Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-23 / 225. szám
Csfltortok, 1976. szeptember 2& 3 Ingatlan-nyilvántartás új módszerrel A népgazdaság finis© A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben hagyta jóvá az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének jövó évi ütemezését. Az új nyilvántartás készítését egy 1972-ben megjelent törvényerejű rendelet írta elő, s maga a munka 1973 óta folyik az országban, így természetesen Csongrád megyében is. Vajon miért szükséges új nyilvántartást készíteni, s hogyan dolgoznak szerkesztésén? — ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Gál Gyulát, a megyei földhivatal vezetőjét. — Az 1972-ben megjelent törvényerejű rendelet megalkotása előtt kettős nyilvántartást vezettek Magyarországon. A földhivatalokhoz tartozott az állami földnyilvántartás, a bíróságok pedig a. telekkönyvet vezették. Ez a rendszer még a múlt században alakult ki, a kapitalizmus korai szakaszának igényei szerint. A felszabadulás után többször is javították a nyilvántartás rendszerét, az mégsem volt képes betölteni hivatását, nem felelt meg az igényeknek. A két, párhuzamosan vezetett nyilvántartás rengeteg többletmunkát igényelt, s mégsem volt képes pontos adatokkal szolgálni. Nem tudott lépést tartani a társadalmi, tulajdonjogi változásokkal, mint a földreform, a tagosítások, vagy a termelőszövetkezeti és az új egyéni tulajdonok születése. Megjelentek például az ingatlantulajdont korlátozó jogszabályok, de a nyilvántartás régi rendszeréből nem derül ki, kinek hány tulajdona van az ori szágban, mivel a nyilvántartást településenként vezették. Mindenképpen szükséges volt tehát az elavult nyilvántartási szisztéma korszerűsítése. Az 1972-ben megjelent törvényerejű rendelet új, egységes, a népgazdaság jelenlegi és távlati igényeit is kielégítő ingatlan-nyilvántartás létrehozását határozta el. Az új nyilvántartást 1980-ig kell elkészíteni. A szerkesztési eljárás 1973-ban kezdődött. # Hogyan készül az új nyilvántartás? — A szerkesztési eljárás során a bizottságok sorra veszik a megye valamennyi települését és területét. Meghallgatják a tulajdonosokat, illetve az ingatlanok jelenlegi használóit, megvizsgálják az okmányokat, s ennek eredményeként az új nyilvántartásban a tényleges állapotot rögzítik, úgy, hogy rendezik az esetleges eltéréseket is. Az állampolgárokat, tulajdonosokat beidézik, meghallgatják, és segítségükkel készítik el az új nyilvántartást, amely nemcsak a földtulajdonra vonatkozó adatokat rögzíti, hanem a lakóházak, társasházak és a szövetkezeti lakások adatait is. i Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének éves programját minden esztendőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg. A nemrégiben jóváhagyott 1977-es program szerint jövőre 50 ezer ingatlan felmérésére kerül sor; 11 községben, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szeged I. kerületében és a szőregl városrészben. A megyében különben összesen 329 ezer ingatlan van, s ebből az év végéig 160 ezer felmérése készül el. Az év végére tehát az ingatlanoknak mintegy felét sikerül fölmérni, s ezáltal valóKorszerűsítés a gyufagyárban színű, hogy ez a nagy munka' határidő előtt elkészül Csongrád megyében. # A lakosság hogyan segíti a munkát? — Csak az állampolgárok, a tulajdonosok segítségével lehet pontos, jó nyilvántartást készíteni. Hiszen ha valaki nem jön el az idézésre, az új nyilvántartásba nem tudják átvezetni a változásokat, ami pedig a tulajdonosok érdeke is. Márpedig az ingatlanoknak mintegy felénél van változás az adatokban, leginkább a tulajdonjogban, s a telekkönyvben még a régi tulajdonos szerepel. Mindenképpen nagy szükség van tehát a tulajdonosok segítségére. Szerencsére Szegeden például az állampolgárok 95—96 százaléka megjelenik az idézésre. Tanulhatnának tőlük a közületek, amelyeknek csak 60— 70 százaléka jelenik meg. Sok gondot okoz a városokban — elsősorban Szegeden — a szövetkezeti és társasházak adatainak felvétele, mivel a házak jó része nincs telekkönyvezve. Szerencsére az OTP-lakásokkal könnyebb dolga van a szerkesztőknek. O Sok az eltérés a régi nyilvántartásban a valóságos helyzettől? — Egy-egy községben a szerkesztők százszámra találnak például letárgyalatlan hagyatéki ügyeket. Sok tulajdon még a háborúban eltűnt személyek nevén szerepel, s ez a családoknak is sok gondot okoz. Most, az új nyilvántartás szerkesztése során a magánosoknak éppúgy, mint a termelőszövetkezeteknek, vállalatoknak jó lehetőségük nyílik arra, hogy tisztázzák a megoldatlan ügyeket. Erre a jogszabály lehetőséget biztosít, s a szerkesztő bizottságnak joga van a valóságos helyzettől való eltérések rendezésére. 0 Milyen előnyökkel jár az új nyilvántartás elkészítése? — Egységes szerkezetben pontos képet ad országosan az ingatlanokról, az összegyűjtött adatok gépi feldolgozása után. Ez igen fontos a népgazdasági tervezőmunka szempontjából, s nyilván a tulajdonosoknak — közületeknek és magánszemélyeknek — sem közömbös, hogy megszűnnek a nyilvántartás évtizedek óta felgyülemlett pontatlanságai. A munka naprakész, pontos térképpel indul, amelynek készítését az állami költségvetés fedezi. Ehhez a tulajdonosoknak ingatlanaik után hozzájárulást kell fizetniük, inkább csak jelképes összeget. Ezért a szerkesztés befejeztével minden tulajdonos kivonatot kap az új nyilvántartásból. Ha ebben eltérést talál a tényleges helyzettől, még akkor is kérheti az adatok javítását, módosítását. Szávay István M' 'inden kezdet nehéz. Eleve tudtuk, hogy nem lesz könnyű az idei gazdasági év, az ötödik ötéves terv szigorított követelményeihez való felzárkózás. (Pontosabban a terv csak megfogalmazza azokat az igényeket, amelyeket a változó világgazdaság diktál és kér számon.) Hogyan sikerül ez a ritmusváltás? A választ — a tervteljesítés számait, a gazdasági élet eredményeit, nehézségeit, gondjait — most érthetően fokozott érdeklődés kíséri. Túl az esztendő kétharmadán, hét hónap statisztikai adatainak ismeretében megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság egésze gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődik. A gazdasági egyensúly javulása, a hatékonyabb munka egyaránt jelzi, hogy a kívánatos változás elkezdődött. Az aszályos nyári időjárás sajnos hátráltatta a tervszerű gazdasági fejlődést, a mezőgazdaságban számottevő a termeléskiesés. A veszteségek pótlásának szükségessége most szaporítja az első esztendő amúgy is nehéz tennivalóit, s feltételezi az ipar a tervezettet meghaladó hozzájárulását az 1976. évi nemzeti jövedelemhez. Az ipar termelésnövekedése azonban kisebb a tervezettnél. (A szocialista ipar egésze a tervezett 6 százalékkal szemben csak 4,1 százalékkal termelt többet az idén január—júliusban, mint tavaly hasonló idő alatt.) A mennyiségi lemaradás csak a minőségi követelményekhez való felzárkózással pótolható. Köztudott ugyanis, hogy az üzemek nem raktárra, hanem konkrét megrendelésre termelnek. Mivel a belső fogyasztás a terveknek megfelelően mérséklődött, a szocialista országokba irányuló kivitel pedig csak a behozatallal arányosan növekedhet, így többet termelni, a mennyiségi tervet teljesíteni csak úgy lehet, ha gyarapszik a minden piacon jól értékesíthető áruk aránya, ha fokozódik a nemzetközi versenyképesség. Ez az egyetlen tartósan járható út gondjaink megoldásában. Bár a külekereskedelmi egyensúlyhiány januártól júliusig a terv célkitűzéseinek megfelelően csökkent, de ebben soKfiáü "ífflíSrtab a* Bflóort mérséklésének,- a cserearány javulásának, és nem az export növekedésének volt meghatározó szerepe. Az a tény, hogy a tőkés piacokon nem kielégítően növekedett az export, jelzi: a feltételezettnél lassúbb az ipari termelés — következésképpen az értékesítés — szerkezetének átalakítása. De erre utal az is, hogy az anyagjellegű export nőtt, a késztermékkivitel pedig stagnált, sőt csökkent. Bár gyors frontáttörésre eleve nem számítottunk, a vállalatok, az üzemek eddigi erőfeszítése és elért eredménye azonban mind a szükségletekhez, mind a lehetőségekhez képest kevés. A termelés és az értékesítés szerkezete főként az üzembe helyezett új kapacitások révén változott, s e tekintetben a kilátások is kedvezőek. Jó ütemben halad a gyorsított beruházások kivitelezése, s a Mohácsi Farostlemezgyár bővítését leszámítva, az év végéig előreláthatóan üzembe helyezik a tervezett összes termelő nagyberuházást is. Az építkezésekről szólva elmondhatjuk, hogy az Idén elkezdett beruházások, egyebek között a Zalaegerszegi Hűtőház, a TVK Polietiléngyár. a Dunai Vasmű konverterüzeme, a Hajdúsági Cukorgyár, ugyancsak hozzájárulnak majd a termelés szerkezetének korszerűsítéséhez. Nemcsak a külső piaci tényezők, hanem a gazdálkodás mind szigorúbb belső feltételei is a minőségi követelményekre helyezik a hangsúlyt. Az 1976-ra tervezett 0,3 százalékos létszám-növekedés helyett az év eddigi részében 0,7 százalékos csökkenést jelez a statisztika az iparban. Így az egész szocialista iparban 4,8, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,5 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. A létszámhiánynak tehát vitathatatlanul kedvező hatása a kikényszerített. termelékenységemelkedés. De a munkaerőhiány spontán hatása nem ritkán kárt Is okoz, a még mindig indokolatlanul nagy mértékű munkaerő-vándorlással, néhol a kulcsfontosságú munkahelyek elnéptelenedésével. Kerüljön tehát a munkaerő-gazdálkodás középpontjába a létszám iránti kereslet csillapítása. Ami nincs, azt ne keresd! A tények bizonyítják, hogy a fővárosi üzemek már vidéki telephelyeiken sem számíthatnak az anyavállalat létszámcsökkentésének ellensúlyozására. Az V. ötéves terv fő feladata, a népgazdaság egyensúlyi állapotának megteremtése, különösen a tervidőszak elején igényel határozott erőfeszítéseket. Olyan időszakban, amikor a reáljövedelem növekedési üteme a szokásosnál mérsékeltebb. Különösen fontos tehát, hogy a közvélemény reálisan értékelje gazdasági helyzetünket, lehetőségeinket, a gazdaság fejlesztését, az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseket. De nem kevésbé fontos, hogy a dolgozók megértsék, elfogadják, támogassák a helyi feladatok megoldását, a szükséges, esetenként népszerűtlen döntéseket is. N' fagy szükség van tehát most a meggyőző szóra, a felvilágosító munkára, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésére. De nem kevésbé, hogy az élet- és a munkakörülmények a tervezett mértékben javuljanak: elkészüljön például az idén a tervezett 82 ezer lakás; megvalósuljon a reálbér- és reáljövedelem-növekedés tervezett mértéke. Egyebek közt azzal is, hogy mérséklik az idénycikkek árszínvonalát, javítva a zöldség- és 0yümölcsellátást. (A tartósítóipar és a kivitel rovására, szükség szerint külföldi beszerzésekkel Is.) Azzal is, hogy csökkentik a hiánycikkek számát, s a lakosság kedvező feltételek között költheti el a mérsékelten növekvő jövedelmét. Bő három hónap van még hátra az esztendőből. Rohammunkára, vagy ahogyan az értelmező szótár megfogalmazza: látszateredményekre törő, helytelenül felfokozott iramra, nincs szükség. A finis gzért sebességváltást, felfokozott ritmust igényel, a tennivalók jobb megértését, tudatosabb végzését feltételezi, hogy az idei eredmenyek az V. ötéves terv további négy esztendejét jól megalapozzák. 1 - Kovács József Gáspár Sándor tájékoztatója a Magyar Sajtó Házában Az üzemi, demokrácia időszerű kérdéseiről tartott Jumogyl Károlyné felvétele Statisztikai adatok szerint 1950-ben 316 millió, 1960ban 500, 1970-ben pedig 630 millió doboz gyufát forgalmaztak. A közeljövőben már évente 800 millió körüli doboz gyufát használunk el. Ugyanis több a gáztűzhely, és nem szoktunk le a dohányzásról sem. Többek között ez is közrejátszik abban, hogy az idén 45 millió doboz gyufát kellett külföldről vásárolnunk. Remélhetőleg, segít filléres gondjainkon — ami a népgazdaság kasszájából súlyos forintokat emelt ki —, hogy a szegedi gyufagyárban két éve tartanak a rekonstrukciós munkák. Átalakítják, felújítják az elavult gépparkot, kicserélik a régi technikát. Nemrégiben állították munkába a képen látható dobozológépeket, aminek segítségével egy óra alatt 60 ezer dobozt készíthetnek, amit korábban a régi gép egy műszak alatt adott. A kiszolgáláshoz 3 személy elegendő, és így havonta közel 300 millió doboz gyufát gyártanak. Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága A közelmúltban született ért eredményekről. Hangsúkormányhatározathoz kap- lyozták azonban, hogy mindcsolódva vitatta meg az is- ez még kevés, hiszen jelenkolai testnevelés és diák- leg még csak az általános sport időszerű kérdéseit iskolák mintegy fele rendelszerdán a Parlamentben az kezik tornateremmel. Áltaországgyűlés kulturális bi- Iában gond — mutattak rá zottsága. Dr. Hanga Mária —, hogy a testnevelés oktaoktatási miniszterhelyettes tásában megszakadt a folyaírásos előterjesztésében és matosság az óvoda és az isszóbeli kiegészítőjében átfő- kola között. Többen felhívgó képet adott az iskolai ták a figyelmet arra: helyes testnevelés és sport helyzeté- lenne, ha az egy üzem — ről, az utóbbi időszak intéz- egy iskola mozgalom keretékedéseiről. ben az üzemek, a vállalatok, A a gazdaságok, a szocialista A képviselők elismeréssel brigádok többet törődnének szóltak a testnevelés tárgyi az jSkola testi-nevelési prob. feltételeinek javításában eU lámáival. a munkahelyi tájékoztatóval egybekötött fejlesztésének konzultációt szerdán a Magyar Sajtó Házában Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja] a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A lapok, a rádió és a televízió vezető munkatársainak kérdéseire válaszolva Gáspár Sándor részletesen szólt egyebek között a munkahelyi demokratizmus eddigi fejlesztéséről, az 50 kiemelt üzemben, vállalatnál alkalmazott új demokratikus fórumok működésének tapasztalatairól, valamint a szakszervezeteknek az üzemi demokrácia fejlesztésében betöltött szerepéről és feladatairól. Magyar— szovjet nehézipari tárgyalások Dr. Simon Pál nehézipari miniszter — a bakui magyar gazdasági és műszaki napok megnyitása után — szerdán hazaérkezett Budapestre. A Szovjetunióban tárgyalásokat folytatott L. A. Kosztandov vegyipari miniszterrel, V. Sz. Fjodorov kőolajfeldolgozási és petrolkémiai, valamint Sz. A. Orudzsev gázipari miniszterrel. A tárgyalások során véglegesítették a szakértői szinten előkészített agrokémiai egyezmény még nyitott kérdéseit is, hogy az a soron következő 18. kormányközi bizottsági ülésen aláírható legyen. A bakui magyar gzadasági és műszaki napok alkalmával dr. Simon Pált fogadta Ali Izmailovics Ibrahimov.az azerbajdzsáni MinisztertaMcs elnöke, -. .