Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

Népművészet Pécsett tartja vándorgyűlését a Magyar Néprajzi Társaság. A tanácskozás témája a népművészet tegnap és ma. A vándorgyűlés munkájában részt vesznek a Néprajzi Múzeum, a Népművelési Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának és zenetudományi intézetének munkatársai is. A vándorgyűlésen mintegy 350-en vannak jelen, a magyarok mellett csehszlovák, finn, francia, jugoszláv, lengyel. NDK- és NSZK-beli, norvég, osztrák román és svéd szakemberek. A háromnapos tanácskozást dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Néprajzi Társaság elnöke nyitotta meg. s előadást tartott a népművészet, a néprajztudomány és a közművelődés kapcsolatáról. Lehűlés és influenza Szaporodnak a náthás, hurutos megbetegedések Járvány még nincs, da számolni keli vele Az ősz beköszöntésével — különösen, ha hirtelen fordul hűvösre az idő, és gyakoriak a hőmérséklet-ingadozások — rendszerint mind többen panaszkodnak influenzaszerű megbetegedésre, meghűlésre, náthára. Az orvosok szerint ez részben természetes is, hiszen a váratlan lehűlés kedvez a légúti megbetegedések kialakulásának. Hidegebb időben ugyanis könnyebben válik alacsonyabbá a légzőszerveink, közöttük elsősorVihartépte harmónia Dér István tárlata Acs S. Sándor felvétele Részlet Dér István tárlatáról „Kiállításomon elsősorban azokat a képeimet mutatom be, amelyeken a természethez — föld, viz, levegő, ég —, az emberhez és állathoz való . viszonyom tükröződik" — irja tárlatának leporellójában Dér István. A Képcsarnok szegedi Gulácsy Lajos termében megnyílt tárlata mintha a képzőművészeti világhét idei központi gondolatához kapcsolódna — Ember és környezet —, természeti ihletésű műveket sorakoztat fel. Az alföldi táj motívumai jelennek meg képein: a Tisza-part ezerarcú világa, a fák hol harmonikusan szép együttesei, hol vihartépte expresszív motívumai és emberek, lovak, napraforgók és galambok — mind-mind a természetközelség, a természeti ihletés jegyében. Ami először szembe ötlik a tárlatlátogatónak: témáinak variáltsága, kifejezésmódjának sokszínűsége, stílusának építkezése egységes színvilágban jelenik meg. Legyen bár témája a Tisza (Reggel a Tiszán, Holt Tisza). képeinek kcjzponti figurája a ló (Legelésző lovak, Csódörök, Fiú lóval), hálászok (Száradó hálók, Halászok), a tanyák világa (Tanyák) vagy jelképibb fogalmazásü kompozíció (A hajnal születése, Fehér éjszaka), s legyen elvontabban fogalmazott kép (Téli táj) — összefogja őket az eredeti színvilág. A színvilág legfőbb jellemzője, hogy a barnák százféle árnyalatai, az okkerek sokfélesége, a törtfehérek világító foltjai között szinte fninden képen fölsejlik e meleg és bensőséges színek izgató ellentéteként a kék hideg ecset vonása, e meleg harmóniát izgalmassá tevő disszonancia. Ügy épülnek egymásra Dér István kiállításán a témák, mint egy-egy épület téglái. Míg a tanyaképek a konkrét, a reális, a valós világhoz közeli alkotások, a halászok sorozatdarabjai többek egyegy ellesett pillanatnál, kifejezik az időbeliség, a folyamatosság higgadt, ősidők óta folytatott elemeit. Azok az alkotások, melyeken a központi figura a ló, többek egyszerű állatábrázolásoknál. A dinamizmus, a mozgalmasság, a szabadság, a fiatalság jelképei ezek a legelésző, szabadon élő állatok. Festőileg elvontabb megfogalmazásúak azok a művei, melyek a természet egy-egy motívumából bontják ki az alkotó érzelmi állapotának röntgenképeit. Hol túláradó érzelmi fűtöttsége dönti le az útjába álló jegenyéket, hol az élet villámcsapásait regisztrálja, hol a csöndes nádas zizzenő hangjaira figyel. Képeinek azon darabjai, melyek e kiállításon a legszélsőbb pontot képviselik (Hajnal születése. Fehér éjszaka, Téli táj), részint jelképes üzenettel töltődnek, részint absztrakt festői megfogalmazást nyernek. A hajnal születése című képén a természeti motívum érzelmigondolati töltéssel párosul, az emberi kapcsolatok megszületésére. az élet továbbfolytatásának varázslatos pillanatára is utal. Mindezt olyan belső fénnyel, elmosódó kontúrokkal, szinte csak vibráló motívumokkal teszi, hogy valóban szükség van a néző alkotó értő közreműködésére. A Téli táj című alkotása pedig e sarkkő másik pólusa: mintha a festő idegvégződései ecsetjében folytatódnának, a nagy, semleges foltokon szinte szeizmográfként lüktet, vibrál, lélegzik a festő minden rezdülése. Dér István tárlatát tegnap, csütörtökön délután népes közönség előtt nyitotta meg dr. Fehér István kandidátus. tanszékvezető főiskolai tanár. A tárlatot október 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Tandl Lajos ban az orr nyálkahártyájának hőmérséklete. A baktériumok ilyenkor gyorsabban szaporodnak, könnyebben „támadják" meg a szervezetet. Több mint száz olyan vífust is számon tart a tudomány, amely szintén előidézője lehet az ilyen betegségeknek. S ha az idő hűvösebbre fordul, kevesebbet tartózkodunk a szabadban is, ami szintén növeli a fertőzés terjedésének esélyeit, hiszen a zárt helyiségek levegője mindig „telítettebb" a kórokozókkal. Ráadásul a megfázott ember szervezetének ellenálló-képessége is kisebb a fertőzésekkel szemben. Az Egészségügyi Világszervezet influenzafigyelő szolgálata az utóbbi hónapokban csupán Ausztráliából, Hongkongból, az USA déli részéből és Afrikából jelentett kisebb helyi járványokat. A vizsgálatok szerint ezeket, az úgynevezett hongkongi vírus Viktória''A jelű változata okozta. Ugyanaz, amely nálunk az év eleién lezajlott kisebb méretű járvány előidézője volt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az idén elkerüljük a járványt — hangoztatják a szakemberek. Részben azért, mert a legutóbbi, ez év eleji járvány szokatlanul enyhe lefolyású volt: a nagy, másfél-kétmillió megbetegedéssel járó járványokhoz képest hazánkban ezúttal csak 650 ezren estek át a betegségen, s így jóval kevesebben szereztek ellene védettséget, mint a korábbi nagy járványok esetén. Másrészt] ez év tavaszán az egyesült államokbeli Fort Dixbe-n lezajlott kisebb, helyi járvány okozójaként egy viszonylag új szerkezetű influenzavírust is kimutattak. Ez a vírus a vizsgálatok szerint leginkább a sertésinfluenza és egy csaknem 60 évvel ezelőtt lezajlott, viszonylag sok szövődménnyel járó világméretű járvány, a spanyolnátha vírusával áll közelebbi „rokonságban". Szépsc Rezignált megjegyzést tett (csak úgy, magunk között) az egyik középiskola igazgatója fizikai dolgozók gyerekeinek, hátrányos helyzetű tanulóknak egyetemi előkészítéséről, eredményes felvételi vizsgáiról beszélgetve. Miközben örömmel terigette 6zét statisztikai papíroslepedókről a kedvező adatokat, nem állhatta sző nélkül: „csak azt tudnánk még, miként kerülhet be az egyetemre tizenkilenc, tizenkilenc és fél ponttal a pedagógus tehetséges gyereke"? Nevezetesen azé a pedagógusé, aki tantestületükben maga tette a legtöbbet a fizikai dolgozók gyerekeinek fölkészítésében. A jelenség föltehetően nem tipikus, bár tanulságai meggondolkodtatóak. Milyen belső meggyőződéssel, elhivatottsággal, a pedagógia mérhető és mérhetetlen emberi tartozékaival föllelkesülten áll majd diákjai elé ez a tanár? És miként vélekedik a történtekről, miféle következtetésekre jut a fia? Aki — félreértés ne essék — nem holmi méltányosság miatt járhatna most egyetemre tegnapi padtársaival, hanem képességei, tudása, elismert és bizonyított fölkészültsége okán. Nem azért tehát, mert apja segítette be osztálytársait, hanem, mert maga is kiérdemelte. Hiheti-e joggal vajon, hogy ezúttal ó került „hátrányos helyzetbe"? Apró szépségtapasz — legyinthetne valaki, burkolt célzással a szabályokat erősítő kivételekre, ha az eset tanulságai nem villantanának föl újabb kérdéseket. Az egyikből fölsőfokú tanintézeteink egyébként sem vitamentes fölvételi vizsgarendszerének repedései látszanak. Általában pedig az elvi álláspontok gyakorlatának ügyetlenségei, a kategóriák kezelésének merevsége, amikor pusztán statisztikai szempontok dominálnak, s a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulását okosan segítö-egyengető szép, tiszta szándék — figyelmetlenségekbe botlik. Történetünknél éppen ez a szépségtapasz. hiszen egy helyes és indokolt oktatáspolitikai szemlélet megvalósításának igyekezetében vált mellőzötté az összefüggések egyedi emberi oldala, a pedagógus tehetséges gyerekének az ügye. Fontos és időszerű politika5 elhatározások végrehajtásához természetesen szükségeltetik bizonyos fajta „merevség", csúnya, de praktikus kifejezéssel, az úgynevezett forszirozás. Magyarán: adminisztratív eszközökkel is támogatni a munkás- és parasztszülők gyerekeinek egyetemi fölvételét; máskülönben félő, kibúvókat keresnénk, kiskapukat igazolnánk. Am ez a „merevség" abban tetsszen föl, hogy a végrehajtás célratartó és konzekvens fegyelmezettséget és nem szemléletet jelöl, s belőle az ésszerűségre, a?, igazságosság momentumaira sem borul árnyék. A másik kérdés messzibb röpít. Nem pusztán fölsőoktatásunk, de egész iskolarendszerünk érzékeny felülele a pályaválasztás, pályairányítás korszerűtlensége, elégtelensége. Ma is sarkosan léteznek divatos és mostoha pályák, egyetemi-főiskolai fakultások, melyekre hovatovább maximális pontszámokkal sem igen lehet bejutni, illetve ahol minimális fölkészültségü jelöltekből sem képesek kitölteni a keretszámot. Műszaki, természettudományos karokon, intézetekben. aligha van jelentősége bármi „vízválasztónak" a hátrányos vagy époen előnyös helyzetű diákok között, hiszen oda egyformán kedvezőbb eséllyel startolnak az érettségizettek, mint mondjuk a jogi vagy az orvosegyetemekre. Mi tehát a megoldás? Miként az orvosi gyakorlatban javallat a prevenció, itt 6em más: a lelki sérülések megelőzése, a hatékonyabb és az országos (helyi) szükségleteket reálisan fölmérő, aszerint! pályairányítás. Lehetőleg minél korábban, azoktil a pillanatoktól következetesen, amikor a gyerekek érdeklődése, fogékonysága komolyodni kezd — s persze, lehetőleg a szülőkkel szoros egyetértésben, együttesen. A diákok majdani hivatásának okos megtervezésétől pedig cseppet sincs távol a pedagógia okos megtervezése. A matematika, a fizika, a műszaki-természettudományos tantárgyak oktató-nevelő munkájának olyasfajta korszerűsítése, ami által az életnek ezen területei érdekesebbé. Izgalmasabbá, vonzóbbá válhatnak a tanulóknak. Nikolényi István Naponta 720 tonna otilén Teljes erővel dolgozik a Tisza-menti Vegyi Kombinát olefingyára. Hazánk legkorszerűbb vegyi üzeme csupá etilénből — egyik legfontosabb termékéből — naponta 720 tonnát készít. (MTI) Szépek és bolondok Színes magyar film. Irta botor emberek, nem is az a cs rendezte: Szász Péter, meccs, eredmény, gólkiilönbOperatör: Koltai Lajos, ség és más földi gyarlósága Zene: Presszcr Gábor, Vu- fontos, hanem akire senki kán György. Főbb szerep- sem gondol (mert az a jó, ha lök: Kállai Ferenc, Bod- a játékvezető észrevétlen marogi Gyula, Andor Tamás, rad), az a parányi kis fekeMeszlcry Judit, Tábori tébe öltözött lény a stadionNóra. katlanban, elszabadult indulatok kereszttüzében, akinek A moziban foglalkoztatott sípja a varázspálca, s mint a gondolat, hogy a szaktaná- Prospero a viharban, ura, csaival besegítő Zsolt Ist- parancsolója, kormányzója a vánnak, játékvezetői testű- homo ludens mindennemű és létünk jeles propagátorának, . ... kaDcsolatainak végre meglehetett az ő igazi ra"gU ,tfrSaS KaPCS01atamaK; gyönyörűsége. Mert a fut- Körülbelül ez a csipetnyi ballbírói lélektanról maga naivitás jellemzi Szász Péter is oly szívhez szólóan tud filmjét is. Olyasfajta közhemerengeni hogy több pirula , t é . tovó5b hog amig andaxmnal foler izgalmas J ... ' televíziós közvetítések szusz- mondjuk a filozofus Hegelt szanásnyi játékszüneteiben, és Marxot olvas vasárnapjaö képes tán egyedül arra, in, addig a péklegény hahogv a kihagyott helyzetek, madosztályú labdarúgó-mérfa?"oky>ts^son. ®lhaltak- kőzésen bíráskodik, s a szaciok fölötti bosszúságok he- , .'... , . , lyett a játékvezető magá- bad ldo hasznos kitoltesenek nyosságára terelje az ideges eme összecserélhetetlensége a néző figyelmét. Mintha azt világ legtermészetesebb dolsugalmazná: szurkolók, ti, gai közé tartozik, így való•MnmcMHaHHMHH sítja meg ki-ki önmagát. Új film Jogszabályok — könyvtárakra A Kulturális Minisztériumban megkezdték a könyvtárakra vonatkozó törvényerejű és minisztertanácsi rendelet végrehajtási utasításának előkészítését. A júniusban megjelent jogszabályok csak a legalapvetőbb, legáltalánosabb rendelkezéseket tartalmazzák, ezek alkalmazására dolgozzák ki a miniszteri utasításokat, rendeleteket, A könyvtári rendszer hatékony működéséhez szükséges sürgős intézkedéseket összevontan, egyetlen utasításban — lehetőleg még ebben az évben — szabályozzák. Az utasítás kijelöli a könyvtári hálózatot, a könyvtári együttműködési köröket, koordinációs központokat, és meghatározza a fő feladatokat. Mielőbbi intézkedés Szükséges már azért is, mert az új alapjogszabályok részben megváltoztatták a könyvtári terminológiát, például a tudományos könyvtár fogalmát. Ahhoz tehát, hogy a tudományos könyvtárakra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhassák, meg kell határozni a tudományos könyvtár minősítésének feltételeit, és ki kell jelölni a tudományos könyvtárakat. Újabban a közművelődési vagy más Persze az elsőosztályú filozófus és a harmadosztályú futballbíró emberigényessége megfér azonos erkölcsi szférákban, éppen az önmegvalósítás nemes ösztöne által, csakhát a végeredmény nem egyenértékű: a játékvezetőnek például mindössze egyetlen sornyi elégtétel jut a másnapi Népsportban. Vagyis hát a dolgok abszolút értéke lényegtelen, közömbös az embernek. Fontosabb azok relatív értéke, a boldogító tudat, hogy ki-ki miben találja meg az elégtételt, s ebből a nézőpontból teljesen mindegy, világbajnoki döntipusú könyvtárat is megil- |«tőn vagy vállalati sörmecsletheti a tudományos könyv- csen belőtt győztes gólal szetári cím, ha az megfelel bi- rezvalaki boldogságot, vazonyos feltételeknek. sárnapot a hétköznapokban. Nehezebb kérdés viszont Szás? Péter filmjében, hogy hihetünk-e Ivicz Istvánnak. Az élmény valóságos: a kemencék mellől kihordott kenyereszsákok után hősünk ünneplőbe öltözik, vonatra száll, hosszú filteres cigarettát szív, elhessenti a bírói tekintélyét megkörnyékezőket, szállodában alszik, atyai fölénnyel egzecíroztatja partjelzőit, és a mérkőzésen — hivatása magaslatán — kiállítja a hazai csapat sztátját, az önmagáról megfeledkezett centercsatárt. Nem is ezzel, a cselekmény részleteinek hitelével akad baja a nézőnek. A sztoriba mint kakukkfüves, majorannás ételízesítők, elegyednek el hóbortos emberek hóbortos dolgai. Az egyik partjelző férfiassága páratlan sikersorozatot ér meg, a játékvezetőt összetévesztik valami fiktív személlyel, s a félreértések csakhogynem az áuyban tisztázódnak, mindenesetre ínyenc falatoktól roskadó asztaloknál, egyszóval olyasmik történnek valóságosan, melyek inkább hőseink álmaiba tartoznának. Legalábbis itt. Az a néző érzése, hogy Ivicz Pista sejti már, mi a „vikingek kincse", a boldogság — csak ebben a filmben nem adatott meg neki, hogy meggyőzőbben valljon róla. így a publikumnak alig jut több a szellemes beköpéseknél, s azon derül, ha a szereplők is inkább holmi kesernyés burleszkhez (Szász Péter valahol úgy nyilatkozott: álvígjátékhoz) asszisztálnak. N. L