérítés ilyen esetben csak akkor kezdődne, amikor a szőlő már termőre fordul. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tröszt minden igyekezetével azon lesz, hogy a belföldi borellátást a jövő esztendőben is maradéktalanul biztosítsa, s a korábban kialakult borexportot a vállalásnak megfelelően teljesítse. R. F. Szigorúbb árellenerzések Szerdán ülést tartott a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság, amely a második negyedévi árellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt. Az árhatóságok a negyedév folyamán 2130 vállalatnál és szövetkezetnél, több mint 14 ezer boltban és egyéb elárusítóhelyen, továbbá csaknem tízezer magánkisiparosnál és magánkereskedőnél vizsgálták az árak alakulását, a vállalatoknál az ártervek megalapozottságát, s egyebek között azt, hogy áremelési szándékaikat a jogszabályoknak megfelelően előzetesen bejelentették-e. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult, egyre több helyen készítenek a népgazdasági ártervvel összehangolt vállalati árpolitikai tervet. E tervekből árstabilitási törekvésekre lehet következtetni. A kedvező tendenciák mellett viszonylag sok szabálytalanságot is tapasztaltak, s a szankciók szigorúbbak, mint korábban, összesen mintegy 4500 esetben kezdeményeztek az árhatóságok különféle szankciókat, sezek között lényegesen megnőtt a büntetőeljárások, a gazdasági bírság, a szabálysértési, a fegyelmi eljárás és a pénzbírság aránya, kevesebben úszszák meg a szabálysértéseket egyszerű figyelmeztetéssel. Országosan ellenőrizték a burgonya-, a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetét, illetve a zöldség- és gyümölcskereskedelem árait. Sokhelyütt tapasztaltak áruhiányt, s nem volt ritka eset, hogy az ár magasabb volt, mint amit a minőség indokolt volna. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke arról is tájékoztatta a tárcaközi bizottságot, hogy az árellenőrzéseket változatlan eréllyel tovább folytatják. Fehér-tó másik fele Oj halastó tervei Az állattenyésztés vala- képeként a sándorfalvi út mennyi ágazatában érződik másik oldalán, de több a törekvés, hogy tartalékaink, lehetőségeink jobb kihasználásával több húst adjanak. Ugyanez a szándék vezeti a Szegedi Állami Gazdaságot is, amikor az évenszempont alapos mérlegelése azt a tervet 572 hektárra csökkentette. Figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy talajtani vizsgálatok —Lengyel Barátság Termelőszövetkezettel közösen szándékozik építeni és üzemeltetni a halastavat. Érdeklődik a terv iránt és bejelentette csatlakozási szándékát a szegedi Tisza Halászati nem tartják tóépítésre alkal- Termelőszövetkezet ként 120 vagon halat adó masnak a teljes területet, fehér-tói halastavak jelentős bővítését tervezi vek még most több részletkérdés ezután és azt is, hogy az idetelepíBár a ter- tett magasfeszültségű vezekészülnek, tékek is akadályt jelentenek. Maga a gazdaság, bár 40 tisztázódik, megkértük Pász- százalékos állami támogatói Lajost, az állami gazda- tósban részesülhet, nem tudság igazgatóját, körvonalazza az eddig megfogalmazott elképzelést. Először ezer hektárnyi területet szemeltek ki a mostani haíastórendszer tükörna megbirkózni a nagyszabású feladat anyagi terheivel, ezért egyszerű társulás formájában a területet adó szegedi Felszabadulás Tszszel és a sándorfalvi Magyar WMMek forintjai A „Gazdálkodj okosan!" Az egyes ágazat bevétele A vártnál több kiadással járt nemcsak játék, életünk egyik és kiadása általában az éves ezen belül az állategészséglegfontosabb jelszava. A jó tervnek megfelelő arányban ügy fejlesztése, az energiaháziasszony is összeírja idő- alakult az év első hat hónap- hordozók, a víz- és csatornarfll-időre bevételeit, kladá- jában. A piacok-vásárok va- díjak áremelkedése miatt. A sait és önmagát ellenőrizen- lamivel kevesebb pénzt hoz- piacok és vásárok helypénztak azonban a konyhára, szedőinek mint ahogy az várható volt dő vissza is lapoz a füzetében, összesít, egyeztet Ezt tette a Kisteleki nagyviszont kevesebb pénzt fizettek ki. éppen a csupán 37 százalékát adták bevételi kiesés miatt. A felújítási alapból eddig 455 ezer forintot fordítottak a községi tanács vb szakigaz- az évben várt összeggatási szervének gazdálkodá- nek- Több pénz folyt be visi csoportja is, amikor a szont a tanacs kasszajaba a mentőállomás többletköltsévégrehajtó bizottság számára szociális, kulturális ágazat- geinek fedezésére, és 306 ezer hoz tartozó intézményekből. • • •*• Ennek oka az, hogy a bölcsődék, öregek napkőzi otthona, óvodai, iskolai napközi otthonok térítési díja magasabb lett. Az 1976-ra tervezett költségvetést kiadásokat 49 szá- , 1, zalékban teljesítette a kiste- sz»ben azoknak, akik Kisteleki tanács az első félévben, lek pénzével gazdálkodnak. elkészítette jelentését arról, miként gazdálkodott a község a költségvetési és fejlesztési alappal az idei első félévben. Az elkészített mérleg részletesen tartalmazza a saját bevételeket és kiadásokat, az eredeti, a módosított és a teljesített összegeket forintot tartalékolnak a régi kollégium októberben megkezdődő felújítására. A mérleg az első félévben tehát csaknem egyensúlyban volt, s ez megfelelő alapot adott a következő félév küis. így, közösen összefogva is csak 1979-ben tudják a mostani elképzelések szerint elkezdeni a munkát, hiszen a halastó építése meglehetősen költséges. Egy hektárra 185 ezer forint kiadást terveznek. Megkérdeztük azt is, hány év alatt térülhet meg a befektetés. Évenként 60 vagon hallal számolva, hektáronként 7—10 ezer forint nyereséget remélve hat év alatt fizeti vissza a beruházás forintjait az új tórendszer. Elmondta az igazgató azt is, hogy a meglevő tavak tovább nem korszerűsíthetők, számos olyan kiszolgáló létesítményt terveznek azonban az új helyre, aminek a régi terület tavaiban is hasznát láthatják. Egyetlen példa csak: a zsenge ivadékoknak most csupán 5 százaléka marad meg, a korszerű ivadéknevelő ezt a számot legalább 30 százalékra emelheti. A lóvontatásos kisvasút helyett természetesen a gyorsabb járműveknek helyet adó, és az átrakodást is fölöslegessé tevő autóutal terveznek. Tekintve, hogy a kiszemelt terület vésze a Pusztaszertől Fehér-tóig terjedő tájvédelmi körzetnek, az építési elképzelésekhez az Országos Természetvédelmi Hivatal véleményét és jóváhagyását is kérték. h. n, ÍR ü •együnk az őszbe V

alljuk be, kicsit tartottunk az idei mezőgazdasági évzárástól. Tartottunk, mert ismerjük az idő szokását: ha egyszer megbolondul, nehezen jön egyenesbe. De a hathetes csüggesztő szárazság után végül is megjöttek az esők. Sok aggódó ember, elsősorban természetesen a termelőszövetkezeti tagság, megkönnyebbülten fölsóhajtott, hisz' rögtön biztatóbbá vált a jövő. Az aratás és a betakarítás ugyanis úgy ment már, akár az olajozott gépezet, mert az előkészítők, a szervezők, a mozgósítók talán még soha nem végezték ilyen jól a dolgukat. S a búzatermés — újabb kellemes hír! — mintegy 6 mázsával jobb lett a tavalyinál. Szegeden még ennél ls szebb eredmény született. Búzából elértük a 43,1, árpából a 39,3 mázsás hozamot, sót a Felszabadulás Termelőszövetkezet búzatermése 1500 hektáron az 50 mázsás átlagot ls hajazta. Jól esett ezt fölmérni és megállapítani. Féltünk azonban. hogy az aszály következtében a továbbiakban gyenge lesz az esztendő, nem tudunk megfelelő mennyiségű takarmányról gondoskodni a jószágállomány részére. A kormány, a Csongrád megyei, Szeged városi vezetők sürgetni kezdték a további mezőgazdasági teendőket, a tarlószántást, a másodvetést. És nem hiába. A lelkiismeretes munka eredményeként számottevő készlet gyűlt össze szükségtakarmányból, és a másodvetések területe is többször nagyobb, mint az előző években volt. Különösen ott nagyon szépen díszlenek, sokat ígérőek ezek a takarmánynövények, ahol nem lesték-várták a tarlót puhító esőt, hanem a nagy szárazságban, porba is el merték vetni a magot. Ennek az előrelátásnak köszönhető, hogy legutóbb egy országos értekezleten megállapíthatták: a takarmányhelyzet jó, a másodvetések ezen a helyzeten csak javíthatnak. Akkor hát minden szálába rendeződött volna? Erről szó sincs. A fentebb említett példák mindössze annyit bizonyítanak, hogy megértéssel, jó hozzáállással úrrá tudunk lenni a legnagyobb nehézségeken is. Az ősz mindig is próbára tette a termelők, szállítók, fedolgozók erejét, szervezőképességét, tehát most sem ejtheti ölbe a kezét senki. Soha nem lehet tudni, mit hoz a holnap, ezért minden szem termést, minden deka zöldséget és gyümölcsöt, amit kicsikartunk a földből, kötelességünk minél kevesebb veszteséggel betakarítani, megmenteni. Halló fülekre, józan belátásra, felelősségteljes intézkedésre van szükség ahhoz, hogy Szegeden is betakarítsunk 3,5 ezer hektárnyi kukoricát, közel ugyanennyi silónak való tengerit, mintegy 900 hektár fűszerpaprikát, továbbá időben elvégezzük a vetőszántást, és földbe tegyük a jövő esztendei kenyérmagot. És korántsem mindegy, hogyan csináljuk mindezt. Ahol semmibe veszik az értékes szerves trágyát, sajnálják a pénzt műtrágyára, vagy rossz vetőmagot használnak, ott 1977ben hiába várnak gazdag termést. Csak egyetlen példa ennek bizonyítására: a fentebb említett Felszabadulás Tsz 50 mázsás búzatermése úgy született, hogy 325 kiló műtrágyát szórtak kl minden egyes hektár gabonaföldre; ugyanakkor a Komszomol-gazdaközösség azért érte el csak 30 mázsás termést, mert mindössze 100 kiló műtrágyát adott egy hektár földnek, ráadásul a vetőmag is gyenge minőségű volt. Nagyon-nagyon neki kell gyürkőzni a munkának ezekben a hónapokban. A július végén elkezdődött esőzések következtében felélénkültek, szinte újra zöldültek a kukoricatáblák. Ez valószínűleg sok helyen megnöveli a korábban közepesre becsült termésátlagokat, ugyanakkor a kései beérés hallatlanul megszaporítja a gondokat ls. A sokat emlegetett munka- és üzemszervezésnek idén különösen nagy lesz a jelentősége. Minden emberi és gépi erőt oda irányítsanak a vezetők, ahol legnagyobb a torlódás. Illetve ahol ezzel segíteni tudják a folyamatos betakarítást. Bármilyen furcsán hangzik is, most még a technikai fejlettség is gondot okozhat. Két évvel ezelőtt — emlékezzünk csak rá! — a gépek minduntalan belaragadtak a sárba, s csak nehezen lehetett megoldani a problémát. Idén meg — éppen a takarmányszükségletről való gondoskodás végett — arra kellene nagyon vigyázni, hogy a kukorica- és cukorrépakombájnok ne pocsékolják el a szárat, illetve a leveles répafejet. Azt szoktuk mondani, jobb félni, mint megijedni. Illik tehát már most tudni, észben tartani, hogy nyakunkon a tömeges betakarítás, rohamosan közeleg az őszi, úgynevezett munkacsúcs. Már most" érdemes megbeszélni a szövetkezet tagjaival, az állami gazdaságok dolgozóival, hogy „mindent bele"! Nyilvánvaló, ilyenkor bűn lenne külső segítségre várni, hiszen ki-ki a maga erejében bízhat elsősorban. Lehet, hogy egyik-másik gazdaságba szegedi diákok is kivonulnak majd, de erre csak legvégső esetben kerülhet sor ott, ahol nincs más mód a termés megmentésére. A jól gazdálkodó téeszekben azonban mindig tudták: legfontosabb a rendelkezésre álló technika maximális kihasználása. A cél szentesít minden okos Intézkedést. Valamennyi erőgépnek több műszakban kell most dolgoznia, még akkor is, ha némely traktoros nem szereti másnak átadni a gépét. Kezdeményezések és jó módszerek sokaságát igényli az idei ősz is, nem szabad tehát legyinteni, ha valaki esetleg a szokványostól, a megszokott sémáktól eltérő, meghökkentő dolgokat javasol. Azért juthattunk el a mezőgazdasági technika fejlettségének jelenlegi fokára, mert az élet sürgette, sőt megkövetelte a mind korszerűbb, mind hatékonyabb megoldásokat, és voltak emberek, akik eleget tettek ennek a követelménynek. K

enyérről, húsról, tehát a megélhetésről van szó. A nagyüzemi gazdaságokban növekszik a szarvasmarha-állomány, s több a sertés ls, mint tavaly. Várható tehát a húsellátás javulása. De csak akkor — nem árt ismételni —, ha „megfogunk" minden szem abraknakvalót, ha nem engedünk kárba veszni a megtermelt takarmánybői egy szálat se. Meg tudjuk ezt csinálni, ha akarjuk. Ha úgy dolgozunk, fiint a gabona betakarítása idején. ..-I*- I, F NAGL" I&IVJJÉ