Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

12 Vasárnap, 1976. szeptember 5: RÁDIÓTELEX ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL JAROSLAV KOZESNIK Egyhetes magyarországi tar­tózkodás után szombaton el­utazott hazánkból Jaroslav Kozesnik akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. A vendé­get itt-tartózkodása során fo­gadta Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­tője, valamint Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke. HAZATÉRT ALBATAN JERYMA BALLA Az Or6zágo6 Béketanács vendégeként néhány napig Magyarországon tartózkodott Albatan Jervma Balla, a Ni­gériai Béketanács alelnöke. A vendég megismerkedett hazánk társadalmi, gazdasá­gi és kulturális életével. A nigériai békemozgalom nevé­ben is köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, cse­lekvő szolidaritásért, amelyet népük a magyar néptől, tár­sadalmi és tömegszervezetei­től kapott. Albatan Jeryma Balla szombaton elutazott hazánkból. AZ ARAB LIGA KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLETE Saombaton délelőtt Kairó­ban megnyílt az Arab Liga külügyminisztereinek érte­kezlete. A tanácskozást zárt ajtók mögött folytatják. A külügyminiszteri megbeszé­lésnek két témája van: a li­banoni válság ügyében ed­dig hozott arabközi határo­zatok végrehajtásénak érté­kelése és egy arab csúcsér­tekezlet lehetőségeinek ki­puhatolása. IZRAELI PROVOKÁCIÓK A TASZSZ New York-i Je­lentése Szerint Izrael földön, vízen, levegőben folytatja ka­tonai provokációit Libanon ellen. Egyebek közt közel­keleti ENSZ-megfigyelők' be­számoltak arról, hogy au­gusztusban izraeli csapatok több ízben is tüzet nyitottak dél-libanoni területekre A libanoni hatóságok ENSZ­megfigyelők révén tiltakozást jelentettek be Tel Aviv is­métlődő provokációi ellen. KISSING ER-VORSTER­TALALKOZÓ Egyre hevesebbekké vál­nak a nem afrikéi színes bő­rű — többségében iriulatt — lakosság megmozdulásai a fajüldöző Vorster-rezsim el­len. A sowetói események óta már majdnem. 300-an estek áldozatul a fajüldözők bruta­litásanak. Zürichben szomba­ton megkezdte tárgyalásait Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és John Voreter dél-afrikai minisz­terelnök. Ez év június végén a két. politikus az NSZK-ban folytatott megbeszélést egy­mással. Henry Kissinger an­nak' a könyörtelen rezsimnek a fejével találkozik, amely több száz afrikait gyilkolta­tott le a fellángoló megmoz­dulások során — jegyzi meg a találkozót kommentálva a New York Post. KGST-ORSZÁGOK IGAZ­GATÓI TANÁCSKOZÁSA Az európai KGST-orszá­gok állami szabadalmi iro­dáinak igazgatói szombaton tanácskozást tartottak Bu­dapesten. A komplex integ­rációs programmal összhang­ban megállapodtak, hogy az erintett KGST-tagországok külkereskedelmi exportte­vékenysége hatékonyságának fokozása, vnlamirtt az. érin­tett országok tudományos­műszaki fejlődésének előse­gítése érdekében együttmű­ködést fórumot hoznak létre, A budapesti Danubia Sza­badalmi Iroda által szerve­zett tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegációja vett részt. Brezsnyev programja Alma-Atában • Alma-Ata (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, aki Kazahsz­tánban tartózkodik, szomba­ton Alma-Atával, a köztár­saság fővárosával ismerke­dett. Felkereste azt a parkot, amely a Nagy Honvédő Há­borúban Moszkva védelmé­ben elesett 28 hős Panfilov­gárdista nevét viseli. Leonyid Brezsnyev, Din­muhamed Kunajev. a Kazah Kommunista Párt KB első titkára és Bajken Asimov, Kazahsztán miniszterelnöke virágokat helyezett el a ha­zájuk szabadságáért és füg­getlenségéért vívott harcban hősi halált halt szovjet ka­tonák emlékművének örök­mécsesénél. Az SZKP KB főtitkára megtekintette Alma-Ata né­hány építkezését is. Magyarországra látogat a norvég külügyminiszter # Budapest (MTI) Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására szep­tember 6-án hivatalos láto­gatásra Magyarországra er. kezik Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügymi­nisztere. A magyar—norvég kapcso­latok magas szintű megnyil­vánulása volt, amikor 1974­ben hazánkba látogatott Trygve Bratteli miniszterel­nök. A gazdasági kapcsola­tok területén 1970-ben kötöt­ték meg az első öt évre szóló árucsere-forgalmi megálla­podást. Ez egy-egy évre au­tomatikusan meghosszabbo­dik, s így jelenleg is érvény­ben van. Bratteli miniszter­elnök magyarországi látoga­tásakor megállapodás jött létre hceszú lejáratú keres­kedelmi egyezmény megkö­tésére. A tárgyalások első fordulója tavaly júliusban volt Oslóban. A két ország közötti ipari együttműködés szerződéses keretét az 1970­ben kötött gazdasági-ipari­műszaki együttműködési megállapodás jelenti. Koo­perációs megállapodás alap­ján jelenleg egy területen, a nyérctenyésztésben alakult ki együttműködés, további három területen pedig meg­állapodás született. Ez év áprilisában Oslóban és Ber­genben magyar gazdasági és műszaki napokat rendeztek. • A kulturális kapcsolatok keretében találkozóra került sor a két ország rádiójának és televíziójának elnökei kö­zött: 1968-ban Magyarorszá­gon, 1970-ben Norvégiában. Jelentős eseménye volt a kulturális kapcsolatoknak a Háry János bemutatója Osló­ban 1975. április 3-án. Hosszú út pora 6. Kolumbuszt idézve Hegérkezett a Viking # Pasadén a (UPI) Pénteken este, néhány perccel éjfél előtt a Marson, az Utópia térségben sima leszállást hajtott végre a Vi­king—2 amerikai űrszonda leszálló egysége. A Viking—2 és a pasadenai irányító köz­pont között a rádiókapcsolat megszakadt, azt követően, hogy a leszálló egység le­vált az űrszondáról. Emiatl) órákon át kérdéses volt a Viking—2 sikere. Elődjéhez, a Viking— l_hez hasonlóan a Viking—2-nek is az az elsődleges küldeté­se, hogy az élet jelei után kutasson. A Viking—1 a Marson többször végzett talajpróbákat, de a beérke­zett adatok nem támasztják alá egyértelműen az élet jel­lenlétét. Az utópia térség, ahol a Viking—2 a Mars fel­színére ereszkedett, az észa­ki-sark közelében terül el. A talaj nedvességtartalma itt nagyobb és így valószínűbb az élet jelenléte. Miután sikerült helyreállí­tani az összeköttetést a Vi­king—2 amerikai űrszonda orbitális és leszálló egysége között, megérkezhettek a Földre a Mars felszínéről, az Utópia térségéről készített első felvételek, melyek siva­tagi tájat mutatnak. Körös­körül sziklatömbök láthatók. A Katalán térrőlira^ Rambla sugárút minden bi­zonnyal nekiszaladna a ten­gernek, ha közel a parthoz mérges oroszlánok nem néz­nének vele farkasszemet. Különben nyolc oroszlán áll itt, a bronz maradandó mozdulatlanságával. Kolum­busz Kristóf emlékművét őrzik. A talapzaton körbefu­tó dombormű: akár egy me­séskönyv, amely a felfede­ző életét és felfedezéseit örö­kíti meg. Ugyanakkor ügyel a protokollra is. Igy aztán senki nem marad ki e lát­ványfelsorolásból azok közül, akiknek valamikor szegről­végről közük volt a kolum­buszi tettekhez. A talapzatból masszív vas­oszlop szökken ég felé. Ám mielőtt odáig érne. egy ara­nyozott földgömb állja útját. Ezen helyezték el Kolum­busz Kristóf hét méter ma­gas szobrát, amely a tenger felé tekint. Háta mögött fel­fedezése tárgya: Amerika. (Persze valahol a végtelen messzeség közepe táján. Van valami sajátosan jel­képszerű is a testtartás ilyen irányultságában. Hiszen, amikor a derék hajós az amerikai partoknál állt, nem új földrészt, hanem Indiát hitte-vélte látni maga előtt. Akkor az bujkált csúfondá­rosan a háta mögött. Akár most a szobornak Amerika. A mű a múlt század nyolc­vanas éveiben készült. Di­rekt szimbolikája fölött igen­csak eljárt az idő. De lát­ványosságnak azért megteszi még. Különösen akkor, ami­kor fölfedezzük mellette a sekély párti vízben ringatód­zó kecses hajócskát, amely piros, zöld, fekete színekben pompázik. Hogy kerül ide Kolumbusz egykori zászlóshajója, a San­ta Maria? A kérdés termé­szetesen költői. Hiszen ma már az általános iskolások is tudják, hogy a zászlóshajó az amerikai földrészt övező szigetvilágban zátonyra fu­tott. A legendás hírű karavel­láról azóta több másolat ké­szült. Ezek egyike a bar­celonai. a turisták meg­pillantják a San­ta Mariat, legtöbbjük így kiált fel: — Milyen kicsi! Mit mutatnak a méretek? Az Újvilágot felfedező ka­ravella körülbelül 22—23 méter hosszú, és mintegy 7—8 méter széles, 150—200 tonnás alkotmány lehetett. A leírásokból felszerelését is meglehetős pontossággá] is­merjük: volt rajta vak-, ke­reszt-, fő-, derék- és egy úgynevezett latinvitorla. A barcelonai rekonstrukció — amely egyébként szintén az 1929-es világkiállításra készült, Guillen y Tato sor­hajóhadnagy vezetésével — sok szempontból hitelesebb­nek tűnik egyes korábbi má­solatoknál, ám a szakértők szerint lényeges dolgokban feltehetőleg erősen különbö­zik is az eredetitől. Minde­nekelőtt azért, mert nem te­kinthető karavellának. Mint a szakértők írják — Marjai Imre—Pataky Dénes: A ha­jó története —: a rekonst­ruktőrök „végül is egy elő­bóstya nélküli naót építet­tek, amilyen nem létezett". Hát így higgyünk a re­konstruktőröknek! Minden­esetre megnyugtathat ben­nünket az a tény, hogy a méretek — valószínűleg — hiteleseknek tekinthetők. Igazuk van tehát a csodál­kozó turistáknak, amikor fel­kiáltanak: — Milyen kicsi! — Mert tényleg kicsi. Ám nincs igazuk. Mert Kolum­busz idejében ez a kicsi volt: a nagy. És 1492-ben egészen természetesnek tűnt, hogy ekkora hajókkal — különben a „flotta" két má­sik egysége, a Nina és a Pin­ta még a Santa Máriánál is kisebb volt — induljanak neki a nagy ismeretlennek. A tények mindenesetre a felfedezők számításait iga­zolták. • Igaz. a Santa Maria 1492. december 25-én, kedden, ép­pen karácsony napján zá­tonyra futott — Hispaniola északi partjánál, valószínű­leg a Cap Haitién tői kissé keletre —, ám a másik két hajó szerencsésen visszatért 1493. március 15-én oda, ahonnan a felfedező útra el­indultak előző év augusztus 3-án: Pálos kikötőjébe. A katolikus királyok — Ferdinánd és Izabella — ek­kor Barcelonában tartózkod­tak. Kolumbusz előbb ten­geren akart a városba utaz­ni, ké6őbb mégis a száraz­földön indult el Barcelona felé. Mint a korabeli forrá­sok megjegyzik: útján min­denfelé szakadatlan ünnep­lés övezte. Az egykori 6záz évvel ezelőtt rendezett — barce­lonai ünnepség kulisszái ma is állnak a Barrio Gótico — az úgynevezett Gót Negyed területén. Elsőnek ott van mindjárt a lenyűgöző méretű Szt. Eulália-katedráli6. Szikrázó napsütésből sejtelmes félho­mályba lépünk be — akár­csak Kolumbusz és kísérete, sok száz évvel ezelőtt: hi­szen az ünnepségsorozat egyik fő látványossága volt, amikor „keresztvíz alá" já­rultak az indiánok, akiket a nagy hajós hozott magával felfedező útjáról. A főbejá­rattól balra található az a kápolna — egy, a katedrá­lis 28, hasonló rendeltetésű benyílója közül —, a híres keresztelőmedencével, ahol a nevezetes szertartásra sor került. A székesegyház közepén — a bejárat és a főoltár között körülbelül feleúton — ma­gasodnak az úgynevezett kanonoki széksorok. Az aranygyapjas rend káptalan­ja tartotta itt üléseit. Sok ábrázolat maradt fönn ar­ról, minő gőggel feszítenek a trónushoz hasonló széke­ken a lovagok. Csupán ki kel] próbálni itt az ülést, hogy rájöjjünk: nemcsak büszke elhatározás kérdése lehetett a merev testtartás. A székek ugyanis rendkívül kényelmetlenek. Ezeken csak úgy lehetett ülni. S a szi­tuáció gőgösségre kényszerí­tette bizonyára még azt is, aki szíve legmélyén netán esetleg szerény szeretett vol­na maradni. Bár tény: a gőg a spanyol etikettnek valaha éppoly el­engedhetetlen tartozéka volt, mint déli égnek a Nap. Igy elképzelhető, mekkora' kegy­nek számított, hogy a "kato­likus királyok, úgymond, „leereszkedtek" Kolumbusz­hoz. Eltekintettek a különben szigorúan kötelező kézcsók­tói. Sőt — micsoda kitünte­tés! — még ]e is ültették a derék tengernagyot, aki így kivételesen kényelmes test­helyzetben adhatta elő mon­dandóját. A források szerint erre az aktusra a katedrálistól alig kőhajításnyira került sor, egy bensőséges hangulatú té­ren — a Plaza del Rey-en. PAPP ZOLTÁN Következik: Montsqrr&t megér egy misét? BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 170. Dr. Tokay László Szomorfalván született, 1897­ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott kezdte, Budapesten folytatta, majd a szegedi egyetemen nyerte el orvosi oklevelét, 1925-ben. Ezután az Ideg- és Elmegyógyászati Klinikán helyezkedett el, ahol már hallgató korában is dolgozott. A magántanári minősítést a lelki gyógymódok tárgyköréből 1933-ban szerzett, majd ezt köve­tően nem sokkal a bajai kórház főorvosává ne­vefték ki, ahonnan 1951-ben távozott, amikor az Országos Ideg- és Elmegyógyintézethez került Számos európai és észak-afrikai államban volt tanulmányúton. Kutatási területe a hormonok idegrendszeri hatásmechanizmusának vizsgálatá­ra terjed ki, de szaktudományága egyéb terüle­tein is jelentős megállapításokat tett. Dr. Treef József fül-orr-gége szakorvos Péter­váradon született, 1889-ben. Orvosi tanulmányait a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ott nyert diplomát 1913-ban. A szegedi Fül-Orr-Gé­ge Rendelőintézethez 1922-ben került, és itt dol­gozott egészen nyugdíjba vonulásáig. Az egyete­men több éven át ö volt. a fül-orr-gégészet meg­bízott. előadója. Magántanári minősítését a fül­orr-gége gyógyászat diagnosztikájából 1929-ben szerezte meg. "majd klinikai főorvossá 1941-ben nevezték ki. A nyelóesőroncsolás gyógykezelésére uj módszert dolgozott ki, és sokat, foglalkozott az egészséges és a beteg arcüreg űrtartalmának élettani és kórtani -vonatkozásaival. Dr. Varga Lajos professzor Szentgerincen szü­letett, 1898-ban. Orvosi tanulmányait Kolozsvá­rott kezdte, folytatta Budapesten, és Szegeden fejezte be, itt nyerte el oklevelét, 1925-ben. Az élettani intézetben kezdett, majd a Belgyógyá­szati Klinikára ment át. Itt szerzett, magántanári minősítést, majd 1933-ban a Budapesti Honvéd Kórházhoz távozott, és onnan nevezték ki a ko­lozsvári egyetem professzorává 1940-ben. Műkö­dési területe a belgyógyászat több ágára terjed ki. Jelentősek a vérképkutatásai és a leukémia sugaras kezelésében elért eredményei. Dr. Göllner Lajos fogász Nagyszebenben szüle­tett, 1896-ban. Egyetemi tanulmányait Kolozs­várott kezdte, majd Budapesten folytatta, és a szegedi tudományegyetemen fejezte be. Rt nyert orvosdoktori diplomát 1923-ban. Magántanári minősítést 1930-ban szerzett. A Stomatológiai In­tézetet közel húsz éven át vezette. Több jelentős tanulmányutat tett Bécs. Párizs és Berlin egye­temein. Tudományos működése a fogfejlődésré. a foggvökérkezel és re és gyökértömésekre terjedt ki. Áz egyetemről 1944 szeptemberében távozott. Dr. Tóth Jenő Budapesten született. 1900-ban. Középiskolai tanulmányai után, 1922-ben a sze­gedi egyetemre iratkozott be, majd orvosi dip­lomát Budapesten szerzett. Ezután a Szeged Vá­rosi Közkórházban kezdte meg orvosi munkáját, több nyugati országban járt tanulmányúton. Ma­gánszanatóriumát 1933-ban alapította, majd 1937. év őszén épült fel modern intézete, 25 ággyal. Dr. Csinády Jenő Erdélyben, Nyárádszeredán született, 1899-ben. ö is azok közé tartozik, akik három városban, Kolozsvárott, Budapesten és Szegeden folytatták tanulmányaikat. Magánta­nárrá a munkafiziológia tárgyköréből 1934-ben minősítette magát, majd 1940-ben intézeti ta­nárrá és 1944-ben címzetes egyetemi tanárrá ne­vezték ki. Az Élettani Intézetben Veress profasz­szor helyettese volt. Szegedről 1942-ben távozott. és később az Országos Sportegészségügyi Intézet igazgatója volt. Tudományos munkássága a szív, a vérkeringés, az érzékszervek, az izom és az idegrendszer élettanára terjed ki. Behatóan fog­lalkozott sportorvosi kérdésekkel, munka- és sportélettannal. Kutatási területeiről 'több száz tudományos publikációt jelentetett meg. Dr. Genersich Antal Kolozsvárott született 1876-ban. Orvosegyetemi tanulmányainak elvég­zése után, 1899-ben a budapesti egyetem sebé­szeti klinikájára került, majd 1905-ben a hód­mezővásárhelyi Erzsébet Kórház igazgató-főor­vosává nevezték ki. A gondjaira bízott kórházat főleg a sebészet terén tette híressé. Az új kór­ház felépítésében, megszervezésében is hatéko­nyan közreműködött. A szegedi egyetemen 1923­ban szerezte meg a magántanári minősítést, a hasüregi sebészet tárgyköréből. Igazgatói műkö­dése alatt a kórházat állandóan fejlesztette, és 1928-ban a régi épületekre emeletet húztak. Ka­kasszéken három bérelt villában, 1929-ben, a kórháznak új osztályát nyitotta meg. ahol akkor 60. csonttuberkolózisban szenvedő beteget kezel­tek. Ezt az osztályt később szanatóriummá fej­lesztették. Tudományos munkássága a bélrend­szer-, a tüdő- és az aszmatikus betegségek sebé­szetére terjedt ki. Foglalkozott, az epekövek mennyiségi vizsgálatával is. Hódmezővásárhe­lyen halt meg, 1944-ben. A belgyógyászat, kiváló tudósa, dr. Purjetz Bcla Mindszenten született, 1884-ben. A buda­pesti egyetemen avatták orvosdoktorrá, 1907-ben. Ezután a kolozsvári egyetem belgyógyászati kli­nikáján volt gyakornok, majd tanársegéd. Köz­ben megszerezte a magántanári minősítést. 1921 közepéig Kolozsvárott magánorvosi praxist foly­tatott, és kéthetente megjelent szaklapot indított és szerkesztett. A szegedi egyetemen 1922-ben helyezkedett el, és 1931-ben a belgyógyászat pro­fesszorává nevezték ki. Nagy számú szakdolgoza­tot jelentetett meg, amelyekben a szív- és vér­erek betegségeivel, a jódanyagcse*ével, a per­meabilitás kérdéseivel foglalkozott. (Folytatjuk.) r k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom