Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

Csütörtök, 1976. szeptember 9. 3 Erik a szőlő, hajlik a vessző Mi várható idei szürettől ? az Csongrád megye szőlőtermelő gazdaságaiban is egyre nagyobb a szüreti előkészület. A termelő gazdaságok, va­lamint az átvevő vállalatok igyekeznek biztosítani a szőlő zavartalan átvételét és felvásárlását. Az idei év rendkívül változatos Időjárásával többször megtréfálta a termelőket es feldolgozókat egyaránt. Különösen az alföldi borvidék, pontosabban Csongrád és Bács-Kiskun megye bortermő vi­dékén okozott sok gondot a kora tavaszi fagy és a rendkí­vüli júliusi aszály. Sajnos, augusztusban sem volt kedvező idő a szőlő érésére, a csapadék mellett az átlagosnál ala­csonyabban alakult a napi hőmérséklet is. A szőlőtermelő gazdaságok, valamint a borászati üzemek legjelentősebb ószi munkái előtt Rohonczt Lajos, a borgazdasági vállalatok trösztjének vezérigazgató-helyettese tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek tegnap, szerdán Budapesten. Tájékoztatójában elmond­ta, hogy a hegyvidéki szőlő­területeken jó termés ígér­kezik, de az Alföldön a fa­gyok miatt sajnos kevesebb várható az elmúlt évivel szemben. Az alföldi terüle­ten előfordult tavaszi fagy­károk miatt nagymértékben csökken a terméseredmény. A szüret, mégis a több év átlagának megtelelő időpont­ban kezdődik mindenütt. Előreláthatólag szeptember 12—15 körül kezdik meg a gazdaságok és termelőszö­vetkezetek a szőlő szedését. A pincegazdaságok igye­keztek felkészülni a szállít­íagykárral sújtott alföldi te­rületeken megtermelt bor­szőlőre, mustra és borra to­vábbi 5 százalékos ideiglenes felár lép érvénybe. Az alföl­di borvidéken, de országo­san is elmondható ugyanez, a szőlőtermelés költsége mintegy 8—9 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az átvételi ármódosítással a pincegazdaság azt szeretné elérni, hogy a szőlőtermelő gazdaságoknak kifizetődő legyen a szőlő művelése. A borgazdasági vállalatok műszakilag minden tekin­tetben felkészültek az idei mányok fogadására, és sze- szüretre. A szőlőfeldolgozási retnék a zavartalan átvételt mindenkor biztosítani. Kü. kapacitásuk elegendő a szü­reti átvétel zavartalan lebo­lön ütemezési tervet készí. nyolítátóra. Természetesen tettek a pincészetek vala- nagyon fontos szempont, mennyi szőlőtermelő gazda- hoR-v a szüret ideje alatt a sággaL Amennyiben a szep­termelőüzemek és felvásárló tember, valamint október vállalatok között mindenkor hónapokban az időjárás ked­vező, úgy semmilyen fenn­akadás nem lehet. Az esetle­ges újabb esőzések, melyek­nek következtében a szőlő rothadásnak Indulhat, meg­gyorsíthatja a szüretet, ilyen­kor a pincegazdaságok igye­keznek a partnerüzemeket mindenben segíteni. Káda­kat és hordókat adnak át úgy, ahogy azt a hosszú le­járatú szerződésben vállalt kötelezettségük előírja. A boripar és a termelők kapcsolata jelenleg jó. Sok hosszú lejáratú szerződés van érvényben, amelyek a partnerek számára kölcsö­nös előnyöket biztosítanak. Elmondható, hogy az idei felvásárlásnál az átvett szőlő és must 90 százaléka ilyen szerződésekből tevődik ösz­sze. Együttműködési szerző­dés jött létre a tröszt és az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja között is, melyben szabályozzák a SZÖVOSZ-szal való együtt­működést és a kisgazdasá­gok termelésének fejleszté­sét. Az idei szüretben új átvé­teli árak lesznek érvényben. A tárcaközi ár- és termék­forgalmazási bizottság ja­vaslata alapján 1976. és 1077. évi borszőlő, must és bor felvásárlási ára emel­kedni fog. Országosan a fel­vásárlási árak 7 százalékkal emelkednek, de a jelentős meglegyen az összhang. Az áruszállítás könnyítése és gyorsítása céljából a pince­gazdaság díjmentesen szállí­tó edényzetet — tarcali ká­dakat és hordókat — ad majd kölcsön az igénylő téeszeknek. A tröszt szeret­né, ha a pincegazdaságok szakemberei aktívan venné­nek részt a szüreti időszak munkáinak irányításában. Céljuk továbbá az is, hogy a kisüzemektől zömmel sző­lőként vásárolják fel a ter­mést, mivel így a korsze­rűbb borkezelési eljárások folytán egyöntetűbb és jobb minőségű bor készíthető. Munkatársunk kérdésére a vezérigazgató-helyettes el­mondta, hogy a Dél-Alföld szőlőtelepítési gondjain a közeljövőben hathatós in­tézkedésekkel kívánnak se­gíteni. Megállapodást kö­töttek a forráskúti Haladás Termelőszövetkezettel, hogy új és elegendő mennyiségű szaporító anyagot biztosítsa­nak a környező téeszek szá­mára. Elmondta továbbá, hogy a borgazdasági vállala­tok trösztje javasolni fogja a telepítési támogatás növe­lését. Szeretnék, ha a kö­zeljövőben nem 20 százalé­kos lenne az állami támoga­tás, hanem esetleg 40—50, s ugyanakkor a másik fenn­maradó 50 százalék hosszú lejáratú hitel formájában állna rendelkezésre a ter­melőüzemeknek. A vissza­térítés ilyen esetben csak akkor kezdődne, amikor a szőlő már termőre fordul. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tröszt minden igyekezeté­vel azon lesz, hogy a bel­földi borellátást a jövő esz­tendőben is maradéktalanul biztosítsa, s a korábban ki­alakult borexportot a válla­lásnak megfelelően teljesítse. R. F. Szigorúbb árellenerzések Szerdán ülést tartott a tár­caközi ár- és termékforgal­mazási bizottság, amely a második negyedévi árellenőr­zések tapasztalatairól tár­gyalt. Az árhatóságok a ne­gyedév folyamán 2130 válla­latnál és szövetkezetnél, több mint 14 ezer boltban és egyéb elárusítóhelyen, továbbá csaknem tízezer magánkis­iparosnál és magánkereske­dőnél vizsgálták az árak ala­kulását, a vállalatoknál az ártervek megalapozottságát, s egyebek között azt, hogy áremelési szándékaikat a jogszabályoknak megfelelően előzetesen bejelentették-e. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult, egyre több helyen készítenek a népgaz­dasági ártervvel összehan­golt vállalati árpolitikai ter­vet. E tervekből árstabilitási törekvésekre lehet következ­tetni. A kedvező tendenciák mel­lett viszonylag sok szabály­talanságot is tapasztaltak, s a szankciók szigorúbbak, mint korábban, összesen mintegy 4500 esetben kezde­ményeztek az árhatóságok különféle szankciókat, sezek között lényegesen megnőtt a büntetőeljárások, a gazdasági bírság, a szabálysértési, a fe­gyelmi eljárás és a pénzbír­ság aránya, kevesebben úsz­szák meg a szabálysértéseket egyszerű figyelmeztetéssel. Országosan ellenőrizték a burgonya-, a zöldség- és gyü­mölcsellátás helyzetét, illetve a zöldség- és gyümölcskeres­kedelem árait. Sokhelyütt ta­pasztaltak áruhiányt, s nem volt ritka eset, hogy az ár magasabb volt, mint amit a minőség indokolt volna. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke arról is tájé­koztatta a tárcaközi bizott­ságot, hogy az árellenőrzése­ket változatlan eréllyel to­vább folytatják. Fehér-tó másik fele Oj halastó tervei Az állattenyésztés vala- képeként a sándorfalvi út mennyi ágazatában érződik másik oldalán, de több a törekvés, hogy tartalé­kaink, lehetőségeink jobb kihasználásával több húst adjanak. Ugyanez a szándék vezeti a Szegedi Állami Gaz­daságot is, amikor az éven­szempont alapos mérlegelése azt a tervet 572 hektárra csökkentette. Figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy talajtani vizsgálatok —Lengyel Barátság Terme­lőszövetkezettel közösen szándékozik építeni és üze­meltetni a halastavat. Érdek­lődik a terv iránt és beje­lentette csatlakozási szándé­kát a szegedi Tisza Halászati nem tartják tóépítésre alkal- Termelőszövetkezet ként 120 vagon halat adó masnak a teljes területet, fehér-tói halastavak jelentős bővítését tervezi vek még most több részletkérdés ezután és azt is, hogy az idetelepí­Bár a ter- tett magasfeszültségű veze­készülnek, tékek is akadályt jelentenek. Maga a gazdaság, bár 40 tisztázódik, megkértük Pász- százalékos állami támoga­tói Lajost, az állami gazda- tósban részesülhet, nem tud­ság igazgatóját, körvonalaz­za az eddig megfogalmazott elképzelést. Először ezer hektárnyi te­rületet szemeltek ki a mos­tani haíastórendszer tükör­na megbirkózni a nagysza­bású feladat anyagi terhei­vel, ezért egyszerű társulás formájában a területet adó szegedi Felszabadulás Tsz­szel és a sándorfalvi Magyar WMMek forintjai A „Gazdálkodj okosan!" Az egyes ágazat bevétele A vártnál több kiadással járt nemcsak játék, életünk egyik és kiadása általában az éves ezen belül az állategészség­legfontosabb jelszava. A jó tervnek megfelelő arányban ügy fejlesztése, az energia­háziasszony is összeírja idő- alakult az év első hat hónap- hordozók, a víz- és csatorna­rfll-időre bevételeit, kladá- jában. A piacok-vásárok va- díjak áremelkedése miatt. A sait és önmagát ellenőrizen- lamivel kevesebb pénzt hoz- piacok és vásárok helypénz­tak azonban a konyhára, szedőinek mint ahogy az várható volt dő vissza is lapoz a füzeté­ben, összesít, egyeztet Ezt tette a Kisteleki nagy­viszont kevesebb pénzt fizettek ki. éppen a csupán 37 százalékát adták bevételi kiesés miatt. A fel­újítási alapból eddig 455 ezer forintot fordítottak a községi tanács vb szakigaz- az évben várt összeg­gatási szervének gazdálkodá- nek- Több pénz folyt be vi­si csoportja is, amikor a szont a tanacs kasszajaba a mentőállomás többletköltsé­végrehajtó bizottság számára szociális, kulturális ágazat- geinek fedezésére, és 306 ezer hoz tartozó intézményekből. • • •*• Ennek oka az, hogy a bölcső­dék, öregek napkőzi otthona, óvodai, iskolai napközi ott­honok térítési díja maga­sabb lett. Az 1976-ra tervezett költ­ségvetést kiadásokat 49 szá- , 1, zalékban teljesítette a kiste- sz»ben azoknak, akik Kiste­leki tanács az első félévben, lek pénzével gazdálkodnak. elkészítette jelentését arról, miként gazdálkodott a köz­ség a költségvetési és fejlesz­tési alappal az idei első fél­évben. Az elkészített mérleg részletesen tartalmazza a saját bevételeket és kiadáso­kat, az eredeti, a módosított és a teljesített összegeket forintot tartalékolnak a régi kollégium októberben meg­kezdődő felújítására. A mérleg az első félévben tehát csaknem egyensúlyban volt, s ez megfelelő alapot adott a következő félév kü­is. így, közösen összefogva is csak 1979-ben tudják a mostani elképzelések szerint elkez­deni a munkát, hiszen a ha­lastó építése meglehetősen költséges. Egy hektárra 185 ezer forint kiadást terveznek. Megkérdeztük azt is, hány év alatt térülhet meg a be­fektetés. Évenként 60 vagon hallal számolva, hektáron­ként 7—10 ezer forint nye­reséget remélve hat év alatt fizeti vissza a beruházás forintjait az új tórendszer. Elmondta az igazgató azt is, hogy a meglevő tavak to­vább nem korszerűsíthetők, számos olyan kiszolgáló lé­tesítményt terveznek azon­ban az új helyre, aminek a régi terület tavaiban is hasznát láthatják. Egyetlen példa csak: a zsenge ivadé­koknak most csupán 5 szá­zaléka marad meg, a kor­szerű ivadéknevelő ezt a számot legalább 30 száza­lékra emelheti. A lóvontatá­sos kisvasút helyett termé­szetesen a gyorsabb jármű­veknek helyet adó, és az átrakodást is fölöslegessé tevő autóutal terveznek. Te­kintve, hogy a kiszemelt te­rület vésze a Pusztaszertől Fehér-tóig terjedő tájvédel­mi körzetnek, az építési el­képzelésekhez az Országos Természetvédelmi Hivatal véleményét és jóváhagyását is kérték. h. n, ÍR ü •együnk az őszbe V alljuk be, kicsit tartottunk az idei mezőgazdasági év­zárástól. Tartottunk, mert ismerjük az idő szoká­sát: ha egyszer megbolondul, nehezen jön egyenes­be. De a hathetes csüggesztő szárazság után végül is meg­jöttek az esők. Sok aggódó ember, elsősorban természetesen a termelőszövetkezeti tagság, megkönnyebbülten fölsóhaj­tott, hisz' rögtön biztatóbbá vált a jövő. Az aratás és a be­takarítás ugyanis úgy ment már, akár az olajozott gépezet, mert az előkészítők, a szervezők, a mozgósítók talán még soha nem végezték ilyen jól a dolgukat. S a búzatermés — újabb kellemes hír! — mintegy 6 mázsával jobb lett a ta­valyinál. Szegeden még ennél ls szebb eredmény született. Búzából elértük a 43,1, árpából a 39,3 mázsás hozamot, sót a Felszabadulás Termelőszövetkezet búzatermése 1500 hek­táron az 50 mázsás átlagot ls hajazta. Jól esett ezt fölmérni és megállapítani. Féltünk azon­ban. hogy az aszály következtében a továbbiakban gyenge lesz az esztendő, nem tudunk megfelelő mennyiségű takar­mányról gondoskodni a jószágállomány részére. A kor­mány, a Csongrád megyei, Szeged városi vezetők sürgetni kezdték a további mezőgazdasági teendőket, a tarlószántást, a másodvetést. És nem hiába. A lelkiismeretes munka ered­ményeként számottevő készlet gyűlt össze szükségtakar­mányból, és a másodvetések területe is többször nagyobb, mint az előző években volt. Különösen ott nagyon szépen díszlenek, sokat ígérőek ezek a takarmánynövények, ahol nem lesték-várták a tarlót puhító esőt, hanem a nagy szá­razságban, porba is el merték vetni a magot. Ennek az előrelátásnak köszönhető, hogy legutóbb egy országos érte­kezleten megállapíthatták: a takarmányhelyzet jó, a másod­vetések ezen a helyzeten csak javíthatnak. Akkor hát minden szálába rendeződött volna? Erről szó sincs. A fentebb említett példák mindössze annyit bi­zonyítanak, hogy megértéssel, jó hozzáállással úrrá tudunk lenni a legnagyobb nehézségeken is. Az ősz mindig is pró­bára tette a termelők, szállítók, fedolgozók erejét, szerve­zőképességét, tehát most sem ejtheti ölbe a kezét senki. Soha nem lehet tudni, mit hoz a holnap, ezért minden szem termést, minden deka zöldséget és gyümölcsöt, amit kicsikartunk a földből, kötelességünk minél kevesebb vesz­teséggel betakarítani, megmenteni. Halló fülekre, józan be­látásra, felelősségteljes intézkedésre van szükség ahhoz, hogy Szegeden is betakarítsunk 3,5 ezer hektárnyi kukori­cát, közel ugyanennyi silónak való tengerit, mintegy 900 hektár fűszerpaprikát, továbbá időben elvégezzük a vető­szántást, és földbe tegyük a jövő esztendei kenyérmagot. És korántsem mindegy, hogyan csináljuk mindezt. Ahol sem­mibe veszik az értékes szerves trágyát, sajnálják a pénzt műtrágyára, vagy rossz vetőmagot használnak, ott 1977­ben hiába várnak gazdag termést. Csak egyetlen példa en­nek bizonyítására: a fentebb említett Felszabadulás Tsz 50 mázsás búzatermése úgy született, hogy 325 kiló mű­trágyát szórtak kl minden egyes hektár gabonaföldre; ugyanakkor a Komszomol-gazdaközösség azért érte el csak 30 mázsás termést, mert mindössze 100 kiló műtrágyát adott egy hektár földnek, ráadásul a vetőmag is gyenge minőségű volt. Nagyon-nagyon neki kell gyürkőzni a munkának ezek­ben a hónapokban. A július végén elkezdődött esőzések kö­vetkeztében felélénkültek, szinte újra zöldültek a kukori­catáblák. Ez valószínűleg sok helyen megnöveli a koráb­ban közepesre becsült termésátlagokat, ugyanakkor a ké­sei beérés hallatlanul megszaporítja a gondokat ls. A sokat emlegetett munka- és üzemszervezésnek idén különösen nagy lesz a jelentősége. Minden emberi és gépi erőt oda irányítsanak a vezetők, ahol legnagyobb a torlódás. Illetve ahol ezzel segíteni tudják a folyamatos betakarítást. Bár­milyen furcsán hangzik is, most még a technikai fejlettség is gondot okozhat. Két évvel ezelőtt — emlékezzünk csak rá! — a gépek minduntalan belaragadtak a sárba, s csak nehezen lehetett megoldani a problémát. Idén meg — ép­pen a takarmányszükségletről való gondoskodás végett — arra kellene nagyon vigyázni, hogy a kukorica- és cukorré­pakombájnok ne pocsékolják el a szárat, illetve a leveles répafejet. Azt szoktuk mondani, jobb félni, mint megijedni. Illik tehát már most tudni, észben tartani, hogy nyakunkon a tömeges betakarítás, rohamosan közeleg az őszi, úgyneve­zett munkacsúcs. Már most" érdemes megbeszélni a szövet­kezet tagjaival, az állami gazdaságok dolgozóival, hogy „mindent bele"! Nyilvánvaló, ilyenkor bűn lenne külső se­gítségre várni, hiszen ki-ki a maga erejében bízhat első­sorban. Lehet, hogy egyik-másik gazdaságba szegedi diákok is kivonulnak majd, de erre csak legvégső esetben kerül­het sor ott, ahol nincs más mód a termés megmentésére. A jól gazdálkodó téeszekben azonban mindig tudták: leg­fontosabb a rendelkezésre álló technika maximális kihasz­nálása. A cél szentesít minden okos Intézkedést. Vala­mennyi erőgépnek több műszakban kell most dolgoznia, még akkor is, ha némely traktoros nem szereti másnak át­adni a gépét. Kezdeményezések és jó módszerek sokaságát igényli az idei ősz is, nem szabad tehát legyinteni, ha va­laki esetleg a szokványostól, a megszokott sémáktól eltérő, meghökkentő dolgokat javasol. Azért juthattunk el a me­zőgazdasági technika fejlettségének jelenlegi fokára, mert az élet sürgette, sőt megkövetelte a mind korszerűbb, mind hatékonyabb megoldásokat, és voltak emberek, akik eleget tettek ennek a követelménynek. K enyérről, húsról, tehát a megélhetésről van szó. A nagyüzemi gazdaságokban növekszik a szarvasmar­ha-állomány, s több a sertés ls, mint tavaly. Várha­tó tehát a húsellátás javulása. De csak akkor — nem árt ismételni —, ha „megfogunk" minden szem abraknakvalót, ha nem engedünk kárba veszni a megtermelt takarmánybői egy szálat se. Meg tudjuk ezt csinálni, ha akarjuk. Ha úgy dolgozunk, fiint a gabona betakarítása idején. ..-I*- I, F NAGL" I&IVJJÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom