Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

2 Vasárnap, 1976. szeptember 26. 2 RÁDIÚTEIEX INTERPARLAMENTÁRIS UNIÖ A Spanyol fővárosban folytatja munkáját az Inter­parlamentáris Unió 63. köz­gyűlése. A pénteki ülésen az NDK, Lengyelország, az Egytsült Államok, Pakisztán es több más ország képvi­selői szólaltak fel. A felszó­lalók többsége aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet miatt. A küldöttek egyhangúlag élítélték a Smith- és a Vorster-rezsim fajüldöző. politikáját. A közgyűlésen nagy fi­gyelmet szentelnek a lesze­relés kérdésének is. FOLYTATJA MUNKÁJÁT A DKP KONGRESSZUSA Folytatja munkáját a Dán Kommunista Párt 25. kong­resszusa. A párt központi bizottságának beszámolója feletti vitában felszólaló küldöttek főképp a dolgozók szociális helyzetének javítá­sáért vívott küzdelemmel, az Ifjúság problémáival, az értelmiség körében végzett pártmunkáva! valamint uz antikommunizmus és szov­jétellenesség elleni harccal foglalkoznak, sok szó esik arról is, hogy Dániának ki kell lépnie az európai gaz­dasági közösségből és a NATO-ból. TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS ötnapos tanácskozás után szombaton befejezte ülését a jogszociológiai bizottság Balatonszéplakon. Az Euró­pa húsz országát képviselő szakemberek megvitatták a jogtudomány és a jogszocio­lógia viszonyát, megbeszélé­seket folytattak a közös kutatásokról. ELUTAZOTT AZ UPU KÜLDÖTTSÉGE Az ENSZ szakosított In­tézménye, az Egyetemes Postaegyesület (UPU) kül­döttsége M. I. SobhkazUPU nemzetközi iroda vezérigaz­gatójának vezetésével szom­baton elutazott Budapestről. Lemondott a libanoni kormány • Bejrút (MTI) Rasid Karami libanoni miniszterelnök szombaton be­nyújtotta korrriánya lemon­dását Eliasz Szárkisznak, a köztársaság új elnökének. A Karami-kormány írás­ban rögzített lemondását Hasszán Szubri el-Kholi, !az Arab Liga libanoni külön­megbízottja továbbította Szárkisznak az államfővel szombaton folytatott egyórás megbeszélés alkalmával. Bejrúti diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy Eliasz Szárkisz még az október 18­ára kitűzött arab csúcstalál­kozó előtt kiakarja nevezni az új kormányfők A kor­mány tagjai valószínűleg párton kívüli technokraták lesznek, akik nem kötelez­ték el magukat az egymással hadakozó felek egyike mel­lett sem. Egyébként Eliasz Szárkisz a polgárháborúban súlyosan megrongálódott baabdal el­nöki palotában kezdte meg pénteken államfői, teendői­nek ellátását. Mint az el­nök szóvivője kijelentette, Szárkisz ezzel is bizonyítani kívánja elhatározott szándé­kát, hogy elejét veszi Li­banon keresztény és moha­medán szektorokra való fel­osztásának. Rágalomhadjárat • Berlin (MTI) A Neues Deutschland szom­bati számában éles hangú kommentárban ítéli el Hel­mut Kohlnak, a CDU—CSU kancellárjelöltjének az NDK­val szemben hangoztatott sorozatos rágalmait, ame­lyekkel az a célja, hogy t,koc­kára tegye az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok­ban ésszel és jó akarattal elért eredményeket". Lehet­séges, hogy Kohl az NSZK­beli revanslsta erők megerő­södésére építve, választási sikereket, remél az ilyesfajta fellépéstől — mulat rá az NSZEP lapja. Telefonbeszélgetés Co rv alánnal 0 Budapest (MTI) Ritka értékű dokumentum szerepel A Hét szeptember 26-i műsorában: a L'Unita-fesztiválról készült riportban elhangzik egy telefonbeszélgetés Luis Corvalánnal. A fel­vétett az Olasz Kommunista Párt bocsátotta a Magyar Te­levízió rendelkezésére. Az előzmények: az Olaszországban élő chilei hazafiak kezdeményezésére Maurizio Valanzi ná­polyi polgármester megkísérelte felhívni 60. születésnapján a Tres Alamos-i koncentrációs táborban fogva tartott Cor­valánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A táborpa­rancsnokkal, majd a Chiléi igazságügyJminisZférrel folyta­tott ötórás telefonvita után végül is" hatott a nemzetközi közvélemény és a nemzetközi sajtó reagálásával való fe­nyegetés, és a beteg Corvalánt odahozták a telefonhoz. Kerekasztal-beszélgetések a leszerelési világkonferencián • Helsinki (MTI) A szombati napon Helsinkiben, a Dipoliban megkez­dődtek a kerekasztal-beszélgetések. A leszerelési világfó­rum küldöttei érdeklődési körüknek és szakmai hovatarto­zásuknak megfelelően, nyolc különböző csoportban folytat­ták az előző napon a bizottságokban megkezdett vitát, a le­szerelés kérdéséit szűkebb szakmai szempontokra bontva. Érdekes felszólalások hangzottak el a tudósok kerekasztal­beszélgetésén, ahol a magyar küldöttséget Pál Lénárd képviseli. i" Pál Lénárd felszólalásában konkrét példával tamasztot- , ta alá azt a tényt, hogy a tudományos-műszaki fejlő-, désnek éa ezen belül az orszá­gok együttműködésének gá­tat szabnak a hadiipari ér­dekek. Elmondta, hogy nem­régiben egy Amszterdamban megtartott számítástechnikai tudományos tanácskozáson a magyar tudósok javasolták: a témával foglalkozó követ­kező konferenciát rendezzék Budapesten. A nagy nyuga­ti cégek képviselői nyíltan megmondták, hogy kormá­nyuktól utasítást kaptak: Ilyen jellegű konferenciát szocialista országban — rész­vételükkel — nem rendez­hetnek.. A magyar felszólaló indít­ványozta: a tudósok az em­beriség fejlődése érdekében kövessenek el mindent, a tu­dományos Ismeretek korláto­zás nélküli cseréjéért. A fiatalok kerekasztalánál magyar javaslatol terjesztett elő Borbély Gábor, a KISZ KB titkára. Az 1976 júniu­sában Varsóban megrende­zett európai ifjúsági és diák­találkozó ajánlására utalva, a magyar felszólaló a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nevében indítványozta: 1977 őszén — megfelelő elő­készítő munka után — Bu­dapesten rendezzék meg az európai ifjúsági leszerelési konferenciát. A kerekasztal­értekezleten részt vevő ifjú­sági küldöttek többsége pozitívan reagált a magyar javaslatra: a találkozó idő­pontját a későbbiekben hatá­rozzák meg. A tömegkommunikáció kérdéseivel foglalkozó ke­rekasztal-beszélgetésen a magyar küldöttség nevében Fábián Ferenc. a MUOSZ főtitkár-helyettese szólalt fel. A kerekasztal-beszélgetések befejeződése után, a késő délutáni órákban, a bizott­ságok záróüléseken rögzítet­ték véglegesen a pénteki vi­tát összegező dokumentumo­kat és a határozatokat, ame­lyeket végleges jóváhagyásra a konferencia mai, vasárnapi záró plenáris ülése elé ter­jesztenek. Fenntartások a Smith­nyilatkozattal szemben BÁTYAI 3ENÖ: 0 Washington (Reuter) A rhodesiai válság megol­Klsslnger amerikai kül- dósában érdekelt afrikai ve­ügyminlszter afrikai körút- zetők egyelőre nem nyilat­jának befejeztével szómba- koztak. Zambiai kormany­ton visszaérkezett Washing. forrásokból származó értesü­tonba. lések szerint azonban Zam­Hazaérkezésekor Smith bia, Tanzánia, Mozambik, rhodesiai miniszterelnök pénteki nyilatkozatát „ked­vező fejleménynek" nevezte, rámutatva azonban, hogy csupán egy folyamat kezde­téről van szó, és hogy a vég­ső kimenetel, a siker a rho­desiai néptől, valamint az afrikai vezetőktől függ. Kis­singer nyomban megérkezése után a Fehér Házba hajta­tott, hogy beszámoljon útjá­ról Ford elnöknek. Ford ki­jelentette: „Most nyitva áll az út, hogy egy afrikai kér­dést az afrikaiak oldjanak meg." Waldheim ENSZ-főtitkár rendkívül óvatosan nyilat­kozott Smith rhodesiai kor­mányfő beszédéről, s tulaj­donképpen csak azt nyug­tázta, hogy „érdeklődéssel tudomásul vette az Afriká­ból érkezett híreket". A brit külügyminisztérium megelé­gedését fejezte ki hogy Salisbury elfogadta a Kis­singer előterjesztette ameri­kai—brit megoldási tervet, és annak a véleménynek adott hangot, hogy ezzel ko­moly remény támadt a rho­desiai kérdés békés megol­dására. Joshua Nkomo, az Afrikai Nemzeti Tanács (ANC) rho­desiai szárnyénak vezetője fenntartásait hangoztatta a Smith-nyilatkozattal kap­csolatban. Érthetetlennek minősítette, hogy a rhodesiai kormányfő által beharango­zott kétesztendős határidőt miért nem lehetett egy évre korlátozni. Angola és Botswana elnöke még a szombati nap folya­mán Lusakába érkezett, hogy közös álláspontot ala­kítsanak ki a rhodesiai fe­hértelepes kormány döntésé­vel kapcsolatban. A társadalmi megmozdulások jelentősége 0 Kommentár. Jelképes Jelentőségű, hogy a helsinki Dipoliban és a Finlandia-palotában, ott, ahol az utóbbi négy évben a világ békéje, biztonsága szempontjából történelmi je­lentőségű összeurópai érte­kezlet előkészítése, majd külügyminiszteri szakasza, végül pedig csúcsszintű be­fejezése ment végbe, ezen a héten a békeerők leszerelési világkonferenciája zajlott le, illetve a világ legnagyobb újságíró-szervezetének kong­resszusa. Mindkét esemény tulajdonképp társadalmi jel­legű. Egyesek néha hajlamo­sak lennének lebecsülni az ilyen, „csak társadalmi" megmozdulások, rendezvé­nyek, akciók jelentőségét. De gondoljunk arra, hogy pél­dául az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összeültét is ilyen társadalmi kezdeményezések mozdítot­ták elő, Budapesttől Brüsz­szélig. Nem vitás, hogy a fegy­verkezési hajsza megszünte­tése a világ egvlk fő gondja. A Szovjetunió évek óta szor­galmazza a leszerelési világ­konferencia összehívását, azét, amelyen már — ajánlás formájában, vagy kötelező erejű megállapodásként — a hatalmak a leszerelés felé vezető úton megtennék az első, jelentősebb lépéseket. A Dipoli falai közt, vagy a Finlandia-palotában, a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet kongresszusán egyik szemléletes, meggyőző meg­állapítás a másikat érte: mi mindent lehetne tenni az emberiség javára, ha nem tékozlódnának el száz- és százmilliárdok! A fejlődő or­szágok küldöttei az elsők kö­zött ítélnék el például az amerikai imperializmust, amely most már egy év alatt 100 milliárd dollárnál jó­val nagyobb összeget fordít katonai kiadásokra. Az Egyesült Államok Panamától Peruig, a Közel-Kelettől Ko­reáig éppen a fegyverkezés folytatásával fordul szembe a népek függetlenségi törek­véseivel. Szovjet—lengyel külügyminiszteri találkozó 0 Washington (TASZSZ) nyld Brezsnyev.az SZKP KB Andrej Gromiko, az SZKP főtitkára és Edward Gierek, Politikai Bizottságának tag- a LEMP KB első titkára leg­ja, a Szovjetunió külügymi- utóbbi találkozójának nagy nisztere pénteken megbeszé- jelentősége volt a szovjet— lést folytatott Stefan Ol- lengyel együttműködés fej­szowskival, a LEMP Politi- lesztése szempontjából. kai Bizottságának tagjával, A felek eszmecserét foly­lengyel külügyminiszterrel. tattak számos problémáról, A szívélyes, elvtársi lég- köztük az ENSZ-közgyülés körű megbeszélésen a felek jelenlegi ülésszakának mun­hangsúlyozták, hogy Leo- kájéról is. Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből 185. A mikrobiológia kiváló tudósa, dr. Rauss Ká­roly professzor Mernyén született, 1905. február 1-én. A budapesti tudományegyetem orvoskarán tanult, és 1929-ben nyerte el diplomáját. Ezután az Országos Közegészségügyi Intézethez került, és annak bakteriológiai osztályán dolgozott. Ivá­novics professzor meghívására került kapcsolat­ba a szegedi egyetemmel, és az itt töltött négy év alatt megszerezte magántanári minősítését a fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa tárgykörből. A pécsi egyetem tanszékvezető professzorává 1946-ban nevezték ki, előbb a köz­egészségtani, majd a mikrobiológiai intézetbe. Tudományos munkaterülete a tífusz-, a paratí­fusz- és a vérhasbaktériumok genetikai, immu­nológiai és immunkémiai vizsgálatára terjed ki. Foglalkozik oltóanyagok kidolgozásával a tí­fusz-, a vérhas- és a -colifertőzések megelőzésére. Több hazai és külföldi tudományos társaság, szervezet tagja, tisztségviselője. A hallei Leo­poldina Természettudományos Akadémia 1968­ban választotta tagjává. A tudományok doktora fokozatot addig kifejtett munkásságáért 1952-ben kapta meg. A Magyar Népköztársaság Érdem­rendjével 1952-ben, Kossuth-díjjal 1953-ban tün­tették ki. Több nagy értékű szakkönyve mellett, mintegy százötven tudományos közleményt jelen­tetett meg hazai és külföldi folyóiratokban. Dr. Bugyi István sebészorvos Szentesen szüle­tett, 1898. január 3-án. Középiskolái után a bu­dapesti tudományegyetem orvoskarán tanult, és 1920-ban avatták orvossá. Ezután két évig a bé­csi sebészeti klinikán dolgozott, majd a buda­pesti János Kórháznak volt sebésze. Magántaná­ri minősítést! a szegedi egyetemen a gyakorló orvos és a kórházi orvos sebészete tárgykörből 1942-ben szerzett. A szentesi kórház sebészfőor­vosává 1931-ben nevezték ki. Több jelentős könyve mellett a sebészorvoslás különböző szak­területeiről közel száz tudományos közleménye jelent meg. A kandidátusi fokozatot, addigi munkásságát értékelve, 1953-ban kapta meg. A SZOTE-n 1965-ben címzetes egyetemi tanári cí­met nyert. Kossuth-díjjal 1949-ben tüntették ki. A repülés élettanának kiváló tudósa, dr. Me­rényi Gusztáv 1895. szeptember 18-án született. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen foly­tatta, és 1920-ban nyerte el oklevelét. Magánta­nári minősítést a szegedi egyetemen kapott, a repülés élet- és kórtana, gyakorlatokkal, ala­csonynyomásű kamrában tárgykörből. Kutatási területe a repüléssel összefüggő közegészségügyi kérdésekre, a repülés élettanára terjedt ki. Kü­lönösen nagy figyelmet szentelt annak a témá­jának is, amellyel az emberi szervezetnek a gyor­san bekövetkező oxigénhiányhoz való alkalmaz­kodását vizsgálta. 1941-ben megalapította a Re­pülőorvosi Vizsgáló Intézetet. 1946-tól a Honvé­delmi Minisztériumban teljesített szolgálatot, utóbb vezérőrnagyként. Halála után a Gyáli úti kórházat Budapesten róla nevezték e! Budapes­ten halt meg, 1950. márciusában, 55 éves korá­ban. Dr. Nemecskay Tivadar nőgyógyász Szegeden született, 1904. április 5-én. Egyetemi tanulmá­nyait szülővárosában végezte, Itt avatták orvos­doktorrá 1928-ban. Ekkor került a szülészeti klinikára, Berecz professzor meghívására. Itt szerzett magántanári minősítést a szülészeti mű­téttan tárgykörből. Kutatói munkássága me­dencevégű fekvéses szülésre, a koraszülésre, a tartós és járulékos méhvérzésekre és a magzati halálozásokra terjed ki. A Bracht-féle műfogást itthon 6 vezette be. E területekről közel száz tu­dományos dolgozatot jelentetett meg. A miskol­ci kórházhoz 1948-ban távozott, aahová szülésze­ti főorvossá nevezték kl. Dr. Bános Alajos gyermekgyógyász Pécsett született, 1908. október 31-én. Középiskolai és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, és ott avatták orvosdoktorrá, 1932-ben. Ezt kö­vetően a szegedi egyetemre került, és szerzett magántanári minősítést a gyermekkori fertőző betegségek megelőzése, különös tekintettel a gü­mőkórra tárgykörből, 1943-ban. Megszervezte a gümőkór megelőzésével kapcsolatos szűrővizsgá­latokat, és behatóan tanulmányozta a K-vltamin szerepét a gyermekkori fertőző betegségekben. Az egyetemről 1944-ben távozott, később Buda­pesten a SZOT főorvosaként működött. A gyógyszerészi kémia kiváló kutatója, dr. Vinkler Elemér Szabadkán született, 1909. szep­tember 30-án. Középiskolai tanulmányainak be­fejeztével a szegedi egyetemre iratkozott be. és itt szerzett gyógyszerészi oklevelet 1932-ben, majd vegyészdoktorrá 1935-ben avatták. Pályá­ját Széki professzornál kezdte, majd Bruchner professzor mellett ismerkedett meg behatóbban a szerves vegyületek kémiájával. A berlini gyógyszerészeti intézetben 1938-ban egyéves ku­tatómunkát folytatott, majd hazatérése után a szerveskémiai módszertan tárgyköréből megsze­rezte a magántanári minősítést. Több tudomá­nyos társaságban és szervezetben tölt 'be tagsá­got, tisztséget. Kutatási területe a gyógyszerészi kémia és ennek a szerves kémiával határos te­rületeire terjed ki. Kiváltképp a szerves kén­vegyületekkel foglalkozik, ezek számos gyógy­szeranalitikai problémáját oldotta meg. A Gyógyszerészi Vegytani Intézet vezetését Kősze­gi professzor nyugalomba vonulásával vette át, és ugyanoda egyetemi tanárrá 1964-ben nevez­ték ki. A kandidátusi fokozatot még 1952-ben megkapta, majd a kémiai tudományok doktora címet 1963-ban nyerte e! (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom