Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

Szerda, 1976, szeptember 22. 5 A szakma elején Akiket az élet korán munkához szoktat, az általá­nos iskola befejezése után meglepő biztonsággal válasz­tanak maguknak hivatást, szakmát Sok helyen még ilyen idős korban segít a szülő is a pályaválasztásnál, de szép számmal találunk olyanoltat is, kiknek gyermekfejjel kellett dönteniük. Ezek közé a higgadtan gondolkozó gyermekek közé sorolhatjuk Márton Editet és Perjés Fe­rencet, a szegedi 624. számú szakmunkásképző intézet el­ső osztályos tanulóit. Mond­hatjuk azt is, kettő a sok: közül. Abban azért külön­böznek az átlagtól. hogy nem tolongtak az úgyneve­zett divatos szakmák után. Feszélyeztetve érzik magu­kat, amikor randevúzunk. Látszik arcukon, mozdulatu­kon. hogy keresik a szót olyanok akarnak lenni, mint a felnőttek. Nem kell mu­tatni, elhatározásban már azok. Edit kezdi: — Tápén la­kunk. anyukám rokkant nyugdíjas, édesapám koráb­ban meghalt. A mostani apukám a tápéi húsüzem­ben segédmunkás. Egyálta­lán nem szerettem a ma­gyart és úgy gondoltam, jobb lesz, ha nem is pró­bálkozom a gimnáziummal. Kaptam egy kis könyvet, on­nan lehetett válogatni a szakmák közül. Cipész sze­rettem volna lenni, de el­utasítottak. azt mondták, fiúknak való szakma, le­gyek inkább más. Gondoi­lam hirtelen arra, hogy el­megyek eladónak, mint a barátnőm, de az túlságosan sok Idegeskedéssel jár, ezért lemondtam róla. Maradtam a cipók mellett. Nagyon tet­szett, hogy itt egy darab bór és nemsokára abból kész a cipó. Csodáltam a gépeket is, meg £ kattogást. így „vá­lasztottam.,, a. cipőfelsőrész, készitő .szakmát. •• — Dolgoztál már ott? — Nem. csak gyárlátoga­táson voltunk, de a nyáron dolgoztam a konzervgyár­ban. Van már élettapasztalata is a szalagmunkáról, csak rajta múlik, hogy mostantól kezdve a szakismerettel, a szakrajzzal, a magyarral és a többi tantárggyal milyen Márton Edit Perjés Ferenc évet. Azt meg csak nem vá­rom meg — teszi hozzá ne­vetve. — Vannak álmaid? — Hogyn*. — Például? — Szeretnék sokat bicik­lizni. Nem is sokáig kell barátságot köt. A szolidsága mintha azt mondaná: meg­birkózik vele. Perjés Ferenc izgő-mozgó, nyugtalan teremtésnek lát­szik. Árad belőle a jókedv. Elmagyarázza, mi a különb­ség a cipész, meg a cipő­gyártó között. Az előbbi ja- JSr"várni"rft vit, foltoz, a cipógyártó pe ar varTU dig bent a gyárban géppel Biztos, hogy előmenetel és készíti az új cipőt. És ez magatartás kérdése lesz a óriási különbség - jelenti kerekpár a Szóregi úti Ifjú ki büszkén Gárda nevelőotthonban, ahol Perjés Ferenc a társai­Hiába. a gép rangot ad «. vai ]akik munkának. ilyenkor. az iskolaévek A földet rugdossa, amikor elején nem tudni, hogy mit beszél, mintha már a lábára ;loz a holnap. Elegendőnek való cipőt . szabná.-- Pedig bizonyul-e aZ' akarattfrS áJv még csak most kézdí a la- hoz, hogy valóra" váljanak nulast. Ezt csak én gondo- aI elképzelések OivanoJs, is lom, mert kiderül . lesznek a szakmunkásképáo­— Három éve nagyapám ben, akik sarokba vágják a megkeresett az intézetben, táskát, mert a történelem, a és felvitt magával Pestre, fizika és számtan' tanulása Elvitt a cipógyárba. ahol helyett kényelmesebb elfog, dolgozott. Láttam, hogy be- laltságot találnak. De a nagy tették az anyagot és 15 perc többség marad, „szorgalma­múlva kiesett a cipő. A lát- san tanul" három éven át. vány egyből megragadott. hogy utána a gyárakban bi­Azóta nem is gondoltál zonyitsa rátermettségét, más szakmára9 munkaszeretetét, amit néha szükségből, néha kedvtelés­— De. postás, az akartam bói már megismert, lenni. Csak mondták, hogy oda be kell tölteni a 18. Majoros Tibor Huszonöt éves a közlekedési mérnökképzés Tanácsülésen köszöntötték a jubi­tálókat Nyilvános ünnepi tanács­ülést tartottak kedden a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen a közlekedésmérnöki kar fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából. Az egységes szocialista közlekedés fej­lesztése a felszabadulás után új típusú mérnökképzést kí­vánt. Ennek az igénynek a kielégítésére alapították 1951-ben Szegeden a közle­kedési műszaki egyetemet' amely ma a Budapesti Mű­szaki Egyetem közlekedés­mérnöki karaként működik. Az ünnepi ülésen dr. Orosz József dékán mondott ünnepi beszédet, majd dr. Polinszky Károly oktatási miniszter és dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és pos­taügyi államtitkár köszön­tötte a jubiláló kart, amely negyedszázados fennállása alatt több mint .1000 közle­kedési, járműgépész, vala­mint építő- és anyagmozga­tási felsőfokú szakembert bocsátott ki, oktatómunkáját a rugalmasság, a kezdemé­nyezőkészség, a* új iránti fogékonyság jellemezte. Az egyetemi tanács tiszte­letbeli doktori címeket is adományozott. (MTI) Szolgáltatás a javából l A minap értesítést kap- nem kellett volna a gázt. A I tam. Ebben nem kértek, lakás gászerelvényeit las­nem legyen szives, hanem sú, de kitartó munkával értesítettek. Lakásomban a öt peré alatt ellenőrizte. DÉGA2 1969-ben kiadott Köszönömfélét mondtam, utasítás alapján ellenőrzi a és válaszként egy „termé­gázvezetékeket, konvekto- szetes" kijelentést vártam, rokat, csatlakozókat üzem- hiszen a berendezés nem biztonsági szempontból. Jó az én tulajdonom. Ehelyett munkához idő kell, hozzám a pemriizést 80 forintra hét év után először jelent- taksálta. Nem többre, nem keztek be. Honpolgári kö- kevesebbre, a munka eny­telességemnek megfelelően nyit ért. vártam a szerelőket. Kato­naviselt ember lévén dom. hogy a parancs Az értesítés arról ls tá­tu- jékoztatott, amennyiben az akadályozom távollétem­parancs. Bevallom, a vál- mel az ellenőrzést, úgy a lalat figyelmessége alapjá- vállalat a felmerült költsé­ban véve jólesett, hisz ifi- geket felszámolja. Azóta videsen megkezdődik a sem tudom eldönteni, hogy fűtési szezon. A bizalmam ezen a pemzlízést, vagy a csak akkor csappant meg, már említett „szakértei­amikor szerelők helyett mel" értették-e. Alapjóban csupán egy fiatalember je- véve boldogan fizettem, és lent meg. Azon pedig egye- jól jártam, mert nem csi­nesen elcsodálkoztam, ho- "ált szemetet, nem tartott gyan tudja „szakértelmét" fel sokáig, nem rontotta el olyan ügyesen leplezni, a konvektort, igaz nem is hogy helyette nekem. a laikusnak kellett a fconvek­értett hozzá. Most mór türelmetlenül torokat begyújtani. Sebaj, várom, hogy hasonló ösz­gondoltam. ellenőrzésnél szegért csupán biztonsági nem a kézügyesség, hanem okokból a DEMASZ meg­a műszeres vizsgálat a fon- vizsgálja a falban levő tos. A műszer csakhamar villanyvezetékeket; a kör­előkerült — közönséges nyezetvédelmi bizottságot, szappan, víz, ecset. A csat- hogy a lakásomban levő lakozók a szappanos pemz- levegő milyen mértékben lízés után azonnal elárul- szennyezett; a KÖJÁL-t. ték, hogy hibátlanok. Ebből h<1§y a szemetet a kijelölt megállapítottam, hogy a szaglásom is jó, mert érez­helyre tettem-e... Dr. Faragó László iz Aranybullák évszázada „Magyarország "főpapjai, j bárói, nemesei és bármilyen ! 11? v/ki n lakói - -Rachelként si­ratták ej Szent István első ; magyar király nemzetségé- ; nek, vérének, törzsökének atyai ágon kisarjadt utolsó aranyágacskáját." fgy bú- j csúztatta a korabeli oklevél I III. Andrást, az utolsó Ár­'•„-l-H r .. . - . i —. Szegedi történész új könyve EXPRESS társasutazások oszi kedvezményes áron MO SZK V A—LENINGRÁD -MOSZKVA Utazással együtt 12 nap. tdóponi; 19TS. december 8—19-lg. Utazás: gyorsvonattal, halókocsiban. Irányár: 3070,— Ft + költöpénz. KBAKKO-ZAKOPANE Utazással együtt 7 nap. Idftpont: 1976. november l»-S4-lg. Utazás: autöbusszaL Irányár: 1460,- Ft / + költőpénz. SZILVESZTER A SZOVJETUNIÓBAN M OSZK V A- LEN IN GR A D útvonalon Utazással együtt 12 nap. Időpont: 1976. december 2.V-Január 9. Irányár: 3640,- Ft + költőpénz. Jelentkezés és rclvllánosftás: EXPRESS Utazási Iroda Szeged. Kigyó u. 3. Tel.: 11-792. 11-095. Újabb növényház a füvészkertben A szegedi József Attila sítotték az értékes állo­Tudománvegyetem füvész- mányi, megszüntetve az cd­kertje újabb létesítménnyel digi túlzsúfoltságot. A láto­gazdagodott. Egyes növé- gatók körül járhatják, kö­nyek, mint például a Dél- zelről szemlélhetik a hatal­Ámerikában honos oszlop mas kaktuszokat, és a ve­vagy gyertya alakú kaktu- lük együtt végleges hetyük­szok az évtizedek folyamán re telepített pozsgás növé­fa nagyságúakká fejlődtek, nyeket. Régi helyüket „kinőtték", ezért jobb elhelyezésükre fóliával fedett, négy és fél méter magas házat építet­tek. ahoi jól elférnek a kü­lönleges példányok. Be is telepitették a házi­lagos kivitelezésben — rend­kívül olcsón — készült épít­ményt. Benne rendszertani és esztétikai szempontok fi­gyelembevételével csoporto­1 terhelni olvasóit, akik java­részt nyilván nem szakem­berek. Politikatörténetet ir. Aranybullák, tatárjárás, „második honalapítás" és i belháborúk, belháborúk, bei­háborúk ... Ezek a vezér­szavak, amelyek mindenki­nek eszébe jutnak a kor­szakról. Kristó Gyula a mindannyiunk Iskoláskorá­pad-hazi királyt. És nemze- $tílusban fogalmaxott. az is­dekeknek tanítottak a szép meretteries*tés szempontjai- ból felrémlő események le­bucsuszavakhoz tapadt tev- ra is fjgyeiő tanulmányok Írását használja fel arra. eszmet, miszerint a 13, sza- úgynevezett sorsfordulókról, hogy érdeklődést keltsen a zadi magyar allam az Ar- vagy soltat vitatott témákról mélyebb összefüggések iránt, pádok dínasztiájanak kíha- 8íólTlak _ téveszméket osz- A könyvét szakértelem lasa miatt vált olyanná, ,ató tárgyiassággal. Ebbe a htjával olvasó ls végül tlsz­„rnmt a Csáki szalmája . sorba illeszkedik Kristó tán látja, hogy a szakadék Történeti tudatunkat ma- Gyulának, a szegedi József szélére jutott országban ho­ig számos hasonlóan szívós At,Ua Tudományegyetem gyan érlelődtek egv fejlet­— főként a polgári törte- docensének Az Aranybullák tebb, a feudalizmus maga­netíras által „rankhagyoma- évstázada cimű kötete, sabb színtjét képviselő ál­nyozott — hiedelem színeri, amelyben a 13 századi Ma- lam, gazdaság és társadalom nemegyszer gatjaként ámult syarol>7ág történetét tekín- alapjai: hogyan váltották fel helyes ismeretének a jelen- w ál az első évti2etlek úrl „ ,-ideg állattenyésztést a ertesnek és a reális joyo- csoportharcaitól az utolsó földművelés fejlettebb for­kep kialakítsanak. Nyilván- jiaranvágácsk&" haláláig mái. alakultak az aruterme­valo tehát, hogy a nemzeti (Um) A könyv nemcsak lés feltételei: hogyan lett * önismeret ügyében rendkívül olyan tévedéseket oszlat, királynak birtok helyeit jö­fontos missziója is van a m(nt a fentebb emHtett, és vedelme, miként s/orvozö­Gondolat Kiadó Magyar mint az a reifogás> amely az drttt át a társadalom (ala­Histórw sorozatának, amely- Aranvbullát nemísi alkot_ kult a szerviensekböl és a nek eddigi könyvei népsze- mányként tartja számon, ha. várjobbágyokból a közne­rű formában tárták széles nem - főként a politika- messég), változott az élet­közönség elé a modern mar- történet eseményeinek fé- mód és a kultúra. És felre­megálCtfea t T«aykzsarJ "yében ~ ™*viMgftJ. érthetetlenül érzékeli az ol­tent m^i^í r.i\f " rf : kat az anyagi eróket is, vasó azt is: mindez nem az gont mellőző, „olvasmanyos" aTneiyeknek változásai a események szereplőinek aka­középkori magyar történe- rátán, jó vagy rossz elkép­lem fordulójává tették ezt zelésein múlott, hanem ér­az időszakot. Tudatos és vénvesültek a történelmi érthető a kutató választása: fejlődés objektív törvénysze­az érett feudalizmus anya- rűségei. Ahogy meggyőződé­gi-társadalmi bázisát kitér- KÜnkké tes2i 6 felismerést: ,„„,. ez adja Kristó Gyula olvas­korszaktól szólva nem márvyélményt nvúito j kívánja gazdaságtörténeti könyvének legfőbb értékét. kifejtéssel S. E. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy áruházunk, a Centrum Áruház HOLNAP. SZEPTEMBER 23-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN, és HOLNAPUTÁN, 24-ÉN, PÉNTEKEN. leltározás miatt zárva tart! Vásárlóink szíves elnézését kérjük! I SZOMBATTÓL MÁR NYITVA TARTUNK! A visszaverődések visszhangja Mint annak idején beszá- Ha a kamarazenekari feszti- , . moltunk róla, júniusban vál egyik célja, hogy telne-1 tenyezőkkel és Veszprémben rendezték meg véljük a közönségei az m^mmmmmmmmmi a VI. Országos Kamarazene- avantgarde zenéhez, akkor ] kari Fesztivált, ahol a sze- Vántus érdekes, vonzó da­gedl komponista, Vántus rabja mintapéldája lehet en­István egyik műve ősbemu- nek a törekvésnek. Liral és tatóként hangzott el a bé- drámai elemek váltakozása, késcsabai kamarazenekar különös dallamstruktúra, előadásában. A most megje- differenciált hangzások azok lent KÖT A, a Kórusok Or- az eszközök, amelyek jelen­szágos Tanácsa lapjának tós alkotássá teszik a mű­legfrissebb száma, szakmai vét. A békéscsabaiak a tc­értékelést közöl a .fesztivál- hetséges Fiizeséry Tibor ve­rői. zetésével mindent elkövet­Nagy Olivér zenetudós tek, hogy sikerre vigyék igy értékeli a produkciót: Vántus alkotását: erőfeszí­„A békéscsabaiak legna- tésük nem volt hiábavaló — gyobb tette Vántus István hatalmas tapsvihar bizonyí­Visszaverödések című mű- totta munkájuk eredményes­vének ősbemutatója volt. ségéL*; Kukoricabemutatók Tegnap, kedden Szegeden, a nak számot a megye mező­Gabonatermesztési Kutató In- gazdasági szakembereinek. tézet Ságváritelepen, a MAE Ugyancsak tegnap tartottak Csongrád megyei szervezete fajtabemutatót az Országos közreműködésével megkezdő- Mezőgazdasági Fajtakisérleti dött az évenkénti hagyomá- Intézet és a Magyar Agrár­nyos kukoricabemutató. A tudományi Egyesület Csong­három napig tartó ismeret- rád, Békés, Bács megyei szer­terjesztésen az intézet tudo- vezetével közösen a székku­mányos munkatársai a rövid tasi fajtakísérleti állomáson, tenyészidejű kukoricahibrl- ahol az egybegyűltek meg­dekről, hibridjelöltekről és a tekintették a kísérleti parcel­termesztési kísérletekről ad-. luHat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom